Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-30 / 100. szám

10

PEST

HEGYEI

kJúriap

1963. ÁPRILIS 30, HÉTFŐ

2000-ben már csak napi három órát alszunk

„Az alvás lassan, de biztosan kimegy a divatból" — mondotta dr. Magralor* Pai, a londoni Belmont-kórház konzultáns pszichiátere;

„Kétezerben legtöbbünknek elegendő lesz napi három órai alvás” — mondotta dr. 3Pai, aki 37 év óta foglalkozik az alvás problémáival.

1 -„Már mostanában annyi (tennivalónk altad esténként, (hogy egyre kevésbé fekszünk le szívesen. Agyunk aktívab- toá vált és testünk jobban táplált. Egyre kevesebb alvásra lesz szükségünk és egyre kevésbé kívánjuk majd az alvást” — mondotta a londoni orvos.

d3eózéiaetéó a társadalmi munka három hősével

Aranyjelvényt tűznek május elsejéin'a mellükre, pedig amivel a magyar falut a por- és sártengerből kiemelni segítenek, a kezüket kellene bearanyozni. Árkolnak, falakat húznak, kutat és az utcán járdát építenek, községük fejlesztéséért, falujuk szebb és jobb életéért, minden munkáiból kiveszik részüket. Nappal a műhelyben, a földeken, vagy íróasztalnál fáradoznak, pihenő idejükben esténként, és vasárnapomként pedig mindig készek társadalmi munkára, minden fizetség nélkül dolgoznak, építik és szépítik a magyar falu új .arculatát. KözüKEDVES VENDÉGEK

Avagy hosszúra nyúlt a kártyaparti

(Komádi rajza)..............i11

M

iért mostohagyerek a DCM fogászati szakrendelője?

Még jól emlékszünk arra, hogy milyen hosszú ideig tartó huzavona után tették lehetővé, hogy a Dunai Cement- és Mészmű orvosi épü- . létében megnyílhasson a fogászati szakrendelő.1 Az Egészségügyi Minisztérium engedélyezte itt a munka beindulását. majd néhány hónap múlva a Váci Városi Tanács rendelőintézetének felügyelete alá került. Ma már nemcsak mint üzemi fogászat működik, hanem a. várostól északkeletre elterülő hegyközség lakóinak is körzeti szakrendelője. Sejce, Gombás. Csipkés és a többi részről jönnek a betegek.

A barátságos környezetű, világos rendelő szinte feledteti. a belépők fájdalmát. Cserháti István fogász nemcsak szaktudását, de szívét- lelikét is beleadja a munkába. Egy-egy elkésett beteg miatt hazatérőben sokszor gyalog testi meg a három- kilométeres utat. fájós lábával. Saját munkáján túl oktatja, tanítja az asszisztáló Nagy Erzsikét, hogy még több ember fájdalmán, baján tudjanak segíteni.

Az eltelt hét hónap alatt nagyon sokan keresték fel ezt a helyiséget. A beteg- nvilvámtartókönyv adatai szerint■ több. mint négyezren! Ebből 1291 a foghúzás. 720 az ecsetelés. 83 az új fogsor és 276 a szaktanácsadás.

Mindenképpen megérdemlik a legmesszebbmenő támogatást — mondaná a gyanútlan olvasó. Hol van akkor a

.bába?

............................

O

tt. hogy a szakrendelő kétirányú munkát is végez, mégsincs gazdája. Az ÉM Szolgáltató Vállalata gondoskodik ugyan fehér köpenyekről vagy linóleum szőnyegről — de a tízezer forintos felszerelést Cseriháti mint sajátját bocsátja rendelkezésre anélkül, hogy ezért külön térítést kavna. (Az iskolafogász hasonló körülmények mellett havi 600 forint kopásdí.jat kap.) Előlegezi még a fogsor-csomagok portóját, pótolja a takarítóasz- szwny murikadíját; de egy értékesebb műszer meghibásodása szinte megoldhatatlan problémát jelentene. Keserű- . en említi, hogy egy pincér * külön díjazást kap a hozzá beosztott pdkolófiú tanításáért: ő az összehasonlíthatatlanul értékesebb oktatást lelkesedésből, hivatásszeretetből végzi,

Kétségtelenül jólesik a szakfelügyeleti szervek elismerése, erkölcsi megbecsülése, azonban úgy érezzük, hogy héthónapos működés után rendezni kellene a DCM fogászatának orvoslásra váró problémáit is.

Papp Rezső

lük. akik az elmúlt esztendőben 150 munkaóránál többet dolgoztak, most jutalmazzák meg először a „Községfejlesz- téisért” kitüntető jelvény aranyfökozatával.

A fóti mamák

közül négyet ért ez a kitüntetés. Valamennyien a szülői munkaközösség tagjai. Egyiküket. Kalmár Istvánnét, otthon találjuk. éppen a csibéket eteti. Ötödikes kislánya. Borbála is otthon van, egyik kis osztálytársát korrepetálja, természetesen társadalmi munkában, hiszen az effajta munka náluk már családi tradíció.

— Amióta ez a nagyobb lányom iskolás — mondja —, évről évre végzek társadalmi miunkát az iskoláiban. Az öregben, amíg odajárt, aztán, hpgy itt a közelben az Arany János utcában épült az új, ott dolgoztam. Tavaly lett készen, most odajár a lányom. • Az egész szülői munkaközösség, huszan-huszonöten * férfiak, asszonyok vegyesen megtettük, amit megtehettünk. A férfiak téglát hordtak, szereltek, mi meg a kész épületet kitakarítottuk, felsúroltuk, meszeltünk, ablakot mostunk. Idén elkészültek a politechnikai tantermek, külön épületben. Ott is mi tisztogattuk el az építkezés mindén szemetét. Hogy miért? Hát úgy érzem, ez »kötelesség. Ott tanítják a lányomat és ott tanul még annyi sok gyerek...

A legtöbb társadalmi munkaórát

az egész megyében Szetner Árpád gombai pedagógus teljesítette. Pontosan mégyszázhet- venhárom órát. ha egyfolytában dolgozott volna, ötvenhat munkanapnál többet. Felsőfar- kasdon a négy éve épült tanyai iskola környékét hozta rendbe. Nem egyedül, a szülők is segítettek, de a munka oroszlánrészét ő végezte. Há- romezerhatszáz négyzetméter területet, az iskola dombos udvarát kellett 'bekeríteni és elegyengetni. Betoncsöveket még dróthálót a tanács adott, a még szükséges néhány facö- veket pedig a szülők. A dombon három teraszt csinált, azokat gyümölcsfacsemetékkel, szőlővel betelepítette, 100 köbméter földet, nagyobbrészt egyedül hordott el. Aztán az előkertbe fenyőt, meg díszfákat ültetett.

— Idén folytatjuk a szőlőtelepítést, a domb lejtőjére fenyőt, az iskola elé száz nyárfát ültetünk. Bekátrányozom az egész drótkerítést, a tetejére felhúzom a szögesdrótot — 'beszéli csillogó szemmel a lelkes fiatalember.

— Miért dolgozik ennyit?

Godolkozás nélkül felel:

— Kicsit a saját érdekemben, de azért is, mert nevelni csak kultúrkörnyezetben lehet.

A legidősebb társadalmi munkás

bizonyára egész Pest megyében Majoros József, hetvenegy éves nyugalmazott ács. 283 munkaórát teljesített a múlt évben. 1940-iben költözött Gyálra, akkor építette takaros házát, ahol most lakik. Tavaly bővítették a községi kultű mázat. az építkezés minden ácsmunkáját Majoros József végezte el. De segédkezett a cse- repezésben, a pad lóburkol asten. más munkában is.

— Ha egyszer már ott voltam az épületein ... — mondja.

— Bocsásson meg, dehát már nem fiatalember, nem szédül a magas tetőn?

— Ugyan, dehogy —* felel nevetve. — Csak hat éve mentem nyugdíjba, hatvanöt éves koromban, még dolgoztam és micsoda magasságokban! Ino- tán például a három hatalmas hűtőtornyon. — Elgondolkozik, a múlt jár az eszében: — Bán- hidán, 28-ban a kokszmű. Pesten. 48-ban a Ganz—MÁVAG nagy szereldéje, Tiszapalko- nyán 56-ban a Szederkényi Vegyiművek .., Nagy építkezéseken dolgoztam én kérem.

— Felajánlott idén is társadalmi munkát? Úgy halljuk, ez évben a község napközi otthont épít.

— Micsoda? E& nekem még csak nem is szóltak erről?

— Hát dolgozna idén is?

— Természetesen. Már csak azért is, hogy a községnek kevesebbe kerüljön az építkezés, meg aztán én is csináljak, még valamit

Feláll, talán, hogy megmutassa, szálegyenes, még izmos a teste, végigsimít dús ősz haján és a szemében mosolyog a munkakedv.

Csak három aranyjelvényes társadalmi munkással beszéltünk a 197 közül, de bizonyos, hogy a töhbi is mind ugyanilyen, a közösségért munkára mindig kész szorgos, lelkes ember. A társadalmi munka hősei.

Sz. E.

Kultúrház - közakaratból

A kultúrház Tápiösülyben épül. Tapiósüly nagyközség. A népszámlálás adatai szerint 3338 lakója és 860 háza van! Közel négyezer ember, akik csak a moziba, a viszonylag szűk moziba térhetnek be esténként — s néha — alkalmi előadásokra — az iskolába. Klubélet, hasznos elfoglaltságot jelentő szakkörök, szórakoztató színházi előadások .— mindeddig kimaradtak a község kulturális életéből. Kimaradtak, pedig az emberek igénylik ezt.

De most már épül a kultúrház. A tanács — engedve a közakaratnak — néhány év alatt összespórolt 300 ezer forintot, s a Cegléd Városi Építőipari Vállalat nekilátott a munkának. Persze, a spórolt pénz kevés., de a község hitelt és támogatást is kapott — és munkát, társadalmi munkát, amelyet hatvankétezer forint értékben végeztek eddig a kultúrára éhes emberek. Tehát épül a kultúrház, a falak nagy része felhúzva: már látszik, hol lesz a színpad, a 380 nézőt befogadó

színházterem, az öltözők, szakköri szobák, gondnoldakás, előcsarnok. Látszik, hol lesz a ruhatár és az a térés terem, ahol végre igazi otthonra talál a könyvtár.

— Ki lesz az igazgató?

— Bagoly Gábomét szeretnénk, aki eddig is remekül dolgozott, mint,a község „kulturális parancsnoka”, Az ő tapasztalataival pezsgő életet teremthetnénk ebben, a még befejezetlenül is mindenkinek igen Eedves épületben.

S. Papp Miklósaié, Tápiósüly tanácstitkára, csendesen hozzáteszi még:

— Közakaratból épül, s ha elkészül, nem lesz üres. Talán még kicsinek is bizonyul, hiszen Kókáról. Szecsőről, Sápról, Úriból is sokan fognak ide járni. Főleg, ha már nem kell Pestre utazni, mert kijön ide a színház — kijöhet, nagy a színpadunk. S bár októberre szól a szerződési, reméljük, hogy előbb, augusztus 20-ára megnyúlhat ez a régóta igényelt „összespórolt” kultúrotthon.

A falak a tetőt várják

Itt játszik majd a Petőfi Színpad

(Foto: Gábor. Szöveg: Murányi)

Kik jelentkezhetnek a dolgozók iskoláiba

A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az általános és a középiskolák esti és levelező tagozataira 1962—63-as oktatási évre az alábbiak szerint lehet jelentkezni.

Azok a dolgozók, akik nem végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát, vagy az annak megfelelő iskolát, általános iskolai tanfolyamra iratkozhatnak be. Jelentkezési idő: városokban és ipari vidékékén május 15-tól június 30- 1 tg és augusztus 25-től szeptember 5-ig. Mezőgazdasági vidékeken augusztus 25-től október 1-ig.

Az általános gimnáziumok és a közgazdasági techniku-. mok első évfolyamaira azok a dolgozók vehetők -fel, akik 15. életévüket betöltötték, .általános iskolai, vagy ennek megfelelő előképzettségük van és legalább fél évet munkában

töltöttek;' ipari technikumokba a 18. életévüket betöltött ipari dolgozókat veszik fel. A felvételhez az iskolai végzettség igazolásán kívül megfelelő szakmai gyakorlat is szükséges. Az érdeklődők május 15-től június 30-ig jelentkezhetnek;

A felvételek feltételeiről az iskolák vezetői és a megyei tanácsok művelődésügyi osztályai adnak részletes felvilágosítást. (MTI)

EGY MODERN TÁRLATON

— Miért A fájdalom nevet adták ennek a festménynek?

— Biztos a nézőkre gondoltak.

(Komádi rajza)

déke pedig egyetlen osztatlan tanulócsoportban szedi magába a tudományokat.

Tésa kérelmét jóakarattal fogadta a postaigazgatóság, egy hónapon át ellenőrizte a tésai postaforgalmat. Az ellenőrzés- eredménye alapján aztán meghozta a döntést: Tésa up. Kemence, marad, ötszáz forinttal kevesebb a havi postaforgalma annál, hogy a fennálló szabályok alapján a jelenlegi állapoton változtathatna.

— Egyszóval qyaVogpostás marad? — kérdjük Pleskó Józsefet.

— De csak papíron — felel nevetve. — Ugyanis motorizált gyalogpostás lettem egy év óta. A magam pénzén vettem eav BervAt, azon járok be saját költségemen Kemencére, a postahivatalba. Nem győztem már a gyaloglást, oda-vissza kilenc kilométer naponta, és utána még a kézbesítés faluhosszat. sok az. Tizenkét esztendő alatt belefáradt a lábam.

To hal ha Tésa egyelőre nem is kap közvetlen postát, gyalogpostása már gépesítette magát. Hiába, a fejlődést nem lehet feltartóztatni.

Szoltoly Endre

| Megyerik legkisebb köz- % sége, széles Pest megyében az £ egyetlen, ahová még mindig ^ így kell címezni a levelet:

£ Tésa, up. Kemence.

$ Vasútja sincsen, s az Ipőlyon ^ sem közlekedik ~ postahajó. 4, Meg aztán a faluba levél se % sok jön. megy, ami nem is £ csoda.. Hiszen a legutóbbi nép- £ számlálás mindössze 380 lelket % olvasott meg benne és ebbe a $ számba természetesen a ko- £ ruknál fogva még az íráshoz $ sem konyító dedósokat, meg £ csecsemőket is beleszámítot- £ tálk. Újság is csak húsz em- £ bernek jár naponta, hetilap vi- £ szont mintegy hetvennek. így £ hát Pleskó József gyalogpos- £ tásnak azért nap mint nap £ akad kézbesíteni valója.

£ Régmúlt időkre emlékeztető 4 cím. és rang ez a gyálogpostás, f nem sokan viselhetik most már fáz országban, fogytán fogy az f up., az utolsó posta. Amelyik f községben még mindig nincs í postahivatal. ott többnyire f már van postafiók. Legalább f ilyen alacsonyabb rangú pos- /f taintézményt szeretne kapni ^ Tésa is. Nem mintha a levelet ^ meg az újságot nem hozná % pontosan a gyálogpostás, de ''aki bizony csomagot kap, anGépesített gyalogpostás

ez a postátlan állapbt. Nemrég azután a postaigazgatósághoz, fordultak, hivatalt, vagy legalább fiókot adjon Tésának. Pleskó József, jelenlegi gyalogpostás ellátná a hiva'tali teendőket, felvenné a leveleket, a pénzt és csomagküldeményeket. aztán továbbíthatná most már a községbe járó autóbuszok valamelyikén, s emellett továbbra is kézbesítene. Legfeljebb ' azalatt bezárná egy időre a hivatali helyiséget. Tehát még személyi költséget se oltozng, az áhított reform.

S a tanács a posta számára helyiséget is biztosítana. Erre a célra felajánlotta a két szobából álló tanácsházát, mivel , saját hivatalát amúgyis rövidesen az iskolába költözteti. Ebben az iskolaévben ugyanis Tésáról a felsőtagozatosok már Vámosmikolára járnak, kettőből megürült az egyik tanterem, éppen elegendő az a tanácsnak, sőt, még tágasabb mostani hivatali helyiségénél is. Az alsó tagozat négy évfolyamának összesen 24 növennak csak az utalványt kézbesíti. Kemencéről, a postahivatalból a csomagot nem hozhatja ki, tiltja a szabályzat, még ha különben jó szívvel ki is cipelné. A pénzküldeményt, ha már jön valakinek azt kihozhatja. Ellenben aki Tésáról akar csomagot feladni, annak személyesen be kell menni a postára, s annak is, aki pénzt küld. Olyán sokan nem küldözgetnek pénzt a községből, de a tanácsnak bizony a befizetett adót nyomban továbbítania kell, és hasonlóképpen naponta postára kell tennie a bevételét a szövetkezeti boltnak és az italboltnak is. Kis szabálytalansággal általában másödnaponként gyalogol be a postahivatalba a két boltvezető, mialatt pedig odavannalk. zárva a boltjuk.

Egyszóval a pénz- meg csomagküldés kényelmetlenséggel jár az egész falunak, s nyilván bizonyos mértékig a község fejlődését szívükön viselő tésaiajc hiúságát is sérti