Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-07 / 82. szám

A fásítási moa««iww sifceréért kell most müaéent megteraii úttörőinknek. Az el- műit évben ezen a téren ’a l*g- jotri» eredményt a mendenpaj­tások érték el, mintegy 80)WO csemete einltetésévek Most tavasszal Mernie. Gomv ba. Monor és Tápiósáp közsé­gekben kerül sor nagyobb. mennyiségű fásításra. A tava-*, sá szünetben bőséges idő lesz arra, bogy úttörőink bekapcso-í hídjának ebbe a munkába. így.1 lehetőség lesz a vállalt társa­dalmi munkaórák teljesítésére, s a nyári táborozási alap Is gyarapodni fog. Pajtások! Sürgősen keressé­tek fel a tsz vezetőségét, s fog­jatok hozzá szervezettől a munkához! Magócsi Káról yné járási úttörőtitkár MOHOMIDÉKE • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • ALSZIK A BABA \ IV.,ÉVFi(H,¥AM. 82. SZÁM M(62-. ÁPRILIS 8, VASÁRNAP LEÁNY A TALPAN Ha Monori-erdőn, a Rózsa utcán jársz, egy igénytelen kis táblát láthatsz egy ház' udva­rán, felírva rá: férfi és női fodrász. Az előszobából nyílik egy ajtó, ez a fodrászmühely. Ti­zenkilenc éves, bájos lányka fogad és ültet a székbe. Bo- rotválást, vagy hajvágást pa­rancsol? — kérdezi kedves hangon, és már teríti is nya­kad köré a hófehér kendőt. Ha nő lép a műhelybe, válo­gathat a modern, szép model­lek között. Tóth Sárika kezé­nek könnyű ujjal között gyor­san formálódik a divatos fri­zura. Ez a kislány 3 évig lemon­dott minden szórakozásról, szép ruhákról, kitartó szorga­lommal tanult és rakta félre a tanulólányi keresetét, han­gyaszorgalommal gyűjtött, szülei is pótoltak, míg ösz- szegyűlt hatezer forint. Így lett a műhelybe szék, szárító bura, összekerültek a legfon­tosabb darabok. December óta saját műhelyében dolgozik, a keddi nap kivételével, ugyan­is akkor tart szünnapot, mert tanul a gimnázium levelező tagozatán. V adás* né További jó munkái! A Maglóéi- .Végzési part - KSZ vezetősége éstagsága nevében megköíj/iőEikíV a iffnglódí KISZ népi' együttesiMé eá vézétőjé- nek: Gyen es József elvtárs­nak, hcigy az 1961-es gazda­sági év utáni közgyűlésen a mintegy 300 főnyi közönség­nek olyan nívós kultúrműsort mutatott be, amely a jelenle­vők és a műsorral megaján­dékozott dolgozók teljes elis­merését nyerte el. A 217 al­kalommal fellépett együttes­nek további jó kulturális munkát kívánunk, s ígérjük, hogy a szükséges segítséget az együttesnek mindenkor meg­adjuk. Varga László elnök Jövőre megkezdik az új MÁVMJT-pályaudvar építését Monoron % Társasbáz építését rs kezdeményezik EJöWeok * fekszik aa. aszta­lon á'.EmV kábelkonstrukciós terve. Az imént Földváry György,) a Monori Községi Ta­nács titkárra vette elő a fiók­ból. A DÁV ez évi tervében — mint erről már lapunkban többször tájékoztattuk olva­sóinkat — helyet kapottra mo­nori főtér villanyhálózatának, . illetve megvilágításának ‘ kor­szerűsítése. 26 kandelábert helyeznek el a főtéren, közülük egyet a je­lenlegi autóbuszvégállomás épületének a túlsó oldalára. Hogy miért oda? Mert jövőre megkezdik a „ba­zársor” épületeinek lebon­tását. A DÁV főmérnöke a kábel­konstrukciós terv elkészítése előtt érintkezésbe lépett a MÁVAUT-tal. Ennek ered­ményeként szereztünk tudo­mást az új MÁVAUT-állo- más tervéről. A mérnökök két típuster­vet készítettek: a másodikat fogadták el. Mint ahogy a raj­zon is látható, az új pálya­Ülésezett a gyömrői tanács Az ipari áb beszámolója és Garamvölgyi István vb-titkár költségvetési ismertetése után a tanácsülés harmadik napi­rendként elfogadta az ötéves; községi ej teszt esi terv módosi- : tását. Kites Gynláné vb-elnök ki­egészítése után Garamvölgyi István tanácsülés elé terjesz­tett javaslatát— 26 793 forint megszavazását a falusi iskola politechnikai gyakorlókertjé­nek kerítésére — elfogadták a tanács tagjai. Az ipari állandó bizottság beszámolójához Péterffy Ká­roly, Börzsei Gyulámé, Péterffy József, Gazdag József, Tor­mási András, Klics Gyulámé, Kürti Józsefné, Hanusz Ist­ván és Kákái Ferenc szólt hozzá. Néhány ismerős prob­lémát vetettek fel: a Vas- Fém Xtsz ivóvízügyét, öltö­zőszekrények hiányát, az ud­var rendetlenségét: az Építő Ktsz idegen helyen végzett munkáit. (Holott helyben is volnának javítások!) Kovalcsik Ferenc áb-elnö'k válaszolt a felvetődött kérdé­sekre. A harmadik napirendi pont­hoz Garamvölgyi István rövid ismertetést tartott, elmondta, hogy a községfejlesziésből adódó bevétel az új rendelke­zés értelmében jelentősen csökkent, azért vált szüksé­gessé az ötéves községfejlesz­tési tervet ismét tárgyalni. A csökkenés előreláthatólag 726 ezer forint lesz. A második változás, hogy a Táncsics Mihály utat egy év alatt kövezik ki a Steinmetz úttól a Mendei útig terjedő szakaszon. Kürti Józsefné kérdésére Garamvölgyi István elmondta hogy a Lehel útig szegélykö­ves, utána árkos megoldással lesz megoldva az útépítés. Prekler Károly elvtárs a községfejlesztési áb munká­járól számolt be. Társadalmi munkaszerződéseket adott ki a tanácstagoknak, amit a vá­lasztópolgárokkal kell kitöl­tetni. Ha jól dolgoznak a ta­nácstagok. nem lesz probléma a 75 000 forint értékű társa­dalmi munka. A feladatok között szerepel elsősorban az utcák szépítése, a kultúroithon-építés, a strand rendezése. Ádámka János elvtárs örömmel üdvözölte Prekler elvtárs kezdeményezését és kérte. a tanácstagokat, hogy következetes nevelő, szervező munkájukkal segítsék elő a község szépítését, fejlesztését. Gy. S. udvar, piskóta-alakú területe, legalább egyharmad részben benyúlik a jelenlegi piactér­be. Közepén lesz a felvételi épület, rajta modern üvegfalú torony. Innen irányítják majd az autóbuszokat. A felvételi épületben: vá­róterem, büfé. újságpavi­lon, valamint a MÄ- VAUT-doIgozóknak éjsza­kai szálláshely lesz bizto­sítva. A felvételi épület előtti tér­ség kétoldalt parkírozva lesz, padokkal ellátva. A pályaudvar építését sza­kaszosan végzik. 1963-ban kezdenek hozzá a bazársor le­bontásához. Megtudtuk még a tanács- titkártól: a bazársor területé­nek mintegy egyharmad ré­szén a községi tanács és az OTP egy társasház épít­kezését kezdeményezi, amelynek földszintjén lenné­nek az üzlethelyiségek, s emeletén a lakások. Hörömpő Jenő Felhívás Monor labdarúgó-szurkolóihoz! Hosszú szünet után ma újból hazai pályán játszik labdarúgó­csajpaiuiik. A pálya betiltásának hátralevő készét a PTST ‘elnöksé­ge elengedte. Most. hogy hosszú hónapok után ismét hazai pályán láthatják a szurkolók kedvenc csapatukat, a JTST elnöksége és a Monori SE labdarúgó szakosztálya felhívja valamennyi szurkoló figyelmét, MAI MŰSOR » Mozik Ecser: Tisztes úriház. Ifjúsági előadásra: Cica-Mica és más me­sék. Gomba: Pedro kapitány vi­dám hadjárata. Gyömrö: Májusi fagy. Matiné:' Hármasok szövetsé­ge. Maglód: Békét az érkezőnek. Mende: a lelkiisaneret lázadása II. Monor: Julius Caesar. Matiné: Szultán fogságában. H: a niros autó utasai. Nyáregyháza: Szep­temberi szerelem. Pilis: Északi történet. Tápiósáp: Két félidő a nokolban. Tápiósüly: Nem ér a nevem. Úri: Kihívás. Üllő: A le­vegő kalózai (széles). Matiné: Az élet titka. Vasad: Két félidő a po­kolban. Vecsés: A vád «tanúia (szé­les). Matiné: Ludas Matyi. H: Szil­veszteri puncs (széles). A KÖNYV A LEGJOBB BARÁT 7 KÉRDÉS - 7 VÁLASZ - 7 NYEREMÉNY Mai számunkban elkezdjük rejtvény versenyünk negyedik fordulóját, amelynek keretében hét egymást követő lapszám­ban egy-egy kérdést adunk fel olvasóinknak könyvekkel. írók­kal, irodalommal kapcsolatosan. A helyes válaszok beküldői között hét nyereményt (értékes szépirodalmi könyveket) sor­solunk ki. Első kérdés: Mi a Könyvbarát-mozgalom célja? A megfejtéseket az utolsó rejtvény megjelenése (április 15) után egybegyűjtve kell‘beküldeni levelezőlapon a szerkesz­tőség címére (Monor. Járási Pártbizottság), legkésőbb ápri­lis 21-ig. hogy a sorrakcrüiő mérkőzéseken sportszerűen buzdítsa a csapatot, tartózkodjon az ellenfelei, és a já­tékvezetőt sértő megjegyzésektől. Lássák be, hogy olyan esemé­nyekkel, melyek Pilisen, is történ­tek, csak a csapatnak, a csapat eredményes játékának és Monor sportjának ártanak. Minden szurkoló viselje szívén a csapat ügyét, és kíméletlenül zár­ják ki soraikból a rendbontó ele­meket, a hangoskedókat, azokat, akik az eredménytelen játékért az alkoholban keresik vigaszukat, hogy így feltüzelve ártsanak a monori színeknek. Lássa be végre minden sportoló és sportbarát, hogy csak fegyel­mezett magatartással lehet ered­ményeket elérni, és a fegyelme­zetlenség, az erőszakos fellépés nem a szocialista sport jellemző­je. A szakosztály vezetősége ezután mindent megtesz a rend biztosítá­sa és fenntartása érdekében — és a józan felfogású közönségre tá­maszkodva kirekeszti a rendbontó elemeket. Sportszerűen buzdítsa mindenki a csapatot a jobb eredmények el­érésére, újabb és újabb sikerek­re. A Monori SE labdarúerő- sza k os zt ál v í nak vezetősége és a' JTST elnöksége (Kútvölgyi Mihály felvétele) Nyílt sorok a „titkolt“ szépségápolásról Hű egy Monoron isme­retlen ember a válunk mű­ködő kozmetikai üzletet ke­resné. mint eltév-eszthetetle- nül biztos útmutatást adhat­nám számára azt a tanácsot, hogy keresse a Bajza utcá­ban azt a házat, amelynek kapujában a ki- és belépő hölgyek háromszor megfor­dulnak, hogy látja-e őket valaki ismerős: majd gallér­ba húzva nyakukat, megle­pő gyorsasággal igyekeznek el­tűnni. Nevetségesen hangzik ez most 1962-ben, amikor a nagyüzemek építésénél a mérnök az orvosi rendelőn kívül kozmetikai termet j s tervez a munkásasszonyok számára, mint természetes szükségletet. Most, amiluyr a legtöbb folyóirat orvosi ta­nácsadásával egyenlő fon­tosságú rovatot vezet az arc- ápolásról sió. Nevetséges, de be keU val­lani, hogy itt nálunk még mindig él egy adagnyi ma­radi közhiedelem a női szép­ségápolással kapcsolatosan. Talán még abból a rég volt (tán igaz sem volt!) időből, amikor a szájrúzst a feslett erkölcsök mérőjének tekin­tették. Persze, ma már ilyen gondolattársításról szó sincs, de egyes maradi és gonosz- laodó szájakon ki-ki csúszik a megjegyzés, hogy na ez meg amaz is csak páváskodik. hát nem kozmetikushoz jár?! Monor kis községbői szé­pen fejtett járási székhely lett. Városi, sőt fővárosi di­vatigényekkel állunk az üz­letek elé. megköveteljük fod­rászunktól a modern frizu­rát, és kevés kivétellel min­den dolgozó nő ismer) az arcápolás fontosságát. Most már csalc arra lesz szükség, hogy a monori asszonyok is nyugodtan megmosolyogják az itt-ott még felhangzó elő­ítéleteket és ne piruljanak el, ha ismerőssel találkoznak össze a kozmetikusnál, min­den titkolózás nélkül, nyu­godtan és rendszeresen ápol­ják bőrüket. Hiszen védjük fogainluit. gondozzuk hajun­kat, miért lenne hát kivé­tel pont a legfontosabb: az arc? Tudnunk kell két fontos dolgot’) Egyik: " az arckezé- lés nem báli szépítő, tehát az alkalmankénti nekibuzdu­lás nem ér semmit, legalább havonként egyszer szüksé­ges. A másik pedig. hog\^ a ráncokat eltüntetni már nem­igen lehet, megelőzni, késlel­tetni annál inkább! Tehát nem igaz az, hogy fiatalnak nincs szüksége kozmetikára. Gondolom, a monori és kör­nyékbeli férjeknek, vőlegé­nyeknek és udvarlóknak sem lesz az ellen kifogása, ha a lányok és asszonyok mindig szépek, gondozottak lesznek. lop— A járás egész területét be kell hálózni egészségügyi állomásokkal Mintegy 60 főnyi hallgatóság — nagyrészt nők — gyűlt össze pénteken délelőtt a járási ta­nács dekoratív tanácstermé­ben. Termelőszövetkezetek egészségügyi felelősei, vörös- kereszt titkárok, a községi nő­tanácsok és a teimelőszövetke- zelek nöbizottságainak vezetői gyűltek össze, hogy tájékozta­tást kapjanak munkájukkal kapcsolatosan, a községek, szö­vetkezetek egészségügyi viszo­nyait, a tisztasági mozgalom időszerű kérdéseit illetően. Az értekezletet dr. Ki liner György nyitotta meg a járási egészségügyi osztály részéről, majd dr. Ákos Pál, a járási tü­dőgondozó intézet főorvosa tar­tott előadást a tbc elleni küz­delemről, melynek két főterü­letére tért ki részletesen: a BCG védőoltásokra és a gümő- kóros betegek felderítésére. Eb­ben az évben többek között Gomba, Bénye, Káva, Úri köz­ségekbe látogat el a röntgen­autó. A második szakelőadó, dr. Fordos István járási állatorvos a fejes higiéniájáról és a szarvasmarha-gümőkórról tá­jékoztatta a hallgatóságot. Az orvos előadók után Gál Jánosné, a vöröskereszt járási titkára a szervezet időszerű kérdéseit ismertette. Felhívta a figyelmet az • aktívaképzésber, történő elmaradásra, a sikeres egészségügyi tanfolyamokért dicséretben részesítette a mo­Gyomron, az Apafi utca 73. számú házikó mellé kis deszkabódé van ragasztva. A környék lakói ide hozzák a rossz lábbeliket és itt válnak újra használhatóvá. Méderly Károly cipészmester kezében. A csöpp műhelyben alig lehet mozdulni. A polcon töménte­len sok kaptafa, néhány pár javításra váró és javított cipő, a sarokban kályha és var­rógép, s még sok-sok kelléke a mesterségnek. Az öreg, .ko­pott holmik közt fiatalos fürgeséggel mozog a mester. A nap lehajtott és a műhely­be lassan beszökik a szürkü­let. — Este van már, Méderly bácsi! — nyitok rá illő