Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-25 / 95. szám

megyei vÄjWop 1962. ÁPRILIS 25, SZERDA UJ FILM: MILYEN MADAR VOLT? Űj film forgatására készül Fábry Zoltán, a Hunnia Film­stúdió rendezője: a történetet Bacsó Péter írta, a címe: Mi­lyen madár volt? Az újdonság cselekménye egy kisvárosban játszódik, hőse orvos, akit meghurcolnak, mert érvényt akar szerezni az igazságnak. A közelmúltban Fábry Zoltán és munkatársai több ízben jár­tak vidéken, hogy a szabadtéri felvételek helyét kiválasszák. Ügy döntöttek, hogy a külső­ket Esztergomban és a város környékén örökítik meg a celluloid szalagon. Jelenleg a stúdió pasaréti műtermében a szereplőket válogatják, most készítik a próbafelvételeket. A Milyen madár volt? című új magyar filmet előrelátható­lag május közepén kezdik for­gatni. (MTI) Bekapcsolják a szobi járást a bútor- és háztartási gép hitelakcióba Váliaaatlanul sok a panasz a járásban a sütőipar ellen Legutóbbi ülésén a Szobi Járási Tanács végrehajtó bi­zottsága a kereskedelem hely­zetéről szóló jelentéssel fog­lalkozott. Megállapítja a je­lentés, hogy a járás élelmiszer- ellátása állandóan javul, de a sütőipari ellátásban még min­dig zavarokat okoz a kése­delmes szállítás, és gyakoriak a minőségi kifogások. A fel­ügyeleti szervek észrevételezé­se után két-három napon át mindig jobb kenyeret szállí­tanak, azután pedig megint romlik a minőség. A minőségi kifogások úgyszólván állandóak Szobon, Zebegényben és Márianosztrán, Kevés a napközi vidéken — Látod, Riska, megint itthagytak minket...! Virágpompába borultak a Budavidéki barackosok A virágzás bőséges, jó gyümölcskötődést ígér 1 A rövid, átmeneti, hűvös idő után a kései télből néhány nap alatt kiteljesedett a ta­vasz, a szinte nyárias meleg a növényzetet rendkívül gyors fejlődésre serkenti. Jellemző például, hogy a budai hegyek­ben a mandulák virágbontá- sát követő harmadik, negyedik napon, teljes virágpompába bo­rultak már ,a kajszibarackfák, sőt fakadnak az őszibarack, s helyenként a cseresznye- és meggyfák duzzadt termőbim­bói is. A Gellérthegytől Té- tényig, Diósdig vonuló óriás barackos-szőlős vidék — Bu­dapest háztáji gyümölcsöse — fehér és sok árnyalatú rózsa­szín virágdíszbe öltözve várja a termékenyítő, langyos szelő­ket, s a mézet, virágport gyűj­tő rovarok seregét. A hagyo­mányok és a szakemberek azt tartják: a rossz tavaszú esz­tendők bő gyümölccsel fi­zetnek. Példának az 1955-ös évet említik, amikor a tavasz talán még az ideinél is rosz- szabb volt, s minden gyü­mölcsféle sokat, jól termett. A határszemlék tapasztalatai szerint a virágzás, illetve a termőrügyek száma, állapota egyaránt jó gyümölcskötődés­re mutat. A főváros határában levő több mint ezer hold sző­lő és gyümölcsös kora tavaszi munkáit: a gyümölcsfák tisz­togatását, az őszibarackok ter­mőre metszését befejezték, a szőlő metszésével pedig köz­vetlenül a befejezés előtt álla­nak. de a járás többi községeiben is túl sokszor vetődnek fel. Té- sára, Kemencére, Perőcsény- be és nagyon gyakran másho­vá is, egészen késő este szál­lítják a kenyeret meg a pék­süteményt. Emiatt a süte­ményfogyasztás erősen csök­kent. Felsorolja a jelentés, hogy a járásban még ebben az év­ben Kemencén, Bernecebará- tin, Ipolyitölgyesen kétszáz­kétszázezer, Letkésen pedig 250 ezer forint költséggel új földművesszövetkezeti élelmi­szerbolt épüL Rendkívül érdekes számada­tokat közöl a jelentés ez év első negyedének iparcikk-for­galmáról. Az első három hó­napban például nyolc porszí­vó kelit él, míg tavaly ugyanebben az időszakban csupán három, s negyven mo­sógépeit vásároltak a múlt évi nyolc darabbal szemben. Míg tavaly az első negyedév­ben egyetlen motorkerékpár sem talált gazdára, idén he­tet vettek a járásban. 19Ö1 el­ső negyedében a járás boltjai­ban tíz rádiót és öt televíziót vásároltak. 1962 első három hónapjában pedig huszonki­lenc rádiót és huszonhét tele­víziót. A vb a jelentést tudomásul vette, majd határozatilag utasította a kereskedelmi felügyelőt, tegye meg a szükséges lé­péseket arra nézve, hogy jelöljék ki hitelakcióra Vámosmikolán a vasmű­szaki, és Szobon a bútor­boltot. A másik határozat felhívja a Váci Élelmiszerkereskedel­mi Vállalatot, állítson, fel Mi- relite-pultot, és vezesse be a mélyhűtött élelmiszerek áru­sítását Szobon, valamint Ze­begényben. Mirelite-árusítás a szobi já­rás területén ez idő szerint csupán Nagymaroson van. Szabó Károlyné, járási keres­kedelmi felügyelő, a vb-ülés után nyomban érintkezésbe lépett a Váci Élelmiszerke­reskedelmi Vállalattal, és ígé­retet kapott rá, hogy a lehe­tő legrövidebb időn belül Szobon és Zebegényben be­vezetik a mélyhűtött élelmi­szerek árusítását. Azóta biz­tató tárgyalásokait folytat a ke­reskedelmi felügyelő a Bútor­értékesítő és az Iparcikk Kereskedelmi Vállalattal is. Remélhető tehát, hogy a szo­bi bútorbolt, valamint a vá- mosmikolai vasműszaki bol­tot rövidesen ugyancsak be­kapcsolják a hitelakcióba. így azután minden valószínűség szerint nemsokára OTP hitel­levélre háztartási gépeket, bú­tort is vásárolhatnak az Ipoly menti községek lakói; Péter Károly tsz-tag házatája Péter Károly 1949 óta tagja az ürömi Boly ár—Magyar Barátság Termelőszövetkezetnek. Az elmúlt esztendőben 466 munkaegységet szerzett, amelyet 40 forintjával fizettek ki. Nemcsak a szövetkezetben, hanem otthonában is szorgalmasan dolgozik. Joggal büszke háztáji gyümölcsösére, jól tejelő te­henére és nyúltenyészetére. Riportunkban bemutatjuk Péter i Károly házatáját. Rentlőri hírek KERÉKPÁRT LOPOTT egy héttel ezelőtt Zatykó István tápióözelei segédmunkás. Bűn­vádi eljárás indul ellene. HOLTAN TALÄLTÄK az utcán csütörtök este Szentmár- tonkátán JBemkovics Mihály helybeli lakost. A vizsgálat megállapította, hogy a szívbe­teg ember leesett kerékpórjá­Öf éve táncolnak együtt Megyeszerte folynak a Szik­lai Sándor kulturális szemle helyi, körzeti és járási bemu­tatói. A zsűrinek nem könnyű eldöntenie, hogy kik szerepel­tek a legjobban; így történt ez legutóbb Isaszegen is. A döntés most egyhangú volt, az isaszegiek kultúrgárdája, s el­sősorban a tánccsoport emel­kedett ki. — Ki tanította a táncot? — kérdezem a kipirult arcú ked­ves kislányoktól; — Juci néni — felelik kó­rusban —v itt tanít az általá­nos iskolában — s rámutatnak egy csinos fiatalasszonyra, Ba- juz Mibálynéra. A bemutatkozás után rögtön felteszem az első kérdést. — Mikor alakult a tánccso­port? — 1957-ben; még ötödik osztályos kis úttörők voltak ezek a gyerekek — mondja —, ma pedig kiszisták, s kettő ki­vételével középiskolába jár­nak. Nagyon ügyesek, lelkesen és szívesen jönnek a próbáik­ról, agyrázkódást szenvedett, s így a baleset okozta halálát. BESURRANÓ TOLVAJT fogtak. Raffael Anna 30 éves foglalkozás nélküli, büntetett előéletű nő csütörtökön dél­előtt besurrant egy pilisi la­kásba. Amíg a házigazda a kertben dolgozott, a tolvaj a konyhából 140 forintot ello­pott. Hasonló bűncselekmé­nyek miatt már folyik ellene eljárás. Őrizetbe vették ELVÁLT FELESÉGÉT Fe­kete Antal újszilvási lakos csütörtök délután meghívta egy ismerésének lakására. Ott szóváltás után az ■ asszonyt tettleg bántalmazta. Feketémé nyolc napon túl gyógyuló sé­rüléseket szenvedett A férfi ellen bűnvádi eljárás indái. Péter Károly nagy gonddal metszi fáit a háztáji gyümölcsös ... Jószágetetés (MTI foto, Fehérváry felv.) A Dunakanyar a képzőművészetben Mezei megfigyelők — Hogy áll a munkaverseuy, Vafjúné? — Ne aggódjon, már a káposztát is ültetik... (Szegő Gizi rajza) sor kerül az év legérdekesebb­nek ígérkező kiállítására A Dunakanyar a képzőművészet­ben címmel, amelynek rende­zésében részt vesz a Dunaka­nyar Intéző Bizottság is. Mindkét kiállítás megrende­zéséhez felajánlotta segítsé­gét a szentendrei művelődési otthon is; amelynek munka­társai már lelkesen gyűjtik a kiállításra kerülő anyagot. Augusztusban a múzeum a Nemzeti Galériával közösen rendezi meg a Boromissza Tibor emlékkiállítást. Bo- romissza, akit Szentendre joggal soroz a szentendrei fes­tők közé, még a nagybányai iskolához tartozott, de szenve­délyes festője volt á Horto- bágynak, a Balatonnak és Szentendre festői környéké­nek is, és munkáin mély mű­vészettel örökített meg igen sok néprajzi motívumot. Ok­tóberben a szentendrei mú­zeum nagyobb szabású kiállí­tással bekapcsolódik az or­szágos múzeumi hétbe is. — A MÚZEUMOK közös bajait mi is érezzük — mond­ja még Onódyné —, birkó­zunk a raktárhiánnyal és ki­állítási helyiségeink túl szűk méreteivel. Városunk örven­detesen növekedő idegenfor­galma állandóan növeli a múzeum iránti érdeklődést. A gyűjtés megszakítás nélkül folyik, gyarapodik anyagunk, a helyünk viszont túl kevés hozzá. Van ugyan még egy épületünk, • a Római-sánc ut­cában, de annak na,gy ré­szében lakók vannak, rak­tár céljaira csak kevés he­lyiségét használhatjuk. Évek­kel ezelőtt felmerült már az a gondolat, hogy most kel­lene felépíteni ennek a mű­emlék-épületnek azt az ud­vari szárnyát, amelynek ter­vei még az 1700-as években készültek el. Ehhez azonban legalább kétszázezer forint kellene. Egyelőre, sajnos nem számíthatunk arra, hogy biz­tosíthassuk ezt az összeget. Addig is törjük a fejünket valami átmeneti megoldáson; BESZÉLGETÉSÜNK legvé­gén kerül szóba a vezetőnő tulajdonképpeni témaköre, a néprajz. — A magyar mezőgazdaság szocialista átalakulása tette különösen időszerűvé a nép­rajzi gyűjtést — mondja —, mert a népi élet most nagyon gyorsan átalakul és ha nem sietünk, már nem sokat találhatunk ezen a té­ren. Pedig a régi, még lap­pangó anyag rendkívül ér­tékes és változatos. Szent­endrén és a környéken sok nemzetiség élt, szlovák, szerb, dalmát, német, sőt még gö­rög is. A magyarországi dél­szlávok központja volt jó ideig Szentendre. Ma még ezeknek a nemzetiségeknek néprajzi emlékei közül sokat megtalálhatnánk a régi csa­ládoknál, de komoly segít­ség kellene, a gyorsan el­kallódó anyag összegyűjtésé­hez. Halk kopogtatás hallatszik most a múzeumi szoba ajta­ján. Kmetty »János, az ősz festőművész lép be és gon­dosan becsomagolt festményt nyújt át Onódynénák. Ezt a képet szánta a szentendrei művészek legközelebbi kiállí­tására. Magyar László ra, amelyeket szombat estén­ként tartunk. Elmesélik, m.i történt a héten, hogyan felel­tek, milyen problémáik van­nak. Mindent őszintén megbe­szélünk. Együtt szoktunk ki­rándulni, TV-t nézni, szóra­kozni. Rendszeresen minden évben legalább egyszer meg­nézzük az Állami Népi Együt­tes műsorát, gyakran ellátoga­tunk az Egressy-kiubba. Min­den túlzás nélkül mondhatom, hogy igen jó kis közösség ala­kult ki; :— És a szülők? ■— Igen szívesen segítenek, s annak csali örülnek, hogy gye­rekeik révi, isaszegi táncokat adnak elő, hisz legnagyobb részt tősgyökeres lakosok, akik még ma is szívesen emlé­keznek vissza egy-egy szép táncra, dalra. — Bizonyára sokszor szere­peltek már, s gondolom, ha­sonló sikerrel, mint ma? — Igen. A helyi ünnepsége­ken rendszeresen fellépünk. De másutt is szerepeltünk már, 1958-ban Vácott és 1960- ban Cegléden is a legjobbak közé kerültünk. Általában az a vélemény, hogy a járás leg­jobb csoportja vagyunk. — Hány tagú a tánccsoport? ■— Tizenhat, ebből nyolc kis­lány és nyolc fiú. A legidő­sebb 17 éves, a legfiatalabb pedig 15. — Mi volt a mostani műsor­számuk? Mennyi idő alatt le­het egy táncot megtanulni? — Most a széki párost, a mikepércsi csárdást és az alsó- némedi tussolót és csárdást mutattuk be. Ebben az évben három táncot tanultunk, kö­rülbelül három hónap kell ah­hoz, hogy egy tánc „beérjen”. — Úgy hallottam, már a tánckar „utánpótlás”-áról is gondoskodtak.: j *— Igen. Nemrég alakult meg az iskolában az ötödik- hatodik osztályos úttörőkből az új népi tánccsoport, ők képvi­selik az „utánpótlás”-t. Remé­lem, a nagyok és a kicsik is sok-sok sikert aratnak még a helyi táncokkal és dalokkal. Harangozó Ágnes | SZENTENDRE kis múaeu- j ma, amely tizenkét évvel ez- J előtt, 1950-ben a hajdani í szerb iskola műemlék-épüle- ^ tében rendezkedett be, az ősz- ^ szel új vezetőt kapott. Ko- £ rabbi igazgatója, Soproni Sán- :• dór, aki nagyszerű eredmé- 'j nyekkel kutatta föl Szentend- ^ re és környékének régészed í kincseit, október óta a Nem- ^zeti Múzeum történeti osztá- 2 lyán tölt be fontos munkakört, ') a szentendrei múzeum veze­tését átadta régi munkatársá- ^ nak, Onódy Bélánénak, aki ^ nagy szakértelemmel és lel- ^ kesedéssel tölti be szép és ^ érdekes hivatását; Terveiről, ^programjáról kérdezzük: — Soproni régész volt, én ^ néprajzos vagyok — mondja ^ —, ez azonban nem jelenti azt, ^ hogy most már a néprajzi ^ gyűjteményre tolódik át a £ súlypont. Továbbra is meg- 2 maradunk azon az úton, ame- í lyen elindult ez a kis múzeum; ^ Tehát változatlan lendülettel 2 íolyik tovább airégészeti kuta- 2 tás, irányítását Soproni Sán- ^ dór továbbra is vállalta, gyűjt- ^ jük a képzőművészeti anyagot* ^ a helytörténeti emlékeket és ^ természetesen a néprajzot sem ^ hanyagoljuk el. ^ A múzeum nagyon szép és ^ változatos programmal kezdte ^ meg ezt az esztendőt. Helyisé- ^ geiben jelenleg a munkásmoz- ^ galmi vándorkiállítás gazdag ^ anyagában gyönyörködhetnek 2 a csoportosan jelentkező diá- 2 kok és a turisták. Ez a kiál- ^ h'tás április 4-én nyílt meg áés május elsején zárul. Május 2 20-án nyílik meg, a hagyo- ^ mányos szentendrei hét kere- ^ tében a szentendrei művészek í kiállítása, júniusban pedig

Next

/
Thumbnails
Contents