Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-15 / 88. szám
1963. Április 15, vasárnap PEST MEGYEI ÍE^áftop Bencze Laji az elnök Lakóbizottságot alakítottak a gödöllői egyelem lakótelepének gyerekei I A legnagyobb hajó - ami Európában készült ba professzor, a Budapesti Állatkert igazgatója, megígérte, hogy a tavasszal ritka madarakkal, vízi szárnyasokkal í gyarapítja a gyerekek állat- ' kertjét, sőt, egy pónüovat is juttat a gyerekeknek, akik a nyáron a gondjaikra bízott park játszóterén kis szabadtéri bábszínházát állítanak fel. és megszervezik hozzá a szereplőgárdát is. A gyerekek lakóbizottsága elhatározta, hogy szoros baráti kapcsolatot tart fenn a felnőttek lakóbizottságával és segítséget nyújt a rendfenntartáshoz, a tisztasági szabályok betartásának ellenőrzéséhez és ^ a vagyonvédelemhez. 8 (m. 1.) ^ A 68 000 tonnás „Asa V. Call” az eddigi legnagyobb Európában készült hajó. A svédországi Uddevallavarvet hajógyárban épült egy kaliforniai szállítmányozási részvénytársaság számára. Ez a svéd hajógyár még további öt 68 000 tonnás hajót épít Tavaszi kirándulás 'rfc-TAT'*. — Komám, ha még egyszer azt mondod nekem: „A feleséged” — kapsz egy pofont...! negyvennégyen, 10 és 18 év közöttiek. Hönsch adjunktus elhatározta, hogy az egyetemi lakótelepen megszervezi a gyerekek lakóbizottságát is. A napokban alakuló ülésre hívta össze az idősebbeket, j akik nagy lelkesedéssel fo- j gadták a gondolatot és kimondották a gyermek lakóbizottság ! megalakítását. Elnökké Ben- cze Lajit választották, és választottak egy tizenkét tagú intéző bizottságot is, amely nyolc fiúból és négy leányból áll. A bizottság minden tagja kapott reszortot.. Külön felelőse van a sportnak, a kultúrának, a műhelymunkának, a játszótérnek, az óvodának és a zenének. A kicsinyek lakóbizottsága már fölvette a hivatalos kapcsolatot az egyetem vezetőségével, amely nagy szeretettel és örömmel karolta fel a kezdeményezést és hathatós támogatást ígért a kis bizottság munkájához. Helyiséget ad, amelyben a gyerekek pingpongozhatnak, felszerel számukra egy barkácsolóműhelyt, amelyhez gyalupa- dot, szerszámokat is ad. Az agráregyetem műszaki dolgozói arra vállalkoztak, hogy a kis műhelyben hetenként „egyszer-egyszer” bemutatót rendeznek a gyerekek számára az asztalos-, villanyszerelő- és lakatosmunkák fogásaiból és megtanítják őket arra, miként készíthetnek különböző huL'adékanyagckból nagyszerű játékokat. A , bar- kácsoléműhely felszereléséhez és fenntartásához az egyetemi szakszervezeti bizottság is értékes támogatást biztosított. Az egyetem könyvtára sem marad ki a mozgalomból: állományából kiválogat 150—200 ifjúsági könyvet,' amelyből a gyermek1- lakóbizottság megteremtheti saját könyvtárának alapját. Állatóvodája is lesz a lakóbizottságnak. Dr. Anghi Csa^\\\\\\\\\\\\\V\\\VS\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VN\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Wl\\\V\V\\\\ Az első kísérletezéstől a képcső sorozatgyártáséiig MINDIG AZ ELSŐ VONALBAN Párbeszéd négyszáz forintról — Elnézésükét kérem, hogy ezt a hivatalos ankét utáni „maszek” értekezletet megzavarom. önnel szeretnék beszélni. Röviden, néhány percre. Én tudósítom ezt a megyei fásítási ankétet,' s önről szeretnék írni, mint kitüntetettről... — Fontos ez? — Véleményem szerint fontos. — Hát — nézze ... Nem is tudom ... Maga ragaszkodik ehhez? — A lehető legjobban ragaszkodom. — De tényleg csak néhány perc... Várnak vissza a kollégák — és még annyi a megbeszélni valónk. És mindjárt utaznom kell haza. — Kocsérra. Ugye, a Petőfi Tsz? — Igen. — Tóth Róza főagronómus? — ujen. — Négyszáz forint jutalom, plusz dicsérő oklevél...? — Igen. — Látja, nem húzom az időt! A következő kérdés: mikor végzett az egyetemen? — Ötvenötben, Gödöllőn. — Mióta van a tsz-ben? — ötvennyolctól. — Mekkora a tsz’? — Háromezerkétszáz hold. Ebből körülbelül hatszáz a futóhomok. — Mennyit fásítottak? — Nyolcvannégy holdat. Hatvan őszén és hatvanegy tavaszán. Tavaly ősszel és most tavasszal a pótlást végezzük az erdőben ... Persze, még nem nagy erdő. Nyár és akác — gyökeres, csemeték voltak — a nyolcvan százaié- j: kuk megfogott. — Mielőtt a j tsz-be kerültem, a kocséri ta- í nácson dolgoztam. Százhúsz ? hold kanadai nyárt és aká-; cot telepítettünk. Ez már £ beárnyékolja a talajt, óvja, í védi... | — És szép. — Szép. Tudja, milyen ér-f kot! — Mondja — sablonos kérdés —, szereti a hivatását? A fákat, a földet, az embereket? — Ha így, kutyafuttában, és itt, Budapest közepén kérdi — valóban sablonos kérdés. Most tegyek nyilatkozatot, kezdjek el dicsekedni? — Igaz, ezt kár volt kérdeznem. — De mit vesz a négyszáz forintból? Valami tavaszi szövetet? — Ezt még nem tudom pontosan ... De részben szakkönyveket. Murányi József A szovjet polgári légiflotta speciális sarkrepülő egységei nagy szolgálatot tesznek a tudománynak: segítséget nyújtanak a legnagyobb szovjet északi-sarki kutatóállomás az „Észak—11’’ tudósainak. Ä képen: a sarkvidéki repülők utánpótlást szállítanak a . kutatóállomáM» gondolnák — a készülő televízióképcsőnek. Harminckét fokot mutat a hőmérő a kémiai ballonkészítő műhelyben. Ez kell, hogy ,a képcsövek megfelelően kiszáradhassanak. Állandó készenlétben kezelni a gépeket, trópusi melegben nem kellemes. Pedig nem a forróság az első számú veszély. Kémiai anyagok fenyegetik a testi épséget, egészséget. Vigyázni kell minden mozdulatra, sok üregen, zacskón, dobozon, ládán ott a figyelmeztető: „Élet- veszélyes !” Fényporos oldattal vonják be a ballon egy részét, és az oldat készítéséhez stroncium- nitrátot használnak. Vigyázni kell az emberekre a kémiai ballonkészítő műhelyben. Cseri József számára ez lelkiismereti kérdés. A vezetők prémiumát befolyásolják az esetleges balesetek, de az emberszerető művezető nem az elveszett forintok szemszögéből őrködik munkatársai egészségére és testi épségére: a balesetek elleni küzdelem első vonalában áll. Néha azonban baj is történik, mert nem elég, ha csak a művezető őrködik, mindenkinek be kell tartania az előírásokat. Nem panaszkodós ember Cseri József. Pedig akad gondja-baja. Kevés a szabad ideje, nem tud annyit olvasni, mint amennyit szeretne. Jó lenne nyelveket is tanulni, mert lépési kell tartani a külföldi kutatásokkal. Jó lenne utazni is, nem valahová a tengerpartra, erre nyílik mód, mert nyáron talán a Fekete-tenger mellé utazik, de hasznos lenne külföldi gyárakat látni. Tízezer óra a képcső élettartama. A magyarországi, illetve pontosabban a váci gyártás mögött azonban több év kísérletezése, áldozatos munkája húzódik meg. Amikor kényelmesen hátradűlünk a fotelben és az ernyőn megjelenik a kép, gondoljunk erre is. Molnár Károly Autóstop zés látni, hogy az én fáim hogyan gyarapodnak? Szinte érezni is, hogy nőnek?... Persze, azt látni kellene! Hatszáz hold futóhomok. Használhatatlan. Az emberek — a háromezer-kétszáz hold gazdái — nem hagyhatják parlagon ezt a hatszáz holdas „selej- tet”. A legkomiszabb részt fásítjuk. A többire majd gyümölcsöst és szőlőt telepítünk. Az erdő, a gyümölcs, a fa nemcsak szép és hasznos — de azt is jelenti, hogy győztünk, legyőztük a homokot. — Jó lehet legyőzni a homoMegtervezték, sőt össze is állították. 1952—53-ban már felcsillant az első reménysugár. Akadtak természetesen kishi- tűek is, akik ezt mondták: — Vegyünk külföldről képcsövet Ez drágább, de egyszerűbb. Soha az életber nem lesz Magyarországon képcsőgyártás. Csak nerr akartok a híres külföldi gyárakkal versenyezni? — De igen — versenyezni akarunk — válaszolta Cseri József, ha a kísérletezés sikerét valaki kétségbevonta. — Ma még jobb a holland Philips, vagy a nyugatnémet Te- lefunken képcső. Holnap azonban ml is ott leszünk a nemzetközi képcsőgyártás élvonalában. Kevés vita és sok kísérletezés jellemezte ekkor Cseri József és munkatársai mindennapos erőfeszítéseit. Nem lehet azonban korlátok közé szorítani az akaratot, a fantáziát. Nyolc óra a hivatalos munkaidő? A blokkolás a gyárkapunál azonban nem állítja meg az emberi agyat, de az elszántságot sem. Éjszaka is szaklapokat olvasott, új elképzeléseket mérlegelt Cseri József. És egyszer csak sikerült. Elkészült a képcső. Először csak egy, azután lassanként kezdődhetett a sorozatgyártás. Más ember ilyenkor nyugszik a babérokon, sütkérezik a dicsőség, az elismerés fényében. Cseri József azonban nem pihent. Bekérették a főnökségre. — Köszönjük a kísérletezést — mondták. — Szeretek az újért harcolni. — Tudjuk, Cseri elvtárs. Éppen ezért újabb feladatot bízunk önre. Kényelmesebb, egyszerűbb itt lenni az újpesti gyárban, dolgozni. A képcsőgyártás érdeke azonban mást kíván. Elmenne Vácra, az új üzembe? — El. — Nehezebb lesz, mint itt. Űj emberekkel, akiket tanítani kell. — Vállalom. — Lehet, hogy kevesebb lesz a fizetése, Cseri elvtárs. — "Megyek akkor is. Váci vagyok. Azt hiszem, hogy nincs nagyobb öröm, ha részt vehetek egy új üzem megindításában. Sokáig olyan álmos volt ez a város. Minden gyár újabb, friss véráram Vác életében. Azóta Cseri József a képcsőgyár művezetője, több mint harminc embSr parancsnoka Már eddig 120 000 képcső elkészítésében vett részt tevékenyen. Mintha a trópusokra érkezett volna a látogató. A forróság kedvez a délszaki növényeknek, az olaj- vagy a pálmafának — és kevesen Milyen kellemes hátradőlni £ fotelben és nézni a televíziót, Varázslatos találmány! A készülék az ember otthonába hozza a világot. Amikor a képernyőn megjelenik Gagarin „fantasztikus’- mosolya, a Madách Színház előadása, vagy Albert gólja — vajon ki gondol azokra, akiknek televíziónkat köszönhetjük? Tervezőkre, mérnökökre, szakmunkásokra, betanított munkásokra. Pedig áldozatos feladatot végeznek. Kísérletezések, álmatlan éjszakák jelzik életútjukat. Sokszor még egészségüket, testi épségüket is veszélyeztetik. . Ez világosodik meg a Váci Televíziós Képcsőgyár látogatói előtt. Hogyan születik a képcső? Ä görög mondavilág szerint Pallas Athene teljes fegyverzetben, harcra készen pattant ki Zeus fejéből. A képcső nem készül pillanatok alatt, nem repül be készen a készülékbe. Cseri József művezető nevezetes ember a gyárban, ott bábáskodott a képcső bölcsőjénél. Vác—Újpest—Vác. Ez jelzi pályafutását. Váci fiúként került az Egyesült Izzóba, jóné- hány esztendővel ezelőtt. Akkor, amikor nálunk az emberek még álmodni sem mertek arról, hogy televíziótulajdonosok lesznek. És az Egyesült Izzóban kísérletek kezdődtek. Mivel? Talán több merészséggel, fantáziával, mint technikai adottsággal. Cseri József bátor ember, mindig szeretett az első vonalban küzdeni. Műszer kellett? Az újonc szakemberek megkonstruálták. Gép kellett a kísérletekhez? Lassanként egész városrésszé fejlődik a gödöllői Agráregyetem lakótelepe, | amelynek szép, korszerű épü- | teteiben máris száznál több család lakik. Az idén újabb lakóépületekkel bővül a szép, parkosított környezetben j fekvő telep, két emeletes la- j kőház építését kezdték már | meg, amelyekben további ! húsz-húsz egyetemi család ; kap lakást. Az ittlaikó csalá- | dók száma tehát eléri a 150-et. Hönsch Fái egyetemi ad- i junktus kezdeményezésére ta- I valy alakult meg az egyetemi telepen a lakóbizottság, amely igen szép eredményekkel gondoskodik a rend fenntartásáról, a szép park ápolásáról és ‘fejlesztéséről és megfontolt határozataival szabályozza a telep életét. A lakóbizottság- nak köszönhető, hogy ezen ; a lakótelepen valósággal pél- j dás harmónia uralkodik. A lakótelepen igen sok, kö- I zel százötven gyerek él. A j legtöbbje egész kicsi, tíz éven j aluliak, a többi, pontosan Rövidesen megjelennek az Akadémiai Kiadó új szótárai Az Akadémiai Kiadó ebben a negyedévben több új szótárat jelentet meg. Előreláthatólag áprilisban hagyja él a sajtót Véghelyi Péter és Szily Ernő magyar—német orvosi szótára. Ugyancsak áprilisban kerül a' könyvkereskedésekbe Lukács Katalin magyar—szlovák kisszótára, amelynek szlovák—magyar 'megfelelőjét májusra tervezik. A közkedvelt Terra útiszótárak harmadik részeiként rövidesen kapható majd az egybefűzött angol—magyar és magyar—angol útiszótár Havas Lívia szerkesztésében. A francia nyelv finomságainak tanulmányozását segíti majd' elő Végh Béla és Rubin Péter Gallicizmusok című gyűjteménye, amely ötezer francia szólást és kifejezést tartalmaz, és előreláthatólag június végén jut a közönség kezébe. (MTI) — KEDDEN ÜLÉST TART a Hazafias Népfront váci járási elnöksége. Napirenden a termelőszövetkezeti demokrácia érvenyülésének kérdése szerepel. Sarkrepülők a tudomány szolgálatában