Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-25 / 95. szám

fEST MEGYEI sJCírhui 1962. ÁPRILIS 25, SZERDA • • Üdvözöljük a szocialista útra tért parasztságot! Ülésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) védelmi erejét” — mondot­ta Gromikó. Az Egyesült Államok kor­mánya napról napra .kitar­tóbban hangoztatja a. bizott­ságban, hogy meg kell' tiltani a világűr katonai célokra va­ló felhasználását. Különösen azóta sürge­tik ezt, hogy Nyikita Hruscsov bejelentette a globális rakéta megterem­tését. Az egész kérdést csak azért vetik fel, hogy „kikezdjek” az in­terkontinentális és globális rakétákat és mezfosszák a Szovjetuniót a védelem­nek és az a eres szór meg­büntetésének legerősebb eszközeitől. Gromiko külügyminiszter kijelentette: . „az ami a ti­j zénnyolcas bizottságban mun- j kajának kezdete óta történt, I ismételten megerősíti azt, I hogy ! bizonyos körök a nyuga­ti áramokban a népek akaratával szemheh"1'ez- kedve újabb és ü'abb akadályokat próbálnak állítani a leszerelés út­jába. A leszerelés ellenzői védekezésben vannak Jóllehet a bizottság munká­jának még csak kezdeti sza­kaszán jutott túl — folytatta Gromiko — már most látható, hogy a népeknek az általános és teljes leszerelésre vonatko­zó állhatatos követelései friss levegőt visznek a tárgyalások­ba. A leszerelés ellenzői szem­mel láthatóan védekezésben vannak. A szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy Jugoszláviá­ban tett hivatalos látogatása­kor „ismét bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió és Jugoszlá­via álláspontja a leszere­léssel összefüggő kérdések­ben lényegében azonos, s egész sor más fontos nem­zetközi kérdéssel kapcso­latban is álláspontjaink azonosak, vagy közel van­nak egymáshoz”. Gromiko megjegyezte, hogy genfi tárgyalásokon jelentős helyet foglal el a nukleáris fegyverkísérle­tek megszüntetésének kér­dése. A Szovjetunió becsületté! teljesíti majd a megállapodást kon van a sor. Egyelőre azonban az a benyomás alakul ki az emberben, hogy ezeknek a hatalmak­nak a nyelye semmikép­pen sem a karódzik pozitív választ adni a semleges államok javaslataira“’. Gromiko külügyminiszter beszámolt a Legfelsőbb Tanács képviselői előtt a Genfben folytatott szovjet—amerikai eszmecseréről. Elmondotta, hogy a megbeszélések főképp a német problémát érintették. „A megbeszélések haszno­sak voltak” — állapította meg Gromiko. — Megmutatták: a felekben megvan a tö­rekvés arra. hogy a Né­metországban ténylegesen fennálló viszonyok figye­lembevételével hozzák kö­zelebb egymáshoz az állás­pontokat, bár egészen vi­lágos. hogy Itt még sok az akadály. Gromiko kijelentette még: ..ha valaki azt gondolja, a Szovjetuniót arra lehet kény­szeríteni, hogy lemondjon a német békeszerződés megköté­séről. az illető elvesztette a valóság iránti érzékét és kese­rű csalódás várhat rá”. Azzal egyidejűleg, hogy a Szovjetunió és más államok, amelyek óhajtják, megkötik a békeszerződést 3 Német De­mokratikus Köztársasággal, megegyezés alapján megoldás­ra kell iutni a háború utáni békerendezéssel kapcsolatban felmerülő egész sor kérdést il­letően. Legyen Nyugat-Berlin szabad város A szovjet külügyminiszter újból hangsúlyozta, hogy ..Nyugat-Berlin nem tartozik a Német Szövetségi Köztársaság­hoz és a megrögzött nyugatné­met revanshirdetőkön, vala­mint a valóáág iránt minden érzéküket elvesztett szemé­lyeken kívül, senki sem tartja Nyugat-Berlint a Német Szö­vetségi Köztársaság részének vagy területének”. — A nyugat-berlini hely­zetet összhangba kell hozni, az idők követelmé­nyeivel, a közép-európai béke biztosításának érde­keivel. Gromiko előrevivő lépésnek nevezte az amerikai félnek azt a- kijelentését: nem lát akadá­lyokat abban, hogy Nyugat- Berlin szabad megközelítését összekapcsolják azzal a köve­teléssel, hogy tartsák tisztelet­ben -a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitását. Rámutatott arra is, hogy az amerikai félben van megértés az iránt, mennyire fontos annak a kérdésnek a megoldása, hogy ne ad­janak atomfegyvereket a német államoknak. Elvileg kölcsönös megértés jött létre arra vonatkozólag, hogy valamilyen formá­ban megnemtámadási szerződést kell kötni a NA­TO és a varsói szerződés szervezete között. Ez kedvező irányú fejlemény. A német békerendezés kér­déseivel összefüegésben lezaj­lott szovjet—amerikai érint­kezések eredményét még ko­rai volna összegezni — lein­tette ki Gromiko — majd hoz­zátette: „vannak ugyan bizonyos reménysugaraik, amelyek felkeltik a hitet a meg­egyezés lehetőségében mégis azok a tapasztalatok, amelyeket a vitás nemzet­közi kérdésekkel kapcso­latban a nyugati hatal­makkal folytatott hosszú éves tárgyalásokon szerez­tünk. tartózkodásra kény­szerítik a szovjet kor­mányt az értékeléseket és a jóslatokat illetően, mind­addig, amíg a dolgok nin­csenek befejezve”. Gromiko végül kijelentette: — A szovjet kormány szük­ségesnek tartja hangsúlyozni, hogy komoly tárgyalásokat kí­ván folytatni, óhajtja az érint­kezéseket abból a célból, hogy az eszmecserék konkrét ered­ményét a kormányfők elé le­hessen terjeszteni. Miután Gromiko külügymi­niszter beszámolt a genfi tár­gyalásikról, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülés­szakán szünetet jelentettek be a szövetségi tanács és a nem­zetiségi tanács legközelebbi együttes üléséig. Ez az együt­tes ülés ma délelőtt lesz a Kreml-palotában. . Ä Szovjetunióban fel­bocsátották a „Kozmosz-3 "-at A magaslégkör- és űrkutatá­si prbgram keretében április 24-én a Szovjetunióban föld- körüli pályára' vezérelték a ..Kozmosz—3” mesterséges holdat. Az új szputnyik egy teljes fordulatának ideje 93.8 perc, pályasíkjának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 48 fok 59 perc, a szputnyik legnagyobb tá­volsága a föld felszínétől 720 kilométer, legkisebb távolsága pedig 229 kilo­méter. A szputnyikon tudományos műszereket helyeztek el a kozmikus térség vizsgálatának folytatására, a TASZSZ által ez év március 16-án ismerte­tett programnak megfelelően. A szputnyikról vett rádió- telemetrikus közlések az összes rendszerek kifogás­talan működéséről tanús­kodnak. A koordinációs számító központ folyama­tosan veszi a mérési és íe- lemetrikus közléseket. Április 24-én a „Kozmosz— 3" a következő városok felett vonult, illetve vonul át: Me­xico 11 óra 28 perc. Néw York 11 óra 36 perc, Addisz Abeba 12 óra 02 perc, Los Angeles 13 óra 06 perc, Melbourne 14 óra 13 perc, San Francisco 14 óra 43 perc, Montreal 14 óra 53 perc, Ottawa 16 óra 31 perc, ‘ Chicago 18 óra 06 perc, Dzsa- karta 19 óra 07 perc, Rio de Janeiro 20 óra 04 perc. A ZSIAATOZÓ EGYHÁZ (V.) Tradicionalisták, reformisták és modernisták nistaellenességben, sőt a kommunizmus elleni harc központjává szeretnék kiépí­teni a Vatikánt, így túl is tesznek rajtuk e tekintetben. ..Az egyház kétezer éves épü­letének homlokzatáról el kell tüntetni minden, időközben reá rakódott, modernizáló elemet, s a klasszikus, közéfikori dí­szítményeket a sátán szülte kommunizmus elleni harc ci­rádáival kell ékesíteni” — mondják. A modernisták — XXIII. János pápa vezetésével — másképpen gondolkodnak. A közelmúlt jó néhány esemé­nye mindennél jobban bizo­nyítja ezt. XXIII. János pápa utasítást adott, hogy a Szent Péter székesegyházban (a világ leg­nagyobb keresztény templo­mában) szereljenek fel leg­modernebb világítástechnikai berendezéseket (a freskók, szobrok, kupolák megvilágí­tása céljából) és állítsanak fel ultramodern, összecsukható tribünöket. „Mindez jelképe­zi, hogy az egyház a modem technika összes vívmányait hasznosaknak tartja az embe­riség jövője szempontjából”. A pápák névsorából a kilenc- venkettediket, II. Istvánt (i. u. 752) töröltette, mivel a leg­újabb történelmi kutatások kétséget kizáróan bebizonyí­tották, hogy csak megválasz­tották őt, de rá negyednap­ra meghalt, mielőtt felszentel­ték volna. Elrendelte, hogy a további nyolc István pápa „rangszáma” eszerint módo­síttassák (a III. legyen a II. István és így tovább), s en­nek megfelelően az összes pápák sorszáma” mihd le­gyen eggyel kevesebb. Esze­rint ő maga sem a 362., ha­nem a 361. pápa. „Mindez pe­dig jelképezi, hogy az egy­ház a modern tudományos ku­tatások eredményeit üdvös­nek tartja, még akkor is, ha a különböző tudományok fel­fedezései bizonyos fokú világ­nézeti változtatásokat köve­telnek meg (felfordulást okoznak).” A pápa tíz új bíborost ne­vezett ki. Ezzel a bíborosi testület létszáma rekordnagy- ságra, 87-re növekedett. „Mindez pedig jelképezi, hogy az egyház szervezeti felépítését nem az évszáza­dos hagyományok, hanem a mindenkori napi igények szabályozzák”. XXIII. János pápa fogad­ta a Vatikánban az anglikán egyház fejét, II. Erzsébet an­gol királynőt. (A XVI. század­ban, VIII. Henrik, illetve I. Erzsébet uralkodása alatt po­litikai viszály tört ki az angol királyi udvar és a pápaság kö­zött, aminek eredményeként a pápa főségét el nem ismerve, az angolok az „anglikán” hit­re tértek át.) „Mindez vedig jelképezi, hogy a régmúlt po­litika harcai által született egyházszakadások. politikai tartalmukat, értelmüket veszt­ve, nem lehetnek akadályai a megbékélésnek, a vallási egy­ségnek. Ezért találkozhatott most egymással négy évszá­zad elmúltával először a két államfő-egyházfő.” A pápa tárgyalásokat folytat a görögkeleti, a protestáns és a zsidó felékezetekkel a vallási egység helyreállítása érdeké­ben. „Mindez jelképezi, hogy a pápaság a hitviták békés rendézésének híve”. A történelem folyamán elő­ször tett szovjet diplomata lá­togatást a Vatikánban, s ezt követően egy vatikáni bíboros kereste fel a római szovjet kö­vetséget. „Mindez jelképezi, hogy a világnézeti ellentét nem lehet akadálya az embe­riség békéjének, és azt is. hogy a Vatikán a kommuniz­mussal való megbékélés poli­tikáját megvalósíthatónak tart­ja.” A XXI. zsinat célja — mi­ként XXIII. János pápa több ízben is hangsúlyozta —. az egyház megújítása és moder­nizálása. Félreérthetetlenül leszögezte. hogy történelmi szükségszerűség az egyházi re­formok megvalósítása és az egyház szervezetének, vala­mint tanításainak a modern világ követelményeihez való hozzáigazítása. Miközben tehát a refor­misták és modernistái; egy­aránt elvetik a hagyományok­hoz mereven ragaszkodó tra­dicionalisták nézeteit, s köve­telik az egyház életének „meg­újítását”, ideológiai szem­pontból a tradicionalisták és a reformisták szövetkeztek a modernisták ellen. A kapita­lista világ teljes vallási egy­ségét szeretnék létrehozni, a Vatikán vezérlete alatt (mi­ként Konstantin császár egy­koron). míg a modernisták en­nek éppen az ellenkezőjét óhajtják: harcolni az ellen, hogy „a kereszténység tovább­ra is azonosuljon a kapitaliz­mussal, kiszolgálója legyen a tőkének”. Az előbbieket a nyílt kom- munistaellenesség jellemzi, az utóbbiakat a kommunizmussal való „megbékélés” eszméje. Természetesen a tradicionalis- tákat és reformistákat éppen úgy. mint a modernistákat’egy cél: a kétezeréves egyház ha­talmának megvédése, „átmen­tése” az elkövetkező korokba — vezérli. Csak más-más mó­don, eszközökkel akarják ezt elérni. A mentőakciók azonban mindenképpen csak időleges eredmények elérésére képesek. Hiszen az idealista, vallásos, tehát tudománytalan világné­zet felett megkondult már a „lélekharang”: a materializ­mus igazságával szemben sem­milyen egyetemes zsinat nem veheti fel a küzdelmet. Alacs B. Tamás (Vége) ( — Fiatalítsáik meg és fris­sítsék fel a püspöki kart. — Helyezzék új alapokra és magasabb szintre a világi pa­pok és a szerzeteseik szellemi képzését. — Vonjanak be az egyház lelki pásztori tevékenységébe olyan hitbuzgó embereket, akik mintegy — a papság és hívők közé ékelődve — új „papi rendet” alkotva, meg­szüntetnék a világi papok szá­mában fennálló hiányt. — Változtassák meg a pá­paválasztás jelenlegi, korsze­rűtlen formáját. (Választható legyen a pápaválasztó, korlá­tozott létszámú konklávén „kívüli” személy is.) — Adassak ki egy ESZMÉ­KET hirdető egyházi mani- fesztum, amely „egybevágna a a jelen történelmi korszak­kal”. (A „kommunista ve­szély megszüntetésé” céljából a manifesztum tartalmazza mindenekelőtt a tőke és a munka összebékítésének, a ka­pitalisták és a munkások kö­zötti konfliktus megszünteté­sének, a magángazdaság fenntartásának és a magán- gazdaság szociális kötelessé­geinek meghatározását.) — Hogy az egyházat ne le­hessen vádolni a ■ politikai életbe való legközvetlenebb beavatkozással, alakítsák meg a „laikusok nemzetközi sze­nátusát”, amely gyakorlatilag foglalkozna a politikai jelle­gű kérdésekkel. A tradicionalisták (az Ottaviani, Siri és Ruffini bíborosok vezette csoport), akik mereven és egyoldalúan ragaszkodnak az ősi hagyo­mányokhoz, a legliarciasab- ban elítélik ugyan a reformis­ták összes reformtervét, de egyetértenek velük a kommu­Az eddigi húsz zsinat alap- I ján nyilvánvaló, hogy a XXI. : zsinat is az „egységért” folyta- í tott küzdelem jegyében ül i össze. Csakhogy e tekintet- i ben jelenleg alapvető az el- ; lentét az egyházpoíitikusck 'között. * : A reformisták többsége az ! előző pápa, XII. Pius meg ; nem valósult eszméinek hí- i ve. Követeléseik: i — Számolják fel a Vatikán i egész tevékenységét ténylege- ;sen vezető „Római Kuriá”- ; ban elburjánzott bürokráciát, j — Irtsák ki az ebben a kör- í ben nagyon is lábrakapott kar- : rierizmust. : — Vezessék be a magas ! egyházi hivatalt viselők le- ; válthatóságának rendszerét, ; ha a hivatal betöltésére al- ! kalmatlannak minősülnek. ■ — A Vatikánt tegyek va­j lóban világközponttá. Szűn- • jék meg az olasz klérus túl- ! súlya a vatikáni hivatalok- ! ban. i —Szervezzék újjá a köz- : ponti vatikáni hivatalokat a í legkülönbözőbb nemzetiségű ! egyházi személyekből, í — E hivatalokban csak a (teljesítmény és a rátermett- jség elve érvényesüljön, f — Szüntessék meg a szer- ; tartások bonyolultságát, át- ! fogó liturgiái reformokat í hajtsanak végre. ! — Egyszerűsítsék a papi öl­! tözetet, szüntessék meg az 1 elöregedett főpapi pompát, j a főpapok ne utazgassanak \ „luxus gépkocsikon”, palo- j fáikból a fényűzés száműzes- jsék. ! — A püspökök csak másod­! sorban foglalkozzanak egy- j házkerületük igazgatásával, í elsősorban a lélekgondozás le- \ gyen a kötelességük. A szovjet külügyminiszter megerősítette, hogy a szovjet kormány ,.ak:ir ma kész egyezményt aláírni az atomfegyver- kísérletek beszüntetéséről”. A nyugati hatalmak jól tudják — mondotta —, hogy a Szov­jetunió becsületesen teljesíte­ni fogja ezt a megállapodást. Gromiko ugyanakkor meg­ismételte a szovjet kormány­nak azt a figyelmeztetését, hogy ha a nyugati hatalmak a népek akarata ellenére mégis végeznek atomfegyver-kísérle­teket. akkor •A Szovjetunió arra kény­szerüli, hogy a nyugati ha­talmak eljárására válaszul kipróbálja azokat az új fajta atomfegyvereiket, amelyek — ilyen körülmé­nyek között szükségessé válhatnak saját biztonsá­ga. valamint a béke meg­őrzése érdekében. Evén választ fogunk adni Nyugat bármilyen atomfegy­ver-kísérleteire — történjenek azok akár a légkörben, vagy a föld alatt, akár a világűrben vagy a víz alatt”. Nem mondunk le a német békeszerződés megkötéséről A szovjet külügyminiszter emlékeztetett arra. hogy a szovjet kormány hajlandó volt ezeket a javaslatokat a továb­bi tárgyalások alapjául elfo­gadni. „Most a nyugati hatalnia­ÜDÜLJÖN A BARÁTI ORSZÁGOK ISMERT MAGASLATI ÜDÜLŐHELYEIN! Lengyel-Tátra, Csehszlovák-Tátra, NDK-ban a Harz-hegység, a Uiürmgiai erdő, az Érchegység. . Jó pihenés, szép kirándulások, kitűnő elhelyezés és ellátás Részletes felvilágosítás és jelentkezés valamennyi IBUSZ UTAZÁSI IRODÁBAN Feljut-e a Holdba a'Ranger—4? Az Egyesült Államok Cape Cana'veral-i rakétakilövő köz­pontjából hétfőn, magyar idő szerint 21 óra 50 perckor At- las-Agena típusú hordozóraké­tával felbocsátották a Ranger —4 holdirakétát. Hírügynökségi jelentések szerint az űrhajót sikerült a tervezett pályára juttatni. Ezúíta] a kísérlet prog­ramja az volt hogv az arany-ezüst színű. 330 ki­logramm súlyú berende­zés, mintegy 4000 kilomé­ter távolságból először te­levíziós felvételeket készít a Hold felszínéről- maid fékezőrakéták segítségével leereszkedik a Hold fel­színére, s onnan tovább su­gározza ieient“seit a . be!d- remeéeekről” és a Heldra érkező meteorokról. Minteev két órával a sike­resnek tűnő felbocsátás után azonban közölték az úisáeírók- kal, ho?v elromlott a holdra- ' kéfe te’emetríkus b“rendezés°, amely biztosítja a földi irányi­tó- és észlelőállomások, illetve a rakéta közötti kapcsolatot. Az űrhajó „nem állt rá1’ a Napra, márpedig a kísérlet si­keréhez elengedhetetlen, hogy a Ranger—4 egyik antennája állandóan a Nap felé nézzen és így biztosítsa az űrhajó stabili­tását. A hiba forrása valószínűleg az űrhajó elektronikus ágyá­ban van. így csakis arról lehet szó, hogy ha a felbocsátásnál si­került biztosítani a meg­felelő pontosságot, akkor csütörtökön a holdrakéta a Hold felszínére jut. Mivel a napelemek nem működ­nek. addigra az űrhajó elektromos berendezései áram hiányában előrelát­hatólag beszüntetik műkö­désüket és nem kerülhet sor a Hold felszínéről ké% szítendő televíziós felvéte­lek továbbítására sem. A Ranger—4 két adója jelen­leg még működik és így követ­ni lehet útját, de a jelzésekre nem felel.

Next

/
Thumbnails
Contents