Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-17 / 89. szám

rear megyei ''^Kirhm 1962. ÁPRILIS 17, KEDD Hatvanhatmillió forint megtakarítás A Technika Házában, a műszeripar technológiai fej­lesztését ismertető kiállítást hétfőn mutatták be a sajtó képviselőinek. A műszeripar üzemei ezen a kiállításon tá­jékoztatják egymást és az ipar más ágainak szakem­bereit a technológia kor­szerűsítésében végzett mun­kájukról. A kiállítás elárulja, hogy a műszeripar a korszerű tech­nológia alkalmazásával 1959- ben még csak 14,5 millió, a múlt évben pedig 66 millió forintot takarított meg. A hasznos technológiai ki­állítás április 28-ig lesz nyit­va: A kiállítással egyidőben amkétokat rendeznek, ame­lyeken a műszeripar üzemei­nek szakemberei ismertetik legkorszerűbb, legeredménye­sebb technológiai eljárásai­kat. (MTI) EGY LÉPÉSSEL A kibővített gödöllői járási könyvtár ünnepélyes megnyitása Melagj;, .^fosinsőséges ünne­pük v<^Kogj(g^baton azoknak a gödollőieknek, akiknek szívügyük a művelődés és hónapokon át nagyon ne­hezen nélkülözték népszerű könyvtárukat, a Juhász Gyu­la járási könyvtárt. A fon­tos kultúrintézmény ugyanis évek óta tartó huzavona után végre megkapta a szom­szédságában levő üzleti he­lyiségeket és így valóra válthatta régi tervét, a meg­növekedett igények kielégí­tése érdekében korszerűbben berendezkedhetett megnagyobbított hajlékában. Amíg az átalakítási és be­rendezési munkálatok foly­tak, a könyvtár működése* Gólyapanasz Zsámbékon Nagy szívfájdalmat okoztak a zsámbékiak községi gólyájuknak. Hosszú évek óta jól berendezett fészkükben nevelték fiókáikat a községi tejbegyűjtő magas kémé­nyén. Ez volt a község közepének legmagasabb pontja. Mivel szem előtt voltak, a gyerekek sem háboríthatták őket. Április elején hogy hazaérkeztek a messzi Egyip­tomból, nem akartak hinni a szemüknek: hol a tészek? Ne gondoljanak rosszra, nem verték le gonosz embe­rek. Inkább nagy elővigyázatosan leemelték a kéményről s egy magas rúdra erősítve öt méterrel arrébb helyezték. Mindazt azért, mert a tejbegyűjtőt idén nagyobbítják, s a kazánt is működtetni fogják. Sajnos azonban, az ember mégsem gólya, nem isme­ri jól igényeiket. Az új fészekkel valami baj van. Gó- lyáék csak körülrepkedik, de utána nagy búsan féllábra állva, visszatérnek a kémény tetejére. Onnan kelepelik szerte a világba panaszukat. A zsámbékiak még egy kísérletet tesznek. Hosszabb rúdra szerelik a fészket, a kéménnyel egy magasságban. Reméljük, ez a megoldás tetszetni fog a házaspárnak s haladék nélkül hozzálátnak a családalapításhoz. K. M. ^TSiiÉI5, A .munkálatokat a napoKbän' fejeztek be és szombaton került sor a ki­bővített és újonnan beren­dezett szép könyvtár meg­nyitására. A megnyitó ünnepség ven­dégei igaz gyönyörűséggel tekintették meg a valóban ízlésesen és célszerűen beren­dezett járási könyvtár szép helyiségeit, új bútorzatát. Különösen a gyermekkönyv­tár keltett nagy tetszést, amely különbejáratú szobá­ban kapott helyet és igazi paradicsoma lesz az olvasni szerető gyerekeknek. Az ünnepségen képvisel­tette magát a megyei tanács, a megyei könyvtár és ott voltak a megye más járási i ,Jf81M1 jferir' rT k dolgozói is. 1 Bevezetőm Vörös Tibor, a Petőfi Színtűd művésze Vö­rösmarty Gondolatok a könyvtárbal*, című örökszép költeményét, mondta el mély átérzéssel Pl-kid / Blatniczky Gyula, a jáfási tanács vég-, rehajtó bizoítságám^.g3ííök> helyettese taí^üír megnyitó beszédet. A járási tanács — mondotta — mindenképpen nagy ünnepnek érzi az újjá­alakított és kibővített könyv­tár megnyitását, hiszen ez­zel a járás dolgozó népe ,-A nagv’ tHÜHsel fogadott beszéd után Csitos Lajos két szép áriát énekelt, majd Kovács Sándorné, a könyvtár vezetője mondott köszönetét a megyei és a járási tanács­nak, valamint a megyei könyvtárnak a gödöllői könyv­tár átalakításához nyújtott hathatós segítségért. Illési Stefi, a Petőfi Szín­pad tagja a Bartók—Kodály népdalgyűjtemény néhány szép darabját énekelte el nagy sikerrel, Földeák Ró­bert, a Petőfi Színpad fő­rendezője pedig Ady Endre: A megtalált könyv című köl­teményét mondta el hatá­sos előadásban. A kis kuitúrnjjisor befejez­tével nagy' lelkesedést kel­tett Remsey Györgynek, a fél évszázadnál hosszabb idő óta Gödöllőn élő és dol­gozó neves festőművésznek az a bejelentése, hogy leg­utóbbi- ^űrizsTkiállításának anyagából tíz festményt és húsz rézkarcot fölajánl a Gödöllőn létesítendő mú­zeumnak és magára vállal­ja, hogy a múzeum számá­ra letétként megszerzi a Gö­döllőn élt képzőművészek al­kotásait. Blatniczky Gyula vb-el­Tízezer Pest megyei úttörő táborozásának előkészületei Bár az iskolai naptár még csak háromnegyed évet mutat, a vizsgákig, s a nyár örömeit ígérő szünidőig még sok-sok számtanóra van hátra, me­gyénkben is megkezdődtek az úttörők nyári táborozásának előkészületei. A táborozás eddigi tapaszta­latairól, az idei tervekről, va­lamint az úttörővezetők képzé­séről szóló jelentést a na,pók­ban vitatta meg a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottsága. A megyei úttörő elnökség tíz esztendeje hozta létre a tá­borozási szakbizottságot, amely — kisebb megszakításokkal tevékeny irányítója az úttörők élményekben és tanulságokban gazdag táborozásának. A szak- bizottság kezdemenyezésére a Balatonzamárdiban működő központi vezetőképző táboron kívül a múlt esztendeig már tíz járás hozott létre hasonló jellegű táborokat. Ezekben el­sősorban a kisebb úttörőcsapa­tok ütöttek tanyát, amelyek technikai felszerelés hiányában önálló táborozásra nem voltak képesek. Az címűit év nyarán mint­egy kilencezer gyermek, körülbelül minden ötödik Pest megyei úttörő vette ki részét a táborozás örömei- ből. Noha ez a szám jóval maga­sabb az előző évieknél, koránt­sem elégíti ki az igényeket. Sajnos, sem a járási, sem az önálló táborok száménak gya­rapítására, vagy helyeik bőví­tésére nincs mód az igények­nek megfelelően, anyagi nehéz­ségek, illetve sátrak hiánya miatt. Bizonyos fejlődés mégis várható: a tavalyi kilencezer­rel szemben idén tízezer úttörő táborozására van lehetőség: Nagy gondot fordít a KISZ megyei bizottsága a táborokkal kapcsolatos nevelési és szerve­zési- feladatokra. A megyei táborozási szak- bizottság, s a járási titká­rok és táborozási szakfele­lősük szervezési munkájá­val párhuzamosan máris megkezdődött a nyári tá­borhelyek kiválasztása. Az élelmezési problémák megoldására kísérletképpen központi konyhává alakítják a zamárdi vezetőképző tábor konyháját. A Gyermekélelme­zési Vállalat kezelésében, meg­felelő korszerűsítés után ez a konyha biztosítja majd a Za­márdi környékén táborozó út­törők étkezését is. Ha ez a megoldás beválik, jövőre a Du­nakanyarban is központi kony­hát hoznak létre. A megnyitó ünnepség közönsége kap ismét egy értékes kul­túrintézményt. A könyvtárak­ra a művelődés területén rendkívül fontos feladat vár: közvetíteniük kell az irodal­mat és a tudományt a nagy- közönség felé. A megye könyvtárhálózata már eléggé kiépült, könyvállománya a felszabadulás óta megtízsze- I ruit_" reződött, de még mindig 1 messze elmarad a szükséglet1 mögött. A járás hatvanezer lakójának ugyanis jelenleg mindössze huszonötezer kö­tet könyvtári könyv áll ren­delkezésére. A cél az, hogy az Ötéves művelődési terv időszakának végére legalább nökhelyettes a járási tanács nevében nagy örömmel mon­dott köszönetét az ősz mű­vésznek és kijelentette, hogy a múzeum gondolatát a já­rási tanács a legnagyobb lel­kesedéssel karolja fel. A könyvtárnyitó ünnepély ezzel a szép akkorddal zá­(m. 1.) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Felajánlás május 1 tiszteletére A ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaság a megyéiben máso­dik helyen áll az állathizla­lás terén. A gazdaságnak május 1-ig 1300 darab ser­tést kellene értékesíteni, 1362 mázsa súlyban. A dolgozók — elsősorban a seriésgondo- zók — május elseje tiszte­letére a tervezett 1300 he­lyett 1700 hízott sertést hiz­lalnak fel. Március végéig kilencszáz darabot szállítot­tak le, április első felében pedig már hatszázat értéke­sítettek. Minden remény meg­van arra, hogy a felajánlott 1700 darabot is sikerül leg­alább százzal „megtoldani’“. Bolgár cirkusz vendégjátéka Néhány napig bolgár cir­kusz vendégszerepei Ceglé­den. A vendégművészek pro­dukciója iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Nagy sikert arattak a bohó­cok és kijutott a tapsból Vitanov bűvésznek is. Rajtuk kívül a közönség szívébe zár­ta a csodálatosan hajlékony Krisztinát, a tizenegy tagú Dobrits ugrócsoportot, Éva idomítónőt és három ügyes mackóját. Egy sakkjátszma - két év Szinte naponként kézbesít az albertirsai posta Szeiler József címére európai, ázsiai, sőt amerikai államokból le­velet. A sakk szerelmese Al­bertijáról gyakran két évig is elhúzódó játszmákat foly­tat ismeretlen partnerekkel Ausztriából, Lengyelország­ból, Dániából, Argentínából, Svédországból vagy Spanyol- országból. A kiváló mester- jelölt már gyermekkomban. megszerette a sakkozást. 1952- ben a járási bajnokság ke­retében sikerrel szerepelt a Ceglédi MÁV ellen. Később beiratkozott a Magyar Sakk­szövetség levelező versenyei­be és a csoportküzdelmekből mint győztes jutott fel egé­szen az első osztályig. Hat évvel ezelőtt kapcsolódott be a nemzetközi versenyekbe is. Az V. levelezési olimpia ke­rettagja lett rövid idő múl­va. Tagja az európai mester­osztálynak és játszmáira fel­figyeltek már az egész vilá­gon. Nemrég benevezett az Európa-bajnokságra. Tizen­négy külföldi ellenfele van, a mezőny győztese jogosult a világbajnokság középdön­tőjében a részvételre. Remél­jük, a komoly nemzetközi ve­télkedésen is eddigi sike­reihez méltóan szerepel az albertirsai sakkozó. MONDR ® VIPfigE Tanácsülés foglalkozott Monoron a művelődési ház és a könyvtár problémáival. Aa előterjesztés sajnálattal álla­pította meg, hogy a kulturális célkitűzések a lakosság kö­zömbössége miatt csak rész­ben valósultak meg. Ez külö­nösen a komoly tárgyú isme­retterjesztő előadásokra vo­natkozik. Dicséret illeti a szín­játszóidat. a tánccsoportot és a népi zenekart, áldozatkész működéséért. A múlt év folya­mán szabadpolcos rendszerű­vé átalakított monori könyv­tár több mint nyolcvanezer könyvvel állt a közönség ren­delkezésére. Egy év alatt az olvasók száma csaknem meg­kétszereződött. Sajnos, a könyvszaporulat nem képes lépést tartani az olvasók tá­borának gyarapodásával. Szép eredményt mutat a diafilm- kölcsönző szolgálat is. A zavartalan termelésért A monori Vasipari Ktsz va­sas részlegében új gép állt munkába. Csaknem hatvan­ezer forintért modern fúrógé­pet vásároltak. Az új beren­dezés a motorkerékpárhoz szükséges alkatrészek agyle­húzását végzi. Rövidesen meg­kezdik a vasas részleg mun­kagépeinek átköltöztetését az új épület nagy műhelyébe. Ezzel megszüntetik a túlzsú­foltságot, ennek következté­ben csökken a bálesetek ve­szélye és a zavartalan terme­lés feltételeit kellően bizto­sítják. Posle restante A postafiók régebben kizá­rólag a gazdag emberek privi­légiuma volt. A nagykőrösi határban, a fekete vasúti meg­állónál öt új bádog levélszek­rény díszeleg a falra erősítve. Ajtaján mindegyiknek apró postakürt és egy név. öt ter­melőszövetkezeti tag a kör­nyéken ide kéri érkező leve­leit, újságjait. A postásnak minden lakosra jusson egy-egy könyvtári könyv. A vb-elnökhelyettes beszélt a könyvtárosok hivatásáról. Ab­ban kell különbözniök a ke­reskedőtől, hogy portékáju­kat ajánlják is a közönség­nek, s elsősorban a könyv megszerettetésére törekedje­nek. Napernyő — fémből Az áruházak és üzletek ki­rakati vászon napernyőit 2—3 év alatt tönkreteszi a nap, tel­Megjutalmazták az országos ol vason a j)í ó-verseny nyerteseit A Móra Ferenc Könyvkiadó és a Tábortűz című ifjúsági lap az elmúlt esztendőben or­szágos olvasón a pl ó-versenyt indított az általános iskolások számára. A versenyt a fiatalok nagy érdeklődéssel fogadták, sok száz naplót juttattak el a könyvkiadóhoz. Az anyagok feldolgozása hosszú időt vett igénybe, s így csak most ke­rülhetett sor az oklevelek és á" könyvjutalmak kiosztására. Az irodalmi fejtörővel egybe­kötött díjkiosztó ünnepséget hétfőn tartották a Lapkiadó Vállalat kultúrtermében. A vidám, műsoros délutánon a verseny pesti nyertesei kap­ták jneg a jutalmakat, a vidé­kieknek postán továbbítják. jesen el pori ászt ja az anyagot, pedig erős lenfonalból szövik. A Fa- és Vászonredőnygyártó Vállalat dolgozói most újfaj­ta kirakati napernyőt készítet­tek, különlegesen ötvözött, vé­kony alumíniumlemezből. A vonalzó szélességű lemezszala­gokból összeállított napernyőt is fel lehet tekerni, tehát ugyanúgy működik, mint a régi, de sokkal erősebb. A kü­lönleges festékkel bevont le­meznek nem árt a tűző nap­sugár és az eső, sőt, még a vihar sem tudja széttépni. így tízszer annyi ideig lehet majd használni, mint a régi vászon- ernyőt; Bízik társaiban, bíz Valahányszor találkozunk, mindig akad mesélni valója. Egyszer az, hogy varrótanfo- lyamot szerveztek, máskor meg, hogy levél érkezett a csehszlovákiai Tátra Autó­gyár nődolgozóitól, meghívták őket vendégségbe. Legutóbb örömmel újságolta, hogy az „asszonyai” kézimunkakiállí­tást rendeztek a nemzetközi nőnap alkalmából, s hogy képzeljem el, az egyik mun­kásnő férjét sikerült rábeszél­ni: menjen, elvonó kúrára, próbáljon leszokni az ivás- ról. Pár évvel ezelőtt vidékről kerültek fel Markóék Sziget­halomra. A fiatalasszony az autógyár egyik üzemében he­lyezkedett el — esztergályos­nak. Űj környezettel, új em­berekkel kellett megismer­kednie, miközben az otthon- teremtés, a fészekrakás gondja is nyomta a vállát. Mégis, szinte heteken belül kapcsola­tot keresett az üzemi nőta­náccsal. A községben, ahol azelőtt éltek, végzett már ilyenfajta munkát, s ezután sem akarta abbahagyni. Ka­pott is a normáliaüzemben jó néhány megbízatást, amelyet ügyesen és gyorsan elvégzett. Markó Alajosnét váratlanul, s igen hamar tették meg a gyári nőtanács elnökének. Ez­zel egyidejűleg pedig a mun­kásellátási osztály előadója lett. Tengernyi tennivaló szakadt rá. Míg azelőtt a gépnél egy­szerű és könnyen megtanul­ható munkája volt, új munka­helyén önálló feladatot bíztak rá, többek között a gyári munkásszálló ügyeinek intézését. E „mellett” pedig vezetnie, irányítania kellett az autógyári nőtanács mun­káját. Mintegy nyolcvan asszony és leány volt az, akire szá­míthatott. Nem „játszotta meg” előttük^ a nagy vezetőt, az elnököt. Őszintén és nyíl­tan mondta el előttük prob­lémáit, nehézségeit. S talán ennek is köszönhető, hogy a nőmozgalom „törzsgárdája” azóta sem hagyta cserben. Körösen végeznek mindent. Együtt eszelik ki azokat az ötleteket, amelyekkel színesí­teni, gazdagítani lehet a gyá­ri nőmozgalom életét. S ezek­nek az ötleteknek, terveknek megvalósítása közben Markó­né „felnőtt” a funkciója mel­lé, s pótolni tudta a hiányzó alapot is. Először csak néhány köny­vet olvasott el, aztán elvégez­te az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát. Ér­deklődése megnőtt minden iránt, ami új és ismeretlen számára. Feladatával együtt­járt, hogy tudjon mindenről, ami az országban-világban történik. Az újságolvasás ter­mészetes és mágátólértetődő lett. Később pedig megpró­bálkozott az újságírással is. Az üzemi lapban nőrovatot indítottak, ennek egyik szerkesztője -;s cikkírója. Részt vett Salzburgban európai nőkonferencián. Ezt megelőzően igyekezett el <a nulmányokat folytatni a n zetközi nőmozgalom történe­téből. A konferencia után kö­vetkező otthoni beszámolót pedig kicsit lámpalázasan ugyan, de sokkal nagyobb biz­tonsággal, mint máskor — tartotta meg. Ilyen módon teltek a hóna­pok, esztendők. Ami annak­idején gondot, problémát je­lentett számára, az ma már nem az, de van helyette más és lesz is bizonyosan, ö azon­ban mindig azt mondja: bí­zik az „asszonyaiban”. S sza­vaiból, cselekedeteiből egyre inkább érezni, hogy bízik önmagában is. Ami pedig a kedvet és akaratot illeti, nos, abból bőven futja az elkövet­kező évekre. B. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents