Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-23 / 118. szám

1963. MÁJUS 23, SZERDA PEST HEGYEi s^CtrlgM Csehszlovák pártmunkás- küldöttség érkezett hazánkba Csehszlovák pártmunkás- küldöttség érkezett hazánk­ba Viliam Salgoviccal, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága tudomá­nyos és kulturális osztálya vezetőjével az élen. Csehszlovák vendégeink az. oktatásügy, a tudományos munka, a művészeti élet és a népművelés kérdéseit tanul­mányozzák hazánkban. (MTI) ÜLLŐI VÁLTOZÁSOK Fehér- és tarkaingesek Jól sikerült házasság Fő üzemág: a kertészet Több száz éves mozdulat­lanság után — ami itt a Duna- Tisza mentén is elterpeszke­dett — a mi századunk embe­re ösztönösen tartott, s néha még tart is az újtól. Legin­kább a falu megújhodásakor, az átszervezések idején tapasz­talhattuk: sokan vallották — Mit jelent az édes komám, hogy BIV? — Azt jelenti, hogy „Bort Itt Vedelj!” (Szegő Gizi rajza) Egy év alatt egymillió-háromszázezer formt értékű kötette! gyarapodtak Pest megye közkönyvtárai Pest megye kulturális életé­nek egyik legfontosabb és leg­eredményesebben működő te­rülete a könyvtárhálózat. Az országinak e legsűrűbben la­kott vidékén már minden köz­ségben működik nyilvános könyvtár, s ezeken kívül a kül­területi településeken Js .. öt­venhat állandó könyvkölcsönző áll az olvajs^k _ TéQclfIdézésére.. Csupán az elmúlt égy eszten­dőben az állami költségvetés­ből majdnem egymillió-három­százezer forintot, költöttek könyvvásárlásra, így a megye minden ezer lakosára négyszáz könyv jut. Az érdeklődést fokozza a könyvtárak jó propaganda- munkája, Egy év alatt 389 könyvkiállításan . tájékoztatták a falusi olvasókat a munká­jukban eredményesen hasz­nálható szakíród alomról, a leg­értékesebb szépirodalmi mú- vekről, s több mint 470 író­olvasó találkozót, irodalmi es­tet rendeztek. A megye köz­ponti könyvtárának művelődé­si autója rendszeresen elviszi az olvasnivalót a nehezen meg­közelíthető tanyavilágba is. Ennek eredménye, hogy az, idei év első negyedében 480 000 al­kalommal 'kölcsönöztek köny­vet a megyében. Bár a falusi könyvkölcsön- zők egy részét termelőszövet­kezetekben rendezték be, nyolcvan közös gazdaság már saját könyvtárat gyűjtött. A forgalom olyan nagy, hogy a központi könyvtárban saját könyvkötészetet kellett beren­dezni a rongálódó kötetek meg­javítására, mert a gyors el­használódással nem képes lé­pésit tartani a beszerzés. (MTI) VÉRVÖRÖS CSÜTÖRTÖK Given évvel azelőtt. 1912. május 23-án zajlott le a magyar munkásosztály egyik legnagyobb arányú harcos tüntetése Bu­dapest utcáin: vérvörös csütörtök. Ezen a napon munkásvér öntözte a pesti ut­cákat. amelyeken a főváros és környé­kének mintegy százezer főnyi proletariátusa hősiesen szembeszállt a brutálisan fellépő rendőri és katonai erőkkel. Erre a napra em­lékezünk ... . A magyar munkásosztály 1912. évi március 4-i nagy tüntető felvonulása és tömegsztrájk­ja a demokratikus választójogért már meg­mutatta a magyar proletariátus lebírhatatlan erőit és méltán tekinthető ez a tüntetés má­jus 23-a előjátékának. De mivel március 4-e után a kormánypárti többség változatlanul kitartott amellett, hogy a magyar és nemzeti­ségi néptömegeket kizárja a választójogból és ráadásul a magyar nemzeti érdekeket sér­tő, militarista véderőjavaslat keresztülhaj- szolására törekedett, továbbá a gyűlölt Tisza Istvánt választotta házelnökké, a szociálde­mokrata pártvezetőség a végsőkig elkesere­dett néptömegek nyomására május 23-ra, csü­törtökre általános sztrájkot és tüntető felvo­nulást hirdetett. A vidék. így Pest megye proletariátusa, már szerdán tudomást szerzett, a