Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-05 / 80. szám

VEST MEGYEI ''fwYWj! VIliG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf KrCívlan AZ MSZMP PESTMEGYEI B 1 1 O T T SÁG A FS A: MEGYEI T A N A C S VI. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1962. ÁPRILIS «, PÉNTEK A magyar nép szilárdan halad előre a szocializmus útján Kádár János elvtárs nyilatkozata a szovjet rádiónak és televíziónak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, áp­rilis 4-e alkalmából a szovjet rádiónak és televíziónak nyi­latkozatot adott, amelyet a szovjet rádió valamennyi adó­állomása sugárzott, és a moszkvai rádió idegen nyel­vű adása harminckilenc nyel­ven közvetített. A nyilatko­zat — amelyet a magyar rá­dió és televízió is közvetí­tett — így szól: — Kedves elvtársak, ba­rátaim/ —• Mindenekelőtt forrón, szívből köszöntőm minden szovjet testvérünket április 4-e, a magyar nép legna­gyobb nemzeti ünnepe, a fel- szabadulás napja alkalmából, és örülök, hogy lehetőség nyílott számomra a moszk­vai rádió és televízió útján szólni szovjet barátainkhoz. — Évszázadokon át küz­döttek a magyar nép legjobb­jai a szabadságért, mégis — akkori urainak bűnös, népi- ellenes politikája következ­tében — a második világ­háború időszakában idegen érdekekért vérzett a hitleris­ta megszállás alá került Ma­gyarország. Végveszélybe ke­rült az ország, a nemzet. Most tizenhét esztendeje, 1945. április 4-én verték ki Magyarország területéről a felszabadító szovjet csapatok az utolsó Hitler-fasiszta hor­dákat. — Ezen az évfordulón né­pünk hálával és kegyelettel emlékezik a szovjet nép hős fiaira, mert harcuknak köszönhető, hogy a magyar nép is­mét visszanyerte nem­zeti függetlenségét és meg­nyílt előtte a szabadság, a társadalmi fejlődés útja, — Április 4-e ezért számunk­ra mindenkor a szovjet— magyar barátság bensőséges ünnepe is lesz. — Hogyan köszönti ez év­ben a magyar nép április 4-ét, legnagyobb nemzeti ünnepét? — A magyar nép a szocia­lista építés békés munlcájá- val van elfoglalva. Népünk lendületesen és sikerrel dol­gozik az ötéves terv célki­tűzéseinek megvalósításán, mind a népgazdaság, mind a kultúra egész területén. A párt a soron levő VIII. kong­resszusra készül, amely ez év utolsó negyedében ül össze. A kongresszus minden bi­zonnyal meg fogja erő­síteni pártunknak a gya­korlatban bevált és a nép legszélesebb töme­gei által támogatott po­litikájának fő irányvo­nalát. Ugyanakkor a kongresszus, al­kalmat ad »pártunknak arra, hogy az elmúlt évek tapasz­talatait hasznosítva, még to­vább javítsuk munkánkat. — Népünk egyre szilárduló erkölcsi és politikai egységé­nek szép megnyilvánulása az a széleskörű kezdeményezés, amely a munka legkülönbö­zőbb területem a dolgozóktól indult ki, hogy a kongresz- szus tiszteletére szocialista fel­ajánlásokat tegyünk és azok teljesítésével is növeljük az építőmunka eredményeit. — A múlt hét péntekjén ért véget a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának legutóbbi ülése. Ez az ülés tárgyalta a mezőgaz­daság helyzetét hazánkban és az ebben előttünk álló fel­adatokat. Megállapította, hogy termelőszövetkezeteink ez év februári zárszámadó közgyűlései a fejlődés egész szakaszát zárták le, mert e közgyűléseken az első olyan év eredmé­nyeit vették számba, ami­kor hazánkban már a szántóföld 95,5 százalé­ka az állami gazdaságok és a termelőszövetkeze­tek birtokában volt. — Központi Bizottságunk megállapíthatta, hogy ha­zánkban befejeződött a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése, s ezzel egész népgaz­daságunkban osztatlanul ural­kodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Komoly eredménynek tartjuk, hogy az. átszervezés esztendői alatt a magyar mezőgazdaság terme­lése is emelkedett 8,5 száza­lékkal, az állatállomány lét­száma is valamivel magasabb, mint az átszervezés kezdete előtt volt. — Mezőgazdaságunk fejlő­désében most új fejezet nyí­lik, erőinket most már a me­zőgazdaságban egyetlen fő feladatra, a termelés gyors ütemű fejlesztésére fordíthat­juk. Most az a feladat, hogy a terméshozamok, a terme­lékenység növelésével mgeteremtsük a mező- gazdasági termékek bősé­gét. Nincs okunk kételkedni ben­ne, hogy dolgozó népünk az el­következő évek alatt sikerrel megbirkózik ezzel a feladat­tal is. — A magyar népet is élén­ken foglalkoztatják a külpoli­tika kérdései, az a lankadat­lan és elszánt küzdelem, ame­lyet a Szovjetunió, a szocia­lista országok kormányai folytatnak az imperialista há­borús tervek meghiúsításáért, az általános és teljes lesze­relésért. A Központi Bizott­ság az egész magyar nép vé­leményét fejezte ki, amikor határozottan és egyértelműen foglalt állást a szovjet kor­mány nagy jelentőségű kül­politikai kezdeményezései mel­lett és kifejezte töretlen hű­ségét azokhoz az elvekhez, amelyeket a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960- as moszkvai nyilatkozatai szö­geztek le. — Mint látják, kedves, szov­jet barátaim, a magyar nép jól hasz­nálja fel a szabad fejlő­dés lehetőségeit és szi- :árdan halad előre a szo­cializmus útján. Munka, leküzdeni való nehéz-. ség bőven akad. De bizako­dás, egységes akarat, az akadályok leküzdéséhez szük­séges erő is megvan és a munka eredményesen folyik az élet minden területén. — A tavasz az idén megké­sett nálunk, de most néhány napja, hogy az idő félengedett, a földeken is teljes lendület­tel megindult a tavaszi munka. Ha képletesen szólunk, azt mondhatjuk, hogy a magyar nép az egész szocialista tá­bor népeivel, minden béke­szerető emberrel együtt azon fáradozik, hogy az egész em­beriség a béke, a szabadság és az általános jólét új tavaszá­ra ébredjen. — A magyar népnek e ha­talmas munkában, a béke megőrzéséért folytatott harcá­ban megnyugtató, hatalmas erőt, biztonságot ad an­nak tudata, hogy szoro­san együtt haladunk leg- igazabb barátunkkal, a testvéri szovjet néppel. Fogadják a felszabadításért hálás magyar nép legjobb kí­vánságait. Minden jót, erőt, egészséget kívánunk szovjet barátainknak. Sok sikert a nagy szovjet népnek a kom­munizmus építésében. Fegyveres erőink díszszemléje, ünnepségek a felszabadulás évfordulóján Az Elnöki Tanács fogadása az Országházban Népköztársaságunk fegyve­res erői: a néphadsereg, a ha­tárőrség, a belső karhatalom, a légoltalom és a munkásőr­ség harcosai, parancsnokai az ken mintegy ötvenezer buda­pesti dolgozó, meghívott ven­dég foglalt helyet. A díszemel­vénnyel szemközt, a Gorkij fasor bejáratát a munkás­Gépkocsiján megérkezett Czi- nege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter. A felsora­kozott egységek köszöntése után harsonazúgás közben a $ ÜIBal it A szemle megkezdődött... A színpompás látványt ny idén is ünnepi díszszemlével köszöntötték április 4-ét, ha­zánk felszabadulásának 17. évfordulóját A díszszemlére ünnepi kön­tösbe öltözött a felvonulás színhelye. A hatalmas tér két oldalán felállított emelvénye­■ ■ . liiilfc tiszti iskolások akadémiája, a gyalogos egységek alakulatai újtottak fegyelmezettségükkel, egyöntetűségükkel mozgalom nagyjainak arcké­pei díszítették. Itt helyezke­dett el az egyesített honvéd zenekar is. A tribünök fölött vörös és nemzeti színű zász­lók között a baráti országok címerei és nemzeti színei ad­tak szép keretet a katonai pa­rádénak. Tíz óra előtt néhány perc­cel elfoglalta helyét a dísz­emelvényen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke. Ott voltak az elnökség­ben a Politikai Bizottság tag­jai, társadalmi és politikai életünk más vezető személyi­ségei. Pontosan tíz órakor kürtszó jelezte a díszszemle kezdetét. díszemelvényre ment, hogy elmondja ünnepi beszédét. Nagy tapssal, fogadott . be­széde után háromszoros , zúgó „hajrá!” hangjai töltötték be a teret. A zenekar eljátszotta a Himnuszt, s a Városliget­ben elhelyezett tizenkét löveg dísztüze után kezdetét vette fegyveres erőink impozáns díszszemléje. Április 4-én este a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa hazánk felszabadulásá­nak 17. évfordulója alkalmá­ból fogadást adott az Ország­házban, amelyen a párt és kormány vezetőin kívül ott voltak a politikai, gazdasági és kulturális élet más vezető személyiségei, és részt vettek a fogadáson a budapesti dip­lomáciai képviseletek vezetői, tagjai is. A fogadás meleg ba­ráti légkörben zajlott le. A megyei felszabadulási ünnepség Nagykőrösön Kádár János elvtárs, a díszszemle végén üdvözli Budapest dolgozóit Először „szerepeltek” nyilvánosság előtt az elhárító ISvegek önjáró lég­Ümnepre ébredt szerdán Nagykőrös. A szovjet hősi emlékműnél zászlóerdő és díszőrség. Két magyar rend­őr és két szovjet katona. Már kilenc óra tájt jócskán gyülekezik a város lakossága. Ámbár mindenki nem lehet itt, hiszen szívderítőén ra­gyog a tavaszi nap, s a ha­tárban a munka már úgyis eléggé megkésett. . Sokan mondták a csoport tagjai kö­zül is, hogy májusra bizony jó lenne a borsóföldön szed­ni a frissből. így azután kint a földeken mindenfelé dohognak a gépek, munkál­kodnak az emberek. Tíz órára négyezer ember tölti meg a teret. A felszabadulás*, a szov­jet hadsereget ünnepel­ni jötiek. Ott látjuk közöttük a vá­ros valamennyi társadalmi rétegének képviselőit, mun­kásokat, hivatali vezetőket, a református esperest, taná­rokat, a tsz-ek tagja't. Egész Nagykőrös ünnepel ma., Elsőnek N. Szabó Sándor gimnazista lép az emelvény­re, s elmondja Csepeli Szabó Béla versét, majd Zilahi La­jos, a gimnázium igazgatója nyitja meg az ünnepi nagy­gyűlést. A _ nagygyűlés szónoka Bradúcs György elvtárs, az MSZMP megyei bizottságá­nak tagja, megyei rendőrfő­kapitány. A szabad Magyar- ország fejlődésének tizenhét esztendejéről szólva többele között megállapítja: — A mai nap ünnepének fénye és ragyogása soha nem halványul el. Ma újból át­érezzék, hogy mit jelentett volna, ha akkor, 1945-ben a fasizmus győzedelmeskedik. Akkor hazánkra a legször­nyűbb történelmi, tragédia zúdult volna. A szovjet had­sereg azonban letörte rab­ságunk bilincseit. S mi. ami­kor erre emlékezünk, újból' megfogadjuk. ország-világ előtt kimondjuk, hogy mindenkivel szembeszél- lunk, aki a bennünket a (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents