Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-03 / 78. szám

1962. Április 3, kedd MST MEGYEI ’^JCirlajp A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982 márciusi ülésének határozata (Folytatás a 2. oldalról) leges legyőzéséért folyó küz­delemnek elengedhetetlen ré­sze az általános és teljes lesze­relésért való szívós harc. A szocialista országok és más békeszerető államok együttes ereje és a világ népeinek bé­keakarata növekvő erővel szo­rítja az imperialista hatalma­kat és keresztezi agresszív terveiket. Jelenleg folyik a ti­zenhéthatalmi leszerelési ér­tekezlet. További lankadatlan küzdelemre van azonban szükség ahhoz, hogy a tárgya­lások tényleges gyakorlati eredményhez vezessenek. A Szovjetunió kormánya által előterjesztett és az ENSZ közgyűlésén már 1960. őszén tárgyalásra elfogadott általá­nos és teljes leszerelési javas­lat megvalósításáért küzdve, támogatunk minden olyan részleges javaslatot is. amely előbbre viszi a leszerelés ügyét. Támogatjuk a szovjet kormány javaslatait a fegy­verzet és a fegyveres erők fo­kozatos csökkentésére a szigo­rú nemzetközi ellenőrzés mel­lett. Támogatjuk az NDK kormányának javaslatát, amely a két német állam ha­gyományos fegyveres erőinek korlátozását és az atomfegy­verekről való kölcsönös le­mondását ajánlja. Támogat­juk mindazokat a javaslato­kat, amelyek atomfegyvermen­tes övezetek létesítését java­solják Közép-Európában és a föld más körzeteiben. A nukleáris háború veszé­lye különösen megnövelte a leszerelésért való küzdelem fontosságát az egész emberiség számára. E veszély elhárításá­nak egyetlen gyökeres módja: a népek határozott fellépése a nukleáris fegyverek betiltá­sáért és megsemmisítéséért, megfelelő nemzetközi egyez­mények alapján és szigorú nemzetközi • ellenőrzéssel. — A’ nukleáris leszerelésért folyó harcban is támogatunk min­den részleges lépést, amely kö­zelebb vihet a végső célhoz. Az atomfegyvermentes öveze­tek létesítésén kívül minde­nekelőtt a nukleáris bombák­kal kapcsolatos kísérletek fel­függesztése és betiltása a leg­fontosabb. Az atomhatalmak mindegyike saját műszereivel észlelheti az esetleges atom­robbantást, beleértve a föld­alatti atomi-obbantásókat is. Az atomrobbantási tilalom megtartásának pontos el­lenőrzése nemzeti keretek között megoldható, ezért ehhez semmiféle nemzet­közi szervezetre nincs szükség, mellőzhető az atomleszerelési egyezmények nemzetközi el­lenőrzésével kapcsolatos min­den vitás kérdés. A béke biztosításáért és a nemzetközi légkör egyhítéséért folyó harc egyik központi kér­dése a német béke megköté­se — ha lehet, mindkét német állammal —, és egyben a nyugat-berlini abnormális helyzet rendezése. Az NDK ál­lamhatárának kellő biztosítá­sa Nyugat-Berlin körül, vagy­is a bonni militaristák és a NATO nyugat-berlini „front­város” támaszpontjának elszi­getelése, jelentős lépés az NDK állami szuverenitásának védelmében, de a békeszerző­dés megkötése mielőbbi meg­oldásra vár. A Szovjetunió kormányának és az NDK kor­mányának minden javaslata a békés megegyezés útját kere­si, természetesen az NDK ál­lami szuverenitásának teljes biztosítása alapján. A békés megegyezés elősegítését céloz­za az a javaslat is, amely fel­ajánlja, hogy a Nyugat-Ber- linbe vezető szárazföldi, vízi vagy légi utaknak az NDK ellenőrzésével történő haszná­latát nemzetközi garancia is •biztosítsa. A nyugat-berlini ■hidegháborús támaszpontot azonban fel kell számolni, a megszállási rendszerrel együtt, amelyre épül. Ezt követeli az NDK és egész Európa bizton­sága. A gyarmatrendszer szét­hullásának folyamata tovább tart, a felszabadulásukért küz­dő népek eredményes harca új győzelmeket arat. Az álta­lános felszabadulási küzdelem, különösen pedig az afrikai kontinens legjelentősebb ese­ménye lapjainkban az, hQgy tcbb mint hétévi véres há­ború után megkötötték az al­gériai tüzszüneti egyezményt, amely elismeri Algéria nem­zeti önrendelkezését. Az egyezmény szabaddá teszi az utat a függetlenség kivívásá­hoz. s egyszersmind Algéria arab többsége és francia ki­sebbsége közötti viszony ren­dezéséhez is, az állampolgári egyenlőség alapján. Az im­perializmus lényegéből kö­vetkezik, hogy a francia ura­lom nem tűrte Algéria arab lakosságának egyenjogúságát, hanem kegyetlenül elnyomta azt. Viszont a nemzeti fel­szabadító harc lényegéből kö­vetkezik, hogy a független Algéria kész biztosítani az egyenjogúságot mindazoknak a franciáknak, akik Algéria hű polgárai akarnak lenni. A tüzszüneti megállapodás va­lóra váltása természetesen további harci feladat, mely a fasiszta OAS-erők letörését követeli. Ezt csak a francia és algériai nép közös harca biztosíthatja. Küzdelmüket támogatják világszerte a ha­ladó erők, melyek az OAS- szal való egyezkedési kísérle­tek helyett a plasztilcbombás fasiszták teljes ártalmatlanná tevését követelik. Mind az al­gériai, mind a francia nép haladó erőivel együtt érez a szocialista Magyarország, és mielőbbi teljes sikert kíván hősi küzdelmükhöz. Az utóbbi hónapokban Dél- Vietnam elnyomott népe az ország legkülönbözőbb részein fegyvert ragadott és önvédel­mi harcot indított a Diem-lé- le kegyetlen uralom ellen. A bábrendszer által teremtett kibírhatatlan állapotok kész­tették a dél-vietnami népet a harcra a szabadságért, az em­beribb léiéit és a nemzeti egyesülésért észak-vietnami ;szabad hazájukkal, a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­sággal. Az Egyesült A Hámok kormányának katonai segítsé­ge nélkül a Diem-uraimat már rég elsöpörte volna a nép. Az észak-amerikai be­avatkozás most már odáig megy, hogy nemcsak amerikai fegyvereket és felszerelést szállítanak a Diem-íéle had­seregnek, hanem egyre nyíl­tabban vetnek be amerikai katonai egységeket is a dél­vietnami hazafiak ellen. A Magyar Népköztársaság országgyűlése ez év február ltí-án elfogadott határozatá­ban az egész magyar nép ne­vében fejezte ki mély együtt­érzését Dél-Vietnam szabad­ságáért küzdő népével, meg­bélyegezte az Amerikai Egye­sült Államok katonai beavat­kozását, és követelte, hogy az amerikai kormány hagyjon fel a délkelet-ázsiai országok el­len irányuló agresszív csele­kedeteivel. A szocialista Ma­gyarország, a többi szocialis­ta országgal együtt, ott áll a nemzeti szabadságukért küz­dő népek oldalán, s erejéhez és lehetőségeihez mérten tá­mogatja küzdelmüket, mely csak győzelemmel végződhet. Az imperializmus elleni harc frontja tovább szélesedik. A gyarmatrendszer széthullása a békéért, a két világrendszer békés egymás mellett élésé­nek a biztosításáért folyó tör­ténelmi küzdelem közepette megy végbe. Fejlődik a neo- kolonializmus elleni harc és erősödik a nemzetközi proleta­riátus forradalmi mozgalma a társadalmi haladásért, a szo­cializmusért. Az imperializmus elleni ál­talános küzdelem sikere, las­súbb vagy gyorsabb fejlődé­se döntően függ a nemzetközi békefront egységétől és cse­lekvőképességétől, a gyarmat­rendszer teljes felszámolásá­ért, és a neokolonializmus meghiúsításáért küzdő erők összefogásától. E harc to­vábbfejlődése mindenekelőtt a szocialista országok testvéri együttműködésétől és a nem­zetközi kommunista mozga­lom összeforrottságától, impe­rialistaellenes harcuk egysé­gétől függ. Kuba hős népé­nek küzdelmét az amerikai imperializmus ellen Latin- Amerika népei és az egész haladó emberiség támogatja, j ben küzdünk a béke és a hala- I dás erőinek új győzelmeiért, a j szocialista világ, s benne a mi országunk új sikereiért a nem­zetközi életben. Ez a harc pár­tunk mindennapi munkájának szerves része. Külpolitikánk alapvető cél­jait követve, a szocialista Ma­gyarország képviselői a béke és a haladás ügyét védelmezik és támogatják a nemzetközi, ál­lamközi vagy társadalmi szer­vezetekben. A tőkésállamokkal való viszonyban, a békés egy­más mellett élés elvét követ­ve, a gyümölcsöző gazdasági és kulturális együttműködés fej­lesztésére törekszünk, változat­lanul visszautasítva minden kí­sérletet. amely belüayeinkbe való beavatkozásra irányul. A béke ügyét védelmezve bizto­sítjuk a szocialista országok erőfölényének további növeke­dését. amely a legfontosabb támasza a társadalmi haladá­sért küzdő, erőknek világszerte. Növelni lehet a gombaexportot Az egész országra kiterjesztették a gombavizsgáló ellenőrző hálózatot A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata A KONGRESSZUSI MUNKA VERSENYRŐL I. Azt követően, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nyilvánosságra hozta a párt soron következő kongresszusának összehívását 1982 őszére, az iparban, a me­zőgazdaságban és a szellemi munka különböző területein dol­gozók a VIII. kongresszus tiszteletére szocialista felajánláso­kat tettek. A verseny céljának az iparban és a mezőgazdaság­ban a munka termelékenységének fokozását, a műszaki szín­vonal fejlesztését, a termékek önköltségének csökkentését, az anyagtakarékosságot és az exporttervek maradéktalan teljesí­tését tűzték ki. If. A Központi Bizottság szívből üdvözli ezt a nagyszerű kez­deményezést, helyesli a verseny célkitűzéseit. Ügy véli, hogy ez a kezdeményezés a magyar munkásosztály, a szocialista útra lépett,parasztság, a műszaki és adminisztratív dolgozók együttes fel Y-pvse a magyar nép szocializmusba vetett hitét, | egyre szilárduló erkölcsi és politikai egységét tükrözi. A Központi Bizottság felhívja a párt-, szakszervezeti és j ifjúsági szervezeteket, hogy támogassák és karolják fel a kong­resszusi munkaversenyt, valamint felkéri a gazdasági és a mű­szaki vezetőket, hogy a termelés feltételeinek biztosításával, a termelés magasabb szintű irányításával és szervezésével segít­sék elő a kongresszusi munkaversenyben kitűzött célok eléré­sét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága el­határozza, hogy a VIII. kongresszus tiszteletére megindult szo­cialista munkaversenyben legjobb eredményt elért üzemeket, állami gazdaságokat, gépállomásokat, termelőszövetkezeteket, kutató- és tervezőintézeteket kongresszusi zászlóval, illetve ok­levéllel tünteti ki. E célra a Központi Bizottság 12 zászlót és ' 29 oklevelet adományoz. 1950 nyarán tömeges gom­bamérgezés miatt kétszázan kerültek kórházba, s ez indí­totta a fővárosi tanács ille­tékes szerveit az erdőn, me­zőn szedett gombák piaci el­lenőrzésének megszervezésére. Azóta — az Országos Mező- gazdasági Minőség'vizsgáló Intézet szakembereinek közre­működésével — Budapesten és az ország valamennyi me­gyéjében megszervezték a piaci gembaellenőrök kiképzését, az árusítás el­lenőrzését. Mint dr. Kalmár Zoltán, a gombaszakoki at ási bizottság ügyvezetője az MTI munka­társának adott tájékoztatójá­ban elmondotta, az utóbbi években körülbelül 50 ellen­őrképző tanfolyamot rendez­tek az ország különböző vi­dékein. A vizsgázott ellen­őrök száma országosan meg­haladja az ötszázat. Piacról, vagy üzletből vásárolt gom­bától az ellenőrzések meg­szervezése óta senki sem ka­pott ’ mérgezést. Jó kezdeményezés, hogy az OM1VII szakemberei tanfolya­mokon évente 50—150 turistá­val ismertetik meg az ehető és mérges gombákat, azonkí­vül júniusban és októberben, vagyis a gombák legtömege­sebb megjelenése idején, tú­rával egybekötött gombaisme­rő gyakorlatot rendeznek a hallgatók számára. A szakértők megállapítása szerint a hazánkban rendsze­resen termő több száz gomba­faj közül 30—35-öt gyűjtenek, illetve fogyasztanak számot­tevő mennyiségben. Ezek kö­zül azonban alig 10—15 ke­rül forgalomba piacokon, üz­letekben és még kevesebb az export­ra, vagy konzcrvkészítés- re gyűjtött fajok száma. A legutóbbi öt év alatt a gombahasznosítás körülbelül kétszeresére nőtt, de reális lehetőségünk van arra, hogy a hazai fogyasztás bővítése, a feldolgozás és az export to­vábbi növelése révén, a jelen­legi mennyiséget is meghá­romszorozzuk. Legutóbb már 60 vagonnyi gombákonzervet készített a Duna Konzervgyár rókagombából és termesztett csiperkéből, de indokolt lenne a sokkal nagyobb arányú fejlesz­tés, elsősorban más kon­zervgyárak bekapcsolása révén. Több olyan bőtermő és érté­kes gombafajunk van, amely friss — fogyasztásra kevésbé alkalmas, ugyanakkor kon- zervkészítésre kitűnően meg­felel. nemrégiben megjelent új erdőtörvény — a gyűjtési le­hetőségek bővítése érdekében — kimondja, hogy saját szük­ségletre meghatározott kisebb mennyiségű gombét bárki gyűjthet az erdőkben. A szak­emberek ugyanakkor javasol­ják, hogy a kereskedelembe kerülő gombák gyűjtését ‘ az eddiginél jobban szervezzék meg. Szerintük kívánatos len­ne, hogy falvanként 10—12 vizsgázott gombagyűjtő gyűj­tésre jogosító igazolványt kap­jon. (MTI) A márciusi tel az erdészek és a íásitók munkáját is hát­ráltatta. Március 10-én kezdő­dött a fásítási hónap, de húsz napot kellett várni, hogy vé­gül maga a munka is megin­dulhasson. Az Országos Érdé. szeti Főigazgatóságon közöl­ték, hogy a csemetekertekben most már teljes erővel folyik a suhángok és a csemeték ki­emelése. A fagytól felengedett föld az ország nagyrészében alkalmas a faültetéshez. Ter­mészetesen a fásítási hónap befejezése után is lesz még le­hetőség erre a munkára, de mivel várható, hogy a növé­nyekben hamarosan megindul a. nedvkeringés, a fásítási Áss öntözéses fejlesztése érdekében Mintegy 200 ezer hold gazdaságos öntözése talajvízkutakkal Hároméves kutatás fejeződik be az idén A talajvízkutakkal is gaz­daságosan öntözhető terüle­tek részletes felkutatására há­rom évvel ezelőtt nagyszabá­sú vizsgálatokat kezdett a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet, a Földtani Intézet és az Országos Mező- gazdasági Minőségvizsgáló In­tézet. Azokat a területeket keresték, amelyeken a talaj­víz szintje nincs mélyebben hét méternél és így egysze­rű, olcsó szivattyúkkal lehet kiemelni a vizet. Bejárták a Duna—Tisza közét, a Hansá­got, a Sárközt, a Szigetközt, a Mátra környékét, a Tisza— Szamos közét és a Dráva menti vidéket. Az idén már keve­sebb terület maradt , hátra, s az Ipoly, a Rába, a Marcal, a Maros és a Kőrösök, vala­mint Komárom vidékének vizsgálatával fejeződik be a hároméves tudományos mun­ka. Eddig mintegy 300 ku­tat fúrtak, hogy tanulmá­nyozzák a talajvíz mozgá­sát és különböző válto­zásait, törvényszerűségeit. Most Tass környékén új mód­szerrel, radioaktív izotóppal kezdtek vizsgálatokat és rend­kívül érzékeny automata mű­szerrel egyszerre hat kutat figyelnek. Jód 131-es jelzésű izotópot használnak a kuta­táshoz. mert néhány hét múl­va már teljesen megszűnik ennek az anyagnak radio­aktív sugárzása. A kutatók a vizsgálatok alapján a nyáron már megkezdik az ország ta­lajvíz- és karsztvíz-tér­képének összeállítását, amely pontosan megjelöli a talajvízkutas öntözésre megfelelő területek határait, az áramlások irányait és a kútfúrásra legalkalmasabb he­lyeket. A hároméves tudományos feladatból eddig elvégzett munka alapján máris megál­lapítható, hogy az országban mintegy 200 ezer holdat lehet majd gazdaságosan öntözni a talajvízkutak segítségével, holott jelenleg ezeken a he­lyeken mindössze három-négy­ezer holdra terjed ki az öntözéses gazdálkodás. A megvizsgált terület bősége­sen el tudja látni talajvízzel a gazdaságokat. így a köny- nyen elérhető felső talajréte­gekből percenként 1800—2400 köbméter vizet szivattyúzhat­nak majd az öntözőcsator­nákba. Ezzel annyi vizet ad­hatnak a földeknek, mint amennyit a Rába'visz magával a Dunába. (MTI) idény nagyon megrövidül. Az erdészek azt szeretnék, ha a következő hetekben mintegy 3000 hektárnyi területen el­végeznék a korábbi fásítások pótlását és emellett néhány ezer hektáron új telepítésekre is sor kerülne. Az éves "terv ugyanis 14 400 hektár, s ez nem maradhat mind őszre, hiszen az időjárás akkor is okozhat nehézségeket és a ka­pások betakarításából adódó feladatokkal is számolni kell. Az erdészek most a fiatalok fokozott segítségét kérik, a feladatok megoldásához. Azt szeretnék, ha a fásításnál év- ről-évre rendszeresen közre­működő „törzsgárdán” kívül minél több KISZ fiatal és út­törő kapcsolódna be a szép munkába. (MTI) íróküldöttség utazott Prágába Vasárnap íróküldöttség uta­zott Prágába, a magyar könyv­kiállítás megnyitására. A kül­döttséget dr. Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság főigazga­tója, az írószövetség választ­mányának tagja vezeti. A kül­döttség tagjai: Mesterházi La­jos és Németh László, Kossutli- díjas írók. (MTI) Varró szolgálat CEGLÉDI SZÖVETKEZET ÁRUHÁZÁBAN Függönysaegés Függönyrojtozás Szőnyegszegés Konyharuhák, törülközők szegése Harisnya szemfelszedés CEGLÉDI SZÖVETKEZET ÁRUHÁZÁBAN Gyors pontos szolgálat! de elsősorban a szocialista országok egyöntetű segítsége tudta és tudja ezután is ha­tékonyan segíteni. Az algé­riai, a dél-vietnami, a laoszi nép és a szabadságukért küz­dő többi nép is a szocialista országok egységes támogatá­sát Igényli. A harci egy- J ség növeli a szocialista orszá- I gok vonzerejét, és döntő jelen- | tőségű az imperialistaellenes j front szélesítésében. I Pártunk, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, az 1957-es és az 1960-as Moszkvai Nyilat­kozat elveit követve, ezt az egységet védelmezte és védel­mezi ezután is, teljesítve köte­lességünket mind a magyar nép, mind pedig a világ népei iránt. Az ország népe támogat­ja az MSZMP nemzetközi poli­tikáját, s pártunk az egész nép­re támaszkodik e politika vég­rehajtásában. A népek közötti barátság és testvéri összefogás internacionalista eszméd jegyé­Megrövidüli a íásilási idény A fiatalok fokozolI segilségét kérik az erdészek

Next

/
Thumbnails
Contents