csütörtökre meghirdetett általános sztrájkról és politikai tüntetésről. Bár a rendőrség nem engedélyez­te a tüntetést, a munkástömegek Pest megyé­ből és különösen a külvárosokból már korán reggel megindultak Budapest központja felé. De Tiszáék is felkészültek: a rendőri és csend­őri erőkön kívül a budapesti helyőrséget is kivezényelték a főváros stratégiai pontjaira. A karhatalmi erők szuronyt szegezve, lőfegy­verüket használva nekirontottak a fegvverte- telen munkástömegeknek. Különösen a Váci út lett véres csatatér. Majd amikor a száz­ezer főnyi tüntető tömeg megközelítette a Parlamentet, a Szabadság téren és a környező utcákon folyt tovább a harc a rendőri és ka­tonai erők ellen. Reggeltől a késő esti órákig tartott a küz­delem. Ebben a véres harcban a munkásság öt hatottat és több száz sebesültet vesztett. mm ruta 1962. május 23, szerda, Dezső napja. A nap kél 3.58 órakor, nyugszik 19.24 órakor. A hold kél 23.00 órakor, nyugszik 17.15 órakor. Várható időjárás szerda es­tig: északnyugat felől felvo­nuló felhőzet, kisebb esőkkel. Mérsékelt északnyugati szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem vár­ható. — JAVUL AZ IVÓVÍZEL­LÁTÁS. Cegléden, a Kossuth Termelőszövetkezetben 170 méter mély kutat i par a Pest megyei Vízmű és Kút­építő Vállalat szakemberei. — VÁSÁROK. Május 25- én Aszódon, 27-én Vácott, 28- án pedig Tápiószelén rendez­nek vásárt. — TANÁCSTAGI BESZÁ­MOLÓ. Márta Károly, me­gyei tanácstag május 24-én Tök községben tanácstagi beszámolót tart. — KEDD délelőtt tartot­ták a KPVDSZ Pest me­gyei bizottságánál a szak- szervezeti politikai oktatás évzáró konferenciáját. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Telekesi Gézáné, a KPVDSZ Központi Ve­zetősége kulturális osztályá­nak Vezetője iS. — RESTAURÁLJÁK a Dunakanyar egyik neveze­tességét, a Salamon-tornyát. Hamarosan döntenek arról, hogy múzeumot vagy ven­déglátó egységet rendeznek be a Salamon-tornyában. — BŐVÜL a megye ma­lomhálózata. Idén Rácke­vén korszerű malmot épí­tenek, Cegléden pedig bő­vítik a raktárt. — UJ GYÓGYSZERTÁ­RAT létesítenek Vácott. A DCM beruházása kereté­ben új. modern gyógyszer­tárat létesítenek. — VÉG EFELÉ közeledi k a színházi idény, de még újabb bemutatóra készül az Állami Déryné Színház. Bemutatják Skwarkon szov­jet szerző Az egyszerű kis­lány című művét és az angol Knott: Gyilkosság rendelés­re című darabját. Petur Il­ka Jászai Mari-díjas szín­művésznő egyébként négy alkalommal szerepelt beug- rásszerűen a Kőszívű em­ber fiai című dramatizált Jókai-műben. — TKOM A JÓZSEF, Kossuíh-díjas mérnök ro- botemelőgépe, amely a csú­szózsaluzatokat mozgatta a DCM óriás silóinál. 1 865 000 forint megtakarítást jelen­tett. A DCM-építkezésnél az elmúlt esztendőben jelen­tősen fejlődött az újító- mozgalom. A dolgozók több mint 213 javaslatot nyúj­tottak be. Elfogadtak ki­lencvenhat javaslatot. — JAVULNAK az utak a megyében. Nagykátún a íöldmunkálatokra félmillió forintot fordítanak, ugyan­csak jelentős összeget, for­dítanak a szobi, felsőgödi utak javítására is. — JÓL MŰKÖDIK a munkavédelmi akt ivahá lá­zat a Dunakeszi Járműja­vítóban. A műszakiakat és a dolgozóidat rendszeresen figyelmeztetik az óvó rend­szabályokra és az esetleges mulasztásokra. A balesetek okait a kivizsgálás után munkavédelmi híradóban közlik a dolgozókkal. — KÜLFÖLDÖN is ked­veltek a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepén készült mű­bőrkabátok. Sorozatban ké­szülnek az esőkabátok is. A női ruhákat kis szériákban készítik. — KÉT ŰJ prospektus jelent meg a megye ide­genforgalmi nevezetességei­ről. Harminckét oldalas prospektus mutatja be