Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-05 / 80. szám
PEST HEGYEI 1962. ÁPRILIS 6, PÉNTEK A lelkes gyűjtőmunka eredménye NÉPRAJZI MÚZEUM NYÍLT NAGYTARCSÁN A Dunántúlról került a dakotai tanítóképzőbe, onnan meg 1949-ben a nagy tarcsal iskolába Hajdú Margit. (Akkor még így hívták.) A kát és fél esztendő, amit a tárcsái iskosel. A régebbi a kacabaj (városon kiskábátnak hívnák) sötét színű. „Minek a menyasz- szonyi ruhára sötét” — mondja az élénktekintetű, nyolcssz- teridős Erzsiké. viselet, meg a faragószék tetszett a legjobban. Egy fiatal pedagógus házaspár áldozatos munkája nyomán néprajzi múzeum nyílt Nagy- tarcsán. Helyiségüket, kis szoba csupán, még ma is nagy veszély fenyegeti Ha a községnek ilyen gondja van, rögtön erre a szobára gondolnak. Pedig kár lenne a szépen összeválogatott anyagért. Talán ha a falu vezetői, a tanács elnöke, meg a termelőszövetkezeté, eleget tettek volna a meghívásnak és eljöttek volna a megnyitóra, megnézték volna a kiállított anyagot, megértették volna; az ő feladatuk is támogatni a jó úton haladó néprajzi munkát. T. T. Építette, szinte az egész község Felavatták Aszódon a járási rendelőintézetet Két évvel ezelőtt, I960 tavaszán Aszódon akadt dolgom és annak végeztével kisétáltam az állomásra, hogy elcsípjem a legközelebbi vonatot Időm volt elég az indulásig, így körülnéztem az állomás környékén. Szemközt vele magas téglakerítés tövéiben vidám diáklányok, az aszódi gimnázium növendékei szorgalmas- kcdtak. Amikor április 4-én a kora délutáni órákban az ünnepély színhelyére érkeztünk, nehezen ismertem rá a két éve látott helyre. A fundamentum árkai és a friss földkupacok helyén most szélesen elterülő hatalmas épület áll. Homlokzatán a sötétbetűs fölírás: járási rendelőintézet. Még rendezésre, parkosításra váró széles udvarára csoportosan érkeznek a vendégek és az Bartos néni unokájának, Katókának a mángorlót és a mosófát mutatja Iában töltött, életreszóló elkö- telezést érlelt benne. -Megszerette a szülőhelyétől távoli vidék népviseletét, a népszokásokat, az itteni embereket. Már akkor gondolt a gyűjtő munká- raí, nehogy feledésbe merülj eBartos néni is ellátogatott unokájával a megnyitóra. Mu- i togatta is Katókának a régi kéziszerszámokat, amelyeken ő még sokat dolgozott. A rokkát, a mosófát, a mángorlót. A megnyitó utáni első látogatók Április 9—10: a középiskolás kollégiumok országos munkaértekezlete A Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi bizottsága április 9-én és 10-én rendezi meg Budapesten a középiskolai kollégiumok országos munkaértekezletét. A tanácskozáson részt vesznek a kollégiumi igazgatók, a diáktanácsok vezetői, a megyei diákotthoni szakfelügyelők, előadók, valamint a KISZ megyei és budapesti foizoUságai- nak középiskolai felelősei. Külföldi vendégeket is várnak, többek között a Szovjetunióból, Romániáiból, az NDK-ból és más baráti államokból. Az értekezlet első napján kiállítás nyílik a középiskolai kollégiumok diákjainak életéről, munkájáról. Ezt követően hangzik el a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottságának referátuma, a „Középiskolai kollégiumok nevelő tevékenységének eredményei és a továbbfejlesztés feladatai” címmel. A beszámoló után külön vitatják meg a referátumot a felnőttek és az ifjúság küldöttei. Április 10-én folytatják a vitát, majd összegezik a munkaértekezlet tapasztalatait. Este a budapesti kollégiumok fiataljai műsort adnak a tanácskozás résztvevőinek tiszteletére. Az országos értekezlet külföldi vendégei ellátogatnak vidéki kollégiumokba is. (MTI) érdeklődők, de azt is mondhatnám: az építők. A község lakói, a híres aszódi Petőfi Gimnázium diákjai, kisiskolások, a termelőszövetkezet tagjai, egy honvédalakulat katonái, üzemi dolgozók, kisiparosok, a járási és a községi tanács dolgozói. Megérkezik dr. Békés Zoltán főorvos is, a megyei tanács képviseletében. A vadonatúj rendelőintézet már készen várja nemcsak az ünnepélyes megnyitását, hanem azt is, hogy a jövő héten — valóra váltva a járás dolgozó társadalmának régi jogos vágyát, teljes felkészültséggé!, komplett szakorvosi karral megkezdje az egészségügy szolgálatát. Már együtt van a megnyitó több száz főnyi közönsége az udvaron, amelynek kertészeti rendezését a kedvezőtlen idő miatt csak most kezdhették meg, de hamarosan elkészülnek vele. Egy bájos diáklány, Dolányi Anna, a Petőfi Gimnázium harmadik osztályának növen- déke lép elő és tüzes lelkesedéssel elszavalja Somlyó Zoltán Vörös zászlókkal című versét. Nagy tapsot kap szép szavalatáért. Az ünnepi megnyitó beszédet Gál Géza, az MSZMP járási bizottságának titkára mondja: — Szebb napot nem választhattunk volna új rendelőintézetünk felavatására, mint éppen hazánk, felszabadu fásának tizenhetedik évfordulóját. Ez az új intézet' azt is szimbolizálja, hogy milyen óriási lépésekkel haladtunk előre az elmúlt tizenhét év alatt a fejlődés útján. Nagy elismeréssel beszélt a helyi MŰM intézet tanulóinak lelkes társadalmi munkájáról, amelynek megszervezése Eper jesi Ernő igazgató és Tiborc Sándor intézeti párttitkár é; deme. Az ipari tanulók mur. káját Varga János szakoktaú kőművesmester irányította iá radhatatlanul, szinte azt lehe. mondani, hogy a két év alat; felépült intézet az ő személyes alkofása. A társadalmi munkában valósággal versenyezve; vettek részt a tangazdasági dolgozók, az Arany Kalász Tsz tagjai, az Ipari Műszergyár, az OVIT Vállalat dolgozói, a járáshoz tartozó községek lakói, a honvédség helyi alakulata,' a vegyesipari ktsz tagjai, a helyi TEFU dolgozói. Társadalmi munkájuk értéke 525 950 forint. A szakértők mondják, hogy közel ötmillióba kerül, ha vállalati úton építik. Az ünnepély közönségének lelkes tapsai közben nyújtotta át a pártbizottság titkára az új intézet kulcsait Trzina Zoltán igazgató főorvosnak, aki az .új orvos, a szocialista orvos magasztos feladatairól mondott rövid beszédet. A közönség ezután megtekintette a rendelőintézet belsejét és sokáig gyönyörködött a tökéletesen fölszerelt rendelőhelyiségekben. ____________ (m. I.) — KITÜNŐEN sikerült a máriabesinyői általános iskolások március 25-i színielőadása, A gyermekek eddig mintegy hétszáz főnyi közönség előtt mutatták be a Tündér Ilona és Árgyélus királyfi című mesejátékot. A pedagógusok és a szülői munkaközösség összefogásával rendezett előadást a nagy sikerre való tekintettel április elsején, vasárnap, megismételték. MEGÉRKEZTEK! í A látogatók, a falu lakói nagy érdeklődéssel szemlélik a kiállítás anyagát (Gábor felv.) nek a falu népének szokásai. Az elhatározás az elmúlt tizenhárom esztendő során csak erősödött, sok minden meg is valósult belőle. Két és fél év után sok fiatal pedagógus vágya vált valósággá a számára. A fővárosba helyezték, ö nem örült. Nehezen szakadt el a falutól. Még- \ sem volt haszon nélkül való a j pesti, időszak. Megismerkedett \ Molnár Lajossal, kollégájával. < Az