Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-20 / 116. szám
1962. MÁJUS 20, VASÁRNAP mi WPCJEI <Mírlan 3f***jrtil*ísnló fantasatikums GÉP SZÜLI A GÉPET Távolvasztás - A legbiztosabb recept Irta: Vaszilij Parin professzor, o Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának rendes tagja A cikket Parin akadémikus a „Repülés és űrhajózás” című folyóiratba írta. Cikkét a folyóirat engedélyével közöljük (rövidítve). Egy év telt el Jurij Aleksze- jevics Gagarin űrrepülése óta. Vessünk számot hát, hogy melyek voltak annak, az útnak az állomásai, amelyek a történelmi űrrepüléshez vezettek, nézzük meg röviden, hogy az első űrutazás mit adott a tudománynak, s mit várhatunk a továbbiakban. Ha a kozmikus térség tanulmányozásának mai szakaszát az első szovjet mesterséges hold felbocsátásától, vagyis 1957. október 4-től számítjuk, altkor csak ámulhatunk azon, hogy ilyen rövid idő alatt milyen nagy utat tettünk meg. A feladat, amelyet a szovjet tudomány és technika megoldott, roppant bonyolult volt, s hogy milyen bonyolult, azt talán a legszemléletesebben amerikai kollégáink példáján mutathatjuk meg, akiknek több ízben is el kellett halasz- laniók Glenn űrutazását, különféle technikai okok miatt. S mindez azután történt, hogy Shepard és Grissom „Árugrásaival” már tulajdonképpen megtartották a főpróbát A szovjet tudósok kezdettől fogva azon a véleményen voltak, hogy az ember űrutazásának feltétlenül földkörülinek kell lennie, mivel azt, hogy a függőleges irányú repülés fiziológiai értelemben hogyan hat az élő szervezetre, 450 kilométeres magasságig, jelentős gyorsulások és néhány percen át tartó huzamosabb súlytalanság közepette már kellőképpen tanulmányozták. A Szovjetunióban a négyvenes évek végétől kezdve nagyszámú kísérletet folytatták állatok nagy magasságra juttatásával. Emellett 1961. áprilisában már rendelkezésünkre álltak olyan, adatok, amelyeket állatutasok- kal. felbocsátott űrhajók száz perctől 24 óráig terjedő idejű földkörüli repülései útján szereztünk, a Lajka kutyával végzett csaknem ötnapos kísérletről nem is szólva. 1961. április 12-én azt a rengeteg tapasztalatot, amit a tudomány és a technika a kozmikus térség tanulmányozásában addig felhalmozott, mind az emberiség szolgálatába állítottuk. Az első űrhajós normális életműködését biztosító berendezések többszörösen kipróbáltak voltak. Volt köztük levegőregeneráló készülék, amely az űrhajós fülkéjének gázközegét önműködően fel" töltötte oxigénnal, miközben, megszabadította a széndioxidtól. Külön automatikus szerkezet biztosította, hogy a légnyomás a fülkében 'állandó legyen. A hőmérsékletet és a levegő páratartalmát ugyancsak külön készülékek biztosították. Az űrhajósnak tíz napra elegendő ivóvíz- és élelmiszerit;,észlet állt rendelkezésére, mégpedig olyan formában, hogy a táplálkozás a súlytalanság állapotában is kényelmes legyen. Pótlólagos biztonsági rendszabály gyanánt hermetikusan záró, a búvárokéra emlékeztető űrhajósöltözetet szerkesztettek, amelynek oxigénellátását úgy oldották meg, hogy zavartalan legyen akkor is, l)a az űrhajó ul'kéjének légmentes zártságát baj érné. Az űrhajós megfelelő technikai előképzettséget kapott ahhoz, hogy szükség esetén egész sor szerkezetet, berendezést működtessen, amelyek növelik a repülés és a földet érés biztonságát. A vérkeringésben, a légzésben, az idegrendszer és az érzékszervek működésében fellépő kilengések az utazás egyetlen stádiumában sem lépték túl a normális fiziológiai reakciók határát, s a repülés 108 nerce alatt egyetlen pillanat- - a sem sértették meg ezeket a normákat úgy, hogy az veszélyes legyen. Az orvostudósok számára különösen nagy öröm, hogy az űrutazás ilyen eredménnyel zárult. Helyesnek bizonyultak azok a következtetések és jóslások, amelyeket a tudósok hosszú évek munkája alapján fejtettek ki, helyesnek bizonyult az űrhajósok kiválogatásának, valamint általános fizikai és speciális edzésének rendszere, S itt feltétlenül meg kell említeni, hogy nagy érdemük van ebben azoknak a szakorvosodnak, akik a kiválogatás és a felkészítés munkáját a gyakorlatban elvégezték. ' Gagarin repülését alig négy hónappal később követte Tyi- tov útja. Tyitov repülését nem úgy tervezték, hogy az Gagárin útjának megismétlése, hanem úgy, hogy jelentős előrelépés legyen a kozmikus térség meghódításában. German Tyitov- nak már nemcsak bele kellett kóstolnia a súlytalanságba, hanem több mint egy napot kellett eltöltenie ebben az állapotban, nagy és bonyolult programot kellett teljesítenie. Ez azt jelentette, hogy figyelemmel kellett kísérnie az űrhajó összes bonyolult szerkezetének működését, illetve a műszerek erről szóló adatait, állandó kétoldalú kapcsolatban kellett állnia a földdel, irányította az űrhajót, s közben. figyelte azt az ember számára szokatlan képet, amely az űrhajó ablakán át kitárult előtte, bejegyzéseket tett a hajózó naplóba. Tyitov 25 óra 18 perc alatt több mint tizenhét fordulatot tett meg a föld körül, több mint hétszázezer kilométert repült. Augusztus 7-én 10 óra 18 perckor a történelmi út véget ért: Tyitov szerencsésen földet ért a Szovjetunió előre megadott körzetében, nem messze onnan, ahol korábban Jurij Gagarin leszállt. Az űrrepülés valamennyi feladatát teljesítették. Tyitov űrrepülése új adatokkal gazdagította a kozmikus fiziológiát. Az ő esetében, akárcsak Gagarin űrutazása idején, szintén állandó volt az űrhajós alapvető életfunkcióinak rádiótelemetrikus ellenőrzése. A súlytalanság mindössze egyetlen kellemetlen szubjektív érzéssel járt, és ez az időnként fellépő szédülés volt, amely azonban nyomban eltűnt, amint az űrhajós nyugodt helyzetet vett fel, s nem tett gyors fejmozdulátokat. Lehetséges, hogy ez a szédüléses állapot German Tyitov egyensúly érző szervének egyéni fiziológiai adottságaiból következik. Pontos választ erre valószínűleg a következő űrrepülések adnak. Feltétlenül említést érdemel, hogy nem bizonyult alaposnak egyes tudósok aggályoskodása, akik arra számítottak, hogy leszállás közben, amikor az űrhajós a súlytalanság állapotából ismét visszakerül a túlterhelések hatása alá, a szervezet reakcióiban zavarok keletkezhetnek. Mint azt maga German Tyitov mondotta: „Nem volt semmiféle éles átmenet. Azt éreztem, hogy visz- szatértem a megszokott állapotba”, Tyitov útja huzamos volt, ezért intézkedni kellett, hogy az űrhajós védve legyen a sugárzás itatásától. Áz űrhajó konstrukciójából következő védelmi rendszabályokon túlmenően napfigyelő szolgálatot szerveztek, s rendszeresen készítettek előrejelzést arról, hogy milyen eshetőségük van a napkitöréseknek. Az űrrepülés ideje alatt nem került sor egyetlen kellemetlen meglepetésre sem. Jurij Gagarin és German Tyitov űrrepülése ragyogó távlatokat nyit a kozmikus térség további tanulmányozása előtt. Most mái- világos, hogy lehetséges az ember akár több napos űrutazása is. Elvben már a naprendszer égitestjeinek körülrepüléséről, sőt az embernek az égitesteken való leszállásáról is beszélhetünk. A 15—20 napos repülések esetében valószinűleg járható lesz az az út, hogy a normális életfeltételek biztosításának azokat az eszközeit fejlesszük tovább, amelyeket a Vos'ztok- űrhajókon már sikerrel alkalmaztunk. ' A huzamosabb időtartamú repülések céljára valószinűleg bizonyos módszereket kell kidolgozni a földi anyagcsere és körforgási ciklus egyfajta modelljének látrehozására az űrhajón. A növények fotoszintézis útján elnyelik majd az ember által kilélegzett széndioxidot, oxigénnel dúsítják a levegőt, s olyan szerves anyagokat adnak, amelyek táplálékul szolgálnak az embernek. Az emésztés termékeit és az egyéb hulladékokat a növények számára feldolgozható ásványi anyagokká kell átalakítani. Ez az út elvileg világos, de az ilyen, saját külön kis űrhajósvilág „teremtésének“’ még sok technikai részletében nagyon nagy munka van hátra. Az ilyen zárt körforgási rendszer csak akkor lesz gyakorlatilag is alkalmazható, ha minden» egyes láncszem mind méreteit, mind pedig súlyát és energia- szükségletét tekintve gazdaságos lesz, mert csak ebben az esetben alkalmazhatjuk az űrhajón. Nem kétséges, hogy ez a feladat is megoldódik majd és az ember előtt határtalan lehetőségek nyitnak a kozmikus térség meghódítására. Az elektronikus számítógépek birodalma Az elektronikus számítógépek viharos sebességgel törnek be a tudomány, a technika és a népgazdaság valamennyi területére. Segítségükkel a biológusok behatolnak az élő sejtbe, a fizikusok az atommag titkaiba, a csillagászok a világmindenség mélységeibe, míg a nyelvészek fordításokat készítenek. Az elektronikus számítógépek már irányítanak automata gyárakat, irányítják a földi, vízi és légi közlekedést, végeznek csillagászati megfigyeléseket. A Szovjet Tudományos Akadémia Elektronikus Vezérlőgépek Intézetében Nyikolaj Pautyin, aki a vezérlőberendezések komplex automatizálásával foglalkozó laboratóriumot vezeti, a Novosztyi szovjet sajtóügynökség munkatársának elmondotta: — A matematikusok kiszámították, hogy a szovjet népgazdaság fejlesztésének az a roppant üteme, amelyet az SZKP programja célul tűz ki, megkövetelné, hogy azoknak az embereknek a száma, akik a tervezéssel és a termelés ellenőrzésével foglalkoznak, évente számtani haladvány szerint gyarapodjék. Az elektronikus számítógépek alkalmazásával azonban jelentős mértékben leegyszerűsödik a népgazdaság valamennyi ágáJól halad a Dunai Hőerőmű építése Hazánk egyik nagy építkezésén, a Dunai Hőerőmű íkijelölt telepein jól halad, a munka. Befejezés előtt áll a vízkivételi mű betonszekrény süllyesztése, nemsokára elkészül az üzemi főépület, a raktár, és a vízlágyító. Megkezdték a darupálya alapozását is, a Dunáról induló vízcsatorna építői eddig mintegy félmillió köbméter földet mozgattak meg. Nemrég hozzákezdtek a 200 méter magasságú gyárkémény építéséhez is. Megkezdődött a kazánok szereléséhez szükséges daruk felállítása. Háttérben a 200 méter magas kémény építése naik tervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladat. Tíz és tízmillió rubelt lehet megtakarítani például azáltal, hogy elektronikus gépeket alkalmaznak az egységes energetikai rendszer optimális üzemelésének kiszámítására. Később elektronikus gépre bízhatják az energetikai rendszer automatikus vezérlését is. Ismeretes, hogy minden villamoserőmű hasznos üzemelésének hatásfoka állandóan ingadozik, s mindig . kisebb a maximumnál, mert gyakoriak a változások az áramfogyasztásban, különböző a víztömeg nyomása a vízierőmű gátjánál, s még sok egyéb ok miatt. Természetesen a hasznos üzemelés hatásfokát olyan szinten lehet tartani, hogy az megközelítse a maximálisát, ha szükség szerint megváltoztatják a működő turbináik , számát, vagyis, ha a fogyasztás növekedésével vagy a víznyomás csökkenésével egyidejűleg többet kapcsolnak be és megfordítva. A gyakorlatban azonban az ember nem tud megbirkózni ezzel a feladattal, amelyet ezért elektronikus számítógép végez el, az irányítja, vezérli az erőmű valamennyi gépegységét. A jövő energetikája elsősorban a nagy teljesítményű hőenergetikai blokkokra épül majd. Már vannak kétszóz- és háromszázezer kilowattos ilyen blokkok, s előkészületek folynak hatszázezer, nyolcszázezer és egymillió kilowattos blokkok megépítésére is. Az ilyen blokkok megbízható vezérlése elektronikus számítógépek nélkül elképzelhetetlen'. Az elektronikus vezérlőgép nemcsak a blokk vezérlésének teljes automatizálását segíti elő, hanem üzemelés közben minden körülmények között megoldja az optimális hatásfok elérését és fenntartását. A közeljövőben a Szovjetunió legnagyobb villamoserőműveiben felállítanak ilyen gépeket. Rendkívül érdekes az , a nemrégiben megtartott kísérlet is, amelynek során az acélolvasztást távvezérléssel végezték. A besszemer olvasztás rendkívül bonyolult folyamat, amelyre több tucatnyi különböző tényező van hatással, s ezeket gyakran az ember nem is képes megfigyelni. A gyakorlott olvasztárok rendszerint a láng színéből következtetnek arra, hogy ké&z-e az adag. Csakhogy ilyen színárnyalat van vagy száz. A tévedés eshetősége így igen nagy. Az ukrajnai dnyep- rodzerzsinszki üzem kohászai éppen ezért elhatározták, hogy az acélolvasztáshoz felhasználják az elektronikus számítógépek segítségét; Az olvasztást Kijevből irányították. A kemencékben elhelyezett mérőműszerek jelzéseiket a kijevi számítóközpontba továbbították, amely a megadott program szerint irányította a gyári konverterek munkáját. Az elektronikus „olvasztár” nem vétett hibát. Rövidesen közvetlenül a gyárakban állítanak fel ilyen számítógépeket. Igen jó gazdasági eredménnyel járhat a bonyolult vegyipari technológiai folyamatok ilyetén irányítása is. Az elektronikus gép itt nemcsak automatikusan vezérelheti, irányíthatja a termelést, hanem egyúttal a megadott szinten fogja tartani mindazokat az alapvető mutatókat, amelyektől a folyamatok .megfelelő lefolyása függ. Az orvosok azt mondják, hogy nehezebb a betegség jellegét megállapítani, mint magát a betegséget gyógyítani.' Akárcsak másutt, itt is az elektronikus számítógépek sietnek az ember segítségére. Nincs az az orvos, akinek emlékezetébe beleférnének a tudomány által ismert összes betegségek, illetve azok tünetei. Az orvosoknak nagy segítséget jelent a megszerkesztett, úgynevezett kibernetikus doktor, vagy másként diagnosztikai gép', amelynek elektronikus memória-szerkezetébe „bevésték” minden egyes betegség összes ismert változatát. Kiderült, hogy a diagnosztikai -gép nemcsak alaposan és objektiven megvizsgálja a beteget, hanem önállóan elemzi az így kapott adatokat is. A gép a vizsgálati eredményeket felbontja főbb és másodlagos adatokra, megállapítja, hogy milyen betegségben szenved a páciens, sőt még — receptet is ír. S "a beteg biztos lehet benne, hogy ez a recept az ösz- szes elképzelhető receptek közül a legjobb, a leghelyesebb. Különösen érdekes a tudósoknak az a törekvése, hogy az elektronikus gépek matematikáját — maguknak az elektronikus számítógépeknek a tökéletesítésére használják fel. Különböző fantaszták sokszor Írtak már kibernetikai gépekről, amelyek képesek a saját képükre és hasonlatosságukra utódokat „szülni”. . Az elgondolás lassanként megvalósul. A szovjet tudósok már foglalkoznak a gépekről szóló tudomány kidolgozásával. Szemtanúi lehetünk annak, hogy megszületik az-elmélet, amely segíti majd a számítógépeket, hogy új, még tökéletesebb elektronikus gépek terveit elkészítsék. Az első eredmények már meg is születtek: Kijevben a gépek. által elvégzett számítások alapján berendezéseket készítettek, amelyekkel nagy építkezéseken száz és száz hegesztőkészüléket lehet vezérelni. Most azon van a sor, hogy elkészítsék a széleskörű alkalmazásra szánt univerzális kibernetikai gépet. Ez afféle egységes „agytröszt” lenne, amely az összes többi gépet vezérelni tudná. A szovjet szerkesztő mérnökök már foglalkoznak ennek az elgondolásnak a megvalósításával. Alekszandr Kolcov (Fordította: Serény Péter) Fogoly- és fácánmentés a lucernaföldeken Riasztó berendezést szerelnek a kaszálógépekre, kotlós alatt keltetik vadmadarak tojásait Befejezés előtt a vízkivételi mü szekrény süllyesztése (MTI foto; Mező Sándor íelv.) Az apróvad-állomány szaporodásához az eddiginél kedvezőbb feltételt nyújtanak a nagy táblákba igazodott mezők, de egyúttal megnőtt a veszély a fészekaljakra és a gyenge fiókákra: a szinte végeláthatatlan lucerna-, bíbor-, vagy vöröshere-táblákban fészkelő foglyok, fácánok sok ezer tolását fenyegetik a most kezdődő kaszálások. A kikaszált fészkekről rendszerint az utolsó pillanatban felrepül az anya és megmenekül, a tojásokat azonban — ha ösz- sze nem tapossák a gépek — mindenképp menteni kell. össze kell gyűjteni, megóvni a kihűléstől és kotlóstyúkok alá rakni- A harminc kilométeres sebességgel haladó fűkaszák ugyanúgy veszélyeztetik a kisnyulakat és — nemsokára — a gyenge őzgidákat is. AZ ŰRREPÜLÉS ÉS AZ ORVOSTUDOMÁNY
