Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-22 / 94. szám

1962. Április 22, vasárnap jri'.sv MM KjCirian Az IBÉRIA nevű spanyol repülőtársaság gépe nyugat felől megkerülte a Pireneuso- kat, és San Sebastian körzeté­ben átszelte a francia—spanyol határt. A felhők réseiben rozs­davörös cseréptetők, friss szántások csíkjai, s köztük itt-ott zöld szigetek villantak fel. Majd újra sűrű fellegek takarták el a földet, amely­nek havas hegyormai csak ritkán bukkantak elő. Legtöbb útitársunk turista volt, ezért aztán a gépen sok- ■ féle beszéd, főképp angol és francia szó járta. A nyugat­európai és az egyesült álla­mokbeli turisták március vé­gétől kezdve minden évben valósággal özönlenek Spanyol- országba. • Az utasok már a repülőgé­pen a „napfényes Spanyolor­szág’* nevezetességeit hirdető prospektusokat lapozgatták. Spanyolország — a külföldi se­gélyen kívül leginkább az idegenforgalom révén jut valutához. A Párizs—Madrid repülőút alig két és fél óra hosszat tart. A barajasi repülőtéren értünk földet. Az idő boron- gós volt; eső szemerkélt, min­denütt tócsák csillogtak. Sem­mi sem emlékeztetett a „nap­fényes Spanyolországra”. Megejtően szép város Mad­rid. Belvárosában pazar pa­lotákat, gépkocsikat, játékka­szinókat és éjjeli mulatókat láthat az ember. A városnak ebben a részében elegáns, jól öltözött járókelők vannak. Minden a túláradó gazdagság, az általános virágzás látszatát «kelti. Ha az idegen megvásá­rolja az újságot, azt olvashat­ja, hogy a tőzsdén emelked­tek az árak, hogy a tömeg megostromolja a pályaudvaro­kat, és mondjuk, a sevillai gyorsra három' nappal előbb kell jegyet igényelnie az uta­zónak. — Ejnye — dünpyögi magá­ban a tájékozatlan külföldi. — Úgy látszik, Spanyolország elemében van! No. lássuk csak!... Néhány nap vagy hét ter­mészetesen kevés ahhoz, hogy megismerjünk egy országot. Ennyi idő alatt csak benyomá­sokat lehet szerezni. Külö­nösen áll ez Spanyolország­ra. De azt minden látogató megérti és láthatja, hogy a máj Spanyolország súlyos el­lentétektől terhes. Maradjunk a Madridban lá­tottaknál. Egyes részei világ­város jellegűek, vannak azon­ban olyan utcái, mint a Jósé del Quan, ahol olyan lát­vány tárul a járókelő elé, amelyre majd mindig bor- zongva gondol vissza. A szó igazi értelimében emberi la­kóhelyekről itt — néhány mé­terre a tízemeletes épület­óriásoktól — beszélni sem le­het. Roskatag, alacsony fé­szerekbe juthatunk itt, ame­lyeknek tetejét rudakra szerelt bádog és furnérlemezekből tákolták össze. Ezek a „házak’“ még csak megvédenék valahogy a napsugaraktól, de teljesen fejmondj ák a szolgálatot a ta- v^szi-őszj záporok és a téli előzések idején. A kidőlt-be- ^őlt fészerekben felnőttek és gyermekek tömegei laknak. Annak ellenére, hogy leg­alább a fővárosban Franco igyekszik eltüntetni a szé­gyenfoltot, a város kapui előtt több mint tízezer em­ber lakik barlangokban, aki­ket szeretnének barakkokba költözhetni, ha megtalálná a fasiszta diktatúra azt az eszközt, amivel a barlangokból ki lehetne csalogatni őket. A barlanglakok ugyanis nem fi­zetnek semmiféle adót. A Cibeles téren van Madrid banknegyede. Banco Central, Banco de Bilbao — csillognak a feliratok egymás hegyén- hátén. Közvetlen mellettük van a spanyol parlament épü­lete. Ezeken túl kezdődik az üzleti negyed. Az árak igen magasak. Túltermelési válság mutatkozik az alacsony terme­lés mellett is. Spanyolország­ban soha nem volt fejlett az ipar, legkevésbé a nehéz­ipar. Franco 25 éves uralma alatt nemhogy semmit sem tett az ipar elmaradottságá­nak megszüntetésére, hanem még a polgárháború előtti színvonalat sem tudta tarta­ni. A termelés a kapacitás 50 százaléka körül mozog. Ha érdeklődünk a bennfentesek­től ennek okairól, készek a válasszal: — A spanyol munkások nem szeretnek dolgozni. Inkább éheznek családjukkal együtt. Arra viszont nem tudnak válaszolni, hogy akkor miért állnak mégis hosszú .sorok a munkaközvetítő irodák előtt. Nem lehet tudni pontosan, hány ipari munkás van je­lenleg munka nélkül, mert erről á lapok nem írnak, hivatalos kimutatásod nincse­nek. De Madridban rengeteg olyan építkezést látni, ame­lyek mellett az állványok ki tudja, mióta állnak ott, és semmi kilátás nincs .arra, hogy folytassák, még inkább, hogy befejezzék a munkála­tokat. így aztán érthető, hogy a spanyol nép életszínvona­la ma Európában talán a legalacsonyabb. Egy munkás havonta 600—800 pesetát ke­res. Ebből lakbérre 200—300 pesetát kell adnia. Egy kilo­gramm burgonya 12 peseta, egy liter olaj 22 peseta. Egy .kilogramm szalonna 90 pese­tába kerül. A spanyol nép tehát nyomorog, ugyanakkor a gazdagok óriási nyereségre tesznek szert. 1930-ban 2800 milliomos volt az országban, 1946-ban 14 000. Azóta pedig több mint 30 000-re nőtt a milliomosok száma. A föld nagy része kis számú földbir­tokos kezében összpontosul. A hárommillió nincstelen sze­gényparaszt és ugyanannyi mezőgazdasági munkás helyze­te minden képzeletet felülmúl. Sokan otthagyják a falut, ab­ban a reményben, hogy a városban megkereshetik bete­vő falatjukat. ________... M adridi sétáink során meg­néztük, a műveltség egyik, leg­nagyszerűbb kincsestárát, a Prado Múzeumot. A múzeumban Velasquez, Gqya, Greco, Rubens, Tizian, Raffael képein kívül megta­lálható a festőművészet szá­mos más, kiemelkedő alakjá­nak alkotása is. A képtárban mindig sok a látogató. A spanyol beszéd azonban rit­ka, mint a fehér holló: a leg­több látogató angol, amerikai és francia turista. Az idegen- vezető szerint 252 Goya-kép van a Pradóban, de külön termékben láthatók Murillo, Rubens és Greco képei is. Általában sivár a spanyol főváros kulturális élete. Ope­rája nincs. Szórakozni leg­feljebb mozikban, mulatók­ban és kabarékban lehet. A színház- és mozijegyek ára nagyon magas. Vasárnap pe­dig a jegyár a hétköznapinak kétszerese. A színházak félig üres nézőterek előtt játszanak. A világirodalom legnagyobb alkotásai indexen vannak. Az egyház kezében van az isko­lák több mint kétharmada. A Madridban járt idegent rendszerint megkérdezik, A modern táncokat is ismerik, de többnyire a spanyol kettőst és más népi táncokat járnak. Sok mindent láttunk Spa­nyolországban, de a spanyol élet sok fontos jelenségét nem ismerhettük meg. Az idegen- vezetők a külföldieknek nem a mai, hanem a romantikus, az egykori nagyság fényében fürdő országot mutatják. Ami­kor elhagytuk Madridot, ma­gunkkal hoztuk az egyszerű spanyol emberek nehéz sorsá­nak emlékét és mindennél be­szédesebb kézszorításait, me­lyek meggyőztek bennünket arról, nem lehet tartósan az elmaradottság, a kulturálat- lanság honává tenni azt az országot, amely Cervantest, Goyát, Garcia Lorcát adta az emberiségnek. S. L. Szentendrei napok Csaló, sikkasztó boltvezető a vádlottak padján A bűnügy vádlottja Nyitrai István dunaharaszti lakos. Korábban a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott. Ügyfelei előtt ösz- szeköftetéseire hivatkozva, azt ígérte nekik, hogy nagy képernyős televíziót és olaj­fűtésű kályhát tud szerezni számukra. A hiszékeny emberektől mintegy harmincezer forin­tot vett fél, azonban sem módjában, sem szándékában nem állt ilyen áruféleségeket beszerezni. A vállalatnál fel­figyeltek visszaéléseire, állá­sából elküldték. Nyitrai számolt azzal, hogy hitelezői — mivel nem közöl­te velük, hogy munkaviszonya megszűnt és tartozását nem tudta kifizetni - ^ keresni fog­ják. Ezért " jobbnak látta olyan helyre menni, ahol sen­ki sem ismeri és nyugodtan maradhat. így került Kerekegyházára. Nyitrai útja itt is felfelé ívelt, nyomban a körzeti fmsz papír- és irószerbolt- jának lett a vezetője. Azonban hiába volt meg minden elővigyázatossága, hi­telezői rátaláltak Kerekegy­házán is. Mivel nem volt pénze, a szövetkezet pénzé­hez nyúlt. A nyomozás megállapította, hogy alig négy hónap alatt 40 ezer forint hiánya keletkezett. Ebből 22 700 forint pénzhiányt mutatott ki a vizsgálat. A töb­bi kár áruhiányban jelentke­zett. Az átadó leltárnál a bi­zottság előtt Nyitrai 31 eset­ben különböző áruféleségeknél a valóságnál nagyobb értéke­ket diktált be. A Kecskeméti Járási Ügyész­ség társadalmi tulajdon sé­relmére ismételten elkövetett csalás, valamint több rend­beli magánokirathamisítás bűntette miatt emelt vádat j Nyitrai István ellen. <o. f.) s Ez évben május 20-án nyitják meg a szentendrei napo­kat. Ennek keretén belül nyílik meg a helyi festőművé- , szék kiállítása. A kiállításra már számos mű érkezett, amit a napokban zsűriznek. Képünkön Ónodi Béláné múzeumigazgató a beérkezett művekkel (Gábor felv.) Sív\\\\\N\\\y\\\v\\\\\v\\\\\\\\\w^^ Tavaly aszály volt a Marson Három fiatal csillagász érdekes megfigyelései A kell Pest megyeieknek nem különösebben bemutatni a gellérthegyi Uránia bemu­tató-csillagvizsgálót. Sok ez­ren keresték mór fel a fővá­ros környékéről derült nyári estéken, de távolabbról is, a megyéből, az elmúlt évek alatt. Tavaly nyáron 15, a megyében lakó fiatal vett részt az Uránia nyári csilla­gászati tanfolyamán, különö­sen monoriak. Azonban kevesen tudják, hogy az Uránia nemcsak az ismeretterjesztést szolgálja. Itt komoly tudományos mun­ka is folyik, amatőr-alapon. Minden évben értékes prog­ramot állítanak össze a csil­lagászat munkatársai — kül­földi intézményekkel megbe­szélve — s tavalyi eredmé­nyeiket az .alábbiakban is­mertetjük röviden: A változó-csillag megfigye­léseket 200 százalékra teljesí­tette a . három megbízott tu­dományos munkatárs: Thaly Koppány, ifj. Bartha Lajos — lapunk tudományos munka­társa — és Székely Csaba. A váitozó fényerősségű csillagok megfigyeléseit nemzetközi szervezet gyűjti össze az egész világról, mintegy 100 csillagász értékeléseit. A há­rom magyar csillagász az összvizsgálatok hat százalékát végezte el tavaly. Naprendszerünk bolygói kö­zül különösen a Venust kisérték nagy figyelemmel és néhány rendkívüli érdekességű észle­lést tettek. Így a Venus sar­ki süvegein — pólusain — többször látták húsz centi- méteres távcsövükkel fénylő, fehér foltokat, de ezek erede­tét mind ez ideig nem tudták felderíteni a világ csillagászai, bár régen kísérik figyelem­mel. Egyes elképzelések ugyan szólnak a sarkvidéken dühöngő elektromos viharok­ról — a Venus pólusain for­róság lehet a számítások sze­rint —, de ezek még nem be­bizonyítottak. Többször figyeltek meg fel­tűnő hamuszürke fényléseket is a Venust borító örök íel- hőtakarón. Ifj. Bartha felté­telezése szerint itt sarki fény- jelenségekről lehet szó. Laczkó Ildikó tavaly Mars­térképet készített. Ezt — le­hetőségek szerint — évente megismétlik a csillagászok, mert a Mars egyes felszini alakzatai évről évre változtat­ják terjedelmüket és színár­nyalataikat. Ezek magyaráza­ta ma még kétséges, de felte­hető, hogy a viharok munkájáról van szó. Megállapították azt is az Urániában, hogy a Mars bolygó felett tavaly feltűnően kevés felhő képződött —• az átlagtól eltérően — tehát aszály volt 1961-ben a Mar­son. A Mars megfigyelését cseh­szlovák és jugoszláv csillagá­szokkal együttműködésben vé­gezték. A keletnémet lapok részletesen ismertették ifj. Bartha megfigyeléseit a Sa- turnus árnyékának rendelle­nességéiről. Ugyanis a gyűrű­re kivetett árnyék több eset­ben konkáv volt, a várható konvex helyett. A Holdon tovább figyelték az Alfonsus-kráter környékét. Ez az alakzat ugyanis három éve vulkáni kitörést mutatott, látott-e bikaviadalt. Természetesen mi is kíván csiak voltunk rá. Határozottan érdekes, de mindenekelőtt vé‘ rés, vad és könyörtelen já­ték ez. Minden nagyobb vá­rosban van aréna, ahol va- '4 sárnaponként ősrégi szokások ^ között leszúrnak öt-hat bikát. ^ Sok regény, költemény szól a ^ torreádorokról. A kiváló ma- ^ tadorok dúsgazdag emberek. ^ A másik leggyakoribb kér- ^ dés — milyenek a spanyol 4, nők? A spanyolok nagyon« büszkék arra, hogy — mint í mondják — Európa legszebb « lányai az Ibériai félszigeten ^ élnek. A fekete csipkekendő- ^ vei leterített fejű, tökéletes ^ alakú, fekete hajú, kréolbőrű ^ szenyoriták szépen, ízlésesen ^ öltöznek. Többnyire sötét szí-^ nű ruhában járnak. A/ udva- ^ rolni szándékozónak igen ne- ^ héz dolga van itt. A spanyol ^ szokások igen szigorúan őr- £ ködnek a női erkölcsökön. A 4, lányok rendszerint szüleikkel ^ vagy testvérükkel mennek az ^ utcára és persze — jegyesük- 4 kel. Nagyon szeretik a táncot* mint erről annak idején be­számoltunk a Pest megyei Hírlapban. A Holdon mutat­kozó állítólagos hidat is ke­resték az Uránia munkatár­sai, bár hiába. Kacsa volt ez, egy túlbuzgó észak-amerikai amatőrcsillagász álészlelése. Annak idején erről is részlete­sen beszámoltunk a lap ha­sábjain. Különös érdekességű volt, hogy a tavalyi holdfo­gyatkozásnál a földárnyék öt százalékkal nagyobb volt a várhatónál. Magyarázató l most keresik a kutatók. Két üstökös — a Candy és a Burnham kométa — fé­nyességét mérték le 1961-ben. Mesterséges hold megfigyelé­sekre még tavaly sem kerül­hetett komolyabban sor, a szükséges mérőműszerek elég­telenségé, hiánya miatt. Az Uránia munkatársai te­hát télen sem tétlenkedtek. Most a hagyományos tavaszi előadássorozatukat készítik elő. Ezeket minden csütörtö­kön tartják majd, délután 6 órai kezdettel. Tíz ilyen elő­adás lesz az idén. Az elsőt március 29-én dr. Kulin György, az intézet igazgatója tartja a kozmikus élet lehe­tőségeiről. Az intézet az idén is felál­lítja majd a Citadella fokán fiók-bemutató állomását. Ter­vek szerint, á Nagyvárad téi’i kettes számú fiókbemutató a nyáron átköltözik a IX. kerü­letből az I. kerületbe, aholis' a Déli-pályaudvar indulási ol­dalával szemben állítanák fel, a Vérmezőn. A műanyagpa­vilon előtt neon felirat hívo­gatja majd az érdeklődőket. Darázs Endre IMPORTÁLT MÉNEK Ez a most érkezett felvétel a szovjet hadsereg egyik rakétaalakulatánál készült. A képen: útban a tüzelőálláshoz A Földművelésügyi Minisz* r térium Lótenyésztési Igazgató- ^ ságának szakemberei három ^ kiváló teljesítményű — olim- j; piai versenyeket nyert — ^ úgynevezett hannoveri fajtájú ^ fedezőmént vásároltak a Né* ^ met Demokratikus Köztársa* ^ ságtól Tájékoztatásul közöl* 4, ték, hogy a sok tekintetben J kiváló magyar sportlovak, el* ^ sősorban az ugrólovak, hát* o rányos alkati és vérmérsékleti í tulajdonságait akarják megja* 4 vítani, illetve kiküszöbölni a 4 hannoveri mének alkalmazá- ^ savai. Hazái ugró . lófajtáink. ^ súlya és izomzata általában ^ nem kielégítő, amellett ezek a \ lovak gyakran ideges jellegű- ^ ek, s így a kimagasló, nagy ^ teljesítményekre , többnyire al- ^ kalmatlanok. A javító kérész* ^ tezésre behozott három han- 4/ noveri mént a Kiskunsági, a 4/ Mezőhegyes) és a Poroszlói 4 Állami Gazdaság méneseiben * helyezték el. (MTI) Útban a tüzelőálláshoz Spanyolországi képek j Az aranyember. Esős vasárnap, \ Fagyosszentek s A ' Hunnia Filmstúdióban] három új forgatókönyvet fo-í gadtak el. Gertler Viktor Jó-; kai: Az aranyember című re-] gényét írta filmre. A történeti színes változatban elevenedik í meg. Szereplői, akiket később] választanaik ki, júliusban áll-] nak felvevőgép elé. Pongrácz] Zsuzsa érettségire készülő fia* ] tál lányok történetét dolgozta] fel Esős vasárnap című for- ] gatókönyvében. A filmet Ke-] leti Márton rendezi. Révész; György rendező, mai falusi] környezetben játszódó törté- ] netnek, a fagyosszenteknek a] megfilmesítésére készül. A ] forgatókönyvet Fekete Gyula ] irta. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents