Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-04 / 102. szám

19(53. MÁJUS 4, PÉNTEK PEST tncvF.i 3 Izotópos vizsgálatok az erdőkben Az erdészeti kutatásokban is új eredményeket hozott a ra­dioaktív izotópok felhasználá­sa. A P—32. sugárzó izotóppal növényélettani kísérleteket folytattak az Erdészeti Tudo­mányos Intézet munkatársai. Legutóbb a' fák gyökérösszenö' véseit tanulmányozták az izo­tópok felhasználásával. Ami a tudósításból kimaradt Néhány soros tudósításban már hírül adtuk a minap: ismét élüzem a ceglédi Cif­rakerti Állami Gazdaság, múlt évi jó munkájukért tizenegyen kaptak kiváló dol­gozó oklevelet, s tizennyolc- ezer forint jutalmat osztot­tak szét a legjobb munká­sok között. Kimaradt a tu­J ELE NT ÉS ÁRADAT — Tanácselnök elvtárs, itt vannak az új jelentések és jelentések a jelentésekről... (Szegő Gizi rajza) Optimális hőmérsékleten 30-40 százalékkal csökkenthető a sertéshizlaláshoz szükséges takarmány Kísérleti klímaistálló épül a Kiskunsági Állami Gazdaságban Az állattenyésztő szakem­berek, gazdák köréiben régi tapasztalat, hogy a levegő hőmérséklete jelentősen be­folyásolja a sertések takar­mányértékesítését. Külföldi kísérletek bizonyítják, hogy optimális hőmérsékleten, 15— 22 fok. között, 30—40 száza­lékkal kevesebb takarmány kell egy mázsa hús előállí­tásához. Az Agrártudományi Egye­tem mezőgazdasági gépész­mérnökei kidolgozták az új rendszerű sertéshizlaldák kü­lönböző változatainak ter­vét. A tervek gyakorlati ki­vitelezésére most kerül sor a Kiskunsági Állami Gazda­ságban. ahol felépítik az el­ső kísérleti klímaistállót. Ebben, a 320 férőhelyes ser­téshizlaldában mesterséges úton teremtik meg az állat természetének leginkább meg­felelő körülményeket A kísérleti hizlaldában au­tomatikusan működő légkon­dicionáló berendezés bizto­sítja a kívánt hőmérsékletet, a hűtéshez pedig a talajvi­zet használják. A tartály- kocsiban elhelyezett takar­mányt traktor viszi az istál­lóba és kompresszor nyom­ja az önetető vályúkba, a trágyát, vacuummal szívja fel egy másik tartálykocsi. A gépesítésnek ez a foka le­hetővé teszi, hogy egyetlen gondozó napi nyolc órai munkával ellássa a 320 ser­tést. A klímaistálló mellett fel­építenek egy hagyományos rendszerű hizlalót is. így megbízható kontroll segítsé­gével számíthatják majd az optimális hőmérséklet hatá­sát a takarmányórtékesítésre és a gépesítés különböző elő­nyeit. (MTI) Paprika- és paradicsom szedő gépek késsülnek Kísérleti gépsor ai osztályozáshoz és csomagoláshoz Az állami gazdaságok több száz holdas kertészeteiből évente 120—250 vagon pap­rikát, paradicsomot szállíta­nak eL A nagy mennyiségű zöldségféle palántázása, ápo­lása. szedése és szállítása szinte megoldhatatlan fel­adat lenne a régi módszerek­kel. Először a talajelőkészí­tést gépesítették, majd 1958- ban széles körben alkalmaz­ni kezdték a palántázcgépe- ket, s rövidesen sikerült megoldani a növényvédelem és a növényápolás gépesíté­sét is. Nagyobb feladatot je­lentett a kézi munkaerő csökkentése a szedésnél. Az állami gazdaságok zöldség­kertészei félautomata papri­ka- és paradicsomszedő-gépet szerkesztettek, s több módo­sítás után az idén már mind a 35 