Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-18 / 90. szám

MS» Biecvíi 1962. ÁPRILIS 18, SZERDA Indul a Bolyai-könyvek sorozata A Műszaki Könyvkiadó rö­videsen új sorozatot indít Bo_ lyai-könyvek címmel. A soro­zat kötetei elsősorban közép­iskolai, technikumi tanárok, nappali és esti vagy levelező tagozaton, tanuló diákok részé­re készülnek. Áz új sorozat­ban előreláthatólag tizenöt kö­tet lát napvilágot, köztük Bárczy: Számtan, Kardos: Al­gebra, Kovács: Statika, Brück­ner: Akusztika, Korda: Egyen­áram, Híradástechnika és Kindl: Kémia című munkája. (MTI) _________ C eglédi gépipari szakemberek Lengye’országban A Magyar Gépipari Tudo­mányos Egyesület tapasztalat- cserét szervez Lengyelország­ba. Ennek során három ceg­lédi szakembert is meghív­tak. A Villamosipari Gyár­ból: Tankó Zoltán főmérnök, Túri József tervosztályvezető és Hajós József termelési osztályvezető vesznek részt a tapasztalatcserén. A progra­mot az egyesület állítja össze és a csoport április 23-án in- dúl. Csak jövőre oldható meg a nyáregyházi iskolagond Vannak persze egyéb ki- sebb-nagyobb gondok Nyár­egyházán is; de évek óta az iskolakérdés a legnagyobb. A falu négy, egymástól három­négy kilométerre elterülő bel­területi településből áll. Az 521 iskolaköteles oktatása szempontjából már ez is prob­lémát jelent. Alsónyáregyhá­zán a központi iskolába 328 gyerek jár hat tanterembe, de a tantermek közül kettő szükségtanterem. Az egyik a községi tanács ülésterme, a másik a kultúrotthon öltöző­je. Felsőnyáregyházán két tantermes iskolába jár a nyolc osztály 123 növen­déke. Két-két alsó, két-két felső ta­gozati osztály tanul együtt. Szentimretelepen csak egy tanterem van és 70 iskolás­gyerek. Egyszerre négy-négy osztály tanul váltakozva. Mindebből látható, milyen ne­héz a nyáregyházi iskola hely­zete. A megoldás azonban kézen­fekvő. Alsónyáregyházán álla volt Manno-kastély, elhatá­rozta tehát a tanács, iskolá­Tanulmányi átlag: négyes Szavalóverseny: I. díj Jól szerepeltek a Pest megyei KÍSZ-titkárok a KISZ-iskoIán Levelet kapni — különösen, ha jó hírt tartalmaz — min­dig öröm. Ilyen öröm érte szer­kesztőségünket is a minap. Le­velet kaptunk Kartalról. Fel­adója Deák István, a községi KISZ-szervezet titkára, aki több Pest megyei fiatallal együtt, a napokban fejezte 'be a KISZ KB hathetes miskolci vezetőképző tanfolyamát. Deák elvtárs az iskola má­Igények és lehetőségek a szolgáltatásban — a nagykátai járásban A nagykátai járásban csak­nem teljesen a földműves- szövetkezeti hálózatra hárul a lakosság áruellátása. Sza­porodnak a korszerű üzle­tek, a növekvő igényeknek megfelelő iparcikkeket, a di­vatos öltözködéshez szüksé­ges női és férfi ruházati cikkeket megvásárolhatja a lakosság. De más jellegű, a civilizálod# életformával járó igények is növekvőben vannak. Erről beszélgettünk Ulviczky József FJK-elnök- keL — Szaküzieteink forgalmá­ból megállapítható, hogy egyre korszerűbb felsze­reléssel rendelkeznek a falusi és községi ház­tartások — mondotta. — Ha azonban elromlik a mosógép, a por­szívó, vagy akár a húsda­ráló, kezdődik a bosszú­ság a hosszadalmas és költ­séges utánjárás miatt, hogy isméit üzemképes legyen a gép. Az egész járásban nincs javító szerviz. A íöld- művessxövetkézet már ko­rábban tervbe vette felállí­tását, itt, a járás székhe­lyén, azonban a kisipari szövetkezet magának igényel­te ennék a szolgáltatásnak a megszervezését. Arn a mai napig sem történt ebben az ügyben semmi, — Hasonlóképpen szükség lenne egy vegytisztító üzem­re, de itt sem jutottunk még ötről a hatra, főképpen a személyi feltételek biztosí­tása miatt. Előbbre vagyunk azon tervünk megvalósításá­ban, amely szerint a lőrinckátai, nagykátai, tóahnási és tápiószelei ter­melőszövetkezetekkel kö­zösen savanyító-tartósító üzemet hoznánk létre. Szó van még arról is, hogy a Nagykátai FöLdművesszc- vetkezet villanyszerelő-rész­legét kibővítjük, hogy ala­kosság is igénybe vehesse majd. — Arra törekszünk, hogy a | VI. megyei küldöttgyűlés ha- j tározata szellemében a szol- j gáltató tevékenységgel is ja- j vítsuk a járás lakosságának j jobb ellátását:, ehhez azonban | a pénzügyi keretek bizonyos ! módosítására is szükség len- I ne a MÉSZÖV részéről — S fejezte be tájékoztatóját Ul- viczky József FJK-elmök. sodik félidejének, az utolsó három hétnek fontosabb ese­ményeiről tudósítja lapunkat. Megírja, hogy tanfolyamukon ezúttal is megrendezték az — immár hagyományossá vált — József Attila szavaióversenyt és foglalkoztak Berkesi András Októberi vihar című művével. Mindkét szellemi vetélkedő a Pest megyei fiatalok győzelmét eredményezte. A szavalóver­sen v első helyezettje a ceglédi Egerszegi Júlia lett, a könyv­pályázaton pedig a Pest megyei tanfolyamisták érték el a leg­jobbnak számító II. helyezést. (Az első helyezést a bíráló bizottság nem ítélte oda.) Tanulmányi téren sem kel­lett szégyenkezniük megyénk ifjú képviselőinek: megelőzve három másik megye fiataljait, négyes átlageredménnyel vizs­gáztak! Sikerük elsősorban a jó kollektív szellem, az összefogás eredménye. Az összefoglaló vizsgák előtti napokban a könnyebben, gyorsabban ta­nulók szabad idejüket feláldoz­va segítettek a többieknek. Az eredmény nem is maradt el: öten végeztek kitűnően — Sze- menyex Antal nagykőrösi. Má- thé Béla érdi, Egerszegi Júlia ceglédi, Varsányi Bálint, a Kiskunsági Állami Gazdaság­ból és Deák István kar tali k;- szásta — négyen pedig kiváló munkájukért jutalomkönyvet kaptak. Deák István befejezésül azt írja. hogy tudásban és élmé­nyekben meggazdagodva, fájó szívvel hagyták el az iskolát. Azokat a Pest megyei KI5Z- titkárokat pedig, akik őket kö­vetik az újabb tanfolyamon, arra kéri, őrizzék jneg a Fest megyei kiszisták hagyományos elsőségét az iskolán. nak alakíttatja át. Van benne hely nyolc tanteremre, szer­tárra, igazgatói irodára, úttö­rőszobára, sőt még egy neve­lői lakásra is. A baj csak az, hogy évekkel ezelőtt lakás céljára vették igénybe az egész épületet. Négy család ^laikik benne és ezenkívül he­lyet kapott a kastélyban a tsz irodája is. Az egyik lakó az iskolaigazgató, rövidesen most készülő saját házába költözik. A többit is el tudja helyezni a tanács, részben az óvoda épületében, amely már nem felel meg mostani céljá­nak. A jelenlegi iskola épüle­tébe helyeznék el a nagyobb létszám befogadására képes új óvodát, az épület egy ré­szét pedig a tsz-iroda számá­ra alakítanák át megfelelően. Mindezt még ebben az év­ben szerette volna végrehaj­tani a nyáregyházi tanács és a kastély átépítésének tervét kellő időben el is készíttette. A községíejlesztési alap­ból 151 ezer forintot biz­tosított a tanács az isko­laépítésre, a lakosság ezenkívül 25 000 forint értékű társadalmi mun­kával járulna hozzá. Az át­építéshez mintegy 15 000 fo­rint értékű helyi anyagot is tudnak biztosítani, a megyei tanács pedig 42 800 forintot adna. Az átépítés azonban mégis elmarad. A monori járási tanács vég­rehajtó bizottsága ugyanis a napokban hozott határozatá­ban műszaki okok miatt az építési terv módosítására uta­sította a községi tanácsot. A tervrajz megfelelő átdolgozá­sa már folyik, mégis mire el­készül, késő lesz ahhoz, hogy az átépítésbe még ez idén be­lekezdjenek. így azután a munkáira csak jövő év elején fognak bele, s az új központi iskola, ahová a felső tagozat növendékei az egész község területéről bejárnának, csak ÚJDONSÜLT AUTÓS Elektronikus és konkrét me A Pannónia Filmstúdióban a filmek kísérőzenéjeként egy­re többet alkalmazzák az elektronikus és a konkrét zenét. Az elektronikus zene lényege, hogy különböző generátorok köz- beiktatásával elektrönikus műszerekkel állítják elő a muzsi­kát. A konkrét zene sajátossága, hogy különböző tárgyi zörejélt­ből állítják elő a megfelelő hangokat. Vannak olyan rajz- és bábfilmek, amelyekhez ma mär nehezen képzelhető el melo­dikus zene, mert a film hangulata, kifejezési formája mást kö­vetel. Ilyen például a most készülő Öcsi és a varázsló című rajzfilm, amelynek zenéjét Bélái István hangmérnök elektro­nikus és konkrét zenéből állítja össze. Gitárhang és zörejek együtt adják a készülő rajzfilm érdekes zenéjét (MTI foto, Molnár felv.) Automata ellenőrzi a folyadék faj súlyát Másfél év alatt megtérül a beruházás — Velem miért nem bánsz Ilyen kedvesen?... j A vegyipari üzemekben rendszeresen ellenőrzik a fo­lyékony kémiai anyagok faj­súlyát, meirt ebből aránylag gyorsan következtethetnek összetételére. A fajsúly vál­tozásakor nyilvánvaló, hogy valamilyen műszaki hiba miatt eltolódott az oldat al­kotórészeinek aránya, egyes vegyüictekből nem a kívánt mennyiség került a feldolgo­zó berendezésbe. Ilyenkor gyors intézkedésekre lenne szükség, de az eddig nehéz­kes, korszerűtlen mérési eljá- j rás késleltette a vegyészek ! beavatkozását. i A veszprémi Nehézvegyipa- j ri Kutató Intézet automatizá­lási osztályán most olyan mű­szert szerkesztettek, amely önműködően méri a fajsúlyt. A folyadékba bocsátott szer­kezet állandó „ügyeletet” tart, s amint rendellenességet ész­lel, nyomban figyelmezteti a vegyi berendezések kezelő sze­mélyzetét. Az új automata képes arra is, hogy önállóan változtasson a munkamene­ten: emberi beavatkozás nél­kül helyreállítja a folyadék al­kotórészeinek helyes egyensú­lyát, megszünteti például az oldat felhígulását okozó üzem­zavart. A berendezés siker­rel állta a próbákat és mint megállapították, alkalmazása kifizetődő. Legtöbb esetben másfél év alatt megtérül a beszerzésre fordított költség. A fajsúlymérő automatát bemutatják a Budapesti Ipari Vásáron. (MTI). Ilyen hosszú távoliét A francia filmnapok kereté­ben mutatták be az Ilyen hosszú távoliét című francia társadalmi drámát. A film egy A TURISTA Át-átjutok a túlsó partra Mindig is iri­gyeltem azokat, akik valamilyen veszélyes felada­tot hajthattak végre, ország-vi­lág előtt bizonyít­va-: legények a gáton! Sajnos, nekem a sors ed­dig nem adta ezt meg. Bármennyi­re is nehezteltem érte, kihagytak az űrutazásból, de a Sarkra sem hív­tak meg fóka- nyomolvasónak. As utóbbi idő­ben szinte meg­törtem. Kezdtem belenyugodni a megváltoztatha- tatlanba; életem lassan, izgalmak nélkül múlik el. Aztán egy hi­deg márciusi reg­gelen nagy felfe­dezést tettem. Iga­zi hős vagyok! Az egész így kezdődik: a busz­megállónál lesem, jön-e a csuklós szörnyeteg. amellyel harcom megvívom. Az pedig jön. morog, forog, míg végre megáll. Az embertömeg egy atomjaként én is felnyomakodom rá. Lassan sodró­dom előre Scilla és Charibdys fe­lé. Máris ott ál­lok a csukló előtt. Lenézni nem me­rek, mert vagy a vidámparki hor­dóban érzem ma­gam, s kuncogni kezdenék, vagy tengeri beteg le­szek. Tehát sze­memmel átfúrom az űrt és a másik partot, a biztosai saccolom, hány lépés odáig? Ügy jó három-négy. S közben semmi, de semmi. Semmi támpont, semmi fogódzkodó, csak az iszonyú fel­adat: törni előre, máskülönben a hátam mögött tor­lódó tömeg elso­dor. Megyek. Tűsar­kammal rábice­gek a vadul ráz­kódó, kétségbe­esetten vonagló korongra. Fogam összeszorítom, szemem kidülled, kezemmel a lég­ben kalimpálok, fel a magasba, de csak a könyörte­len csukló éles fe­dői vájnak tenye­rembe. És amikor már azt hiszem, nincs tovább, akkor váratlanul vége szakad gyötrel­meimnek. Magam elé nyújtott két kezem fénylő szi­lárd valamit ra­gadnak meg. Fo­gódzkodót talál­tam a másik par­ton! Jó, tudom, hogy Kolombusé vala­mivel nehezebb vállalkozás volt. Csakhogy... Csakhogy én naponta csiná­lom! Komáromi Magda francia asszonyról szól, alti ti- í zenhat éve várja vissza urát a világháborúból, ahol az a G-es- 5 tapo fogságába került. Egy > nyomom]t emberben —1 akii naponta eljár a háza előtt —j véli megismerni férjét. A fér- í fi, amikor múltjáról kérdezik, \ nem tud válaszolni; elvesztet-j te emlékezőtehetségét. A nőj szeretettel, megértéssel pró- \ bálja meggyógyítani. Bár tud-J ja, hogy még abban az eset- í ben is, ha sikerül a szegény í embert megmenteni, csak egy J emberroncsot kapna vissza, í mégis ragaszkodik szándéka-J hoz. Már-már felvillan a férfi £ előtt előbbi élete, már magára í eszmél, de az elszenvedett < szörnyűségek emléke annyira j megdöbbenti, hogy elfut, eltű- ^ ndk felesége életéből. £ A filmnek több olyan jel- \ lemző tulajdonsága van, ami \ méltán elég volt arra. hogy j több díjjal jutalmazzák. Azj egyik az asszony végtelen hi-^ te. szeretete, amellyel a meg- j talált férfit kigyógyítani igyek- j szik, a másik a háború ilyen í késői árnyéka, a borzalmak \ felidézése, amely arra figyel- í meztet bennünket, hogy a há-J ború réme még itt settenkedik £ körülöttünk, legyünk óva to- j sate. A film kitűnő írója ugyanaz^ a Maguerite Duras. aki. a ná-; lünk is jól ismert Szerelmem | Hirosima című film forgató- ^ könyvét írta. Rendező: Henri ^ Colpi. A két főszereplő: Geor-^ ges Wilson és Abda Valii. ^ H. Gy. i \ Margitkának az voU a í szerencséje, hogy az üdülőből J autóbuszon . tíz perc alatt el j lehetett érni a várost, Így í mindennap kimehelett a vá- í rosi gőzfürdőbe, ahol alapo- \ san megáögönyözték izomlá- Í zas, fájós lábát, í — Pihennie kellene — í mondta neki a masszirozónő, \ de Margitka szomorú arccal f válaszolta: \ — Nem lehet! Holnap fel % kell másznom a Tubes-csúcs- £ ra. Ma a Misinán voltunk, J holnapután délelőtt a Tettye, £ délután a Kőlyuk a program, £ este pedig a Dömörkapuhoz f megyünk. \ — Kivel? \ — A fiúval... Nagy turis­\ ta. Itt ismertem meg. Mind- \ járt nagyon megtetszett. És \ képzelje, nőtlen! Ilyen ritkán % adódik. El akarom őt venni \ férjül. j — És ő? — érdeklődött a % dögönyözés női mestere, mi- közben jó erősen rátenyerelt \t| Margitka formás lábszárára, i — ö folyton a turistákról \ beszél. Én szóváteszem a csa- \ ládi élet szépségeit, mire ő \ a Menguszfalvi csúcsról ál- £ modozik. Én megemlítem, | hogy milyen remek, ha a fia- ; tál házasoknak frizsiderük l van, ő a tájolás nehézségeit ; ecseteli. Én irigykedve beszé- \ lek a barátnőmről, akinek l most lesz az esküvője, ő lelke- \ sen magyarázza, hogy a ver- l senyeken sohasem kerül ka- f sírba. í — Micsodába? — Kasirba! Én sem tudtam, hogy mi az, de megkérdeztem a posta „Telefon tudakozódás különleges ügyekben” elneve­zésű szolgáltatásától. Megtud­tam, hogy a kasir az össze­hajtott térkép hajlásában le­vő és ezért nem látható tér- képrészlet. A kasir gyakran zavarba hozza a turistákat. —, Szegény kislány —mond­ta részvéttel a masszirozónő és olyat bökött bikaerős ke­zével Margitka lábán, hogy az felsikoltott. Margitka kipihente a bö­kést, azután tovább panaszko­dott: — De ez még semmi! Még tíz nap van hátra az üdülés­ből, és én, aki Pesten egyet­len megállónyit sem megyek gyalog, azt hazudtam, hogy szenvedélyes turista vagyok. Képzelje, a fiú a hét végén tizenöt kilométeres túrára akar vinni — sóhajtott Mar­gitka és elbúcsúzott izmai la- zitójától. A turista a jvégén meg is tartotta a szavát. El­mentek a nagy túrára ... Már vagy négy óra hosszat mentek, amikor a fiú felkiál­tott: — Csak Kaíir ne lenne a vi­lágon: Eltévedtünk! Lehet, hogy vissza se mehetünk az üdülőbe, talán itt kell alud­nunk a menedékházban ... Margitka nem bírta tovább: — Hát idefigyeljen. Péter! Én nem vagyok vérbeli turista, én semmilyen turista sem va­gyok. Én maga miatt egy hete keservesen szenvedek, alig ál­lok a lábamon, és túra előtt a masszirozónő állít talpra. Szinte összesrófol, hogy utána ismét kilihegjem maga mellett a tüdőmet, amikor hegyen- völgyön mászkálunk. — De Margitka, nem. értem, izé... akkor miért... — Mert szeretem magát, maga szerencsétlen!-Ez komoly? £s annyi. ra szeret, hogy mindennap ilyen nagy áldozatot hoz? És én őrült, -még a kezét és még azt a gyönyörű szőke haját se mertem megcsókplni. — Persze, hogy nem merte! Meri gyáva! —r. Margitka, én olyan, de olyan boldog vagyok. Első pil­lanatban belebolondultam ma­gába, de azt hittem, olyan el­érhetetlen, mint a Gaurizan- kár teteje. Engedje meg, hogy megkérjem... — Persze, arra, hogy mász- szak fel magával a gerlach- falvi csúcsra? — Nem, hanem, hogy meg­kérjem a kezét. — A magáé! — De egy kikötésem van. A -lakodalommal kapcsolatban ... — Jő. jó, már teljesítve is van. — Nem is tudja, hogy mit kérek. — De tudom. Azt akarja, hogy stílszerű legyen az es­küvő. Ne féljen, írni fognak róla az újságok. Az lesz a cí­me, hogy: „Hegyen-Völgyön lakodalom!” Palásti László ■*

Next

/
Thumbnails
Contents