Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-20 / 92. szám

1962. Április 29, péntek

3

A hármas jelszó

Autógyári brigádvezetők az országos tanácskozásról

Hétfőn a kora reggeli órákban szokatlanul élénk volt a Csepel Autógyárban a motorgyári TMK-műhely. Itt dolgozik a Patrice Lumumba-bri- gád, s egyik tagja, Deák Ferenc, részt vett a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán. Érthető, hogy izgatottan várták, s ahogy belépett, rögtön közrefogták: — Meséljen, Feri bácsi!

Igaz, olvasták az újságot, tudják, hogy miről* volt szó, de azért mégiscsak más, ha valaki közülük szem- és fül- tanúja volt a kétnapos tanácskozásnak.

— Mit tart a legfontosabbnak az elhangzottakból? — kérdeztük Deák Ferencet. — Milyen gyakorlati útmutatást jelentett a Lumumba-brigád részére a tanácskozás?

— Bennünket — minthogy a szocialista műhely címért indítottunk versenyt — elsősorban az érdekelt, vajon helyes irányban haladunk-e. Erre is megadta a tanácskozás a választ. Kádár elvtárs elmondta, hogy a szocialista műhely címért folyó verseny feltételeiért mindenütt meg lehet kezdeni a harcot. Magát a versenyzést azonban csak ott helyes elkezdeni, ahol már erős a brigádmozgalom. Ezt a mi műhelyünk dolgozói örömmel vették tudomásul, mert nálunk

két jól működő brigád

is dolgozik, s ezeknek a műhelyben dolgozók többsége tagja. A jövőben még egységesebben dolgozunk, mert most már azok is megerősödtek elhatározásukban, akik eddig bizonytalanok voltak abban, helyes-e, amit csinálunk.

Varga István, az autógyár másik küldötte, egy régebben elhatározott kulturális programjuk szerint a budai Várriál találkozott a Béke kétszeres szocialista brigád tagjaival. Itt is az országos tanácskozásról folyt a szó. A következőket mondta:

— Sok új módszert, ötletet, javaslatot hallottam a tanácskozáson, olyanokat, amelyeket már mint jól bevált gyakorlatot mondtak el a brigádok vezetői. Különösen megragadott a szerszámöneilátó brigád példája az Ifcarus- gy árból, és az önkifizetés. Ezek olyan dolgok, amelyek a bizalomra épülnek, és az új embertípus nevelését segítik elő. Az elhangzótok után

arra gondoltam, helyes lenné nálunk is megtartani ezt

a tanácskozást — kicsiben.

Nem ártana, ha az autógyári brigádvezetők jobban megismernék egymást, és kicserélnék. tapasztalataikat.

Bóka Lászlót, • a harmadik küldöttet, nagy öröm érte a tanácskozást megelőző napon. A Munka Érdemérem kitüntetést kapta a Bánki Donét háromszoros szocialista műszaki brigádban végzett eredményes munkájáért. A másik kitüntetés az\ volt, hogy az elnökségben foglalhatott helyet. A tanácskozás tapasztalatairól a következőket mondta:

— A tanácskozás legfőbb hasznát abban látom, hogy bennünket, résztvevőket, ráébresztett a brigádmozgalom igazi jelentőségére.

Mester Ferenc szakszervezeti versenyfelelős a megye küldötteként vett részt a tanácskozáson. így összegezi az ott hallottakat:

— Senki sem kíván sablont

húzni a mozgalomra. Lényegét továbbra is a hármas jelszó fejezi ki, ezen belül minden brigád adottságai szerint működik. Például ha könnyebben megoldható az egyéni színházba vagy moziba járás, mint a közös, akkor így oldják meg. Minden jelenleg érvényben levő versenyformára ezután is szükség van. Engem legjobban az a gondolat ragadott meg, hogy az alig hároméves mozgalom annyira elterjedt és megerősödött, hogy

már másodízben

országos konferenciát igényelt. Jól emlékszem, hogyan jutottunk el idáig, például nálunk, az autógyárban.

így beszélnek az autógyár küldöttei a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásának tapasztalatairól. Ma még korai lenne számvetést csinálni. A hallottakat ezután valósítják meg a gyakorlatban, ehhez pedig még idő kell

P. M.

H?das traktor és motoros csörlők f

A Mezőgépfejlesztési Inte- 4 zetben számos, más időszerű | : feladat mellett a régi telepí- J tésű, kis sortávolságú szőlők ! gépi műveléséhez szükséges , eszközök megtervezésén és I kipróbálásán dolgoznak. Az ! intézet a Vörös Csillag Traktor- ! gyárral és több más mezőgaz- ! dasági gépgyárral együttmű- I ködve alakította ki az új ma- ! gyár hidas traktort és az ehhez szükséges munkagépeket, így a szőlőfedőt, nyitót, kul- tivátort, permetező- és porozógépet. Ezeket az új géptípusokat most próbálják ki a helvéciai, a nagyrédei és a jászberényi szőlőkben.

Mivel a hidas traktort és munkagépeit a meredek hegyoldalakon nem lehet alkalmazni, s munkábaállítását az i is nehezíti, hogy a gép fordu- ! lásához nagy terület szüksé- i ges, az intézet mérnökei egy : másik megoldással is foglal- I koznak. Elsősorban a hegyvi- ! délei szőlőkben motoros, illet- ! ve traktoros csörlőkkel kíván- I ják a sorközökben a munka- ■ gépeket vontatni.

Szentendre készül a nyári idegenforgalomra

A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal szentendrei kiren- \ deltsége a melegebb idő beálltával azonnal hozzáfogott, hogy i felkészüljön a várható nagy nyári turistaforgalomra. A tavaly, ; a Pap-szigeten üzembehelyezett sátortábort új kőépületekkel ; bővítik, első osztályú camvingnek rendezik be. A szigeten két :.nagy mosdót, zuhanyozót, két ivóvíz kutat és két főzőhelyet építenek fel. A campingon kívül Szentendrén egy 60 személyes turistaszállót is felújítanak.

JUSSON IS, MARADJON IS!

A termelőszövetkezetek egyik legnagyobb problémája napjainkban az egyre növekvő állatállomány takarmánnyal való ellátása. Évről évre visszatér ez a nehézség a szövetkezeti gazdaságokban. Főként az átte- leltetés időszakában okoz fejtörést a termelőszövetkezeti vezetőknek, párt- és állami vezetőknek egyaránt: hogyan biztosítsák a takarmányt.

Igazságtalanok lennénk, ha krónikus takarmányhiány problémájának tárgyalásakor nem mondanánk el, hogy ez a fejlődés nehézsége is. a termelőszövetkezeti gazdaságokban gyors ütemben, fejlődik az állatállomány, évről évre több takarmányt kei! tehát termelni, És itt a megoldás kulcsa: több takarmányt termelni. De következik' a másik kérdés: nogyan?

Szakembereink javarészének nem kell ma már magyarázni, hogy a takarmányhiányt csak úgy lehet leküzdeni, ha elsősorban olyan ' takarmány- növényeloet termelnek, amelyek egy-egy holdról a legnagyobb tömegű és a legnagyobb tápértékű takarmányt adják, j Van ilyen növényünk? Van! Évről évre megállapítjuk, hogy a kettős cél elérésére legalkalmasabb növény a kukorica. Sok szó esik énről, főként a

kukorica vetésének időszakában.

Sajnos, erről beszélni április végén már egy kissé késő. Késő, mégpedig azért, mert a ku- koricatenmelés fejlesztése, illetve a termelés előkészítése érdekében ekkor már keveset leihet tenni. Az igaz, hogy el lehet még határozni: sorosan, iker sorosan vagy négyzetesen vessék a kukoricát. Ez is fontos ugyan, de a vetés módjának meghatározása csak egyik lehetőség a sok közül, amely- lyel befolyásolni lehet a kukorica termelését.

Ennek bizonyítására elég, ha a mélyszántást említjük. Á gyakorlatban ugyanis évről évre az történik, hogy az ősszel mélyen szán tobt, földeket bevetik más növényekkel,, a kukorica tehát javarészben nem őszi mélyszántásba, hanem késői tavaszi szántásba kerül. így lesz ez idén tavasszal is. A késői kitavaszodás miatt ugyanis a kora tavasziakat legtöbb szövetkezeti gazdaságban oda vetették, ahol találtak felszántott területet. Mit lehet ma még tenni? Legalább any- nyit, hogy szakítsanak, a szövetkezeti gazdaságok azzal a régi rossz szokással, hogy éke után vessék a kukoricái, A kukorica területét mielőbb szántsák fel. A jövőre vonatkozóan pedig az a tanulság — amit helyes lenne már nemcsak levonni, hanem annak tanulságait be is tartani — hogy minden olyan területet fel kell szántani ősszel, ami agrotech- nifeailag indokolt.

A kukorica termelésénél „polgárjogot nyert” az a szokás; oda vetik, ahol éppen marad terület. Ez két okból is káros: Először: a legértékesebb takarmánynövény rosszul előkészített, gyenge talajerőben levő földekbe kerül. Másodszor: a kukorica vetésénél „derül ki”, hogy ebből vagy abból a növényből többet vetettek, vagy ilyenkor „sütik ki”, hogy tulajdonképpen nincs is meg "áz a terület amelyet nyilvántartanak. Mit tehetnek hát? A tervezettnél kevesebb kukoricát vetnek. Tavaly mintegy 15 ezer hold kukoricavetés sikkadt el ily módon.

Ma még nem késő és ma még sókat tehetnek a termelőszövetkezeti vezetők azért, hogy a kukorica aránylag a legjobb földekbe kerüljön, de még inkább többet tehetnek annak érdekében, hogy a tervezett területet el is vessék — de ha lehet, még többet ennél. A késői kitavaszodás miatt ugyanis egyes növények vetése megkésett, Egyeseké olyannyira — mint például az őszi árpáé is —. hogy ahol még nem vetették el, ott már nem is érdemes elvetni. Tenyészidejűk ugyanis annyira lerövidül a I késői vetés miatt, hogy termést i — legalábbis elfogadható ter- ; mést — nemigen adnak. Az í ily módon szabadon maradt te- \ rületeket kukoricával vessék | be a termelőszövetkezetekben. ! Annyit azonban minden ter- : melőszövetkezetben megtehet- | nek a kukoricatermelés érde- i kében, hogy a legjobb talaj- ; erőben levő földeket .jelöljék ; ki a kuikorieavetésre.

A gondos, előrelátó ter- ; melőszövetkezeti vezetők ke- jvésbé hagyják magukat befo- : lyásolni az előbbiekben emlí- i tett rossz „szokásoktól”, „ha- ! gyományoktól”. Előrelátóan ; úgy terveznek, hogy jusson jó i föld és elegendő terület más : növényeknek is, de maradjon i a legértékesebb takarmánynö- í vény számára is. Ahol ez. így j van, ott kevésbé okoz gondot |az állatállomány átteleltetése, |az állatállomány ésszerű ta- i karmányozása és erre nemcsak í áprilisban kell gondolni.

Mihók Sándor

j Ma Kiskunfélegyházán sorsolják a lottót

t

! A lottó 16. játékheti nye- ! rőszámait ma délelőtt tíz órai í kezdettel Kiskunfélegyházán j a Móra Ferenc Művelődési í Házban sorsolja a Sportfoga- í dási és Lottó Igazgatóság. (MTI)

Szó sincs tévedésről, nem gépesített, noha van két saját erőgépe is, hanem kifejezetten motorizált tsz a nyársapáti Haladás. Tagjainak tekintélyes része ugyanis saját motorján, vagy robogóján közlekedik. Némelyek munkába is azon járnak, mások meg csak nagyobb távolságra, ha mondjuk Cegléden akad dolguk. Hogy hány motoros tagja van a Haladásnak. arról sajnos nem készült még pontos statisztikai kimutatás. Mezei Mihály, az elnök is csak megközelítő számadatot tud közölni. Azt mondja:

— Körülbelül száz mptorQs tagunk van és köztük mintegy húsz-harminc lehet a nő, ezek robogón járnak.

— Hány tagja van összesen a Haladásnak?

— Négyszázhúsz, ebből azonban száznégy már nyugdíjas.

— Vagyis azt lehet mondani, a nem nyugdíjas tagok egyharmada motoros.

— Bizony. De van ám négy autónk is.

Harmad éve, tsz- ünk első esztendejében, mindjárt az alakulás után Farkas István növény- termesztő brigádvezető vett egy használt Skodát. Pár Hónap múlva Bíró Zoltán, az agronó- musunk vásárolt szintén Skodát magának. Tavaly magam is követtem példáját, s ezzel már a vezetőség három tagja lett autótulajdonos. A negyedik autós, szintén Sko- da-tulajdonos, Gyű- ra László azonban egyszerű tsz-tag, habár azért mégiscsak szép a rangja: szorgalmas dolg<P.ó.

— A keresetéből vette a kocsit?

— Részben. Bizonyára volt megtakarított pénze is, ehhez még hozzátette, amit a tsz-ben keresett. Általában a motorosok sokan még a tavaly, sokan már az idén szintén így vették gépüket. Tavalyra ugyan februárban csak harmincöt forintot osztottunk egy munkaegységre, de a szorgalmas emberek azért szép sumA Pap-sziget mellett meleg víz után futatnak. A tervek szerint kb. 800 méter mélységben megfelelő hőfokú melegvíz tör majd fel, amelynek vize egy új strandot táplálna a Pap-szigeten

Az utolsó simításokat végzik a camping-főzőhely falán

A gondnoki lakás a camping-táborban N .

(MTI foto, Kácsor László felv.)

'/ ■

vXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXvXXXXXXN\XXXXXNXVXX\XXXXXXXNXXXXNNXXXXXX\NXX\XXXXXXVV\

PERLEKEDÉS, VEREKEDÉS, ÉLETVESZÉLYES ÜTLEGELÉS

Vácott, az Aklokd kóbor telepen összeperlekedett, hajba- kapott és összeverekedett két asszony: Horváth Józsefné és Raffa Andrásné kerültek egymással összetűzésbe, s a perpatvarnál jelen volt Hor- váthné férje is. A 27 éves, büntetett előéletű férfi csakhamar beavatkozott a perpatvarba. Hosszú nyelű lapátot ragadott, s a vaslapát- tál két hatalmas ütéssel a

földre terítette Raffánét,

majd tovább ütlegelte. Aa erősen sérült Raffánét a men* tők szállították kórházba.

Horváth Józsefet a rendőrség

emberölés kísérlete miatt őrizetbe vette, s ellene a bűnvádi eljárást megindította.

kodtak, szépen kerestek.

— Bizony élére

raktuk a garast — mondja az asszony. — A férjem ma is hajnaltól késő estig dolgozik, én sem lustálkodom, de bevallom, a tsz-ben mégis jobban élek. És hát ketten annál, ami az életre kell, többet keresünk. Van már új házunk, bútorunk, miért ne járjunk a motorral kényelmesebben mint valaha. Nemsokára már a gyerekek is a maguk lábára állnak, tizenhárom éves a legidősebb, majd dolgoznak és keresnek. Mi pedig nem félünk a jövőtől, ami nekünk kell, két kezünk munkájával ezután is csak megkeressük.

A Haladás Tsz- ben már így van. Nemcsak Goróczék, a többi tagok is megkeresik a kenyeret a gyereküknek, a benzint a motoruknak és bíznak a jövőben. Ezért aztán jövőre biztosan több lesz a motoros, talán az autós is, s még jobban motorizált tsz lesz a nyársapáti Haladás.

Szokoly Endre

Motorizált tsz

mát kaptak kézhez. Ügy vélem, bíznak a jövőben, a tsz- ben. és bár nem szórják most sem a pénzüket, többet költenek kényelmükre, mint régen. Go- róczéknál a férj idén vett Pannóniát, az asszony ■ meg Pannit.

— No, akkor meglátogatjuk őket.

Gorócz László fo- gatos, régi tanyáján lakik, de a régi háza helyén két éve ■újat épített. Nincs otthon. A régi kocsiszínben négy kerékpár, az egykori lóistállóban pedig két vasparipa, a fekete Pannónia és a fehér Panni. Gorócz- né a ház mögötti földről kerül elő, körötte futkos a három Gorócz-gyerek.

— Volt egy kis pénzünk, 'ahhoz meg zárszámadáskor hozzájött a tavalyi keresetünk. . Együtt annyi lett, elég volt a két motorra, egy hónapja megvettük hát.

Tizenegy hold földdel léptek be Goróczék a tsz-be. Azelőtt is szorgos-