nagyüzemi kertészet­ben munkába állíthatják ezeket az állami gazdaságok szerelőipari vállalatánál ké­szülő gépeket. A szakembe­rek az idén kezdik meg kí­sérleteiket egy manipulációs gépsorral, amellyel a papri­ka és paradicsom piac; elő­készítésénél, a szakszerűbb és tetszetősebb csomagolás­nál kívánják a kézi munka­erőt csökkenteni. (MTI) dúsításból, hogy tulajdonkép­pen mivel is érdemelték ki a cifrakertiek az újabb meg­tiszteltetést és hogyan sze­retnék most, a harmadik él- üzem oklevél mellé megszerez­ni a. negyediket. De hadd kezdjük az ele­jén. Azon a bizonyos kettős ünnepségen, amelyre nem jött el valamennyi dolgozó, s ahol az üres széksorokra büszkén mutatott Szabó Ele­mér igazgató. Büszkén, mert akik a székekről hiányoztak: kint ültek a traktoron, szán­tottak, vetették a kukoricát. Akik pedig végighallgatták Vitai Istvánt, az állami gaz­daságok igazgatóságának kép­viselőjét, jóleső érzéssel ve­hették tudomásul: a cifra­kertiek derekas munkát vé­geztek. Hét hónapig egy csepp eső sem esett a múlt- év nyarán és őszén errefelé. Ette a föld az ekevasat, szakította a trak­torláncot, s már-már úgy látszott,' győz az aszály;'ám itt is erősebb maradt az ember. Az áldozatos munka ki­emelkedő teljesítményt ho­zott. Harminc gazdaság tar­tozik a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazga­tóságiához. Ezek tavaly 30 millió forint jövedelemre tet­tek szert, s ebből a cifraker­tiek 8 131 000 forintot produ­káltak. Az össz-nyereség 29 százalékát! Ha más nem, csupán ez a számadat is bi­zonyítja, valóban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A főigazgatóságnak nem is oko­zott • gondot az élüzem okle­vél odaítélése egy pillanatra _ sem. Ezt az eredményt egyéb­ként mór az előző évek ki­látásba helyezték. Csak nem 1961-re, amikor az aszály még a legszolidabb remé­nyeiket is megtépázta. Annál nagyobb jelentőségű a cifra- kerti élüzem oklevele. Nézzünk csak egy-két szám­adatot: 1959-ben a Cifrakerti Állami Gazdaságban az egy dolgozóra jutó termelési érték 38 000 forint körül volt. Rá egy évre már megközelítette az ötvenezret. Tavaly pedig majdnem elérte a 60 000 form­tet. Mirft az előadó is mondta — húsz-harminc évvel ezelőtt egy-egy ilyen aszály, több évre csődbe juttatta az államház­tartást és szinte katasztrófát okozott. Az elmúlt esztendő, noha fölért egy 25—30 évvel ezelőtti aszályos évvel — Ceg­léd környékén is bebizonyí­totta, hogy ma már a jó ter­mésnek nem kizárólagos felté­tele a kedvező 'időjárás. Ott, ahol rátértek a mélyművelésre, gondosan ápolták a növénye­ket, töredékére csökkentették az aszály kártételeit. A cif­rakerti eredmények is elsősor­ban a dolgozók és a vezetők jó munkájának köszönhetők. Szabó Elemér igazgató elmon­dotta, hogy a gazdaság kollek­tívája új, nagy célkitűzések megvalósítására törekszik. Az idén a hét ás félmilliós terv­vel szemben mindenképpen el akarják érni a tízmillió forin­tos nyereséget. Ehhez idejében megtették a szükséges lépéseket, mihelyt az idő engedte, nyomban hoz­záláttak a kinti munkákhoz. Régen befejezték már a vetést, zöldül a cukorrépa, s ,mire ezek a sorok megjelennek, a kukorica is a földbe kerül, mind az 1230 holdon. Ezzel