Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-15 / 111. szám

rear megyei t/úrlan 1962. MÁJUS 15, KEDD Beszédes számok A második ötéves tervben 250 ezer lakást építünk, s amint az ábra mutatja, az új lakások 60 százaléka központi fű- téses lesz. A 250 ezer lakás, ha lakásonként négy személyt számítunk, egymilliós városnak telel meg. r--~"• — w-rn* ■ .W'i"—•' 1 * a második tómrrwm A fenti ábra ugyancsak önmagáért beszél. Számadatai el­mondják. hogy a tervidőszakban például minden ötödik család televíziót, minden harmadik pedig rádiót vásárol­hat. A tervelőirányzat lehetővé teszi, hogy 1965-re száz család közül 12-nek legyen motorkerképárja, a családok 75 százaléka pedig kerékpárral rendelkezzen Az 1960—1961-es tanévben még 156 ezer nappali tagozatú középiskolás és 8320 nappali tagozatú egyetemista kezdte meg tanulmányait. Az ötéves terv végére a középiskolás elsőévesek száma 232 ezerre, az egyetemistáké pedig 9600- ra nő. A tanulók jobb elhelyezése érdekében 3300 új álta­lános iskolai és 800 új középiskolai osztálytermet építünk a rtismtMWmrÁm BsmmsiÁM/ímAtAmÁSA,*»^ z:úíM ‘ Az egészségügy ugyancsak jelentősen lép előre a fejlődés útján. A fenti ábra arról tanúskodik, hogy az ötéves terv végére lényegében az egész ország lakossága bekapcsoló­dik a társadalombiztosítás rendszerébe. Nyolcezerrel nő a gyógyintézeti ágyak száma, ami azt jelenti, hogy 1965- ben már 76 kórházi ágy jut tízezer lakosra» Élni tudtak lehetőségeikkel A párt csoport — amelyet szeretnék bemutatni — né­hány hónappal ezelőtt dicsé­retben részesült a Csepel Autógyár igazgatósági épüle­te párt-alapszervezetének tag­gyűlésén. A titkár az elis­merést néhány szóval indo­kolta csupán. Úgy érzem, érdemes lenne többet is meg­tudni róluk. Két esztendővel ezelőtt ala­kultak meg. Hozzájuk osztat­ták be a gyár jogászát, a be­ruházási osztály vezetőjét, a sokszorosító iroda munkás­nőit, az üzemi lap szerkesz­tőjét és az irattár tisztvise­lőit. A pártcsoport vezetésé­vel Menyhárt László elvtár­sat, a beruházási osztály elő­adóját bízták meg. Miként tudja majd „össze­hangolni” a pártcsoportot? — ezen töprengett akkoriban so­kat Menyhárt László. Félre­értés ne essék, nem az volt a legfőbb gondja, hogy a kü­lönböző munkahelyen, s egy­mástól eltérő beosztásban dolgozó kommunisták hogyan barátkoznak meg egymással,- hogyan „férnek össze”. In­kább az érdeklődési kör eltérése, változékonysága oko­zott gondot az újdonsült pártcsoportvezetőnek. Az elsp megbeszéléseken még úgy tűnt, jogos volt Menyhárt László aggodal­ma. A vitában csupán ket- ten-hárman „vitték a szót” a többiek — hallgattak. Túl „fa­gyos”, túl hivatalos volt a megbeszélések légköre. Később igyekezett a „gyűlés” jelleget baráti beszélgetéssé változ­tatni. S a csoport találkozói mind bensőségesebbé váltak. Olyanná, mint amikor jóbará­tok beszélgetnek egy-egy kö­zös témáról. Az eleinte félre­húzódók is felbátorodtak. Ez a barátkozás különben nemcsak a csoport háromhe- tenkénti összejövetelein folyik. Többen járnak együtt szemi­náriumra, közösen vesznek részt ünnepélyeken, taggyűlé­seken. Ha valamelyikük megbetegszik — kefcten-hár- man meglátogatják. Legutóbb Ü.-néhez ment el a csoport két tagja, virágot, csokolá­dét és egy szép könyvet vit­tek neki. A két esztendő alatt hasznos szokások honosodtak meg közöttük. Ilyen például, hogy egy-egy összejövetelen meg­tárgyalják az aktuális nem­zetközi vagy belpolitikai ese­ményeket. A kiselőadásokat mindig más tartja. Legutóbb a párt káderpolitikáját, az­előtt a franciaországi helyze­tet vitatták meg. A degaul- leista politikáról szóló kis­előadást nemcsak a csoport­tagok hallgatták végig. Meghívták osztályaik pártonkívüli dolgozóit is. Vannak természetesen olyan dolgok, amelyek csak a párt­csoportra tartoznak. Előfor­dult egy eset, amikor hatá­rozottan és szigorúan kellett dönteniük. A csoport két nő­tagja között — mindketten egy osztályon dolgoznak — napirenden volt a veszekedés. Néhány csoporttag megvizs­gálta az ügyet, s kiderítet­ték, hogy munkaköri „pozí­cióért” folyik közöttük az ellenségeskedés. Azt is,megál­lapították, hogy mindketten hibásak. Közösen megvitat­ták a dolgot, s úgy határoz­tak, hogy egyhónapos próba­időt adnak a két asszonynak, s ha nem történik semmi vál­tozás, a taggyűlés segítségét kérik. Bizonyára ennek ha­tására a haragosoknak sike­rült megbékülniük. Legutóbb megtudták, hogy a csoport egyik tagja, P. M. elvtársnő, elfoglaltságára hi­vatkozva, abba akarja hagy­ni egyetemi tanulmányait. A legközelebbi összejövetelen hosszasan beszélgettek vele, megpróbálták meggyőzni, hogy ha egyszer abbahagyja a ta­nulást, nagyon nehéz lesz új­ra kezdenie. Ki-ki javaslatot tett, hogyan lehetne ösz- szeegyeztetni a munkát és az egyetemet. A beszélgetés sikerrel járt, P. M. nem ma­radt ki az iskolából. Egyik legújabb kezdemé­nyezésük, hogy a hozzájuk tar­tozó gazdasági vagy politikai vezető alkalmanként beszá­mol munkájáról. Elsőként az üzemi lap szerkesztőjét hallgatták meg, s tolmácsol­ták neki a „közvélemény” bí­rálatát, kívánságait. Legkö­zelebb a beruházási osztály vezetője kerül sorra. A vezetőségválasztás előtt néhányan brigádmunkát kap­tak a párt-alapszervezettől, megvizsgálták, hogyan dolgo­zik a vezetőség. A beruházá­si osztályhoz tartozó kommu­nisták pedig elvállalták, hogy az egyik környékbeli termelő- szövetkezethez rendszeresen ellátogatnak — segítenek a költségvetések elkészítésénél, tanácsot adnak, hogyan lehet olcsón és jól építkezni. Mint a leírtakból is kiderül, nincsenek „világra szóló” tet­teik. Nem történt más e két esztendő alatt, csak az, hogy a pártcsoport élni próbált le­hetőségeivel, jogaival, adott­ságaival. És ezért joggal ér­demeltek dicséretet. Bende Ibolya Országos fotós- és filmestalálkozó Gyulán Gyulán, a Viharsarok kul- túrközpomtjában — az ország- J ban először — július 21-től 24- | ig rendezik meg az amatőr fo- : tósok és filmesek találkozóját. A 19 megyéből mintegy 180 fotós és negyven keskenyfil- mes vesz részt a találkozón. A négynapos műsorban töb­bek között szakmai előadások, filmbemutatók szerepelnek. Az amatőr fotósok ellátogatnak a környék termelőszövetkeze­teibe, állami gazdaságaiba és ott felvételeket készíte­nek. Képeikből augusztus 20 tiszteletére kiállítást rendez a Békés megyei fototanács. A találkozóval egy időben fotókiállítások nyílnak Gyu­lán. (MTI) — A NÉPMŰVELÉSI IN­TÉZET május 21-től 26-ig Balatonfüreden országos tá­jékoztató jellegű tanfolya­mot rendez á megyei taná­csok művelődésügyi osztá­lyain dolgozó szakreferen­sek, előadók és népműve­lési tanácsadók részére. A tanfolyam célja a járási, városi és községi népmű­velési szakemberek nyári továbbképzésének előkészí­tése. A tanfolyamon részt­vevő Pest megyeiek cso­portját a hét elején állít­ják össze. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Kétezer mázsa paradicsom A ceglédi Alkotmány Tsz kertészete kétezer mázsa pa­radicsomot termel konzerv- gyártás céljaira. Sajnos, a szeszélyes időjárás hátráltatja a munkát. Tavaly ilyenkor már harminc hold paradi­csompalánta a földben volt. Meg is volt az eredménye: száz mázsát fizetett holdan­ként. Ezenkívül a tsz három­száz kiló dughagymát ve­tett. As kertészet dolgozói át­lagosan 200 munkaegységet teljesítenek és az asszonyok 8—10 ezer forintos munka­egység-részesedésükkel jól ki­egészítik férjeik jövedelmét. Most is azon igyekeznek, hogy a 700 ezer paradicsompalántát mielőbb elültessék. Ötven családi ház épül A ceglédiek örömére az idén ötven lakás felépítését kez­dik meg az OTP-vel közösen. Két- és háromszobás családi házak ezek, minden lakáshoz külön ebédlőfülke és termé­szetesen megfelelő mellékhe­lyiségek. Ilyen házak Budapes­ten már épültek, és bizonyára megnyerik a ceglédiek tetszé­sét is. A boldog tulajdonosok jövő nyáron már beköltözhet­nek a családi házakba. Az OTP máris elfogadja az elő- takarékossági betéteket és az első ötven lakást azok a ceg­lédiek kapják, akik elsőnek fizetik be a vételár huszonöt százalékát. ÚJ ISKOLA Cegléden a Széchenyi téren új iskola épül, amelyet Dó­zsa Györgyről neveznek el. Az épületen még a szerelők dolgoznak. Az úgynevezett Csengettyűs iskola évtizedek óta megtette kötelességét, ezért őszre átadja helyét az új iskolának, a régi iskolából lakosokat alakítanak kk_ _ rtBMBRggPÉtt Kétezren a pártoktatásban Az idei tanítási évadban hatvan különböző tanfolya­mon folyt pártoktatás a mono­it járásiban. Ezeknek a tan­folyamoknak kezdetben 985 hallgatójuk volt, majd ami­kor az SZKP XXII. kong­resszusának az anyagát kezd­ték tanulmányozni, a létszám jóval ezer fölé emelkedett. Ezenkívül huszonöt helyen há­romhetes tanfolyamokat ren­deztek, amelyeken csaknem ezren hallgatták végig a leg­időszerűbb' politikai kérdések­ről szóló előadásokat. KITÜNTETÉS A Hazafias Népfront Pest megyei békebizottságának nagyaktíva ülésén Szakasits Árpád, az országos béketa­nács elnöke adta át a béke kiváló harcosainak a békejel­vényeket. Szabó Jusztina pe­dagógus, a monori nőtanács tagja, a kitüntetés ezüst fo­kozatát kapta. JÓL FIZET A SPÁRGA Most van a spárgaszezon. A Pest megyei MÉK monori iro­dájában már kora reggel gyü­lekeznek a körzeti felvásárlók; Valamennyien arról beszélnek, milyen jól fizet a spárga a járásban. Naponta nyolc-tíz mázsát vásárolnak a tsz-éktől és a magántermelőktől. Ki­emelkedő eredményt ért el a vecsési Zöld Mező Tsz, amely két holdra húszéves szerző­dést kötött. Naponta kilenc- ven-száztíz kiló exportminősé­gű spárgát szállítanak, amely­nek pénzbeli ellenértéke eléri a napi 1200 forintot. A szak­szerűen telepített spárga 15— 20 évig termőképes és két hó­napon keresztül mindennap szedhető. Egy hold spárga át­laga 35—40 ezer forintos jöve­delmet hoz. Arany-, erőst- és bronzérem A Gyöngyösön rendezett kulturális seregszemlén kivá­lóan szerepeltek a nagykőrösi csoportok. A helyiipari isko­la bábosai aranyéremmel tér­tek haza. A táncosok ezüstér­met nyertek, Boros Ferenc pe­dig tangóharmónika szólójáért bronzérem díjazásban része­sült. Korszerű boltok Örvendetesért fejlődik Nagy­kőrös bolthálózata. Ma már huszonegy élelmiszerbolt mű­ködik a városban, ebből tizen­egy már önkiszolgáló rend­szerre tért át. Az üzletek zö­mébe elektromos hűtőszek­rény került, így nem problé­ma a tej- és tejtermékek, va­lamint a húsféleségek tárolá­sa. Az elmúlt évben rendbe­hozták a tejboltot is. A Ceg­lédi Élelmiszer Kiskereskeres­kedelmi Vállalat 153 boltja közül a nagykőrösi hatvanas számú üzlet lett az elmúlt év eredményei alapján, az első. Mesterséges járvány a rovarok között Baktériumok, vírusok a növényvédelem szolgálatában Új növényvédelmi módszerek a biológiai egyensúly fenntartására A Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársai „rovar- számlálást” tartottak az őszi búzával és lucernával bevetett földeken. Megállapították, hogy az elöbbin száznál, az utóbbin ötszáznál több külön­féle rovar él. EzeSk közül 14, illetve 128 faj kártevő, de ezeknél körülbelül háromszor nagyobb a hasznos rovarfajok száma. A növények kártevői ellen az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek mind széle­sebb körben védekeznek. A növényvédő szerek több­sége azonban egyaránt pusztítja az ártalmas és a hasznos rovarokat. Évtizedekkel ezelőtt történt meg az Egyesült Államokban, de szakkörökben még ma is gyakran emlegetik: a nagy­arányú növényvédelem annyi­ra kipusztította a lucernások­ban a hasznos darazsakat, hogy repülőgéppel kellett azo­kat nagy tömegben odaszállí­tani, nehogy elmaradjon a kö­vetkező évi termést biztosító beporzás. Nálunk még nem fenyeget ilyen veszély, hiszen a permetezések, porozások nem olyan gyakoriak és intenzívek, de máris gondolni kell a bio­lógiai egyensúly fenntartására, arra, hogy ki ne irtsuk azokat a rovarokat, amelyeknek akár a növények beporzásánál, akár a kártevők pusztításánál meghatározott, fontos szerepük van. Ennek érdekében a Nö­vényvédelmi Kutató Intézet­ben több érdekes kísérletet folytatnak. Éppen a lucernamag-ter- mesztésben, ahol különösen nagy szerepük van a megter- mékenyülést elősegítő kis'da­razsaknak, próbálták ki a sávos-szakaszos permetezést. A módszer azon a tapaszta­laton alapszik, hogy ezek a da­razsak fürgébbek, mozgéko­nyabbak, mint a kártevők, te­hát ha sávonként szórják ki a pusztítószert, a hasznos rovaroknak még van idejük elmenekülni. Egyes esetekben viszont az is elegendő, ha a kártevőt is csak menekülésre késztetik. Ehhez használják az úgynevezett ri­asztó szereket, amelyek sza­gukkal elüldözik az állatot. A burgonyabogár ellen például a bordói levet próbálták ki. Ugyancsak a burgonyabogár elleni védekezésnél kísérletez­nek a növényvédelemnek egy teljesen új, s távolabbi tudo­mányos problémákkal is ösz- szefüggő módszerével. Abból indulnak ki, hogy a rovarok teste olyan anyagokat tartal­maz, amelyek mérgező hatás­sal vannak ugyanarra a rovar­fajra, így az elpusztult álla­tok maguk szolgáltatják élő társaik pusztító szerét. Ez az eljárás azonbin még igen sok kutatást igényel, s bár a ki-' sértetek már az idén megkez­dődnek, egyelőre a biológiai növényvédelemnek egy másik területe kerül előtérbe. A ro­varoknak megvannak a maguk természetes ellenségei nem­csak a többi rovar, hanem a betegséget okozó baktériumok és vírusok között is. Ez újabb fegyver az em­ber kezében a növények védelmére: a mesterséges fertőzéssel, járványos be­tegséggel pusztíthatja a kártevőket. Az idén több ilyen kísérlet indul: a kukoricamoly ellen a bacillus thüringiensist hasz­nálják fel, az amerikai szövő­lepke ellen vírussal fertőzött hernyóit, mivel a vírust nem lehet önállóan tenyészteni. A Növényvédelmi Kutató Intézetben a rovarpatoló­giai kutatások során fel­fedeztek egy eddig isme­retlen rovarbetegséget is, amit egy vírus okoz a fiatal fenyvesek ellenségében, a fé­sűs darázsban. A Vas megyei Jeli fenyőerdőben meg is kezd­ték a permetezést a vírussal fertőzött megőrölt, darázslár­vákból k^-rttpft „növényvédő­szerrel”. (MII)

Next

/
Thumbnails
Contents