Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-10 / 84. szám
1962. Április ii, szerda físt MEGVEI K^Círiap A nagykőrösi küldött-Negyvenegy név a papír bal oldalán, a jobbon a gyár, ahol dolgoznak. Némelyik ismerős. Próbálom a név nyomán felidézni az arcot, az embert, aki meghúzódik mögötte. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán ők lesznek Pest megye képviselői. Jönnek Ceglédről, Vácról és a többi városokból, falvakból többen is. Lám a listán itt van Nagykőrös is. Egyetlen küldött. Az ismerős nevek közé tartozik: Türkösi Júlia. Töprengek. Hol is hallottam? Arcára nem emlékszem, de nevével tudom, találkoztam már. Percekig nem bukkanok nyomra. Aztán egy verseny képei t émlenek fel... Igen ... A záróverseny. A Budapesti Konzervgyárban. Olyan volt, mint egy valóságos sportvetélkedés. Minden magyar konzervgyár képviseltette magát egy-egy záróbrigáddal. Előtte otthon selejtezőket tartottak. így választották ki a legjobbakat. Nagykőrösről Türkösi Júlia és brigádja nevezett be. — Három brigád közül választottunk — emlékezik visz- sza Szűcs Sándor főmérnök. — Júliák mellett döntöttünk, pedig a többiek a selejtezőn mennyiségileg jobb eredményt értek el. Mi mégis úgy éreztük, hogy a Türkösi-brigád minőségi munkája több sikerre ad reményt. Közben előkerült a kislány benyomását keltő Júlia is. Meglepett, mikor mosolyogva mondta: már huszonöt esztendős. ö is jól emlékszik a versenyre. Hiszen a Siker legtöbbször életreszóló élmény. — Bizony nagyon féltünk. Szerencsére a sorsolás nekünk kedvezett. Nyolcadikként szerepeltünk és így csak a verseny második napján kerültünk sorra. Végignézhettük a többiek munkáját és eközben A szolgáltató tevékenység bővítését tervezik a szentendrei járás földművesszövetkezetei Dunabogdányban már késs permedét vásárolhatnak a gyümölcstermelők A március elején lezajlott VI. megyei küldöttgyűlés határozatát mostanában dolgozzak fel a földművesszövetkezetek. A határozatban megjelölt feladatoknak megfelelően állítják össze a távlati, valamint az erre az évre szóló programot. Felkerestük a szentendrei járás földművesszövetkezeti központját, hogy megtudakoljuk, mit terveznek a határozat szellemében a szolgáltató tevékenység bővítésére. Kérdésünkre Simkó József, FJK-elnök az alábbi tájékoztatót adta: — A küldöttgyűlés helyesen Ismerte fel a falusi lakosság növekvő igényeit, és azt, hogy a földművesszövetkezeteknek az áruforgalom lebonyolítása mellett a szolgáltatások kiterjesztésére kell törekedniük. Mi magunk is felmértük lehetőségeinket a járás községeiben, és ennek megfelelően állítottuk össze távlati programunkat. Ezelőtt mindössze Tahiban volt bizonyos fajta szolgáltatás: üvegbevágás formájában. A VI. megyei küldött- gyűlés óta Dunabogdányban a gyümölcstermelők kívánságára bevezettük a mészkénléfő- zóst. Igv a gyümölcsösök tulajdonosainak nem kell törődniük a permetlé elkészítésével, azt permetezésre kész állapotban vásárolhatják meg a földművesszövetkezettől. — Tervezzük azt is hogy a tahi földművesszövetkezet házi építőbrigádja, amely jelenleg a saját építkezéseinket végzi a járásban, a lakosság számára is igénybe vehető legyen. kisebb javításokra, tatarozásra, karbantartásra. Ehhez természetesen az igények előzetes felmérésére van szükség. — Foglalkozunk azzal a gondolattal is, hogy majd idővel házi kisgépjavító-szolgála- tot szervezünk és a szakszövetkezetekkel közösen — ha a feltételek biztosítva lesznek — málnafeldolgozó üzemet létesítünk. egyre növekedett az önbizalmunk. így nekünk is megy majd. Aztán úgy sikerült, ahogy még magunk sem számítottuk ... Több, mint tíz esztendeje, 1951-ben lépte át először a konzervgyár kapuját — idénymunkásként. Azután 52-ben visszajött és azóta állandóan itt dolgozik. Mennyire csalóka a látszat! A benyomást, amit a törékeny kislány kelt, nem igazolja a valóság. A gyárban az első három esztendőt a göngyölegtelepen töltötte. Üvegválogatás, ládagúlázás. Nem volt valami szórakoztató munka. Mégis így beszél róla: — Nehogy azt gondolja unalmas volt. Télen, hófúvásban, igaz, nem volt kellemes, de ki lehetett bírni. Három esztendő elteltével került a brigádba. — Kovács Ica volt a brigádvezető, a zárólány. Én ébredőként kezdtem. A lezárt üvegeket szedtem el Ica elől. 1961 tavaszán ő lett a bri- dágvezető. Ica irodába került. Bái* nem ő volt a legfiatalabb, akadtak nála idősebbek is. Húzódozott az új beosztástól, de az üzemvezető, Csókás Mihály őt javasolta, meg a brigád is így akarta. Nemcsak a vezetésben, a gépnél is Ica helyére került. Ö lett a zárólány. Akkor már a szocialista brigád címért dolgoztak. Augusztus 20-án kapták meg az oklevelet. Sokat van együtt a brigád. Nemcsak az üzemben. Április negyedikén jutalmat kaptak. Kiváló dolgozók. Kinek oklevél, kinek jelvény jutott. Utána közösen ünnepeltek — a cukrászdában. Filmekről beszélgetünk. Nehezen árulja el melyik tetszett, végül mégis: — Házasságból elégséges — mondja, aztán kis hallgatás után folytatja. — Nem is a film. A Törőcsík Mari. Most megint olyan, mint egy káslánjí. Elpirul. Félre- hajíja a fejét, furcsán. Észre- j veszem, lopva az órám szám- I lapját nézi. — Várnak a többiek. Búcsúzunk. A nagykőrösi ! szocialista brigádokat Türkösi j Júlia képviseli az országos I tanácskozáson. Thurzó Tibor A Ráckevei Járási Tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a Hazafias Népfront javaslatát, amely a járás idegenforgalmának kérdésével foglalkozik. A népfront nagy szerepet szentel a soroksári Duna-ág helyzetével és az építkezések szabályozásával kapcsolatos kérdéseknek és javasolta, hogy ezeket tanácsi rendelettel kell szabályozni. Horváth László mezőgazdasági mérnök Második Dunakanyar ritka növényi és állati világot kutatott fel a szigethalomi Dunaszakasz egyik cthol- das szigetén — az ülésen javaslat hangzott el, hogy ezt a területet nyilvánítsák védetté. Felvetődött még: egy Duna-parti sátortábor létesítése, s ugyanilyen sátortábornak ráckevei felállítása. Az ülésen a jelenlegi TÜZÉP-te- lep közel félévezredes épületéről, a Sa- voyai-ltastélyról is szó került. Közölték, folyamatban van a járási múzeum működésének engedélyezése, s vezetésével dr. Kovács József gimnáziumi tanárt bízták meg. Ha n Buda-kömyé- ki Vendéglátóiparí Vállalat és a HÉV közös platformot talál járásunk újonnan alakult idegenforgalmi bizottságával, úgy a ráckevei járás, s a soroksári Duna- ág vidéke rövidesen betöltheti egy második Dunakanyar szerepét. Bíró Gábor tudósító Üdvözlet Váinosmikoláról Kedves levelet kaptunk Vá- mosmikoláról. A nőtanács elnöke és a r.őtanács számos tagja arról értesíti szerkesztőségünket. hogy sikeres sütő-főző tanfolyamuk még sikeresebb záróvizsgáját rendezték meg a napokban. Persze — őszintén szólva — szerkesztőségünk jobban örült volna, ka nem utólag küldenek üdvözletét — Tia- nem pár nappal korábban meghívót, amely erre az izle- i tes vizsgára szól... ADÓÜGYI REJTÉLY Bagón Jakom, s 1954-től 1961 novemberéiig kőműves 'kisiparosként dolgoztam a községben. 1961. november 1-én iparengedélyemet leadtam szüneteltetni. Előzetes érdeklődésemre a járási iparügyi osztályvezető azt a felvilágosítást adta: míg az iparengedély szünetel és nem folytatok adóköteles tevékenységet és mással sem dolgoztatok, arra az időre adót nem kell fizetnem. Én ezekTéli jelentés a nyárra készülő Zebegényből címmel cikk jelent meg a Pest megyei Hírlap február 1(H számában. Közöljük, hogy Ze- begényben a Váci Kiskereske- dchn; Vállalat szándékozik közterületen árusítást folytatni. Tekintettel arra. hogy a felállítandó pavilon tanácsi területen lesz, így nem áll módunkban az üzemeltető kiske* reskedelmi vállalatnak meghatározni. hogy milyen áruféPARKOSÍTÁS ERDŐKERTESEN ősszel, Osváth Sándor vb-el- nök vezetésével Erdőkertes lakosai hozzáfogtak a tanácshaza előtti térség parkosításához. Mintegy kétszáztíz felnőtt és hatvan kiszes fiú és lány fáradtságot nem ismerve dolgozott. s ennek eredményeképpen megváltozott a volt labdarúgó- pálya. Máthé István, a Kertészeti Főiskola hallgatója készítette el a parkosítás terveit. S most, tavasszal tovább épül és szépül a park: újabb növényeket ültetnek, játszóteret készítenek, s padokat helyeznek el. Szépek a tervek, a teljesen elkészült park is szép lesz — a legszebb mégis a lakosyb' alkotó munkája, ereje. F. M. leségeket áruljon. Ha nevezett vállalat olyan áruféleségeket hoz forgalomba, amely vállalatunk profiljába tartozik, akkor a Dunakanyar Intéző Bizottságnál eljárunk a profi] tisztázása ügyében. MÄV Utasellátó Üzemi V. hez tartottam magam, s egyhavi utánjárás eredményeképpen sikerült december elsejével a Gödöllői Agráregvetemeni a szakmámban elhelyezkednem. Jelenleg is ott dolgozom. A rejtély azonban most következik. Idén januárban kérték a szokásos adóbevallást, amelyet beadtam. Március 15- én megkaptam az 1961.- évi végleges adókivetést, amelybe beleszámolták a novemberi és decemberi időt is. Azt az időt, amikor én nem dolgoztam, illetve amikor már nem magán- kisj párosként dolgoztam! Sőt még a januárt is hozzászámolták. mivel én csak február 7-én adtam le véglegesen az iparengedélyemet, Balázs Mihály Bag. Vöröshadsereg út 3. Mindenütt sár vezető szervek összefogtak volna a termelőszövetkezetek megszilárdításáért, torzsalkod' tafc és egymással versengtek. Viszálykodásuk nyomán tovább mélyült a bizalmatlanság a tsz vezetői és a tagság között Mindenki csak a másik hibáit látta, emlegette s a sajátjával nem nézett szembe becsületesen. Nem néztek szembe, még a kommunisták sem. A tizen- négytagú közös községi-tsz pártszervezet azzal az alapvető problémával küszködik, hogy mindössze négy tagja dolgozik a szövetkezetben. A többiek szanaszét, a járásban. A pártrendezvényeik jegyzőkönyveiből kitűnik, hogy a vezetőségi ülések, taggyűlések nem töltötték be szerepüket: igénytelenek voltak, nem a legfontosabb kérdésekkel foglalkoztak, hozzászólások alig voltak, határozatokat ritkán hoztak, s azoknak sem volt foganatjuk. Hiányzott. az egyetértés a pártvezetőség és a párttagság között. A kollektív vezetés elve nem érvényesült. Hogy is mondták a vezetőségi tagok? „Nehéz emberek a makádiak”. Meg hogy: ....hár om évre való tartalékuk van, azért nem dolgoznak...” Nem itt van a baj! Másutt sem angyalok élnek hanem — emberek. Nem jobbak es nem rosszabbak. mint a makádiak. mégis előbbre tartanak, jobban boldogulnak. Másutt is vannak jómódú »■árasztok, mégis megtalálták a helyüket a közösben. Csak meg kell nézni az aszód; járás termel »szövetkezeteit: nagyrészt jómódú gazdáik léptek be, mégis negyven forinton felül van a járási átlag! Nem állja meg a helyét az az érv sem, hogy kevés a férfi, sok az asszony, az a baj. Másutt is van ez így — Csömörön, Kartalon, Galgagyörkön. Inár- cson stb. — mégis jó eredménnyel zárták az elmúlt évet. Igaz, ott az asszonyokat megbecsülik: szavuk van a vezetésben, nem úgy, mint Makádon! Nem az emberek jobbak másutt, hanem — a vezetés. Meghallgatják a tagok véleményét, ismertetik velük a szövetkezet terveit, feladatait, egyszóval: éreztetik velük, hogy ők a szövetkezet gazdái. Hol van tehát — és van-e kivezető út? Van! Ott keressék, ahol a járási pártbizottság — ha kissé későn is — megjelölte: a vezetés megszilárdításában, megerősítésében. Mindenkitől — vezetőtől a brigádtagig — meg kell kívánni a munka- fegyelmet. Ebben nyugodtan támaszkodhatnak a tagságnak arra a munkaszerető, becsületes rétegére, amely már régóta követeli: alkalmazzanak szigorú megtorlást a kártevőkkel, a. naplopókkai szemben! Támaszkodhatnak a nagylétszámú Kontha-brigádra, amelynek tagjai a legnehezebb időkben is becsületes munkával bizonyították be ragaszkodásukat a szövetkezethez. A járási pártbizottság igyekezett megértetni a legsürgősebb munkaszervezési feladatokat: szervezzék át a brigáHol és hogyan szórakoznak a fiatalok? dó, régi közmondást: — „Ha a szamarat Bécsbe küldik, ott is szamár marad”. Aki otthon nem tud szépen szórakozni, máshol sem viselkedik kü- • lönben. És az itthon szóra- kozók között is akad, aki kultúráltan tud szórakozni, s olyan is, aki leissza magát, randalírozik, botrányt csinál. Ez a másik kérdésem: miért nem lehet szórakozást korlátok közé szorítani? Egy bizonyos: hétfőn reggel a községi orvos rendelőjében mindig akad egy pár fiatal, aki betegen nyögi a hétvégi szórakozást, vagy esetleg nem is beteg, csak éppen a mulasztást akarja igazolttá tenni. (Aki nekem nem hisz, kérdezze meg dr. Szotáczky József orvost.) S ha valóban beteg, ez veszteség mindenképpen: a fiatalnak is, a népgazdaságnak is. Negyvenkét éves vagyok. Ez a kor talán még nem esik oly messze, hogy meg ne érthetném a fiatalokat, akiket szeretek. „Mindent megérteni egyenlő azzal, hogy mindent megbocsátunk” mondta egy modem francia író (Paul Bourget). És én meg is értek sok mindent: mi is (majdnem azt írtam: „a mi időnkben”, pedig ez az összehasonlítás a biztos öregség jele) szerettünk jól szórakozni, s voltak kisiklásaink is; a pezsgő is kifut a palackból. De mégis úgy érzem, ez az ügy manapság nem olyan egyértelmű. A téma bő vitára ad alkalmat, s én kíváncsian várom minden korosztály véleményét. Fazekas Mátyás volt fiatal. Veresegyház dókat és a munkacsapatokat.; Kössék meg a területvállalási • szerződéseket A fogatok ki-: használásáaa:;- megjavítása, s j takarmányprobléma enyhítései érdekében selejtezzék ki a fe-; lesleges lovakat; a megmarad-: takat vonják össze a mostani: nyolc istállóból. Alkalmazzák: bátrabban az anyagilag ösz-i tönző jövedelemelosztási rend-: szereket Vizsgálják felül a: feles földek használata körüli: törvénytelenségeket, s rendez-; zék a háztáji földek probléma-: ját. És ,nem utolsósorban: lás- \ sanak hozzá a tavaszi mun-j kákhoz; szántsák fel a földe-! két végezzék el a fej trágya-j zást A pártszervezet pedig te- i remtse meg az egészséges bí-j rálát szellemét s a kollektív! vezetést. Követeljék meg aj kommunistáktól a munkában! való kötelező példamutatást, ! s bízzák meg ősét a közös va-! gyón védelmével. Leplezzék; le és ! 5 4 szigeteljék el a bajkeverőket, j intrikusokat. A tanácsi vezetők vonják lej a következtetéseket saját mu-j lasztásaikból, s nyújtsanak j több segítséget a tsz vezetői-! nek' a háztáji földügyek ren-í dezésében, a különböző ren-j deletekben való tájékozódás-j ban. j Valamennyi vezetőnek ésj tsz-tagnak meg kell értenie: nej azon vitázzanak, hogy ki le- ^ gyen a vezető erő a faluban j — hiszen az nem vitás. Ab- j ban versengjenek egymással: j ki tesz többet a falu jelenéért, j jövőjéért? A jövő pedig — akárcsak a j jelen — a termelőszövetkezet, j Nyíri Éva í Kéf' levelét kaptunk sár- ügyiben. Az egyiket Kiss Júnos- né csömöri olvasónk irta. E!- panaszolja, hogy a csömöri HÉV-állomás kijáratától a Szabadság útig terjedő rész esős időben olyan botrányosan sáros, hogy a pár száz méternyi utat szinte lehetetlen megjárni. Az állomás környékét szépen rendben tartják. Csömör különben is stranddal rendelkező, csinos, tiszta község, miért hagyják az összhatást elrontani egy ilyen, sáros útszakasszal — kérdezi olvasónk. Vejja Jolán alibertirsai olvasónk arról értesíti szerkesztőségünket. hogy a közutak sárosak. sokszor a szekerek, a traktorok, a busz tengelyig süiy- lyednek. Jó volna, ha nemcsak a sárügyet intéznék el, hanem a sportpályát is rendfoehoznák — fejeződik be a levél. ! Nem én írok elsőnek erről ; a kérdésről a Pest megyei ! Hírlap hasábjain, de én is fel- í figyeltem rá. Arról van szó, í hogy szombat és vasárnap az íesti vonatokon látom a Bu- : dapestre utazó, szórakozni vá- í gyó fiatalokat. Egy részük szo- ; líd, divatos öltözékben, más ; részük a divat túlzásaival: ha- : jadonfőtt, azután csőnadrág- : ban, rikító zoknival, ízléstelen ; mintás ingekkel, sálakkal. : Nincsenek túl sokan, de akad i közülük bőven a veresegyházi i állomáson, no meg' a többin is. Ugyanezek a fiatalok látha- ; tők hazatérőben az éjszakai, I reggeli vonatokon. Némelyi- ; kük nem nyújt épületes lát- ! ványt. i Sokat gondolkoztam rajta, ; miért jár fiatalságunk egy része Budapestre szórakozni? Nem kielégítőek a helyi szórakozási lehetőségek? Minden szombaton táncmulatság van a kultúrotthonban. Zavartala- nabbul, esetleg felelőtlenebbül lehet idegenben szórakozni? Nincs helyben alkalom? Hiszen megfelelő korú, gondol- kozású fiatalság, korosztály, társaság van, van sportkör, KISZ-szervezet, a kultúrotthon ajtaja nyitva áll —, miért nem lehet a szórakozásokban gyökeret verni otthon? Ismerek egy kissé szókimon-