kö­szöntéssel. — Igen! De a Katinka most hozta el a cipőjét és anyuka azt mondta neki, hogy várja meg. Hát most már befejezem! — magyarázkodik, a kislány Az öreg mester meg féllábon állva lesi. hogy mit is csinál cipőjével a bácsi? Bizony, kell azt szögelni, ra­gasztani, de még varrni való is akad rajta bőven! — Hány pár rossz cipőt gyó­gyított már meg ötven év alatt? — kérdeztem, mert Méderly bácsi már fél év­század óta folytatja ezt a mesterséget és hazánk fel- szabadulási évfordulóján a KIOSZ országos vezetősége „50 éves kisipari munkás­ságáért” oklevéllel tüntette ki. — Oh! Még az új cipőket sem számoltam ez idő alatt — mondja nevetve. — És hogy telt el ez a sok idő? — Sok küzdelemmel! Alig hogy megnősültem, jött az első világháború, és elvittek katonának, majd fogságba ke­rültem. Mikor hazajöttem, gazdasági válság nehezítette az életünket. Gyömrőn 30 éve dolgozom. 1932-ben, vet­tem a telket és bankkölcsön­re építettem a rajta levő szo- ba-konyhás házat. Bizony, nagyon sokat kellett dolgozni, mert gyakran kellett a váltó­kat hosszabbítani és a sok kamatért, amit fizettem, ta­lán még egy házat is vehettem volna. Evek múlva mondhat­tam csak a magaménak ... az­tán meghalt a feleségem, majd jött a második világhá­ború ... Szóval kevés jó volt benne . . . — Azt hiszem, most már fárasztó a munka. Nem kíván nori,: maglódi, pilisi VK-szer- vezetet. Hangoztatta az egyik fő feladatot: a járás minden községét be kell hálózni egész­ségügyi állomásokkal. Az egészségügyi felelősök rend­szerét ki kell terjeszteni 5 tag­gal rendelkező egészségügyi ál­lomások felállítására. A tiszta­sági mozgalomban a járás kö­rülbelül 21 000 házának több', mint felét meglátogatták az aktívük, ez tovább folyik. Ki­emelte, hogy a községek tiszta­ságának elbírálásánál tekintet­tel kell lenni a közkutak, utak, élelmiszerboltok és vedéglátó- ipari üzemegységek tisztaságá­ra. Szünet után Csömör Sándor- né, a járási nőtanács titkára a legutóbbi ülésen hozott határo­zatokat ismertette. Megdicsérte Monor és Csévharaszt asszo­nyait a nőnapi ünnepségek pél­dás megredezéséért. Kérte a tsz-ek nőbizottsása képviselői­nek a termelési versenymozga­lomban és a könyv,barát moz­galomban való segítését,-i -s ÜGYELETES ORVOS Gyömrőn: dr. Szekeres Sándor. Monoron: dr. Péterffy Gusztáv. MÁJUS 1 TISZTELETÉRE a járási sakkszövetség villám­versenyt rendez Vecsésen. Mo­noron váltófutás lesz. Gyöm­rőn labdarúgó villámtorna; } még nyugdíjba menni, hisz f most már megvan rá a mód?} — Először is nem fáraszt a} munka, csak a tétlenség. Most} a 75. évemben vagyok, adót} már nem fizetek. Egyedül} vagyok, mert azóta a mó - % sodik feleségem is meghalt. % Ellátásomról egy kedves % család gondoskodik, ha ked- £ vem tartja, a kertemben dől gozgatok. ami felüdít a mü-J helymunka után, de azért a ^ cipők nélkül sem tudnék meg lenni! Szerintem úgy kell az} embernek a munka is, mint aj mindennapi kenyér! } Közben elkészült Katika ci-} pője is és én még sok erőt és} egészséget kívánva búcsúztam, f a mester kulcsra zárta szere-% tett bőrszagú birodalmát, és % sietett vacsorázni, mert — mint mondta — a „család." £ még azt hiszi, hogy megfutva- ( gudott rájuk... J Tarró József ' t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents