Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-30 / 100. szám

A CFG LÉ Di JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS 1962. május 1. VI. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1962. ÁPRILIS 30, HÉTFŐ í Technikusból mérnök A Cifrakerti Állami Gazdaság valamennyi vezetője, a gazdaság dolgozóinak pedig mintegy negyedrésze tovább tannl Báli Ferenc, a gazdaság te­rületén levő általános iskola igazgatója lelkes híve a fel­nőttoktatásnak. Felajánlása szerint az 1964—1965. évre a gazdaság területén nem lesz olyan negyven éven aluli dól~ gozó, aki a nyolc általánost el nem végezte volna. Négy szakmunkásképző tan­folyam folyt az idén is a gaz­daságban: két sertés-, egy saarvasmarhatemyésztő és egy mezőgazdasági gépészképző tanfolyam. A hallgatók három éven keresztül évente száz órán át vesznek részt a tanfo­lyamon, az előadók a gazda­ság szakemberei. Az idei évben 57 hallgató sikeresen vizsgázott és a két fő lemorzsolódás úgy adódott, hogy a két dolgo­zó a gazdaság kötelékéből kilépett. A gazdaságot a földművelés- ügyi miniszter gyakorlati ok­tatásra jelölte ki. A Ceglédi Mezőgazdasági Technikum hallgatói minden kampány- munkában részt vesznek. Ti­zenkét hallgató pedig felvált­va háromnaponként napos szolgálatot teljesít a gazdaság különböző stakágaiban. A fia­talok jelenléte igen jó hatás­sal van a gazdaság dolgozóira. Egy év leforgása alatt nyolc dolgozó jelentkezett a Mező- gazdasági Technikum levelező tagozatára, közülük négyen ez­zel párhuzamosan elvégezték az általános iskola nyolcadik osztályát. Két dolgozó a ceglédi Kos­suth gimnázium levelező ta­gozatára jár és hárman jelent­keztek Közgazdasági Techni­kumba. A gazdaság egyik dolgozó­ja mezőgazdasági tanár­képzőre jár, egy dolgozó pedig a mezőgazdasági gé­pészmérnöki egyetemet végzi. A gazdaság az ötéves műve­lődési és oktatási program keretében azt javasolja a mű­szaki és adminisztratív dolgo­zóknak, hogy beosztásuknak megfelelően egy fokkal maga­sabb képesítést szerezzenek. így lesz a mezőgazdasági mér­nökből szakmérnök, a képesí­tett könyvelőből mérlegképes könyvelő, a. technikusból mér­nök. A műszaki és adminiszt­ratív dolgozók 10 előadásból álló sorozatban politikai gaz­daságtant tanulnak, s ezeknek az előadásoknak az előadója a gazdaság igazgatója és főag- ronómusa. Százhuszonégy fizikai dolgo­zó részére három csoportban a gazdaság szakvezetői, párttit­kára és szb-titkára időszerű kérdések címen politikai elő­adásokat tart. Hetenként egyszer játékfilmvetítést rendez­nek a gazdaság művelődé­si házában. A filmvetítés előtt Báli Fe­renc iskolaigazgató előadást tart. Többek között nagy sike­re volt a következő előadások­nak: Anya- és csecsemővéde­lem: Az űrhajózás helyzete és fejlődése; Tisztaság és égésid ségvédelem. A hírlapterjesztés címére $ . % Teyényi Ferenc, albertirsai f lakos az első naptól kezdve ^ hűséges olvasója ■ a Ceglédi ^ Hírlapnak. Egészen jogosan £ teszi fel a kérdést: Mi a ma- ^ gyarázata annak, hogy az al- í; bertirsai vasútállomáson levő ^ IBUSZ-pavilonban nincs ele- gendő Ceglédi Hírlap. Igen ^ gyakran előfordul, hogy csak £ versenyfutás árán lehet laphoz £ jutni. Javasoljuk, hogy a hírlap- 4 terjesztés több figyelemmel ^ kezelje a kérdést és a .jogos | panaszt orvosolja: sokkal több f lapot biztosítson a pavilon szá- ^ mára. í TIZEDSZER-ISMÉT ÉLÜZEM A KGV Milus István, az üzem párt­titkára köszöntötte az üzem dolgozóit és a vendégeket: Vg- rai Ferenc altábornagy elv­társat, a honvéd vezérkar fő­nökét, Horváth András elv­társat, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának első titká­rát, a szakszervezet, a párt já­rási és megyei képviselőit, va­lamint a KPM-től megjelent elvtársakat. Molnár János elvtárs, a KPM II. főosztályának vezető­je beszédében méltatta az üzem munkáját és eredménye­it, majd a további feladatokat elvtárs, a szakszervezet me­gyei bizottsága nevében szólt az üzem dolgozóihoz. Arról beszélt, hogy az élüzem cím elnyerésében nagy szerepe van annak a munkának, amelyet a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások végrehajtásá­ban végzett az üzem. Megjelent az ünnepségen Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárs is. Köszöntő szavai után átadta Gyenei György igazgató elv­társnak az oklevelet, majd ki­osztotta a Közlekedés kiváló dolgozója kitüntetéseket, \\\\\\\\\\'NV\\\\\\\\\\\\\\VOi\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Csányi dinnyések a jászkarajenői termelőszövetkezetekben UDVARIASSÁG Késő délután. A városban nagy a forgalom. Külö­nösen nagy a gya­logosok igyekezete keresztül az úttes­ten, a tanácsháza előtt, ahol az át­kelést a nagy jár­műforgalom gyak­ran akadályozza. Vagy tízen men­nének át a zöld­ségbolt előtt az út­test túlsó oldalá­ra. Közöttük csi­nos kis fruska az édesanyja karján. Éppen akkor ér oda egy kerékpá- . ros. Már eléggé benne van az öt- venben, halánté­kát ugyancsak be­havazta az élet decembere. Ami­kor odaér a fehér vonalhoz, megáll és készségesen int a gyalogos'oknák: — Tessék! A fruska bájos mosollyal hálálja meg az udvarias gesztust és egy kurta mondattal meg is toldja: — Micsoda ud­varias bácsi! A kerékpáros meghallja, arca elsavanyodik, de nem marad adós a szóval. — Udvarias va­gyok, az kétségte­len. De maga na­gyon udvariatlan! — m)ondja a kis­lánynak. — Hogy lehet egy fiatal­embert lebácsiz- ni? Az más! Kossá István elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter átadja Gyenei György elvtársnak, a vállalat igazgatójá­nak az oklevelet J ászkaraj an őn hagyomány a dámnyetermelés. Évtizedek óta mintegy 150 holdon ter­melnek sárga- és görögdiny- nyét a község határában és ezt a hagyományt természe­tesen átvették a közös gaz­daságok is. — A talajadottságok na­gyon megfelelnek a dinnye- termelésnek — mondotta Vá- czi elvtárs, a községi tanács mezőgazdasági előadója. — Nem. ritka a holdanként! 10— 12 ezer forint jövedelem. Gazdaságaink hazai fogyasz­tásra és a külkereskedelem részére termelnek. Az itt­honiak legjobban szeretik a fehér héjú, sárga belű görög­dinnyét, a világpiacon igen kedvelt a csányi dinnye, részben mert igen nagyira nő, de különösen azért, mert igen jól bírja a szállítást. Éveken keresztül csányiak jöttek a faluba és felesben művelték a földeket. Persze a jásizkarajenőiek szemfüles emberek, hamar megtanulták a dinnyetermelést és ma már az a helyzet, hogy évenként 10—15 szakember jön Csány- ból, a dinnyetermelés többi dolgozói a termelőszövetke­zeti tagság közül kerülnek ki. De van már néhány csá­nyi dinnyés, aki belépett a Lenin Tei-melőszövetkezetbe és az év tizenkét hónapjá­ból kilencet Jászfcarajenőn teilt el. — Mennyi dinnyét tervez­nek holdanként a gazdasá­gok? — Sárgából 80. görögdiny­nyóből 120 mázsát. Szóval lesz dinnye bőven az idén is. vázolta. Hazánkban több mint ezer kilométer utat kell kor­szerűen megépíteni, s az eh­hez szükséges gépek legyártá­sa a KGV-re vár. Biztosítani kívánja a minisztérium a dol­gozók kulturáltabb munkakö­rülményeit is, ezért épül. bő­vül az üzem. Szilágyi Sándor — AZ ELMÚLT oktatási időszak alatt járásszerte 30 ezüstkalászos szakmunkáskép­ző tanfolyamon közel 600■ter­melőszövetkezeti tag képezte magát. — A JÁRÁSI TANÁCS és a- hozzátartozó intézmények dol­gozói részére Dajka Balázs elvtárs, a Pest megyei Tanács vb-elnökhelyettese tartott tá­jékoztatót külpolitikai kérdé­sekről. N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\V\\\\\\\V í külön vonattal jött haza, meg- ! álltak az erdőnél és 'Bk is hoz- J zánk csatlakoztak. Emlékeze- ! tes, szép nap volt. Ekkor érez- ! tűk először, milyen érték és í boldogság a szabadság. Utána, ! május 3-án már be is vonul- < tunk Kun Béla hadseregébé. ; Mi, irsaiák a 8. munkásezred- 5 be kerültünk és az imperialis- í ta sereget egészen Eperjesen ; túlra űztük az országból A ; Tanácsköztársaság bukása után újra elveszett minden, sötét bosszúállás nehezedett a ; munkásokra. Hangja csendesebb lesz, te- kintete szomorú. ' — Aztán már nem is ünne- J peltünk. Május 1 előtt a csend- í őrök összeszedték a számuk- j ra „Veszélyesnek” vélt mun- ^ kásokat és a nagy napon a! csörtető fegyverroham szőri- S tóttá vissza a szabadságra vá- : gyó munkás-akaratot. Csak í 1945-ben ünnepelhettük a má- J sodik szabad május elsejét. És { azóta, minden évben, tiszta lel- ki örömmel emeljük magasba a piros zászlót. A felvonuló tő- \ meg lépéseiben erős akarat { dobban: megvédjük a békét! ^ Mindig szabad májust aka- runk! 'tt — MÁJUS ELSEJÉN dél­előtt fél tízkor ünnepi nagy­gyűlésre vonul föl Abony köz­ség lakossága a piactéren. Az ünnepi nagygyűlés negyed 11 órakor kezdődik és azon Ba- gics Zoltán őrnagy élvtárs mond ünnepi beszédet. Dél­után két órai kezdettel a ké­zilabda-pályán kézilabda- és tornabemutató, majd jabdarú- gó-mérkőzés délután fél 4 óra­kor a labdarúgó-pályán. — MÁJUS 6-ÁN délelőtt nyílik meg a Kossuth Múze­umban „A rajzművészet mes­terei” című kiállítás. — A MÄJUS elsejei ünnep­ség sorrendje Cegléden: de. 8 —9 óráig térzene (Szabadság térj, fel 10-kor szavalattal kez­dődik az ünnepély. A városi pártbizottság titkára, Joó Ágoston elvtárs üdvözli a fel­vonulókat. Ezt követően meg­kezdődik a felvonulás. Zárszót mond a Hazafias Népfront el­nöke, Mészáros István. Dél­után 3 órától a Vörösmarty téren gyermekek részére játé­kok, 4 órakor a Szabadság té­ren térzenét adnak a zeneis­kola növendékei. Egész dél­után sport- és kultúrműsorok szórakoztatják a város dolgo­zóit. CSEMŐ községben, o tanácskozó közvetlen közelében kedvező fizetési feltételekkel házhelyek vásárolhatók! Érdeklődni lehet oz OTP ceglédi fiókjánál amelyben Gyenei György igaz­gató Gábriel Ottó anyagosz­tályvezető, Fehér János. fő­mérnök, Osgyáni József fő­könyvelő, Nagy Ferenc laka­tos, Fekete Antal esztergályos ! és Hornyait János szerelő ré- I szesült. (Foto és szöveg: Gulicska) I A\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\W." Mihály bácsitól és a kettős ünnep alkalmából még hosz- szű, egészséges életet kívánok neki, megfogja a kezemet és meghatottam mondja: — Tudod fiam, én egész éle­temben egyszerű, szürke em­ber voltam, nem jártam isko­lákat, de húszéves koromtól szocialista ember vagyok. Az első szabad május Kocsis Pál az albertirsai TÜZÉP-telepen brigádvezető, ő a község 23 veteránjának vezetője. A járási és a községi pártbizottság tagja, a 19-es emlékérem büszke tulajdono­sa. — Kedves Kocsis elvtárs, emlékezzen ön is a régi május elsejére! — A legemlékezetesebb szá­momra 1919 tavasza, az első szabad május. Győzött a mun­káshatalom, Kun Béla vette át a vezetést. Jól emlékszem még. a községi ünnepséget a piactéren tartottuk. Ott volt talán az egész falu. Utána ki­vonultunk a pilisi erdőbe és másnap reggelig szórakoztunk, vidáman ünnepeltünk.-A Pest­re járó munkások egy része ... Egy csokor, a régi, hasznos emlékekből összeállítva. j Ezer szál virág minden emlék. Az emberi szívek öröme, a dia- í dalérzés táplálta. (Kohlmayer) ’ Kettős ünnep MÁJUSI EMLÉKEK Eljött a május. Űj életek fakadnak a tavaszban, új érzé­sek erősödnek az emberek lelkében. Virágba szökken a termé­szet. A piros, zöld, kék, fehér, színek, mint ünnepi lobogók hir­detik, köszöntik a nagyszerű napot. Május: a szépség ünnepe. De nemcsak a fiatal szívekben él, újjá születik évről évre a harcos veteránok emlékezetében is. Mert május: a győzelem ünnepe. A nemzetközi munkásosztály győztes diadala. Emlé­kezzünk ... jén, villanyszerelő segédmun­kás voltam Budapesten. Ak­kor persze tiltott volt a má­jus elseje ünneplése. De mi, munkások, nem ijedtünk meg a legbrutálisabb csendőrter­rortól sem. Titokban, leplezet­ten ünnepeltünk, A sörszállí­tók piros szalagokkal díszítet­ték a lovakat, mi pedig kivo­nultunk a Hűvösvölgybe. Ezt a napot egyébként mi, Pestre be­járó munkások készítettük elő. A vonaton megtárgyaltunk mindent, egy Kovács István nevű monori ember volt a ve­zetőnk. Ott, a Hűvösvölgyben indulókat énekeltünk, elpana- szoltuik kegyetlen sorsunkat. Ha jöttek a csendőrök, gyor­san szétszéledtünk kisebb cso­portokra, mint akik nem is is­merik egymást. Hát így kö­szöntöttük a sötét elnyomatás éveiben a májust. Amikor elbúcsúzom' Szeder í! Amikor benyitok Albertirsán $ a 78 éves Szeder Mihály házá- í ba, az idős ember reszkető ke' i zeivel éppen a kerítést javít- í gatja. Harcos veterán Mihály í bácsi, 1959-ben megkapta az í 1919-es emlékérmet. í — Kedves Mihály bácsi — í szólítom meg —, pihenjen le 'f egy kicsit, és mondja el, ho- % gyan ünnepelték valamikor J régen a május elsejét? \ Tekintete belemélyed a kék '/, ég végtelenjébe, hiába, nehéz ^elűzni a régi eseményekről a ^ feledés homályát Lassan, aka- ^ dozva >beszél, de szavai őszin- ^ te lelkesedésből fakadnak. £ — Kettős ünnep ez a szá­5 momra, fiam. Május l.amun- ? kások győzelmi napja és ekkor ? ünneplem a születésnapomat £ is. Amikor felserdültem, meg- ^ fogadtam, ehhez a naphoz ^ méltóan fogok élni. Ha jól em- á lékszem, az 1920-as évek ele­A Földváry téren — ez a neve a templomkert he­lyén kialakított új térnek —,, nagy lendülettel folyik a par- \ kosítás. Persze ilyen munka j mellett akad néha egy kis! szemét is. ami ebben az eset- \ ben elég nagy domb az út-: test szélén és még akad egy j jókora kupac fel néni hasz-: nált tégladarab is. A műszaki osztály vezető- j je jóformán óránként ellen- \ őrzi a munkát és meglepet- \ ten hallja a vasipari ktsz \ egyik dolgozójának ingerült j szavait. \ — Szép kis május elseje 1 lesz, ha ezek a dombok itt í csúfoskodnak. Az osztályvezető nem vesz- j ti el^ a türelmét. Tudja, j hogy neki szólnak a kissé \ keserű szavak. Féloldali for-j dúl és könnyedén válaszol: .! — Nézze meg az elvtárs ' a : domb oaa.1, majd úgy dél j felé. És sürgős napi munkája j mellett ‘dél táján visszaka- ■ nyarodik a ktsz felé. AI dombnak semmi nyoma, az \ úttest gondosan el van taka- ; rítva. Beszól a ktsz ajtaján. : — Jöjjön csak ki, elvtárs, \ egy pillanatra! Hol vannak: a dombok? A szaki megcsóválja a fe­jét és mosolyogva megjegy­zi: —'Nem érvényes, kérem! Kein mondta, hogy ilyen so­kan csinálják ezt a társadalmi munkát!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents