Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-27 / 97. szám

«ST »iecyei kJiirlap 1962. Április 27, péntek Hét országba exportálják A fehérvérűség és sok más veszélyes betegség gyógyszere, a B—12-es vitamin gyártásá­nál keletkező melléktermék­ből a Kőbányai Gyógyszer- árugyár állat-tápszereket állít elő. A melléktermék még ele­gendő hatóanyagot tartalmaz ahhoz, hogy a belőle készülő tápszer a sertések gyors súly- gyarapodását; a baromfiak hús-, valamint tojáshozamá- nak a növekedését idézze elő. A Kőbányai Gyógyszerárugyór új termékét igen nagy tet­széssel fogadta a külföld is, eb­ben a hónapban már hét or­szágba: Svájcba, Jugoszláviá­ba, Izraelbe,. Franciaországba, Ausztriába. Spanyolországba és Belgiumba szállítanak. A Kőbányai Gyógyszerárugyár- ban már 16—18 millió forint értékű ilyen tápszert gyártot­tak. (MTI) A hangulat — bizakodó Kicsit elkéstem a látogatás­sal. Vagy a Mechanikai Mű­vek kiszesei voltak frissek? Tavaly ugyanis április else­jén még javában osztogatták a jelentkezési lapokat, most pedig ezen mór rég túl van­nak, s legfőbb gondjuk, ho­gyan biztosítsák a négy kö­vetelmény teljesítését. Az ifjúság a szocializmusért mozgalomról van szó. Mi­lyennek ígérkezik itt a Me­chanikai Művekben — er­ről beszélgettünk Nagy Ist­ván KISZ-titkárral. Bolczár János szervező titkárral és Wéninge? Piroska csoportbi­zalmival. Az elmúlt év ta­pasztalataiból sokat tanulhat­tak. — Még az év végén elha­tároztuk — mondja Nagy István —, hogy legközelebb Már régebben foglalkozom Pilis történetével, miután a község általános iskolájának felső tagozatán tanítok. A na­pokban az evangélikus lelké­sz! hivatalban jártam, hogy megtekintsem a hajdani idők­ből fennmaradt fóliánsokat. Az egyik polcról porlepte anyakönyvi naplót emeltem le. A vignettán két évszám: 1862 —1879, Az elsárgult lapok boldog esküvők emlékét idézték. Az utolsó íveknél tartottam, ami­kor a 36-os sorszám alatt ér­dekes bejegyzés ragadta meg a figyelmemet: Vőlegény: Pe­tőfi István, menyasszony: Gayllhoffer Antónia. A fakult sorokat jobban szemügyre véve, megállapít­hattam, hogy a nagy költő édes öccséről van szó. Az es­küvő időpontja: 1863. december 26. Most már csak arra voltam ki­váncsi, hogyan került a halha­tatlan Sándor testvére a pilisi evangélikus templom eskető papja elé? Rövidesen ez is ki­derült. István 1848-ban ott küzdött Kossuth lobogói alatt. Közhon - védból századosi rangot ért el. Bátyjával anyjuk temetésén találkozott utoljára. A szabad­ságharc leverése után az oszt­rákok közlegénynek sorozták be. Szabadulását követően Pé- terváradon folytatja édesaty­jától tanult mesterségét, a mészárosságot. 1852-ben isme­retlen rosszakarója azzal vá­dolta meg az osztrák hatóság­nál, hogy mint honvédtiszt vett részt a császár elleni har­cokban. Nyomban letartóztat­ták és a theresienstadti bör­tönbe hurcolták. A három esztendeig tartó raboskodás ideje alatt jó ba­rátságot kötött fogólytársával, Böhm János mérnökkel. Csak­nem egvidőben szabadultak. A mérnök apósa. Gayllhoffer Já­nos dánosi földbirtokos éopen akkor keresett nevelőt két ki­sebbik fia mellé, s a mérnök ajánlására az egykori there­sienstadti fogolyra esett a vá­lasztása. így került Petőfi István 1857 nyarán Dánosra. Ősszél Ellin- gerné, a bécsi opera énekesnő­je vendégeskedett a Gayllhof- fer-kastélyban, s egy alkalom­mal elmondta, hogy nagyon szeretné Petőfi Sándor verseit anyanyelvén, németül megis­merni. István erre levette a könyvespolcról bátyja verses- ‘ kötetét és átnyújtotta a mű­vésznőnek, hogy válasszon a költeményekből, majd ő lefor­dítja. Ellingerné felnyitva a kötetet, találomra,. az egyik versre mutatott. Ez Sándor tragikus jóslata, a „Szeptember végén“ volt. A hevenyészett műfordítás aránylag jól sikerült, s amikor a szép művésznő elolvasta, hosszú szempillái könnyben úsztak. Ott élt a kastélyban a G'ayll­hoffer-család büszkesége, An­tónia. A feltűnően csinos le­ányt körülrajongta a környék vagyonos ifjúsága, de Antónia Petőfi Istvánt kedvelte. Az egyszerű nevelő azonban tud­ta, hogy szegény ember létére sohasem nyerheti el a leány kezét. Búcsút vett ’hát a dá- nosi kúriától: Bátyja özvegye, Szendrey Julia atyjának aján­latára Geiszt Gáspár földbir­tokos csákói pusztájára került ispánnak, majd tiszttartóvá léptették elő. Amikor Gayll- hoffer megtudta, hogy az egy­kori házinevelő „karriert” csi­nált, nyomban engedékenyebb lett, s beleegyezett Antónia leányának Petőfi Istvánnal va­ló eljegyzésébe. Már ki volt tűzve az esküvő napja is, mégpedig 1863. de­cember 26-ra, amikor Várhe­lyi János nyáregyházi katoli­kus pap váratlanul felkereste Gayllhoffert, s kijelentette, hogy nem hajlandó összeadni a párt, mivel a vőlegény evan­gélikus. A családot a zavarból Petőfi Sándor egykori iskola­társa, Sárkány Sámuel pilisi evangélikus lelkész mentette ki: megeskette a fiatalokat. Am a házasság örömei csak röpke hónapokig tartottak. Családi természetű bonyodal­mak miatt a fiatalok sebzett szívvel szállították szét Hymen rózsa'láncát. Antónia vissza­költözött szüleihez. De István nem nyugodott bele a szakí­tásba, s egyik levelet a másik után írta hitvesének. Antónia azonban kérlelhetetlen ma­radt. Egy alkalommal aztán is­meretlen kéz által címzett bo­rítékot kézbesítettek az asz- szonynak. A levél csupán eny- nyit tartalmazott: „Meghalt Petőfi István! Halálát súlyos szívbaj okozta...” Antónia reszketi} kezéből ki­hullott a papírlap Ábrándos szeme a végtelenbe révedt, az­tán a könnycseppek árja fu­tott végig balovány orcáján. Rakovszky József RENDŐRI HÍREK Hétfőre virradó éjszaka a Törteire vezető makadámúton Lajos Endre 26 éves, büntetett előéletű, foglalkozás nélküli ceglédi lakos leütötte . Sima Jánost, s elrabolt tőle csaknem 2500 forintot. A tettest őrizet­be vették. Álkulccsal hatolt be húsvét vasárnap délután Nagybör­zsönyben Pális Imréné lakásá­ba if.j. Szabó István 19 éves fiatalember. A lakásból négy és félezer forintot ellopott. Őrizetbe vették. Tettlew bántalmazta szom­szédait Jankó József sokszoro­san büntetett, foglalkozás nél­küli, 32 éves nagykőrösi la­kos. Bűnvádi eljárás indul el­lene. a rendőrség őrizetbe vet­te. hamarabb kezdjük a szerve­ző munkát. Januárban felkerestük a fiatalokat a jelentkezési lapokkal. így az­tán arra is volt időnk, hogy egyikkel-másifckal többször is beszéljünk. Főként azokkal, akik valamilyen okból .rnem akartak részt- venni a mozga­lomban. Bolczár János pontos sta­tisztikai adatokkal szolgál: — ... Százhuszonnyolc tagja van szervezetünknek és ki­lencvenötén jelentkeztek. Ta­valy csak nyolcvanketten ... — S hány jelvényt osztot­tak ki? — Sajnos, keveset. Sok olyan részvevőnk volt, akik nem vették komolyan a fel­tételek teljesítését. Emiatt csak negyvenkét jelvényt ad­hattunk ki. — Azt is tedd hozzá — fi­gyelmezteti a KISZ-titkár —, hogy szigorúak voltunk. Aki csak tizennyolc óra társadal­mi munkát végzett, vagy nem sportolt semmit, az nem kapott jelvényt. Szerintem ez helyes volt. így nagyobb be­csülete lesz az előtt, aki meg­kapja. — Az is baj volt, hogy ke­vés feltételit biztosítottunk a követelmények teljesítésére. Nálunk, ahol különben is rossz a közlekedés, távol va­gyunk a várostól és a közsé­gektől — nagyobb választékot kellett volna nyújtani a fia­taloknak. Sokan nem szeret­nek például futni vagy fo­cizni. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a sportkö­vetelményt ne teljesíthessék. Idén azonban másképpen szer­vezünk . í ; Mielőtt azonban erről a „másképpenről” szó esik, Wéninger Piroska mond el egy panaszt. — Sok bajunk volt a szer­vezésnél a fiatalasszonyok­kal. Legtöbbjüket nem en­gedi a férjük a KISZ-be. — Pedig szívesen látjuk a férjeket is, ha színházba vagy moziba megyünk. Legközelebb ha klubdélutánt rendezünk, ar­ra is meghívjuk őket. Ennek ellenében szeretnénk, ha nem akadályoznák, hogy fe­leségük tanuljon valamit, vagy részt vegyen a tag­gyűléseken ... Most pedig valamit arról, milyen program vár idén a Mechanikai Művek fiatal­jaira. —r Néhány új ifjúsági bri­gádot szeretnénk alakítani. Amelyik tavaly alakult, .az az idén megkapta a szocia­lista címet. Szó van egy leánybrigád szervezéséről is. Több tonna használhatatlan szerszámot tárolnak a gyár­ban, amit mi szedünk majd szét és eladjuk a hasznavehe­tetlen alkatrészeket a MÉH- nek, a többit a gyárban fel­használjuk. Néhányszor majd a sóskúti termelőszövetkezet­ben segítünk. Gondoskod­tunk arról, hogy aki nem vesz részt állami oktatáson, beiratkozzon szemináriu­mainkra. Néhány hete egy jól sikerült klubdélutánt tar­tottunk, ahol kipróbáltuk az újonnan vásárolt társasjáté­kainkat. Több múzeumláto­gatást tervezünk. A turista- szakosztállyal közösen kö­rülbelül tizenhárom kirándulást szervezünk ... üzemi asztali- tenisz- és labdarúgó-bajnok­ság is lesz... Folytatná még a felsoro­lást a KISZ-titkár, de Ból- czár János közbevág:’—Sze­rintem az is nagyon jó az idén, hogy a mozgalom ad­minisztrációját leegyszerűsí­tették. Nem kell már annyit írogatni különböző rubrikák­ba. Egyszerűen felírjuk a jelentkezési lapokra a teliesít- ményeket és kész. Arról pe­dig mindenki maga gondos­kodik, hogy semmit se hagy­janak ki. a feljegyzésből. A hangulat bizakodó a KISZ-bizottságon. s mint Wé­ninger Piroska mopdja, az üzemekben is. Idén is gond lesz megtartani összejövete­leiket, elvégezni a társadal­mi munkát, gondoskodni ar­ról, hogy mindenki találjon kedvére való foglalkozást, de már a tavalyi tapasztalatok felhasználása új sikereket ígér. Most vagy harmincketten éppen közös németországi körutazásra készülnek. Bizo­nyára ez is közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat. Ilyen apróbb és nagyobb élmény- mozaikokkal, nem utolsó­sorban pedig az első eszten­dőnél sokkal alaposabb mun­kával kívánják biztosítani az Ifjúság a szocializmusért mozgalom sikerét a Mechani­kai Művekben. Bernje Ibolya w, Háromszáz vagon ponty Néhány évvel ezelőtt a tó­gazdaságokban nevelt hal nagy részét ősszel és tél ele­jén értékesítették. A folya­matos ellátás érdekében most nagyobb gondot fordítottak a pontyok átteleltetésére és a tavaszi, valamint a nyá­ri értékesítési terv nö­velésére. Az idén már 124 vagon pontyot visznek piac­ra a második negyedévben, júliusban, augusztusban és szeptemberben pedig 175 va­gon pontyot értékesítenek a tógazdasági' tröszt és az ál­lami gazdaságok halastavai­ból. (MTI) e9 tört a te9 Névadó ünnepség Nagykátán íNagykátára is beszökött az éltető tavaszi napsugár. A kö­zömbös szemlélő semmi külö­nöset sem fedezhet fel ebben a jelenségben, azonban aki a községben él. meglátja: ez a tavasz megtörte a jeget, s va­lami újat és különöset hozott. A még különös dolog: név­adó ünnepség. Névadó ünn ép­ség. amelyet a világos tanács­házán tartottak, s nem a temp­lom hideg homályában. Az ün­nepség szervezői boldog izga­lommal készültek erre a jelen­tős eseményre: simogató, für­ge ujjak tették ünnepélyessé és széppé a tanácsiháza dísz­termét. Jöttek az úttörők hó­fehér ingben, vörös nyakken­dővel (a kisdobosok kékkel), sorfalai) álltaik a fiúk és leá­nyok. elfoglalták helyűket a vásártéri iskola kamarakóru­sának tagjai. S a szép ünnepség megkez­dődött. Megjelentek a szülők, jöttek a névadó szülők és kar­jukon hozták a kis Sípos Jó­zsikát. akit az úttörők kórusa m köszöntött. Zengett a dal a tár­sadalom új emberének láttára, elhangzott a fogadalom a szü­lők és névadó szülők részéről, amelyben felelősséget vállal­nak a csöpp gyermekért. Elhangzott az ünnepi be­széd, amely szeretettel köszön­tötte a kis jövevényt, s a szü­lők és névadószülők útravalót kaptak az elkövetkező évekre, hogyan neveljék értékes, be­csületes emberré Sipos Józsi­kát. S az ajándékok átadása után elvonultak az ünneplők. Sípos elvtárs és felesége, akik megértették az idők szavát, megértették azt, hogy a múlt­hoz való ragaszkodás nem vi­szi előbbre az életet. ők már tudják és látják, hogy a névadó ünnepség igazi tartalmát korunk fejlődése ad­ja meg. az a fejlődés, amely szétoszlatja a régi-misztikus babonák ködét, s utat nyit a kozmoszba. Szilágyi Józsefné tanítónő, Nágykáta A „főszereplő”, akit eltakar a pólya, s a szülők és név­adó szülők Kármán István tanácselnök-helyettes köszön­tőjét hallgatják + + Az ünnepség után a szülők aláírják az anyakönyvet pártok, politikai Csoportok ha- talomratörő villogásaiból, akár a jobboldali szociálde­mokrata vezéi-ek alkudozásai­ból, vagy az iparmágnások, il­letve a nagybirtokosok mester­kedéseiből vonja le azokat. Ez qz egész könyvén végigvo­nuló igaz és helyes okfejtés a legnagyobb érdeme Nemes Dezső munkájának. Mit sem von le ebből az ér­demből egy-két minden alko­tásba, még az ilyen nagyon gondosan készült műbe is múlhatatlanul becsúszó apróbb hiba. Mielőtt a másik oldalról azok, akikre megállapításai nem kedvezőek, könyvét apró­lékosan végigbogarásszák, hogy valami lényegtelen lap- szust diadaHal felmutathassa­nak benne, erről az oldalról megelőzzük őket. íme: a Tisza István meggyilkolása miatt megindult bűnper -tanúja, aki­nek hamis vallomása alapján a Horthyéknak kellemetlenkedő Friedrich Istvánt, a keresz­tény kurzus megalapítóját vád alá helyezték, nem Heltai Je­nő, hanem Viktor volt. Az író­gép vagy a szedőgép ördögé­nek ilyen incselkedése azonban valóban elhanyagolható hiba­pont, hiszen Heltai százados jelentéktelen mellékfigui-a, szerepeltetése ebben a könyv­ben csak az ellenforradalom eszközökben nem válogatós al­jasságának egyik bizonyítéka. Akár Jenőnek, akár Viktor­nak hívták, igazán mindegy, az a lényeges, hogy kikénysze- rített hamis vallomása után, nehogy azt visszavonhassa, ki- szöktelték az országból a 'ha­mis tanút. Ez a tény a fontos. Ami pedig a mű hatalmas tényanyagát illeti, nincs az ötszáz oldalon egyetlen meg­cáfolható adat. Énnél nagyobb elismerést legújabbkori törté­nelmi műről mondani sem le­het. Említésre méltó, hogy az el­lenforradalmi korszakkal fog­lalkozó történetírásban A Ne­mes Dezső elsőnek használja fel ebben a könyvében Prónai Pál, a legvéreskezűbb terror­különítmény parancsnokának naplóját, és Rassay Károly li­berális politikus feljegyzé­seit. Végül csak annyit még, hogy ez a könyv nagyon 'érté­kes olvasmányt jelent ä tör­ténelem, különösen a legújabb kor története iránt érdeklődők számára. Remélhetőleg Nemes Dezső, a Horthy-korszak 1921 utáni történetét egészen a fel- szabadulásig szintén feldolgoz­za. (Akadémiai Kiadó.) Szokoly Endre NEMES DEZSŐ: Az ellenforradalom története Magyarországon könyve, ha számításba vesszük a tárgyalt időszak rendkívüli mozgalmasságát, mégis szűk keret. Nemes Dezső azonban ért hozzá, hogy ebbe a szűk keretbe arányt tartóan beillesz- szen mindentt ami a kor törté­netére nézve jellemző és lé­nyeges. Könyve lapjain felvo­nultatja Horthy fővezért, majd kormányzót és környezetét, s o titkos társaságok sok titkát, felfedi, aztán foglalkozik öt miniszterelnök nyolc kormá­nyával, egészen Bethlen Istvá­néig, akinek az utolsó oldala­kon röviden ismertetett kor- mányrajutásával szilárdul meg a Horthy-rendszer­„A Bethlen-kormány a fa­siszta uralmi módszerek és a konzervatív törvényesség kom­binálásával ... kifejlesztette a Horthy-fasizmus álparlamen­táris rendszerét... nem a kor­mány függ ettől a parlament­től, hanem a parlament függ a mindenkori kormánytól” — állapítja meg könyve befejező részében, az előző oldalalton pedig az eseményekből levont valamennyi következtetése ugyanennyire találó és meg­dönthetetlen akár a különböző J Több memoár, sok regény, £ néhány krónikaszerű riport- £ könyv és ezernyi újságcikk je­lent meg az eltelt negyvenhá- £ rom év alatt a tizenkilencben kezdődő magyar ellenforrada- \ lomról. Leszámítva azonban a ílevéltári dokumentumok ma­gyarázattal és jegyzettel ellá­tott gyűjteményeit, általában f,nem a történész igényességé- f vei készültek, bár el nem vi­tatható, egyik vagy másik rész­letkérdés tisztázásához többé- \ kevésbé mindegyik hozzájárult. \ Nemes Dezső erről a korszak­iról most megjelent műve vi­szont teljes egészében kifeje­zetten tudományos kutatáso- Í kon alapuló történelmi mun- Í ka. A szerző, a hivatásos törté­nész gyakorlott kezével nem­csak összefogja, mérlegre teszi ía részleteket, de hogy tüzete­sen megvizsgálhassa azokat, Skár a sebész, felmetszi, mö- ágéjük tekint. í Í A Horthy-korszak keletke- £zése és kialakulása kezdeti Í idejében, mindössze két és há­romnegyed esztendőnek poli­tikai eseményeit tárgyalja öí- íszáz oldalon keresztül. Vaskos A vőlegény: Petőfi István A menyasszony: Cayllhoffer Antónia A nagy költő öccsének esküvője Pilisen

Next

/
Thumbnails
Contents