Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-19 / 91. szám

PEST MEGYEI ^I/FI jÉ VILÁG pROLET*RJA»' EGYESÜLJETEK f Wlwm^* W xftirlan AZ MSZMP PEST MEGYEI BiZOTTS ÁG A M E G Y EI T A N A C S LAP J A VI. ÉVFOLYAM, 91. SZÄM ARA 50 FILLÉR 1962. Április 19, csütörtök Az önállóság útján Ezekben a napokban cseré­lik ki a művelődési házak működési engedélyét. Koráb­ban a megyei tanács engedé­lye függött a falon, ezután pe­dig a járási tanács aláírása és pecsétje kerül a fontos ok­mányra. A változás nem csu­pán ebből áll, hiszen nem az aláíráson múlik az, hogyan működik a művelődési ház, s betölti-e feladatát. A működési engedélyek ki­cserélése mögött, amely a nemrég megjelent 50/1961. (XII. 30.) MM rendelet alap­ján történik, nagyszerű gon­dolat áll. amelynek gyakorla­ti megvalósításában messze­menő lehetőségek rejlenek. Az elmúlt év utolsó negyedé­ben megalakultak a járási ta­nácsoknál a művelődési osztá­lyok, amelyek gazdái lettek — akkor még csak formailag — a járás oktatási és népmű­velési ügyeinek. Azért csak 'formailag, mert a tartalmi, ér­dembeli munkához többek kö­zött ez a rendelet kellett, amely végre kimondja, hogy a művelődési házak közvetlenül a járási tanács művelődésügyi osztályához tartoznak, s a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya a jövőben csupán el­vi irányítást ad. Á rendelet egyrészről teher­mentesíti. a megyei tanács mű- i velődésügyi osztályának mun- j kaját, ahol néhány szakelő­adó fizikailag képtelen volt a megye közel "kétszáz művelő­dési házába gyakran és rend­szeresen eljutni, hogy ott konkrét, napi segítséget nyújt­son. Emellett még a megyei irányítás bizonyos fokú kö- zömoösséget szült a helyi ta­nácsoknál. Még arra is vi­szonylag ritkán került sor, hogy a tanács beszámoltassa a művelődési ház igazgatóját, s közölje vele, mit várnak a népművelési tevékenységtől, mi legyen fő feladata, munka- területének melyik ágában fejtsen ki nagyobb aktivitást. A rendelet jó végrehajtása most azt eredményezheti, hogy a művelődési házak közvetle­nebb irányítást, rendszere­sebb, gyakoribb segítséget, út­mutatást kapnak, s munkájuk folyamatos ellenőrzésére, a hi­bák menet közben történő ki­javítására is lehetőség nyílik. A rendelet végrehajtása kö­zelebb hozza a művelődési házakat az élethez, serkenti a helyi kezdeményezést, s lehe­tőséget nyújt a községi, járá­si, vagy tájegységi sajátsá­goknak megfelelő profil kiala­kítására. A művelődési házak irodá­jában függő működési engedé­lyek tehát kicserélődnek. Ah­hoz azonban, hogy a rendelet szelleme a gyakorlati életben is érvényesüljön, a járási mű­velődésügyi osztályoknak a legnagyobb aktivitással, fele­lős gazdaként kell irányítani­uk a hatáskörükbe került kul­turális intézményeket. Nagyon Örvendetes és nagyon hasznos lenne, ha első lépésként — annyi év után — végre sike­rülne a művelődési házak fo­lyamatos nyári tevékenységét is biztosítani, pangás, uborka- szezon nélkül Ez csupán köz­vetlenebb. segítőbb irányítás és körültekintő szervezés dol­ga Ez a nagy lehetőségekei adó rendelet első értékes ered­ménye lenne. Tenkely Miklós Jól gazdálkodtak tavaly a tanácsi vállalatok- állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága Jelentés a tanácsi szerveknél végzett ellenőrző munkáról, valamint a termelőszövetkezetek 1981. évi zárszámadásáról és idei terveiről PERMETEZIK A FÁKAT Szerdán, április 18-án, Ke­leti Ferenc elnök vezetésével ülést tartott a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Napirend előtt Borbás Lajos, a mezőgazdasági osztály veze­tője tájékoztatta a végrehajtó bizottságot az időszerű tavaszi munkák végzéséről, majd megtárgyalták a tanácsi vál­lalatok 1961. évi gazdálkodá­sáról szóló jelentést. A vég­rehajtó bizottság az előter­jesztés, valamint a részletes és beható vita alapján meg­állapította, hogy megyénk­ben a tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok tavalyi feladataikat, ame­lyek az előző évihez vi­szonyítva feszítettek vol­tak, általában teljesítet­ték és eredményesen gaz­dálkodtak. A mérlegfelülvizsgálatok ta­pasztalatai szerint fokozott figyelmet fordítottak az álla­mi és a pénzügyi fegyelem betartására. Az ipari vállala­tok termelése szervezettebb lett, mert javultak a műszaki feltételek és javult az irá­nyítás is. Az építőipari vál­lalatok a kisebb volumenű ter­melés ellenére jobb eredményt értek el az előző évinél. Ke­reskedelmi vállalataink a sza­kosítással és az önkiszolgáló egységekkel emelték a keres­kedelem kulturáltságát, A megyei tanács irányítása alatt tavaly ötvenhárom vál­lalat működött, s közülük tíz nem teljesítette az előírt alapjövedelmezőségi, illetve eredménytervet. A vállalatok összesen 27 619 000 forint többlet- nyereséget értek ei, amely­ből nyereségrészesedésre 7 506 009, vállal aífejlesz­tésl alapra 2 242 009, igaz­gatói alapra pedig 970 ezer forintot tarthattak vissza. Kedvezően alakultak a ter­melékenységi mutatók is. A termelési, illetve forgalmi ér­ték 8,6 százalékos növekedé­sét 1,1 százalékos létszámnöve­léssel érték el, ami azt je­lenti, hogy egy-egy dolgozó­ra 7,5 százalék termelési, il­letve forgalmi értéknövekedés jut. Ez arra utal, hogy a terme­lés, «illetőleg az áruforgalom növelését mintegy nyolcvan százalékban a termelékeny­ség emelésével érték el. Nem fejlődött viszont a vál­lalatoknak a lakosság részére végzett ipari szolgáltató te­vékenysége, aminek az az oka, hogy a vállalatok idegenked­nek ettől a többnyire nagyon munkaigényes és nehezen el­lenőrizhető tevékenységtől. A jelentés, amelyet a vég­rehajtó bizottság elfogadott, az egyes ágazatok gazdálkodá­sáról külön részletesen is be­számolt. A végrehajtó bizott­ság a munka további javítá­sára több határozatot hozott. Így többek között elrendelte, hogy a lakosság részére végzett személyi és javítási szol­gáltató tevékenységet még ebben az évben jelentő­seit növelni kell és erre a célra kell fordítani a sa­ját erőforrások jelentős hányadát. Második napirendi pontként a megyei tanács irányítása alá tartozó szerveknél tavaly vég­zett ellenőrzési tevékenység­ről szóló jelentést tárgyalta meg és fogadta el a végrehaj­tó bizottság. A jelentésből ki­tűnt. hogy a megyei tanács pénzügyi osztálya, valamint a járási és városi tanácsok pénzügyi osztályai ellenőrzési feladataikat teljesítették Az ellenőrzési munka színvonalá­ban az előző évihez viszonyít­va általános javulás tapasz­talható. A tanácsok és az irányítá­suk alá tartozó intézmé­nyek, szervek gazdálko­dása évtől évre határozott fejlődést mutat. Ez a fejlődés a rendszeres ellenőrző munka hatékonysá­gának az eredménye is. A jelentés a továbbiakban részletesen beszámolt azokról az évenként ismétlődő, álta­lánosítható hiányosságokról, amelyeket az ellenőrzések fel­tártak, majd számos, az ellen­őrzési munka további javítá­sát célzó javaslatot tett, ame­lyeket a végrehajtó bizottság ugyancsak elfogadott. Harmadik napirendi pont­ként a termelőszövetkezetek 1961. évi zárszámadásáról és 1962. évi terveiről szóló je­lentést tárgyalta meg és fo­gadta el a végrehajtó bi­zottság. Megállapította, hogy termelőszövetkezeteink gaz­dálkodása tavaly a rendkí­vül kedvezőtlen időjárás ellenére is tovább javult. Több ágazatban, így például a szántóföldi növényeknél kenyérgabonából, őszi árpá­ból és kukoricából, a zöld­ségfélék közül pedig para­dicsomból és paprikából nö­vekedtek a termésátlagok. Az állattenyésztési ágazatok kö­zül a baromfitenyésztésben és a juhászaiban mutatko­zott előrehaladás. Jórészt ezek tették lehetővé a tag­ság jövedelmének növekedé­sét is. Figyelemre méltó, hogy megyénk termelőszövetkeze­tei tavaly 44 százalékkal nö­velték a fel nem osztható szövetkezeti alapot, s ezen­kívül az idei termelési fel­adatok megvalósításához is jelentős anyagi és pénzesz­közöket tartalékoltak. Az idei termelési és be­vétel-kiadási tervek szak­szerűbben és megalapo­zottabban készültek, mint az előző esztendőkben. Mindezek elismerése és hangsúlyozása . mellett rámu­tatott a végrehajtó bizottság I a termelőszövetkezetek gaz- I dálkodásában még meglevő, j hiányosságokra és lazaságok- ' ra is, majd számos hatá­rozatot hozott, amelyekben a gazdálkodás további javí­tása érdekében különböző fel­adatok megszervezésére és l azok végrehajtásának ellen- i őrzésére utasítja a mezőgaz- í dasági osztályt, továbbá a * járási és városi tanácsok \ végrehajtó bizottságait. Ezután megtárgyalta és el- \ fogadta a végrehajtó bízott-^ ság a megye földterületének á — elsősorban szántóterületé- \ nek — helyzetéről és szék- y. torális megoszlásáról szóló í jelentést, majd: befejezésül | egyéb ügyekben 'döntött. v. az érdi Barackvirág őszibaracktermelő szakcsoport tagjai (Gábor Viktor felv.) R pártkongresszus tiszteletére Műszakiak kezdeményezése a Forte-gyárban Két-három napja gyakran esik szó az ország üzemeiben a pártkongresszusról, különösen pedig arról, mit vállaljanak a saját munkaterületükön, a kongresszus tiszteletére. A be­szélgetésekből az csendül ki, hogy az üzemi dolgozók több­sége a maga munkaterületén mindent meg szeretne tenni a kongresszus tiszteletére indí­tott verseny sikere érdekében. Tegnap reggel fél kilenckor a műszakiak kérésére Zentel Róbert, a váci Forte-gyár fő­mérnöke összehívta az üzemek vezetőit, művezetőiket és a be­osztott műszakiakat a gyár ta­nácstermébe. Vázolta a válla­lat éves feladatait, elmondta, hogy a beruházások és a re­konstrukciós munka miatt a papírüzemnél negyvenöt napos leállást kénytelenek tervezni és ebből következik, hogy a ki­szerelő részleg körülbelül egy hónapra munka nélkül ma­rad. A kiszerelő részleg állás­idejének csökkentésére egyetlen lehetőség van: az öntőkapacitások maximá­lis kihasználása. Ennek alapvető feltétele, hogy mintegy százezer négyzetméter fotópapír-többlétgyártást vál­lalnak, amely exportra kerül. Természetes, hogy ha a vál­lalást teljesíteni akarják, en­nek valamennyi feltételét megnyugtatóan biztosítani kell. Erre a műszakiak a ter­melési tanácskozáson a ma­guk részéről vállalkoztak. A továbbiakban többek kö­zött vállalták a III. számú öntőgép szerelési munkáinak elvégzését. A gép saját erőből épült, tervezését, építését a gyár dolgozói végezték, illetve végzik. A jelentős beruházásra való tekintettel a vállalat vezetői megfelelő módon gondoskod­tak az anyagi ösztönzésről is, az öntőgép tervezői, készítői számára mintegy 50 ezer fo­rintnyi prémiumot biztosíta­nak. A műszakiak termelési ér­tekezletén több hozzászólás hangzott el. Fördös Józséf, a papírosztály vezetője, Berti Imre, a színesrészleg vezetője, Haraszti Mihály műszaki osz­tályvezető, Kovács Károly, művezető és még sokan má­sok arról beszéltek, - hogy vál­lalásaik megvalósításának mi a legelőnyösebb, legjobb mód­ja. Egyetlen olyan hozzászólás sem hangzott el, amely aggo­dalmaskodott volna és kétség­be vonta volna a felajánlások realitását. A Forte-gyár műszaki dol­gozói jól megfontolták, milyen feladatokat tűznek maguk elé. A műszakiak kezdeménye- I zését a műhelyek, részlegek is követik. Ma és pénteken is folytatódnak a termelési érte­kezletek, amelyeken elhatá­rozzák, mit vállalnak a nyol­cadik pártkongresszus tiszte­letére. Különösen jelentős, hogy a Forte-gyár dolgozói az éves munkaverseny kere­tein belül teszik meg vál­lalásaikat és az .értékelésre a jövő esz­tendő első negyedében kerül sor. A vállalások, azoknak ■ szelleme arról tanúskodik, hogy a váci Forte-gyár dolgo­zói szívvel -lélekkel bekapcso­lódtak a kongresszusi mun­kaversenybe. (t. t.) Nemzetközi sajtókonferencia Budapesten Adják ki a magyar hatáságaknak az Ausztriában háborús főbűnöst Ennek ellenére Höttl ma is zavartalanul él Auszriában és minden módon igyekszik kibújni a felelősségrevonás alól. Sajnálattal kell megál­lapítani. hogy éhhez segít­séget nyújtanak számára az Osztrák Köztársaság bizenyes hatóságai is, azáltal,- hogy so­rozatosan nem tesznek eleget kormányunk teljesen jogsze­rű és kellően bizonyított ki­adási kérelmének ' Ezért a. saitó‘r~ré“renoia ös-ze'u'vói a világközvélemény támogatását (Folytatás a 2. oldalon) [ megbízottjának ügyéről szá­molt be. Hangsúlyozta: ; a magyar és részben a nemzetközi közvélemény előtt nem ismeretlen Kötti neve és tevékenysége. Az Eichmann-per kapcsán új­ra napvilágra kerültek szörnyű tettei, bebizonyo­sodott. hogy szorosan együttműködött a tömeg­gyilkossal, súlyosan fe­lelős magyar állampolgá­rok tízezreinek elburco'á- sáért és haláláért, ha­zánk kirablásáért. Ma délelőtt nemzetközi saj­tókonferenciát tartottak a Magyar Partizán Szövetség székházában. A konferen­cián, amelyet a partizán szövetség és a nácizmus üldö­zöttéinek bizottsága hívott össze, számos bel- és külföldi lap tudósítója jelent meg. Gáti Ödön megnyitója után Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a ná­cizmus üldözöttéi bizottságá­nak tagja, dr. Wilhelm Höttl, volt SS Hauptsturmführernek. a náci birodalom biztonsági főhivatala magyarországi fő-

Next

/
Thumbnails
Contents