tulajdonképpen be is fejezik a tavaszi munkákat. Mint már utaltunk is rá, a dolgozók közül többen nem vehettek részt a május elsejei és az élüzemavató ünnepsé­gen. Munkába szólította őket a kötelesség, munkával ünne­peltek. Bodor Lajosnak, a ku­koricaföldön adták át a kiváló dolgozó oklevelet. Mózes György, meg Szabó Lajos a i kora tavasszal adtak ízelítőt, milyen is az igazi férfimun­ka. Tucatjával sorolhatnánk a neveket, azokét. akik áldoza­tot, fáradtságot nem ismerve éjjel-naopal dolgoztak a föl­deken. Nemes Pál tehenészre is büszke már a gazdaság va­lamennyi dolgozója, csakúgy, mint Szakái Mihály trakto­rosra. Öze János, Virágh György, Malaiin János és | Pálinkás András sertésgondo­zók nevét mostanában gyak­rabban emlegeti a vezetőség, ők ugyanis 20—25 százalék­kal több sertést hizlalnak a tervezettnél... Tízéves jubileumát méltó eredményekkel ünnepli a ceg­lédi Cifrakerti Állami Gazda­ság. további jó munkát és-sok sikert kívánunk az élüzem ok­levelet szerzett gazdaság dol­gozóinak és vezetőinek, hogy újabb célkitűzéseiket minél előbb megvalósíthassák. (s. p.) Kenyérárusitás a konyhában Vasad már régen keves­li a kettőt, legalább még egy boltot szeretne. Az egyik bolt a község belterületén, a másik a Szilasi-tanyán áru­sat lisztet, cukrot, petróleu­mot, koc$ikeiiőcsöt, vagyis vegyesbolt mind a kettő. Az egyik környékén csak­úgy, mint a másikén, kö­zel ezer ember lakik és vá­sárolja be mindennapi szükségletét. Mindkét üz­let a Nyáregyháza és Vi­déke Földművesszövetkezet­hez tartozik. — De csak pár éve — mondják Vasadon. — Min­denesetre azóta kevesebb a panasz a boltokra. Csak leltár ne lenne sohasem... Mi a leltár ellen a kifogá­suk? Mondják el a vasa­diak. — Napokig nem kapni semmit leltár idején, és, mert évente legalább két­szer csukják be leltározás miatt a boltot, gyakran egy teljes hétre, ez bizony na­gyon kellemetlen. Egy deka élesztőért is Monorra kell menni. A belső bolt azért a kenyérellátást úgy, ahogy biztosítja olyankor is. De miféle körülmények köze­pette? Néha a szomszédos italboltban, máskor meg a bolttal szemben levő lakó­ház konyhájában, mialatt a lakók ott főzik a vacsoráju­kat. Már csak ezért is kel­lene még egy bolt. Meg azért, hogy kevesebbszer torlódjanak, tülekedjenek a pultnál a vevők. A földművesszövetkezet nem zárkózik el attól, hogy Vasadon még egy boltot nyisson, a községtől csak helyiséget kér. Nincs pén­ze arra, hogy új épületet emeljen a boltnak. A köz­ségnek sincsen pénze rá. így hát . nyilván a leltározás módján kellene változtatni. Egy kis leleményesség nem igényel költséget, valaho­gyan megoldható a vasadiak problémája. — A kenyér dolga is meg­oldható lenne — vélekednek a vasadiak. — Délután hoz­zák Monorról és nagyon gyakran csak fél vagy ép­pen háromnegyed négyre ér vele ide a kocsi. Az üzlet pedig pontban négy órakor becsuk. Képzelhető, milyen tolakodás van, amikor meg­jön a kenyér, aki pedig nem áll lesben olyankor, köny- ilyen kenyér nélkül marad. Sz. E. A Hazai Fésúsfonóban sorsolják a lottót 721 nyeremény a jutalomsorsoláson A hónap első lottósorsolá­sát a fővárosban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A 18. játékhét nye­rőszámait és ^iz áprilisi tárgy­jutalmakat ma délelőtt 10 órai kezdettel a Hazai Fé- sűsfónó- és Szövőgyár mű­velődési házában húzzák. A tárgy nyeremény húzáson a 16. játékhét szelvényei vesznek részt, amelyek között 721 értékes jutalmat sorsol­nak ki. Főnyereményként ez­úttal öt öröklakás, egy bár­hol felépíthető kétszobás csa­ládi ház, valamint két sze­mélygépkocsi — egy Moszk­vics és egy Warszava — jut a legszerencsésebb lot­tózóknak. Ezenkívül többek között racka-szőnyegekkel, pehelypaplanokkal és fest­ményutalványokkal „bővített“ három Varia szobaberende­zést, 22 motorkerékpárt, 88 televíziót, 117 rádiót, 15 hű­tőgépet sorsolnak ki, (MTI) Mindenütt segíteni - de mindenütt másképp A tárgyalóasztalon térkép, körülötte öttagú vezérkar. „Stratégiai’1 megbeszélés folyik a Váci Járási Pártbizottságon. Csakhogy a stratégia a lehető legbéikésebb célokat szolgálja: a termelőszövetkezetek meg­erősítését, az ellenőrzés és se­gítségnyújtás megjavítását. Szó esik itt sok mindenről: a beruházásoktól a szakkáderek elosztásáig, munkaszervezéstől addig a problémáig, hoigy száz forintba kerül a vetni való juliskabab kilója... A tanácskozás után kettes­ben folytatjuk a beszélgetést Aczél Lászlóval, a járási párt- bizottság mezőgazdasági osz­tálya vezetőjével: milyen gon­dok, feladatok foglalkoztat jók a pártbizottság mezőgazdasági osztályát ezekben a napokban? — Mindenekelőtt az időszerű mezőgazdasági munkákat kell említenem — kezdi Aczél elv­társ. — Pon tosabban az ebből eredő politikai feladatokat: megértetni a tsz-tagsággal, hogy a jövő évi zárszámadási Tsz-asszonyok társadalmi munkában Hármas ünnep az aszódi vasútállomáson Vasárnap délután hármas ünnepségre gyűltek össze az aszódi vasútállomás pihenő­ben levő vasutasai és a meghívott vendégek. Ez 'al­kalommal tartottak megem­lékezést május 1-ről, ünne­pelték az élüzem cím el­nyerését és /kiosztották az 1981. évi üzemi jutalékot. A nagyszerű munkát vég­zett aszódi vasutasoknak Val- kói György tolmácsolta az igazgatóság üdvözletét és jó­kívánságait, az élüzem cím A törökbálinti. Üj Hajnal Tsz asszonyai nemcsak a mezőn szorgoskodnak. Pihenőjükben is vidáman dolgoznak a kö­zösségért: társadalmi munkában virágos előkertet készí­tenek az utcán a tsz iroda háza előtt (Gábor íelvj eredményeknek most kell meg­teremteni az alapjait, s példamutatásra ösztönözni a termelőszövetkezeti kommu­nistákat. Mert arra, hogy mit jelent a tsz-pártszervezet di­namizmusa. kezdeményezése, egyre több példát sorolhatnék a járásból. Vegyük először a járás legnagyobb termelőszö­vetkezetét, a csaknem négy­ezer holdas fóti Vörösmarty Tsz-t Ez a szövetkezet tavaly ab­ban a szerencsés helyzetben volt, hogy két, kitűnően kép­zett, agilis pártszervező segí­tette a munkáját. Mindketten felismerték annak á határozat­nak a jelentőségét, hogy egy időben tagjelöltség nélkül lehe­tett felvenni az 'arra méltó tsz- tagokat a párt soraiba. Kezde­ményezésükre tíz elvtárssal erősödött ily módon az alap­szervezet. Rendszeres szerveze­ti élet alakult ki, megvalósult a termelés pártellenőrzése. A párt szava eljut az egész tsz- tagsághoz, a kommunisták ott vannak minden feladatnál, va­lamennyi munkaterületen. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezetben jó a munkaszervezés, s a tsz • most is élenjár az időszerű mező­gazdasági munkákban. — Vagy itt van például a kósdi Naszályhegyalja Tsz — folytatja Aczél elvtárs. — Párttitkára egyike a járás leg­képzettebb termelőszövetkezeti párttitikárainak. Vezetése alatt a pártszervezet a szakvezetés nélkülözhetetlen támaszává fejlődött. Ez a tsz különben a legjobb gazdasági eredményekkel büszkélkedhet a járásban: évek óta nem fizetett negyven forintnál kevesebbet egy mun­kaegységre. S ebben a kornmu- íjnisták erőfeszítése is benne van. — A másik feladat, ami a ^járási pártbizottságot foglal- ^ koztatja: a tsz-ek távlati ter- f vei.' Arra törekszünk, hogy az f’. adottságoknak legmegfelelőbb ^ profilt alakítsuk ki minden ^szövetkezetünkben. Foton pél- ‘ dául miután közel van a fő­városi piacokhoz, s hagyomá­nyai is vannak — a kertésze­tet, a paiadicsomtermesztést. Kösd a málnatermesztés köz­pontja. Éppen ezért, itt tsz- közi vállalkozással málnafel- dolgozó üzem létesítését ter­vezzük, málnaszörp készítésé­re. Emellett megfelelően fej­leszteni kívánjuk a jól bevált pecsenyekacsa- és csirkete­nyésztést. Az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz általaiban zöld­ség- és virágkertészeíéről hí­res. Azt már csak az illetéke­seik tudják, hogy méltán em­legethetjük a kitűnő gazdál­kodásért és munkaszervezé­sért is. A munkaegység érté­ke itt is évek óta negyven fo­rint körül van. Merészen vág­nak bele az újba. s mindent megtesznek, hogy kezdeménye­zésük sikerrel járjon. Tavaly az elsők között kötöttek szer­ződést a Dunakeszi Konzerv­gyárral kétszáz hold zöldiborsó­ra. A gyár a tsz-ben üzemibe helyezett egy borsófej tógépe t, s így a nyolcszázezer forintos bevételen kívül még nagy mennyiségű, értékes zöldtakar­mányt is nyert a szövetkezet. Nagy szerepet szán a párt- bizottság a rádi Uj Élet Tsz- nek is az elkövetkező években. Ennek a tsz-nek az állatte­nyésztés az erőssége. Kiváló törzstenyészetének híre miár túljutott a járás ha­tárain. Most pedig azzál öreg­bítette hírnevét, hogy elnöke, Madácsi László „az erősebb se­gítse a gyengét” jelszó alapján elvállalta a csővári Virágzó Tsz vezetését is, — A segítségnek ez a formá­ja újabb feladatok elé állít bennünket: körültekintő gond­dal kell összehangolnunk a két szövetkezet —; és más tsz-ek — távlati terveit, beruházásait. S bár a távlati tervek a jövőt je­lentik. ezt a jövőt már most ! kell elkezdenünk alakítani I — Nagy vonásokban ezek j a tennivalók várnak ránk. így j summásan nem is tűnik sok- ! nak. De a mindennapi munká- ! ban — hogy úgy mondjam: aprópénzre váltva — ezernyi feladatot jelent — mondotta befejezésül Aczél László. Ny, É. "■'nyerése alkalmából. Szabó ^ Imre állomásvezető beszédé- jí ben méltatta az elmúlt esz- á tendő- eredményeit, kiemelve j; Ondrik János, Kovács II-jf lés, Katona Miklós és Kóré ^ István vasúti dolgozók jó £ munkáját. Többen pénzjuta- ^ lomban .részesültek, Ondrik | János jelvórtyés kiváló dolgo- í ró kitüntetést kapott. Az ünnepséget baráti vacso- s ra és táncmulatság fejezte be. ^ Csiba József £ tudósító

Next

/
Thumbnails
Contents