Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-11 / 85. szám

1962. Április 12, csütörtök nsr MEGVE# stfCndm 3 Nem boszorkányság Jól tudjuk, hogy a régi szemlélet megváltoztatásához idő kell, s tegyük még hozzá, türelem is. Nagyon fontos feladatuk párt- 'és szakszer­vezeti funkcionáriusainknak, hogy megértessék a műsza­kiakkal a gazdaságos mű­szaki fejlesztés jelentőségét. Nagy türelem szükséges ehhez a Csepel Autó­gyárban is, ahol bizony sok még az ilyen irá-' nyű feladat. A türelem azonban nem azt jelenti, hogy ha szükséges, ne bíráljuk az illetékeseket. A türelem mel­lett erre is nagy szükség van. Ahol megértik ezt, nemcsak milliókban jelentkezik majd a munka haszna, hanem abban is, hogy megterem­tik a fejlettebb termelés alap­jait, amely már elsősorban nem a fizikai erőt, hanem a gondolkodást igényli. Ez pe­dig nemcsak a társadalom, hanem az egyén számára is előnyös. Farkas István Több segítséget a tsz-eknek A MEDOSZ Pest megyei küldött közgyűlése A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze­tének Pest megyei bizottsága tegnap rendezte meg küldött- értekezletét. Szántó Imre, a megyebizott- ság titkára. beszámolójában foglalkozott az állami gaz­daságok, gépállomások, er­dőgazdaságok s a MEDOSZ- hoz tartozó egyéb vállalatok termelési munkájának értéke­lésével, a második ötéves tervben rájuk váró feladatokkal, a dolgozók szociális, kulturá­lis problémáival. Az állami gazdaságokról szólva, megál­lapította — egyebek között —, hogy 1961-ben tizenhat mázsás búzatermést értek el, a jövőben pedig a kenyérga­bona össztermést nem a ve­tésterület növelésével, hanem az intenzív búzafajták ter­mesztésével és még jobb ag­rotechnika alkalmazásával kell biztosítani. Fejlődött a gazda­Megnyifolták a francia filmhetet A tegnap megnyitott francia filmhétre Jacques Chausserie Laprée, a Francia Nemzeti Filmgyártási Központ igazgatója- j nak vezetésével francia filmkiildöttség érkezett Budapestre. A küldöttség tagjai: Jacques Nicaud, az Unifrance Film he­lyettes főtitkára, Marina Vlady filmszínésznő, Claude Rich filmszínész, Henri Colpi, az Ilyen hosszú távoliét című francia film rendezője, Jacquelin Pronin vágónő és Zoltán Mohos, az Intercontinental Film igazgatója. ^ í:'", Vs'*-' J . ’ : , Äf ír. ■ I . ■jí'V- : lit' I Jlpj V, c>* A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója a munkaszüneti napok előtti munkaidőbeosztásról lyamatosan termelő vállalatok munkarendjét nem befolyásol­ja. (MTI). ■■ ’ Äv ■;# s f-ííi■­. .- ' O V. v v: m, m. Claude Rieb, J. Chausserie Laprés, (Marina Vlady (MTI foto, Keleti felv.) ságok állatállománya is, s a termelési költségek alakulása ugyancsak javulást mutat. A gépállomásokra jelentős feladatot rótt az elmúlt két évben a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének gyors befejezése. Ennek következ­tében a tsz-ekben végzett ta- iajmunkát 1959-hez viszonyít­va, 62 százalékkal növelték, s mintegy másfélmillió nor­málhold megművelését végezték el. 1962-ben még nagyobb fel­adatok várnak megyénk gép­állomásaira, mert a fokozódó gépi munkaigény kielégítése mellett a tsz-etk erő- és mun­kagépeinek javításáról is gondoskodniuk kell. Hátrál­tatja a gépállomások munká­ját a nagyfokú munkaerő- vándorlás, s ennek következ­tében gyakran képzetlen trak­torosokkal kell a munkát vé­geztetni. Megyénk erdőgazdaságai az elmúlt két évben példásan teljesítették tervüket. A budapesti és a börzsönyi erdőgazdaságok az élüzem szintet is elérték, azon­ban a balesetek nagy száma miatt nem kaphat­ták meg a megtisztelő él­üzem címet. A megyei erdőgazdaságok egyébként az elmúlt két év­ben 884 szerfás épülethez szükséges anyagot termeltek ki, és szállítottak megyénk tsz-einek. A beszámoló további részé­ben szociális és kulturális kér­désekkel foglalkozott Szántó elvtárs. A beszámoló, valamint a határozati javaslat foglalko­zott a tsz-eknek nyújtandó se­gítségadással is. A tsz-mozga- lom támogatásának módoza­taival részletesebben Király László elvtárs, a.megyei párt- bizottság titkára foglalkozott, megjelölve azokat a terü­leteket, ahol különösen hathatós segítségre van szükségük a tsz-eknek. Borbás Lajos, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője számadatokkal bizonyította az állami gazda­ságok által nyújtott segítség eredményeit a tsz-ek gazdál­kodásában. A küldöttértekezlet végeze­tül megválasztotta a harminc­két -tagú választmányt és a héttagú számvizsgáló bizott­ságot. Az elnöki tisztségre Radó A.ntalt, titkárnak Szántó | Imrét, a számvizsgáló bizott- ! ság elnökének pedig Dobozi j Lászlót választották. (f. I.) Híradás a kulturális szemléről Vasárnap tovább folytatód­jak az idei kulturális szemle bemutatói. Tápiószentmárton- ban, Csömörön, Öcsán és Gö­döllőn körzeti bemutatókra kerül sor. Vácott délelőtt 9 órai kezdettel rendezik a vá­rosi zenekarok és zenei szó­listák találkozóját. Ugyancsak vasárnap délelőtt 9 órai kez­dettel kerül sor Foton a váci járás zenekarainak és hang­szerszólistáinak bemutatójára. Cegléden ezen a vasárnapon már megyei bemutatót tarta­nak. A városi Kossuth műve­lődési . házban délelőtt 9 órai kezdettel kerül megrendezésre a Pest megyei irodalmi szín­padok bemutatója. Elsőként a dunakeszi irodalmi színpad mutatkozik be Mert erős a szerelem című műsorával, Uray György rendezésében. A délelőtti műsoron szerepel még a váci irodalmi színpad Örök szerelmesek című műsora Ba­lassi István rendezésében, va­lamint a vecsési irodalmi szín­pad Rendkívüli kiadás című produkciója Kiss István ren­dezésében. Délután ugyancsak három bemutatóra kerül sor. Egy a jelszónk, a béke címmel a tá- piószecsői irodalmi színpad mutatkozik be, Offela Sándor vezetésével, majd a Csepel Autógyár művelődési ház iro­dalmi színpada Diós Ágoston rendezésében Csillagszülő lán­gok címmel ad műsort. A me­gyei bemutató utolsó száma­ként kerül sor a ceglédi iro­dalmi színpad nagysikerű Vil- Zon-műsorára, amelyet Márky Péter rendezett. Könyvtármegnyitó Szombat délelőtt tízórai kezdettel kerül sor az újjá­alakított gödöllői Juhász Gyu­la járási könyvtár ünnepélyes megnyitására. Megnyitó be­szédet mond Blatniczky Gyu­la, a járási tanács vb-elnökhe- lyettese. Az ezt követő iro­dalmi műsorban fellép: Ágh Éva, Illési Stefi, Maros Jó­zsef és Vörös Tibor, a Pest megyei Petőfi Színpad mű­vészei. DUUMEim HŐERŐMŰ A régi tapasztalatok is segítenek VI. mondja Horváth Béla, a „be­tongyár” művezetője. De vajon átadják-e a cédu­lát a brigádvezetőnek, mikor a betont lerakják? — Nem ajánlom egyetlen brigádvezetőnek sem, leg­alábbis az én építésvezetősé­gemen — mondja Puskás Csa­ba —, hogy ■ elmulassza elkér­ni a cédulát. Teljesítményü­ket ugyanis csak ezek alapján vagyok hajlandó jóváhagyni. Ami rajtuk rnúlik, megte­szik az építkezés vezetői, De- mendy Zoltán főépítésvezető­vel élükön. Most már a terv­ellátottságra is kevesebb a pa­nasz. Ha nem is minimális határidőre, de a szerződés sze­rint érkeznek a tervek. Ez oly­kor gondot okoz az anyag- igénylésnél, mert tudvalevő, hogy az építőiparban bizonyos árukat meghatározott határ­időre lehet csak igényelni. — A szokottnál nagyobb renden nem kell csodálkozni — mondja a főépítésvezető. — Vannak már tapasztala­taink. Ezek építkezésről épít­kezésre finomodnak, mindig van valami, amit már jobban tudunk csinálni. Meg kellett értenünk, hogy mi is, bár sajátságos körülmények kö­zött, de üzemet szervezünk. Ezért jelent sokat, hogy az itt dolgozók is megértették, ha nincs is bélyegzőóra, a munkaidőt szigorúan be kell tartani. Ezt most már meg­követelni is könnyebb, mert a pártszervezet segítségével mindent megtettünk azért, hogy megfelelő közlekedést biztosítsunk dolgozóinknak. Azt a harminc embert Pe­dig, aki ennek ellenére sem tudott idejében munkahelyé­re érni, más építkezésre he­lyeztük, amely lakóhelyéhez közelebb esik. A határidőket minden esetben igyekeznek betarta­ni. Ezt bizonyítja például a vízkivételi mű süllyesz­tési munkája, amelyet kot­rással, kézi erővel végeznek. A hatalmas betontömb egyre jobban süllyed a föld alá. Az eltávolított földet daruval rakják a szállító gépkocsik­ra. Két hónap alatt kell be­fejezni a munkát. Március 14-én kezdték el és már­cius 30-ra a felét elvégez­ték. — Úgy érzem — mondja a főépítésvezető —, jó, hogy az első részt mintegy két hét alatt sikerült befejezni. Tapasztalatom szerint ugyan­is most érkeztek el ahhoz a szinthez, ahol már' rom­lik a talaj. Nehéz, agyagos rész következik. Nagy lépésit jelent a mun­ka egy összegű utalványon való kiadása is. így a bri­gád pontosan tudja, hogjr munkájáért milyen összeget kap ellenértékűi. Ha rö- videbb idő alatt végeznek, természetesen az összeg is növekszik. Megvalósították, hogy a kiadott munkáknak már mintegy 80 százalékát egy összegű utalványon biz­tosítják. Mégis, vannak hibái;. Pél­dául amikor a Monostori be- tonozó-brigád a szabadtéri al- állomáson dolgozott, a be­tonozási munkákat hatvan- hetven százalékra tudta csak teljesíteni, mivel a brigád kapacitása nem volt megfe­lelő, hiányoztak a szükséges ácsok. Ugyanebben az órá­ban a vízkivételi műnél az Oláh ácsbrigád felháboro­dottan vette körül a veze­tőket, hogy miért kell ne­kik ács létükre betonozni. „Ha nem akad ácsmunka az építkezésen, mi kilépünk!” — mondták. Bármennyire is jól igye­keznek szervezni a munkát, az építkezést, a tervezést, ilyen hibák még előfordul­nak. Mindent összevetve, a száz­halombattai Duna menti Hő­erőmű építkezése olyan, mint egy jól szervezett üzem, ahol valamennyi munkás, a gazdasági és pártvezetők napról napra jobban, na­gyobb összhangban, egymást segítve dolgoznak az épülő mű érdekében. Thurzó Tibor A Minisztertanács rendelke­zése szerint, minden olyan esetben, amikor valamely mun­kaszüneti napot (felszabadulás évfordulója, munka ünnepe, < stb.) egy munkanap választ ^ el a heti pihenőnaptól, a va- ^ sárnaptól, a pihenőnapot ezen ^ a közbéeső napon kell kiadni. £ A heti pihenőnap ilyen mó- ^ dón történő áthelyezése esetén ^ a szombati munkaidőbeosztást \ az utolsó munkanapon kell ^ alkalmazni. í / A Minisztertanács határozata j alapján a Munkaügyi Miniszté- \ rium most tájékoztatót adott ^ ki az 1962. éviben még bátraié- £ vő munkaszüneti napok előtti J rmmkaidőibeosztásról, illetőleg ^ a heti pihenőnap kiadásának ; rendjéről. J A beosztás a következő: Április 23 (hétfő) húsvéthét- ^ fő: munkaszüneti nap, április j 28 (szombat) rendes munkaidő, ^ április 29 (vasárnap): szombati; munkaidő, április 30 (hétfő) he- j ti pihenőnap, május 1 (kedd) \ munka ünnepe: munkaszüneti j nap, augusztus 20 (hétfő) al- \ kotmány ünnepe: munkaszüne- ! ti nap, november 6 (kedd): ren- í des munkanap, november 7! (szerda) az Októberi Szociális- í la Forradalom évfordulója:; munkaszüneti nap, december \ 22 (szombat) rendes munkaidő,; december 23 (vasárnap): szom-j bati munkaidő, december 24 \ (hétfő) heti pihenőnap, decem- i bér 25 (kedd) karácsony: mun-! kaszüneti nap, december 261 (szerda) karácsony: munkaszü-: neti nap, december 29 (szom-: bat) rendes munkaidő, decem- ; bér 30 (vasárnap): szombati i munkaidő, december 31 (hétfő); heti pihenőnap, 1953. január 1 (kedd) újév: munkaszüneti nap. Ez a munkaidobeosztás a fo­J Jj £ Az új születését öröm és £ gond kíséri. Nem is lenne ta- í Ián jó, ha csupán az .egyik £ volna meg. Mindkettő segít. továbblépni. Az emberi alko- £ tás mindig megejtő, varázsá- £ val, sajátságos hangulatával, í Ezt . őrzik magukban mind- Jazok, akik az elmúlt 17 esz- 2 tendőben nagy építkezéseken £ dolgoztak, vagy akárcsak lát- ^ ták azokat. ^ Vendégekkel találkoztunk < Százhalombattán. A kiváncsi- fság hozta el újra őket. A kez­edet kezdetén, másfél éve jár­jak itt. Űjra kísértenek a haj- ^ dani képek ... Akkor még dó- í zerek, Lanz-bulldogok dübö- f rögtek errefelé. Simították, ^gyalulták a terepet. Egy álom ^ megvalósulásának első hírnö- ^ kei voltak ... Aztán útépítők ^jöttek, hogy a hőerőmű építői­dnek ne kelljen gyalog, vagy í gépkocsin sárba süllyedniük, |ma már magasodik a kémény ^ váza, az esztendeje megkez­dett üzemépület tetejére meg dpihegve érkezik fel a vendég, d Legmegkapóbb talán a rend. «Nem meglepő, hiszen így van ■ jól. Csupán szokatlan. Nem övezi kerítés az építkezést. Kapuja sincs. Mégis, mintha gyártelepre, telepített üzembe lépne az ember. Minden a helyén van. Ha gépkocsi érkezik anyaggal ter­helten, oda irányítják, ahol legközelebb szükség lesz a szállítmányra. (Baj csak olyankor van, ha az anyag minősége nem megfelelő. Ezért kellett a Gurbó-brigádnak a modulbarakkok falát egyik helyről a másikra fuvarozni.) Létrehozták a betonkeve­rő telepet, Battán betongyár­nak hívják, hogy folyamato­san biztosítani tudják a meg­felelő szilárdságú betont az építkezéshez. Mivel különböző a gyártott beton minősége és szilárdsági foka, érdeklődtünk, nem for­dulhat-e elő, hogy a szállító gépkocsik keveredést okoznak és a beton alapba más és más anyag kerül, s ez rontja a minőséget. — Minden gépkocsivezető kap egy kísérőcédulát, mielőtt elindul rakományával — ják fedezni. Még kézzelfogha­tóbban: 1961-ben két és fél­millió forintot költöttek mű­szaki fejlesztésre, s ez 28 milliós hasznot hozott a nép- gazdaságnak. Az idén 23 szá­zalékkal többet költenek er­re a célra, a haszon viszont közel a duplájára nő. \ Eddig az egyik legnagyobb j üzemünk: példája, de ne elé­gedjünk meg ezzel. Állítsuk mellé az egyik legrosszabb körülmények között dolgozó vállalat sikereit. Köztudo­mású a megyében,, hogy a ceglédi Közlekedésépítési Gép­javító Vállalat évek hosszú során át mostoha körülmé­nyekkel küszködött. Nem mondhatjuk, hogy nem kap­tak anyagi támogatást. Ezzel azonban nem jutottak volna messzire}, de gyümöScsöztet- ték azt a kimeríthetetlen tar­talékot, amellyel minden gyér rendelkezik, a műszaki szakembergárda tudását. En­nek eredményeképpen ma már egész sor új eljárással, szervezetten javítják az. út­építő és útjavító gépeket. Eljutottak a szalagszerű mun­káig, sőt az elkészült gépe­ket is az üzemben tudják kipróbálni, ami lehetővé te­szi a szükséges korrekciók gyors és pontos elvégzését. Az itt1 végzett munka hasz­nát milliókban lehet mérni, ezek a számok azonban ko­rántsem tartalmazzák azt a hasznot, amely abból szár­mazik, hogy ezek a fontos gépek hamarabb isimét mun­kába állíthatók és bizton­ságosabban üzemeltethetők, mint annak előtte. Az említett tanácskozáson elhangzott, hogy például a Szentendrei Kocsigyár idei műszaki intézkedési tervében 22 pont közül 20 nem mű­szaki fejlesztési feladat. Olyas­mik szerepelnek benne, mint a tetőhéjazat rendbetétele, út­javítás', kerítésjavítás stb. Jó, hogy az illetékes felsőbb szer­vek elhatározták: a helyszínen adnak segítséget a műszaki fejlesztési feladatok kidolgo­zásához, de el lehetett volna ezt kerülni, ha a gyárban meg­felelő fontosságot tulajdoní­tanak az ügynek. 1 Nemreg gazdasági vezetők és műszaki szakemberek né-, pes csoportja tanácskozott a megyei pártbizottság ipari osz­tályán a megye üzeméiben folyó műszaki fejlesztési mun- . ka eredményeiről és tapaszta- Xatairól. Az elhangzottakból világosan kitűnik, hogy a mtvnka egészét tekintve nem álltánk rosszul. A részleteket vizsgálva azonban feltétlenül fel kell hívni a figyelmet az idevomatkozó párt- és korT mányhatározatok olyan fontos tételeire), amelyek nyomatéko­san figyelmeztetnek a. műsza­ki fejlesztés gazdaságosságá­nak szem előtt tartására. Amikor erről a fonttos fel­adatról beszélgetünk az üze­mekben, gyakraft peldääodzunk a Dfósdi Csapágygyár eredmé­nyeivel. Ilyenkor rendszerint az a válasz, hogy könnyű ne­kik, tiszta profillal rendelkez­nek. Ez igaz, ettől azonban nem sokkal lesz könnyebb a mű­szaki fejlesztés, mint másutt. Abból kell kiindulni, hogy a csapágygyártás elsőrendű fon­tosságú, tehát a népgazdaság erőiből is sokkal többet áldo­zunk rá, mint jnás, kevésbé fontos gyártásra. Tudják ezt a Diósdi Csapágygyár illetékesei is. Élhetnének is ,a lehetősé­gekkel, mégsem mondaná rá­juk senki, hogy önzők. • Ennek ellenére nem a köny- nyebb utat választják, hanem a nehezebbet. Miért? Talán azért., mert szeretik a,nehézsé­geket? Szó sincs róla. Köny- nyebb lenne a legmodernebb gépeket behozatni külföldről, ezeket üzembe helyezni és zsebrevágni a dicséreteket a minőség javításáért. így könnyebb lenne, de sokkal többe is kerülne! Eb­ben a gyárban pedig ezt is nézik. Ezzel magyarázható, hogy elsősorban a meglevő gépeket teszik jobbá, terme- lékenyebbé, mert így .is el lehet érni a minőség nagy­arányú javítását, a terme­lési költségek csökkentését. íme az eredmény. Tavaly a műszaki fejlesztés nyomán 43 százalékos arányban csök­kent az önköltségük. Az idén az előírt önköltségcsökken­tést 82 százalékos arányban műszaki fejlesztéssel akar­

Next

/
Thumbnails
Contents