ismeretségből I házasság lett. Végül pedig az ifjú asszony j annyit mesélt férjének Nagy- í Tárcsáról, hogy ő is élethiva- j tásnak kezdte tekinteni az ot- ; tani néprajzi munkát. Együtt \ kérték: helyezzék őket Nagy- j tárcsára. Nem volt könnyű, de j végül sikerült. _ j Munkához láttak. A nagyobb í arányú gyűjtőmunka 1959 de- : cemberében kezdődött és az i első kiállítást I960, augusztus j 28-án nyitották meg. Sokan j megértették a falu lakói kö- j zül, hogy saját múltjukat tisz- \ telik, ha támogatják a fiatal \ tanítóházaspár munkáját. Fel- j ajánlották régi és újabb nép- ! viseletűket a múzeum számé-; ra. : így vált lehetségessé, hogy j 1962. április 4-én, délután hó- \ rom óraikor megnyissák a mű- \ zeum második, már kibővített \ kiállítását, Aki idegen érkezett j a faluba, könnyen odatalált. I Önkéntes kalauzként kisiskolá- i sok szegődtek melléje és már: útközben elmesélték, mi min- j den szépet látni ott. A mi ki- : sérőnk, Morva Erzsiké elárul- i ta. hogy a legszebbek a menyasszonyi ruhák. Azok közül is a mai, mert az fehér, kék meg aöld díszítésfőként a falu fiataljai, gyermekei közül kerültek ki. A lányoknak, akárcsak Erzsikének a menyasszonyi ruha, míg a fiúknak a szőrtarisznya, a műit század végéről származó férfiAz, úttól balra és jobbra is dolgoztak. Pedig ünnep volt. Pihenőnap. A tavaszi napfény, az életet adó meleg kicsalta a határba az embereket. Volt, ahol gép tárcsázta a földed, de akadt, ahol a nagy táblán is ló dolgozott. A gödöllői és az aszódi határban is éledt a természet. A hosszúra nyúlt téltől sokat szenvedtek a vetések. De talán a tavasz majd segít! Délutánra kis eső is áztatta c. határi, friss, langyos tavaszi permet, Minden a kikeletet hirdette, fi, serénykedik, de az ünneplők kivirult kedve is. Hát még, amikor nagy gyerekzsi- vaj verte fel Aszód, környékéi: — Gólya! Gálya! — kiáltotta egyszerre öt hangos torkocska. És valóban: megjöttek a gólyák! Ott keringtek az Aszódi Kenyérgyár körül. Előbb egy. Azután kettő. Nem — három! Hat! Nagy ívet húztak a levegőben, majd alább szálltak. Bókoltak a sivítozó gyerekek előtt. Kecses, méltóságos röptűkkel együtt, végérvényesen bevonult Aszód környékére is a tavasz. (s. á.) KUTYALOGIKA III. Egy csepp bizalom _ Múitkorjában a feleségem megkérdezte, mi tör- I tént velem? Azelőtt mindig idegesen érkeztem haza, szól- ; ni is alig lehetett hozzám. | Most pedig visszatért a türel- i mem. Nyugodt vagyok — mondja Sulek Péter, a kony- : ha vezetője. — Hogyne lettem volna ideges! — folytatja, amikor semmi nem úgy ment, ahogy -akartam. Reggel négytől este nyolcig megállásunk nem volt. Igyekeztünk, a fáradt- : Ságtól állni is alig tudtunk. ; Mégis-, mindenki elégedetlen | volt velünk. Még azok sem : szóltak egy jó szót sem, akik i legjobban ismerték, mennyi : nehézséggel küzdünk. ; — Előfordult, hogy nem- volt villanyunk, sütni sem : tudtunk, a vihar akadályozta a • munkánkat és ilyenkor is, : megértés helyett szidást kap- itun-k — panaszkodik Mészáros László, a konyhavezet.6 ' helyettese. — Igaz, nagy káosz volt a konyhán. Ebédidőben megrohanták a munkások az éttermet, mindenki gyorsan akart enni. A felszolgálók, illetve a tálalók nem bírták a rohamot. Napirenden voltak a viták az étkezőül és a konyha személyzete között. A rendetlenség pedig alkalmat adott a hanyagabb munkásoknak arra, hogy a konyhára hivatkozva több órán át is „ebédeljenek”. — Tudtuk, hogy mi is hibásak vagyunk, de nagyon fájt, hogy legtöbben csak a konyhát okolták. Hallottam arról is, hogy a leváltásomat tervezték — komorodik el Sulek Péter. — Akkoriban érkezett meg Németh Gyula pártszervező. Beszélgetett velünk. És elhitte, hogy mi jót akarunk, csak jobban kellene megszervezni az étkeztetést. Ő meghallgatta a mi igazunkat is. Uj erőt öntött belénk ... —. Azt javasolta: szigorú időbeosztás szerint ebédeljenek a »munkások. Nem válhat rendszerré, hogy több száz ember egyszerre tömörüljön az étteremben. Félóránként cserélődve pedig gyorsan. kényelmesen ehetne mindenki. Azóta különböző étkezési kártyákat adták ki, amelyekre rávezették: kinek mikor jogos az étteremben tartózkodni. Senkit nem szolgálhatnak ki más időben, így történt azután, hogy megszűnt a hosszú hónapok tolongása, rendetlensége. A konyhai dolgozók időben elő tudják készíteni valamennyi csoport kényelmes- étkezését és az építők tiszta asztalhoz, idegeskedés nélkül ülhetnek le. Szervezés? Erről beszél Tóth Ilonka főszakács is. Már ei akart menni az építkezésről. Ebben a mostoha télben kicsiny szálláshelyükön csak úgy süvített be a szél. Nagy rés tátongott ajtajukon. Fűteni sem lehetett. A kályhacsövekből dőlt a füst. Ki törődhetett azonban ilyen apa-ósággal? Milliós építkezésen egy ajtó javításával vesződni? Kinek lehet felróni, hegy nem jut eszébe a töméntelen gond közepette a kályhacsövek kicserélése? Németh Gyula gyorsan intézkedett. Egy nap, nem, egy fél délután alatt minden rendben lett. Persze, a szoba azóta sem nőtt nagyobbra, ma is barátságtalan, mégis, mintha kitágult volna és valami új fészkelte be oda magát. Azóta jobb kedvvel dolgoznak. Pedig nem is történt „olyan nagy dolog”. Egy ajtó megcsináltatása, új kályhacső és egy kis szervezés, tizenhét konyhai dolgozó örömét adta vissza a munkához és sok száz ember nyugodt étkezését teremtette meg. De csak szervezésről, ajtó, kályha megcsinálásáról van szó? Vagy ennél sokkal többről? Csak arról, hogy akik egész nap hidegben, nehéz munkát végeznek, emberibb körülmények közt ebédelnek? Találnak napjukban olyan fél vagy egy órát, amikor felüdülhetnek és új erőre kaphatnak? Vagy még ennél is többről van szó? Szavakkal nehéz ezt kifejezni. Sulek Péterék sem fogalmazták meg határozottan. Csak úgy, hogy azóta jobb a kedvük. Hogy azóta semmi fáradság nem sok. Hogy visszatért az önbizalmuk. Hogy ők maguk mondják: ilyen szervezettség mellett még néhány száz emberrel többet is ebédeltethetnének ... Vagyis, ami nélkül nem lehet dolgozni — visszakapták^ Ez a bizalom. Egy csepp bizalom! Mert sokan mondták el a Dunamenti Hőerőmű építkezésen, mi mindent jelent ez. Néha egy szót, egy szívből fakadó biztatást semmivel el nem cserélnének. És az már csak természetes, hogy a becsületes emberek bizalomra bizalommal válaszolnák. így van ez a százhalombattai konyhán is. Amikor ott jártunk, tészta főtt vacsorára. Másnapra burgonyát tisztítottak. Lehet, hogy nem mindenkinek kedvenc étele a tészta vagy a burgonya. De azt valamennyien észreveszik, hogy gonddal készítették . ételüket. Hogy a burgonyához sok vöröshagymát vágtak — jobban essék a dolgozóknak. Az egyik asszony az étterem kövét mosta, a másik a vizeskancsóikba töltötte a friss vizet. Az önkiszolgáló asztalkán fényesen sorakoztak az evőeszközök. Délután fél négykor már készen várták a konyhában a munkában elfáradt vacsorázó- kat.;. Sági Ágnes Hozzuk össze őket, legalább együtt járhatunk... (Erdei Sándor rajza)
