Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-29 / 99. szám
re sv SICC yííriflP 1962. ÁPRILIS 29. VASÄRNAP Rapallo példája Majdnem pontosan 40 esztendeje készült ez a kép. Wirth német kancellár beszélget Csicserin volt szovjet külügyi népbiztossal és Krasszin szovjet megbízottal az 1922 húsvétján Rapallo- ban megkötött szovjet—német szerződés aláírása után. A kezét csípőjére tevő Wirth, a vele szemben aktatáskáját hóna Rathenau, a negyven éve meggyilkolt német külügyminiszter alá szorító Csicserin és a közöttük mosolygó Krasszin meg lehetett elégedve, s megelégedetten térhetett haza a gé- nuai konferenciáról az a Walther Rathenau német külügyminiszter is, aki ezzel a szerződéssel megtörte a háború utáni blokádot, amely Németországot körülvette. A Németországot gúzsbakötő ver- sailles-i békével ellentétben, ez a szerződés nem beszél győztesekről és legyőzőitekről, csak békésen egymás mellett élő népekről, akik el akarják felejteni a háború borzalmait és békében akarják felépíteni államformától, társadalmi berendezkedéstől ' függetlenül, közös erőfeszítéssel háborúban elpusztult hazájukat. Ügy, hogy a forradalomban győzedelmeskedett új rend a Szovjetunióban éppenúgy megerősödhessék, mint a megbukott császárság helyét elfoglaló weimári német polgári köztársaság is. És alig telt bele két hónap, 1922. június 24-én a berlini Königsallée-ban robogó autóról leadott revolverlövésekkel megölték a minisztériumába siető Rathenaut. A gyilkosok kényelmesen elmenekültek, . külföldre távoztak és a golyó, ? amely kioltotta a német külügyminiszter életét, tizenegy év múlva szíven találta a német köztársaságot is. Az az Anglia, az a Franciaország, amely hevesen tiltakozott^- a rapallói megállapodás, a szovjet—német megegyezés ellen és így akarva-akarallanul bár, de bátorította a gyilkosságra az egykori Kgpp-puccsban is részt vett „Erhardt-brigádof. — tizenhét év múlva nehéz háborúval fizette meg akkori vakságát. Walther Rathenau, a meggyilkolt külügyminiszter nem volt kommunista. Az apja által alapított • hatajmas AEG nevű konszern vezérigazgatójaként, nem kevesebb mint 86 német és 21 külföldi vállalat vezetőségében foglalt helyet, mielőtt miniszter lett. Éles eszével belátta azonban, hogy a legyőzött Németországnak az annexio nélküli békét, a valódi békét óhajtó Szovjetunióval szerződésre lépve kell szétszakítania azt a fojtogató kötelet, amelyet a győztes nyugatiak fontak a nyaka körül. Tudta, hogy a béke megőrzésének ez az egyetlen útja. Nem kell a nyugati szövetségesekkel együtt szovjetellenes kalandok ábrándját szőve újabb háborús feszültséget teremteni, mert Németország semmit sem nyerhet ezen, de mindent el- vészíth'et — ezért kötötte meg a génuai tárgyalások idején a rapallói szerződést Csicserin népbiztossal. Rathenau életével fizetett akkor ezért a kísérletért és akik megölték, tizenegy év múlva hatalomra kerültek Németországban. Kalandorpolitikájuk árát a német nép milliói fizették életükkel és a háborút túlélők hosszas nyomor- gással. Ám ma mégis mit látunk? Adenauer kancellár külügyminisztere, Schröder, az egykori hitlerista dezavuálja és meneszteni akarja azt a Hans Anton Kroll moszkvai nyugatnémet követet, aki nem a szovjetellenesség kalandor- politikáját vallja hanem a múltból okulva az ésszerű megegyezés útját keresi. Pedig Kroll mégcsak nem is liberális, mint Rathenau volt, hanem vallásos katolikus, anti- bolsevista, évtizedek óta hűségesen szolgálja a német imperializmust. Csupán annyit tett, hogy egyszer kijelentette: „történelmi szemszögből nézve, úgy látom, sohasem ártott még két államnak, ha békés kapcsolatot tartott egymással”. Rathenau körülbelül hasonlót gondolt, amikor Ra- pallóban megkötötte a szerződést Csicserinnel. És Rathenaut ezért — megölték. Krollt egyelőre csak meneszteni akarják, de az okok most is azonosak. Rapallo valódi békekötés volt, pofon a Párizs környéki „békecsinálóknak”, _ először ismerték el a különböző társadalmi rendszerek egyenjogúságát, először mutattak példát nemzetközi szerződésben a békés egymás mellett élésre. Alig kötötték meg, máris lekerült pénzbe. Keményfából vágattuk a léceket, meg a gerendákat, a két góréba tizenkét vagonra való kukorica belefér. Látja amott azt a szalmatetős, kezdetleges építményt? Azt még hatvanban tákoltuk, kiszolgálta az idejét, megfért benne eddig á kukorica. A nyáron lebontjuk, és a használható anyagból egy harmadik górét építünk, ide ezek mellé. Mesteremberek dicséretére válna a sertésól is, amibe 300 hízó befér. Az oldalát téglából falazták a tsz emberei, s a tetejét szalmával fedték. Ugyancsak a brigád készítette a betonozott, deszkakerítéssel körülvett kifutókat is. Jeles osztályzatot érdemel a húsz férőhelyes fiaztató is, amiben nemcsak az anyák, hanem a szaporulat is jó helyet talál. Máté Sándor egyébként sorra megmutogatta a saját erőből készült többi istállót, ólat, s részletesen elmagyarázta, hogyan, milyen anyagból állították össze azokat. A télen például nyolcvan köbméter szerfát termeltek ki a tsz erdejéből a tagok. A püspökszilágyi Arany Kalász Termelőszövetkezet tanyaközpontjában túlnyomó- részt szerfás épületek vannak, de ezeket nem egy-két évre, hanem sokkal hosszabb időtartamra építették. A hízó- marha-istáüót ugyan vállalat készítette, de az építőbrigád bővítette ki. Tulajdonképpen a lóistálló is a szövetkezeti építők munkáját dicséri. Nemrégiben készült el a darálóház, s most a brigád tagjai az újabb nagy házi építkezésekre készülnek. Még ebben az évben tető alá akarják hozni a háromszázférőhelyes sertéshizlaldát, meg az újabb harminc férőhelyes sertésfiaztatót. Azért is kardoskodtak, hogy az ötven vagonos magtárat szintén ők építhessék. Ezt a munkát azonban csak kimondott szakemberek, tehát vállalat végezheti, mert itt a szabványokat pontosan be kell tartani. — Ugye érdemes volt megnézni? — kérdezte búcsúzóul Máté Sándor. — Fél év múlva, ha erre jár, még többet lát majd. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek ott a környékben is még idegenkednek a saját erő beruházástól, a házi építkezésektől, ajánlhatjuk, látogassanak el Püspökszilágyra, győződjenek meg saját szemükkel a házi építkezés előnyeiről, Súlyán Pál A Corvin-kódcxek legszebb lapjainak kiadása Az idei kiadói tervek egyik érdekes elképzelésén dolgoznak: napvilágot lát Berkovits Ilona neves művészettörténész összeállításában Magyarországi Corvináik címmel a hazánkban őrzött (hiteles Corvin-tkó- dexek legszebb lapjainak fakszimile kiadása. A könyv — amely már több mint két éve készül — 48 egészoldalas, színes táblaképet és 31 szöveg közötti képet tartalmaz, bevezető tanulmánya részletes leírását adja az egyes Corvináknak, elemzi művészi stílusukat. keletkezési körülményeiket. A mű iránt külföldön is nagy az érdeklődés: a magyar nyelvű kiadással egyidejűleg Németül és angolul is megjelenik a kötet, s tárgyalnak már a francia és olasz nyelvű kiadás előkészítéséről is. (MTI) KÖNYVESPOLC Lev Nyikulin: A GYÁVA Eredeti és érdekes Nyikulin története: Szergej Pavlovics Scsegov életútja. Gyerekkorában Franciaországba vitték, ahol ötven évig él. Közben Münchenben tanul, megnősül, s zsidó feleségét kivégzik a nácik, őt pedig nyomorékká verik. Rettegésben élve, bizonytalankodva bujkál a Franciaországot megszálló németek elől, míg szerelme szemébe nem vágja: „gyáva vagy!” Tüzes vasként égéti lelkét ez a két szó amely méltatlanul érte. Ez, és a németek elleni mérhetetlen gyűlölete viszi a partizánok közé, a legveszélyesebb munkára. A háború után nyomorog, éhezik, megaláztatások érik, míg végül feltámad benne a régi, az ismeretlen haza utáni vágy. Szovjet turistákkal találkozik, azok biztatására és segítségével hazamegy, s beilleszkedik a szovjet életbe, végre hazája, otthona van, s barátok veszik körül. S közben találkoznia kell a korlátolt ' kicsinyességgel, piszkálódással is. De végül is, nem ez a döntő, hanem az, hogy végre magára talált. Az újszerű, lélekrajzban is igen erős, cselekményes regény bizonyára sokaknak szerez kellemes órákat. Az élvezetes fordítás Tarisznyás Györgyi munkája. Az eredeti, modem fedőlapot Görög Júlia rajzolta. (Európa Könyvkiadó). (tm) KŐKAPU 1922 június. Az áprilisban Kapa Hóban szerződést kötő'és emiatt ivei gyilkosok golyójától meggyilkolt Rathenau koporsóját a berlini Reichstag előtt a halottaskocsihoz viszik. Németország nem tett semmit a gyilkosok ellen és tizenegy év múlva a gyilkosok hatalomra kerültek ci jó gazda pillantásával ,,méri jel” a terepet. Vajon nem jelejtettek-e el valamit? Megvalósultak-e teljes egészében terveik? Ügy látszik, igen, mert a vizsgálandó tekintetet nyugodt elégedettség váltja fel. A vendégeket most is, mint mindig, kedves, megnyerő háziasszonyi mosollyal üdvözli a családi kisvendéglő vezetője: Teasdale Róbert- né. A nehéz gondot, az ebéd kiválasztását megosztja az étlap fölé görnyedő vendéggel. Hétköznap lévén, senki nem számít különös választékra, de a Kőkapuban dolgozó öttagú család újabb meglepetést tartogat. Kedve és ízlése szerint válogathat a vendég. A háromnapos szünet után a régihez hasonlóan kitűnő konyha fogadta a látogatókat, akik a frissen festett, újonnan berendezett vendéglőben otthonos körülmények között költhetik el a kitűnő ebédet, vagy vacsorát. A szomszéd asztalnál éppen borjúpör- liöltet rendel valaki. A rendeléshez kérést is mellékel: „sok galuskával kérem!” — És a Kőkapuban kérés nem maradhat teljesítetlen. Néhány perc és az üzletvezető — ő maga is felszolgál — hozza a mosollyal kísért borjúpörköltet — sok galuskával. Az étterem vendégkönyve nemcsak tanulságos, hanem érdekes olvasmány is. Ki győzné felsorolni a neves, külföldi és hazai vendégek, írók, színészek, politikusok bejegyzéseit. Tolnai Klári, Ruttkai Éva, Psota Irén, Páger Antal, Rajz János, Szirtes Ádám és a többiek köszönetét a jó ételekért, kedves kiszolgálásért A külföldi vendégek • bejegyzéseinek megfejtéséhez pedig legalábbis nyelvésznek kellene lenni, de olyannak, aki a keleti nyelvek mellett jőnéhány nyugatinak is alapos ismerője. A Kőkapu újra nyitott ajtóval várja a vendégeket. A vendégkönyvben is van még néhány üres lap... T. T. Schröder egykori náciból lett mai nyugatnémet külügyminiszter (felső kép), aki hűen náci múltjához, Rathenau gyilkosainak útját követi és meneszteni akarja moszkvai követét Krollt (alsó kép), aki egy ésszerűbb együttélés híve döfték azok a körök, amelyek ma is élnek és meneszteni akarják Ki-oll követet és amelyeknek érdekeit hűségesen képviseli az egykori náciból lett mai nyugatnémet külügyminiszter. A szovjetellenes háborúra spekuláló körök politikája Hitlert hozta a világ és Németország nyakára ám e politika csupán az akkori Németország pusztulását ered- ményeate. Pedig a Szovjetunió egyedül volt. Ma pedig a 900 milliós szocialista tábor egész közössége állja útját a háborúnak. Schröder külügyér azonban — úgy látszik — nem tanult ebből, mert mint Kroll követ menesztésének kísérlete is mutatja, hogy a bonni politika még ma, ennyi történelmi tapasztalat után sem jutott el például Rathenau igazának felismeréséhez, az igazi, re- váns szellemtől mentes békekötés rapallói gondolatának realizálásához. Még mindég a „Drang nach Osten” jelszó, a . régi német lovagrendek, Vil- mos-császárok, Hitlerek politikai jelszava kábítja ©1 a mai Nyugat-Némétország felelős vezetőit, akik továbbra is azon az úton járnak amelyet Rathenau gyilkosai képviseltek és amely egymásután két vesztes háborút eredményezett. Máté Iván v. j Tanulságos látogatáson vet- tem részt a minap Püspök- ^ szilágyon, az Aranykalász £ Termelőszövetkezetiben. Ere- £ detileg a tavaszi munkáról ^szándékoztam inni, példás ^ lendülettel folyik itt a szán- ^ tás-vetés, de a búcsúzásnál ^ Máté Sándor elnökhelyettes ^szemrehányóan kérdezte: ^ — Hát az építkezéseinkre, az ^ új tanyaközpontra nem is kí- g váncsi? g — Dehogynem, ha elkalau- g zol, szívesen megnézem. J; Nem kellett biztatni, karon- ^ fogott, s elindultunk a Kővá- ^ gó-domb felé. Utközben el- £ magyarázta, mit építettek ^ eddig, s mennyi abból a saját ^ erő. Az idén lesz három esz- ^ tendős a termelőszövetkezet, s ^ év végére valamennyi épület ^ elkészül, amire szükség van. ^ 1960-ban, az indulás évéberi, ^ hatvanezer forintot, tavaly ^ 192 ezret, az idén pedig 230 g ezret fordítanak ^ saját erő beruházásra. ^ Ennek túlnyomó része építke^ zés. í Mit eredményez majd ez, g mennyi megtakarítást tesz ^lehetővé a házi építőbrigád- ^ dal történő építkezés, még nem £ számították ki, de a kétmillió forintot mindenképpen meghaladja. — No, már itt is vagyunk — mutatott az árkon túli juh- hodály felé a falu utolsó házait is elhagyva, Máté Sándor. — Tulajdonképpen ez lenne a Kiskövesi tanya, itt alakítjuk ki leendő központunkat. Helyre kell igazítanom az elnökhelyettes szavait, mert a tanya már kialakult. Van itt sertésól, szarvasmarha- és lóistálló, melléképületek, ku- koricagóré. — Nézzük talán sorjában — indítványozta kísérőm, s legelőbb a szalmatetős juh- hodálvt mutatta meg'. — Az ősszel építették Kiss Jánosék (Kiss János a 15 tagú építőbrigád vezetője, mindenhez értő, fúró-faragó ember), ötszáz bárány belefér. Az alapját kőből rakták, az oldala vályogból készült, az ablakok meg bontásból való, rtjgi faanyagból kerültek ki. A tetőszerkezethez szükséges szériát a saját erdőnkből termeltük ki. Mit gondol, mibe került volna ez, ha teszem azt, idegen építőkkel csináltatjuk? — Négyszázezerbe biztosan belekerült volna. — Ügy ám, még többe is! i Nekünk össze-vissza, a mun- g kadíjjal együtt huszonötezer forintba került. Odébb két vadonatúj, cse- réptetős, fából ácsolt kukorica- góré ragadta meg a figyelme- ‘j met. — Ezt már nem maguk csi- nálták úgye? ^ — Hát ki az ördög? A mi £ brigádunk készítette, különbet a vállalat sem épít. Saját anya- $ gainkból készültek ezek is, í csupán a tető, meg a cement í ________________________________ * I T öbb milliós megtakarítás házi építkezéssel ; Sokan ■ emlegetik, j sokan gondolnak az 1 ott töltött kellemes j órákra azok közül, : akik Vácott megfor- : dúltak. Az esztendő | első három hónapjá- \ ban zárt ajtókra ta- : Iáit az éhes utasem* i bér, aki a Kőkapu- : ban akart jóllakni. íNem egyszer talál- ! koztunk csalódott ar- [cú vendég jelöltekkel, : akik búsan ballag- : tak tovább a kisven- : déglö bejárata elől, ; amely akkoriban I csak a kőművesek, festők, berendezők előtt volt nyitva. A három hónap azonban — sokak örömére — elmúlt és április 14-én megnyílt az újjávarázsolt Kőkapu és ezekben a napokban, ha az idő engedi, megnyílik a kerthelyiség is. Pollik Béla, a Váci Vendéglátóipari Vállalat igazgatója