a Dunakanyart, illetve a Pi­lis-hegység érdekességeit. — TÍZTONNÁS átkelő­komp készül a Pest megyei Kishajózási Vállalatnál. Az új jármű a Keleti főcsator­nán közlekedik. A vállalat Budapestnek Leányvár típu­sú kishajót készít. Halált okozó alkoholmcrgezés Tápiószentmártonról május ll-ém súlyos ällaipotban vitték be a jceglédi kórházba Mózes András 4 éves kisfiút. A kór­házban megállapították, hogy a kisfiú alkoholméirgezést szen­vedett. A gyermek életét az orvosok minden igyekezete sem tudta megmenteni: a kis Mózes András hétfőn a kór­házban meghalt. A rendőrség a gyermekhalál ügyéiben szigo­rú vizsgálatot indított. — ANYAGMOZGATÁS közben történik a legtöbb baleset. Alaposan megvizs­gálták a balesetek okait és kiderült, hogy a Pest me­gyei vasipari üzemekben a legtöbb baleset anyagmozga­tás közben történik. A bal­esetek okainak megoszlása: anyagmozgatásból 40 száza­lék, szállításból 26,9 száza­lék. csúszásból, hibás gép­karbantartásból 18,5 száza­lék, fegyelmezetlenségből, megfelelő védőfelszerelések hiányából 14.6 százalék. — FOTÓPÁLYÁZATOT rendez a Magyar Vadászok Országos Szövetsége. Min­den amatőr fotós részt vehet vadászati vonatkozású, ter­mészetben felvett képével. A képeket 1962. augusztus 15-ig kell beküldeni. A díj­nyertes képeket a szeptem­beri Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás vadászati pavi­lonjában is kiállítják. — LENGYELORSZÁGBA szállít áruházberendezést a Nagykőrösi Faáru- és Do- hányzócikkgyártó Vállalat. Lefüf&ft tolvafok I A hazug emberre mondják, j hogy hamarább utolérik, mint I a ■ sánta ebet. Úgy látszik, a 1 tolvajoknak is ez a sorsuk. A rádió és a televízió mai műsora ri muzsika. 16.35: Réz Pál elő­adása. 16.50: A Gyermekrádió mű­sora. 17.15: Az Ifjúsági Rádió mű­sora. 17.35: Hangverseny. 18.10: Hangverseny a stúdióban. 18.35: Rádió Szabadegyetem. 19.05. Or­vosi tanácsok. 19.10: Könnyűzene. 20.02: Közvetítés Dunaújvárosból. 20.40: Falurádió. 22.50: ílen Slezák énekel. Televízió: 18.ÜO: Budapesti Ipari Vásár 1962. Helyszíni közvetítés. 18.25: ..Rengi csak föld!” Emlékezés 1912. máíus 23-ára, a „vérvörös csütörtök” ötvenéves évfordulóiá­ra. 18.45: Tanultunk oroszul! Nyelvlecke kezdőknek. 19.00: Köz­vetítés az Erkel Színházból. Ros­sini: Ory grófja. Vígopera 2 fel­vonásban. Az első felvonás szü­netében- TV Világhíradó. Kb. 22.00: Hírek, TV Világhiradó is­métlése. Vasárnapra virradó éjszaka álkulcsos betörő járt Gödöllőn Gyulán István lakásában, s i elvitte 4 ma?ne ofoniái. A rendőrség máris kézrekerítette a tettest. Kolozs András 24 éves foglalkozás nélküli hely­beli lakost. Őrizetbe vették és bűnvádi eljárás indul ellene. A múlt hét végén Törökbá­linton el’coták Bogár Józsefné kerékpárját Ez a tolvaj is hu­rokra került Farkas Béla 26 éves budapesti lakos személyé­ben. a'<jnric ásandó munkahe­lye nines s aki a fővárosban ís követeit o! több betörést, őrizetbe vették s e”ene a nyo­mozás tovább folvik. Az. ápnrkai Vörös Csillag Tsz raktárában még tavaly novem­berben íárt ismeretlen betörő, s ellopott onnan négy zsák da­rát. Ugyanaznap ismeretlen tettes el'opott a kiskunlséházi iparoskor kocsmájának udva* ráról egy kerékpárt. A rendőr» ség az áporkai és lacházi tol» vájt — aki egy és ugyanaz a sznmélv — szintén elcsípte é4 őrizetbe vette. Másnapra újabb katonai és csendőri erőket vezényeltek Budapestre, hogy felkészüljenek; a további harcokra, de a szociáldemokrata; pártvezetőség elhatározta az általános sztrájk: beszüntetését. A budapesti tömegsztrájk híreinek hatásá-j ra a nagyobb vidéki városokban is nagy tűn-; tetésekre került sor. Ahogy a szociáldemokra-: ta párt sztrájkbeszüntető felhívásában olvas-; hatjuk: ..Azt kell mondani, hogy eddig még; soha nem tapasztalt forradalmi láz lepte meg nemcsak a fővárosnak, hanem a vidéknek a; munkásait is.’’ Valóban, a vérvörös csütörtök: 1918-ig a magyar munkásság legnagyobb, leg- í harcosabb és leghősiesebb megmozdulása i volt, amelynek nagy nemzetközi visszhangja is támadt. A magyar proletariátus megmozdulásának; híre különösen nagy hatást gyakorolt az osztrák proletariátusra. Az Arbeiter Zeitung írta május 24-én: „Ma forradalom volt Buda­pesten. Az egész rendőrséget mozgósították, az egész helyőrséget hadiállapotba helyezték. Fél Magyarországról erősítéseket szerveztek. És mégsem lettek úrrá a fegyvertelen prole­tárok fölött”. Az orosz kommunisták lapja, a Pravda, nagy elismeréssel emlékezett meg a magyar proletariátus hősies küzdelméről: ,,A buda­pesti munkások óriási harcának dübörgő mo­raja messze túl hatott Magyarország hatá­rain. Mindenütt, ahol elnyomott proletárok élnek, ujjong a szívünk a magyar munkásság dicsőséges harcán”. Bár 1912. május 23-át nem követte a ma­gyar munkásmozgalom nagyarányú forradal­mi fellendülése, mert a szociáldemokrata párt opportunista vezetői ezt megakadályozták. Magyarország proletariátusa, amely 1912. május 23-án a demokráciáért, a népszabad­ságért, az imperialista háború ellen harcolt. 1918—-1919-ben a forradalmi fellendülés tüzé- ben már nemcsak politikai jogait tudta kivív­ni magának, hanem a hatalmat is. Így vált a vérvörös csütörtök harcos előkészítőjévé az 1918-as polgári demokratikus forradalomnak és az 1919-es dicsőséges Tanácsköztársaság- nak. Dr. Vígh Károly J Kossuth-rádió: í 8.10: Reggeli hangverseny. 9.00: \ Részletek Szűcs Sándor könyvé- j bői. 9.20: Operett részletek. 10.00: Üttöföhiradó. 10.30: Magyar fú- $ vószene. 10.50: Napirenden. 10.55: V Operakettősök. 11.25: A Szabó-csa- £ Iád. 12.15: Nótacsokor. 12.50: A $ Rádió jogi műsora. 13.05: Kama- £ razene. 14.00: 17 év magyar no­V vellaterméséből. 14.20: Táncmeló- \ diák. 15.10: Regény-kritika. 15.30: £ Opera részi etek. 16.05: Szív küldi $ szívnek. 17.15: Liszt: Két szirnfo- $ nikus költemény. 17.30: Az ipari rovat műsora. 18.05: Operettrészle- $ tek. 19.00: Az Ifjúsági Rádiószín- £ pad bemutatója. 20.25: Tánczene V innen-onnan. 21.10: Vérvörös csü­$ tör+ök. 21.30: Zenei beszélgetés. £ 22.30: Szórakoztató szimfonikus £ zene. 23.05: Svájci Olasz Rádió J énekkara és szólistái. 0.10: Film- 7 zene. Petőfí-rádió: 14.15: Kórusok, hangszerszólók. * 15.Q&: Könnyűzene, 16,05: Zeneka­mel újságolta, hogy a ..házas­ság’", úgy érzi, sikerült. Kellemesen csalódtak a kételkedők is, mert máris ! megmutatkozik az összefogás ] eredménye. A tagok rendsze- I résén dolgoznak, a minap is háromszáztizennégyen sara- boltak, palántáztak, kapáltak kint a földeken. A szeszélyes időjárás nagyon megnehezítet­te a munkát, mégis, május el­sejére a Kossuth Tsz befejez­te a szán tás tovetést, s óramű pontossággal folyik a növény- ápolás. Amíg most egy éve, meg korábban is a munkáskéz hiánya okozott fejtörést a brigádvezetőknek, most már azon kell gondolkodniuk, ho­gyan biztosíthatnának minden­kinek megfelelő munkát. Említettem már, az egyesí­tés sokakban kétséget támasz­tott. Egyik ilyen problémát az új vezetőség kialakítása jelenítette. Bölcsességgel ezt is megoldották, abból indul­tak ugyanis ki, hogy a na­gyobb tapasztalatokká 1 az idő­sebb testvér, a Március 15 Tsz vezetői rendelkeznek. Ez a szövetkezel területileg ’ is nagyobb volt, tehát az új vezetőségbe, az arányokat megtartva, a Március 15 Tsz- ből több szakembert válasz­tottak be. A volt Petőfi Tsz elnöke, Göbölyös Mihály most elnökhelyettes, a bri­gád vezet ők továbbra is a helyükön maradtak. Amikor a falu határába kikerült a termelőszövetke­zeti tálpia, elhatározták az újdonsült szövetkezeti gaz­dák. hogy a gazdálkodási ágazatokat Üllő hagyományos növénykultúrájának megfele­lően alakítják ki. Amíg két termelőszövetkezet osztozko­dott a földeken, nem tudták ezt a tervet következetesen teljesíteni. Most már kedvezőbb alkalom j kínálkozik a hagyományos I termesztési ágak nagyüzemi kialakításához. Erdélyi Miklós üzemgazdász szeriint máris megtették az első lépéseket. Főként a kertészkedésre fordítanak nagy gondot. Eb­ben az évben háromszázhait- van holdon termelnek para­dicsomot, paprikát, káposztát, ; jövőre ötven holdra terjesz- I tik ki a szórófejes öntözést. : A távlati fejlesztési tervben 1 az állattenyésztés fellendíté­ssé szerepel. J Szépen fejlődik a vetés Ul- ; lő határában, már hányja ka- í lászét a búza. Sorol a kuko- } rica is, a gazdák örömére a ; fagy csak itt-ott csípte meg ; a szőlőt, a lapályosabb része- 5 ken. A tavaszi szárazság ; után most már a májusi esők j is gyakrabban áztatják a \ környéket. Kedvezőek a ter- ! méskilátások. bizakodó a han- ! gúlát. Ilyen hát a változó élet ! az üllői Kossuth Tsz-ben. Súlyán Pál : — PEST MEGYÉBEN ki­; termelt lápföldet rendelt a ; debreceni Talajjavító Válla- •; lat. Ebben az esztendőben ; Öcsáról és Isaszegről hatezer ; vagon lápföldet szállítanak ; el. amely alkalmas több ezer í hold használhatatlan föld termővé tételére. f -------------------------------■ u gyanis, „ha az apámnak jó j volt, nekem is megfelelő” el- ■ vet. Most már a szövetkezet ! megerősödésével mindenki előtt nyilvánvaló: előbbre lép­ni a fejlődés, a boldogulás út­jár. csak így lehetett. Üllőn, a hajdani zselléríé- székben sem tudták elképzel­ni jövőjüket a közösben, ti- zenhárom-tizennégy évvel ez­előtt a falu gazdái. Amikor a Március 15 Tsz megalakult, mérget vettek volna rá sokan, hogy a társulás nem lesz hosz- szú életű. Nem sokkal rá, a tarkaingesek (így csúfolták akkor még a mostohább sorsú szegényparasztokat a „i'ehér- inges” jobbmódúak), a járás egyik legjobb szövetkezetévé fejlesztették gazdaságukat. Végül aztán a kívülmaradtak is rátértek a közös útra, s két éve megala­kult a Petőfi Termelőszövet­kezet. Olykor-olykor még a terü­letrendezésnél felvillant a tar­ka—fehéri,nges ellentét, de már | emberközelségbe kerültek egy- : máshoz, akiket régen a va­gyoni különbségek szétválasz­tottak. A múlt év őszén hozták szóba: mi lenne, ha egyesül- I ne a két gazdaság. Hazudnék, | ha azt állítanám, hogy a Már- | cius 15, vagy Petőfi Tsz tag- ; j&i között osztatlan helyeslés­re talált az elgondolás. Félre­értés ne essék, kormányza­tunk sem helyesli az öncélú, maromul termelőszövetkezetek I létrehozását. Van egy határ, ez különféle adottságoktól függ, ami fölött mór nem ész­szerű növelni sem a földterü- ! letet, sem a tagok számát gya- j | rapítani. Mindenesetre helyes j I a három-három és félezer hol- i I üss közös gazdaságok ki- i alakítása. Üllőn pedig, az egye- | sült Kossuth Termelőszövet­kezet hatszás dolgozója tagja' (a többi nyugdíjas, kétlaki, s 1 bedolgozó) 3400 hold ’ földte­rülettel rendelkezik. Jól' ísmerém Üllők 'hósszú ideig a szotosS%iságában él­tem, s így az üllőieket is volt alkalmam megismerni. Szor­galmas emberek, ügyesek, le­leményesek. Az, hogy nem osztja őket két táborra már a két szövetkezet mindenképpen hasznukra válik. S erre, mint legutóbbi látogatásom alkal­mával meggyőződhettem, már ők maguk is rájöttek. Varga Pál. az új, megnöveke­dett szövetkezet elnöke öröm-

Next

/
Thumbnails
Contents