Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

1962. Április 21, szombat nsr MÍCVÍI ^íirtop 3 Az MSZMP Pest megyei Bizottságának kibővített ülése (Folytatás az 1. oldalról) den más már a földben van. Cukorrépa-, mákvetésüket már sa rabolják. Kikelt a lu­cerna és a napraforgó! Szövetkezetükbén jól be­vált a premizálási rendszer. Kapásterületüket egyénekre osztották fel és nem kellett sajnálni a tagoktól a pré-, miuimot, mert a közös is jól járt. Szerinte az eredményes­ségi elszámolást az ^ál­lattenyésztésben is be le­het vezetni. Példaként említette a ser- tésfiaztatást. a gondos, szak­szerű, eredményes takarmá- nyoztatást. Jelenleg hat holdon végez­nek kísérleti búzatermesz­tést kétfajta magyar, illetve francia, szovjet, olasz búzá­ból. A kongresszus tisztele­tére gazdasága nevében fel­ajánlotta, hogy kétszáz hí­zott sertést adnak terven felül az államnak. Ebből száz darabot már az új takar- mónytermés előtt, ebben a negyedévben. Kifogásolta, hogy 'bár ne-- kik nagy szükségük van a több földre, a meglévőn nem is értek el rossz eredményt, mégis elvett a járási tanács tőlük földterületet. (Babinszky Károly jogosnak tartotta a tsz-elnök panaszát, ezért közbeszólt, hogy pótlólag 800 hold vetésterületet ad át szá­mukra a Lenin Termelőszö­vetkezet.) Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője következett ez­után szólásra. A termelőszö­vetkezetek fejlődését néhány számadattal jellemezte. El­mondotta. hogy a közös va­gyon értékétől elmaradt a ter­melési érték. ' Nem használták ki eléggé a gazdasági épületeket, gé­peket sem. A gépek 71 százaléka szállított és nem végzett termelő munkát. Á fogatok jelentős része is ki­használatlan volt. A jövőben jobban ki kell használni a rendelkezésre álló eszközöket. Ezután a járások, illetve a városok gazdálkodási eredmé­nyeiről szólott. Elmondotta, hogy Cegléd és Vác város, va- i lamint a szentendrei és az aszódi járás érte el a leg­jobb mezőgazdasági ered­ményeket. Sokat fejlődtek a .ceglédi, a gödöllői, a nagykátai járások is. Ezzel szemben elmarasztal­ta a monori. a ráckevei járáso­kat . és Nagykőrös városát. Bírálta Takács Jenő nagykő­rösi pártbizottsági titkárt, mert szerinte még mindig nem elég­gé gondolta át a nagykőrösi pátbizottság. mit kell tennie a hibák kijavításáért. Az emlí­tett helyeken van a legtöbb gi/enge termelőszövetkezet, s jó lenne, ha a pártbizottságok segítő munkájukban felhasz­nálnák a ceglédi járás tapasz­talatait. Jámbor Miklós ezután hang­súlyozta a szövetkezeti demok­rácia megerősítésének fontos­ságát, mert szerinte még min­dig sok gazdaságbhn úgy irá­nyítanak a tsz vezetői, hogy egy vagy két alkalommal tar­tanak eo-’ esztendőben közgyű­lést. Nem kérik ki a tagság véleményét, nem mindig hall­gatják meg javaslataikat. A további fejlődés fontos teltétele, hogy a tagságra támaszkodjanak a vezetők. Különösen sok javítani való, van még a nők megbecsülé­sénél. Bár sok termelőszövet­kezetben ők viselik a teher nagy részét, munkájukat nem eléggé ismerik el. Motorcscnakkikötő Szobon és Nagymaroson, strandfürdő Szokolyán Dunakanyar menti községei szépítésére hárommillió forintot kér a szobi járás előtt, valamint a Duna-parton a révkikötő és a hajóállomás környékén. Ezenkívül kor­szerű motorcsónakkikötőre is szükség lenne a tavasztól őszig Nagymarosra látogató nagyszámú, köztük igen sok külföldi motorcsónakos turis­ta kényelmére. Kismaroson az Expressz ifjúsági tábor környéké­nek régen húzódó rende­zése és parkosítása vár megoldásra, valamint park létesítendő a királyréti kisvasút végállo­mása előtt. Nagy jelentőségű lenne a Szokolya határában létesíten­dő strandfürdő, amely arány­lag kisebb költséggel is meg­valósítható a Morgó-patak vi­zének elrekesztése és fürdő­medence építése révén. Kis­maroson nincs Duna-strand és így az Express-tábor vendégei­nek, valamint Börzsönyliget üdülőinek nincs a közelben strandolási ■ lehetősége sem. A fürdésre kijelölt legközelebbi hely innen több kilométer­nyire, a nógrádverőcei hajó­állomás mellett van. Szobon. a Duna-part vár ren­dezésre. Itt támfallal ellátott sé­tányt építenének és ezen­kívül motorcsónakkikötőt. A nagy idegenforgalomra te­kintettel pedig a községi busz­állomásnál, nagyobb váróter­met. A Szobbal szomszédos Ipoly- damásd határában az Ipoly horgászkirándulók által sűrűn felkeresett egyik öbölrész partját csinosítanák árnyas díszfákkal és virágok ültetésé­vel. Ezenkívül még néhány községben is végeznének ki­sebb szépítési munkálatokat. Az előzetes számítások sze­rint mindez három millió fo­rint költséggel jár. Ezt az ősz- szeget kéri a megyei tanácstól a napokban elküldött felter­jesztésében a Szobi Járási Ta­nács. Ha az összeget rendelke­zésére bocsátanák, még ez idén hozzákezdenek a munká­latokhoz. Sz. E. A pártkongresszus tiszteletére A Dunakeszi Konzervgyár versenye Április közepén a Dunakeszi Konzervgyárban a VIII. párt- kongresszus tiszteletére, az egyes üzemrészek hozzáfogtak saját elképzeléseik megfogal­Ez idén üres zsebbel tértek haza a munkások a nyereség- fizetés napján a Váci Kötött­árugyárból. Miért? A fiatal főtechnológus, Har- mos Béla, egy kicsit tanács­talanul tárja szét a kezét. — Nehéz erre válaszolni, legalábbis röviden. Több okot is felhozhatok, de nem aka­rok sem szépíteni, sem 'hoz­zátenni, így csak a leglénye­gesebbeket említem... Visszaidézi az aszályos idő­ket. A rossz termés, a nagy szárazság következménye a gyengébb minőségű vagy igen rossz gyapot. Ebből pe­dig, érthető módon, nehezebb jó árut készíteni. Teher szá- j mukra az is, hogy rendelé- j seik jelentős része kis tételű, j -'három- négyszáz darabos. Tér- | mészetesen, ezt is meg kell csinálni. A kisebb mennyi- j ség azonban nem jár olyan | haszonnal, mint a nagyobb ! sorozat. — Végül is mi a legsúlyosabb ! oka a részesedés elmaradásá­nak? — Az elkészített áruk súlya nőtt meg, 1,3 százalékkal. Ezenkívül juk, hogy egy-egy kötötthol­mi súlya a megengedett ha­táron belül legyen. A jó mi­nőség érdekében olyan auto­mata berendezéseket szerelünk fel, amelyek szálszakadásnál, gépi fonalhitoánál azonnal je­leznek vagy leállítanak. — Ez:e;k tehát a fő tételek? — Már mondottam, bogy csak néhány lényeges pont­ra utalok. Itt is intézkedési tervek sora segíti üzemünket az apróbb, nagyobb hibák ki­küszöbölésében. Ilyen tételünk j az áruk menet közbeni piszko- lódásának megakadályozása. — Hogyan? — Hogy egy itt látható pél­dánál maradjak, a karbantar­tó gondatlansága miatt is tönk­rement már áru — s rámutat az asztalán heverő olajfoltos kézelőkre. — Túlolajozták a gé­pet, úgy, hogy az nyomot ha­gyott az anyagon. A tisztaság, a gépek és a termek tisztán­tartása nagyon fontos feltétele a kötöttárugyár eredményes munkájának. Az intézkedési programok előírták a szükséges takarító- személyzet munkába állítását, a raktár csúszdájának végállo­mását ketreccel vették körül, hogy ne essen földre az anyag, mint eddig. Mert a parketta is port, piszkot hordhat magán, még gondosabb, takarítás mel­lett is. A kétszázalékos veszteség, amely a gondatlan kezelés mi­minőségi panasz is volt. — Milyen lehetősége van az üzemnek arra, ho-gy az idén javítson mindkét gondon? — Körhurkoló gépeinket a lehető legpontosabbra állít­Brigádok tapasztalatcseréje Április 17-én, a Szentend­rei Kocsigyár' öt dolgozója látogatta meg a Csepel Autó­gyárat, hogy megismerkedjen az ottani brigádmunkával, és hasznos tapasztalatokat, mód­szereket kapjon, amelyek se­gítségével náluk is fellendít­hetnék a brigádmozgalmat. A vendégeket Czunyi Károly, a gváiri párt-végrehaj tóbizottság ágit.-prop.-titkára és Kreutle Pál, a Joliot-Curie . műszaki brigád vezetője kalauzolta. Meglátogattak néhány .szer­számgyári és motorgyári bri­gádot, gondosan tanulmányoz­ták a brigádnaplókat, s eköz­ben szorgalmasan jegyezték a tanácsokat, javaslatokat. Elmondták, hogy gyáruk­ban, ahol pótkocsikat gyár­tanak, jelenleg még csak egyetlen munka brigád műkö­dik, s az is számos nehézség­gel küzd. Kérdéseket Intéztek a brigádvezetőkhöz a kulturá­lis vállalások és a szocialista szellemre neveléssel kapcsola­tos feladatokról. Többek'kö­zött Kreutle Pál elvtárs el­mondta a Szovjetunióban szer­Ä könnyűipar ,és az élelmiszeripar új élüzemei és kiváló vállalatai Pest megyében Az élelmezésügyi és a köny- j kelt szakszervezetekkel egyet- nyűiparj miniszter az érdé- értésben megyénkben az aláb­bi vállalatoknak ítélte meg Monoron anyagtelepi munkára keresünk kötőácsokat, épületasztalosokat, gépmur' ásókat, segédmunkásokat Jelentkezés: ÁLLAMI GAZDASÁG ANYAGTELEPE Monor, Ady Endre u. 62. Telefon: 80. az élüzem kitüntetést: Váci Finompamutfonó- és Cémázógyár, Váci Fonógyár, Váci Bélésszövőgyár, Szent­endrei Papírgyár. Az élelmiszeripar kiváló vállalata címet a Pest—Szol­nok megyei Állatni Pince- gazdaság nyerte el. A kitüntetéseket és jutal­makat vállalati ünnepségen adják át. foíDMUvísszovnatzíT/ zett ismereteit a kommunista munkabrigádokról. Búcsúzóul a vendégek arról beszélték, hogy sokat hallot­tak már é Csepel Autógyár brigádjainak jó eredményei­ről, ezeket a híreket azonban — annak ismeretében, hogy náluk igen nagyok a kezdeti nehézségek, és úgy érzik, senki nem támogatja őket — kissé kétkedve fogadták, s azt gondolták, hogy mindez jórészt csak propaganda. Most, hogy személyesen, saját sze­mükkel látták a brigádok munkáját, meggyőződtek ar­ról, hogy a jó hírnek alapja van. Megállapították, hogy igen sok tennivalójuk van, de az autógyárban látott és hal­lott módszerek megkönnyítik munkájukat. (P) mazásához, a termelési lehető­ségek felméréséhez. Az ezt kö­vető üzemi termelési tanács­kozáson összesítették a rész- vállalásokat, s ezt az üzemi ta­nács elfogadta. A vállalás a következőket tartalmazza; — Az idei évre előírt tervet két vagon meggybefőtt, hat vagon málnabefőtt, 15 vagon zöldborsó és 10 vagon cseme­geuborka konzerváruval teljesí­tik túl a Dunakeszi Konzerv­gyárban. Ki akarják érni az egy munkásra jutó termelési értékterv egy százalékos túl­teljesítését. Tavaly novemberben 12 bri­gád alakult a konzervgyárban, valamennyien a szocialista cím elnyeréséért indultak munkába. Most kivétel nélkül vállalták, hogy az üzemi célki­tűzések végrehajtása érdeké­ben ötletekkel és kiváló mun­kával igyekeznek segíteni. Ez­zel akarják teljesíteni a szo­cialista brigád megtisztelő cím feltételeinek jelentős részét. A már működő és eddig is szép eredményeket mutató brigá­dok jó példája nyomán a Vili. kongresszus tiszteletére két újabb brigád alakult, s kapcsolódott be a szocialista brigádmozgalomba — Milyen játé­kotok van? — Sakk, társas­játék, labda, ru­gós foci, gombfoci. Egy „férfihang” túlsüvölti a töb­bit: — A rúgás foci elromlott! . — Ti rontottá­tok el? — Nem. A na­gyok. A nagyok, már­mint az „ált. isk.” felsőtag ozatos ta­nulók, most nin­csenek itt. így nem védekezhet­nek a kicsik, az alsósok vádja el­len. De hát a ki­csik Olyan kedve­sen és őszintén bi­zonygatják, hogy ők kizárólag a gombfocival ját­szanak, hogy a „bizonyítási eljá­rás” a másik fél meghallgatása nél­kül is befejezett­nek tekinthető. S ha nem lenne befejezettnek te­kinthető — a negyven kisfiú és kislány közül ki törődnék most ez­zel? Hiszen dr. Hegedűs József né ITT JOBB (Vágó Györgyné- vel együtt ő ügyel fel a két korosz­tályra osztott nap­közis seregre) ki­mondja a varázs­szót: — Ebédhez, gye­rekek! Tessék ke­zet mosni! Es míg csöröm­pölve szürcsölve, sugdolózva esznek, megkérdem He- gedűsnétől: — Szeretik" a napközit? —- Ezt tőlük kér­dezze meg. — Majd ha vé­geztek az ebéd­del... Saját kony­hán főznek? — Nem, az óvo­dában. S ha már a konyhánál tar­tunk, Kégli Imré­né szakácsnő köz­beszól: — Nyolcvan gye­rek eszik itt. Jó volna ha a bolt­ba rendszereseb­ben érkezne krumpli, hagyma, zöldség és tojás. Vége a csöröm­pölésnek. — Egészségetek­re, gyerekek! Kórusban hang­zik a „köszönjük”, aztán csönd lesz és mindenki fi­gyel: interjú ké­szül egy kitűnő rendű másodikos­sal. — Hogy hív­nak? — Simon Judit. — Hogy érzed magad a napközi­ben? — Itt jól. Eddig anyukám, ha dol­gozni ment, min­dig átvitt a szom­szédba ... — A szomszé­dok rosszul bán­tak veled? — Nem, bácsi kérem, ők szeret­nek. Csak itt jobb ám. mert sok a gyerek... ... Félórával ez­előtt azt mondta Biró ■ Gyuláné, Torbágy tanácstit­kára: — Több éves va­júdás után a já­rási tanács meg­adta a státuszo­kat; persze a hely kevés — de végre van napközink. (m. j.) att érte a gyárat, az első pil­lanatban mégsem hangzik sok­nak. — Két százalék nagyon so­kat jeient. Maiunk százezreket. S mi, akik igazán jó kapcso­latban állunk a világ sok tá­jával és kereskedőjével, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hegy hiábavaló niuíiKó; t A fóíedhnológus szívesebben beszélt volna elégedett, tisztes nyereséget zsebre vágó munka­társakról. De ha már így jior- dult, az ő gondja s műszaki munkatársaié, hogy legalább az elkövetkező esztendőre vál­toztassanak ezen. Ma már egy­re inkább az irányítók kép­zettségén,', fantáziájún, termé­kenységén, s ha kell, szigorú­ságán múlik egy-egy üzem munkája, s eldöntheti, hogyan záruljon az év — nyereséggel, vagy nyereség nélkül. T. Gy. NYERESÉG NÉLKÜL Végezetül Jámbor Miklós részletesen szólt még az állat- tenyésztésről. s a helyes ta­karmányozásról, hangsúlyozva annak jelentőségét. Guba Pál elvtárs, a Monori Járási Pártbizottság titkára a gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezetek megsegítéséről, a termelőszövetkezeti vezetés megszilárdításának fontossá­gáról beszélt. Elmondotta, hogy járásuk­ban nagy lendületet vett a munkaverseny, s ennek eredménye, hogy a terme­lőszövetkezetekben napo­kon belül befejeződik a tavasziak vetése., Magyar Sándor, a soroksári tangazdaság igazgatója a mélyművelés fontosságát és a homoktalajok megjavításának gazdasági jelentőségét ismer­tette. A vita után Horváth And­rás válaszolt a felmerült kér­désekre, majd a pártbizottság a vita során módosított hatá­rozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Szakait József, a megyei pártbizottság titkára ismertette a kongresszusi verseny szervezésével kap­csolatos feladatokat, valamint a megyei pártbizott­ság felhívását, s javaslatára a pártbizottság elhatározta, hogy tíz zászlót és oklevelet ajánl fel a megyében a ver­seny legjobbjainak. A pártbizottsági ülés befő­zéseként Horváth András, a megyei pártbizottság első tit­kára adott tájékoztatót néhány időszerű mozgalmi kérdés­ről. E napirendi pont során felszólalt Marosán György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A megyei pártbizottság vala­mennyi napirendi pontban megfelelő határozatokat ho­zott. „ A csehszlovák határtól csak­nem Vác városáig a Dunaka­nyar bal partja a szobi járás területéhez tartozik, beljebb pedig az Ipoly ugyancsak kies völgye és a Börzsöny erdős hegyei nemcsak a belföldi, ha­nem az idegen turistákat is vonzzák. A Dunakanyar te­kintélyes része tartozik a já­ráshoz, sok községét nyilvá­nították üdülőhelynek, terüle. te az évről évre megismétlő­dő erőfeszítések ellenére is kevésbé rendezett a túlsó part­nál. A Szobi Járási Tanács leg­utóbb felmérte a legszük­ségesebb teendőket azokon az üdülőhelyeken és 'más községekben, i ahol üdülők, turisták és a kül- ! földi idegenforgalom indokolt- • tá teszi bizonyos szépítési, vagy a kényelmet szolgáló munkálatok sürgős elvégzé­sét. Hosszas tanulmányozás után a járási tanács összeál­lította ezeknek a munkála­toknak listáját és felterjesz­tette a megyei tanácshoz, amelytől megvalósításukra anyagi támogatást kér. A járási tanács megállapí­tása szerint a Dunakanyar és S közvetlen környékének a szo- I bi járás területére eső részén j a következőkre lenne szük­ség: Nógrádverőcén a községen átvezető országút mentét és a strandfürdő környékét kellene parkosítani. Nagymaroson ugyancsak parkosítás szüksé- ] ges a község belterületének | néhány részén, a vasútállomás i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents