Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
2 1962. ÁPRILIS 1. VASÁRNAP Sok élménnyel gazdagodtak Szövetkezeti parasztok a fővárosban Mint arról szombati számunkban részletesen beszámoltunk, több mint ötszáz Pest megyei szövetkezeti gazda látogatott Budapestre a ceglédi és a monori járás termelőszövetkezetedből, kétnapos városnézésre. A nagyszabású kirándulást a megyei pártbizottság kezdeményezte, s a legjobban dolgozó szövetkezeti parasztokat a termelőszövetkezeti tagok önsegélyező- és biztosítási csoportja ingyen hozta a fővárosba. A kirándulók ragyogó tavaszi napsütésben ismerkedhettek meg fővárosunk nevezetességeivel, ellátogattak a nagyüzemekbe, megnézték a Parlamentet, szombaton pedig a város középületeit a Gellérthegyet és a hangulatos Óbudát tekintették meg. Ha borúsabbra fordult is szombat délelőtt az idő, a tsz- vendégefc hangulata nem csökkent. Tizennégy kényelmes, farmotoros Ikarus autóbusz vitte őket a város csaknem valamennyi jelentősebb létesítményéhez. Elsőként a Népstadiont tekintették meg, majd a milléniumi emlékművet. Sok csodálója akadt az óbudai amphiteatrumnak, a Halászbástyának és a budai vár romantikus utcácskáinak. Felkapaszkodtak az Ikarus-autó- buszok a gellérthegyi Citadellához, s többen a kazamatákból átalakított vendéglőt is meglátogatták. Délután színházlátogatás következett, Ez alkalommal Pest megyei tsz- parasztok töltötték meg a József Attila Színház széksorait, s nagyon sokat kacagtak, derültek a Mindent a mamáért című zenés vígjátékon. Este a kétnapos túra után. a pályaudvarokra szállították az autóbuszok a vidéki látogatókat. Sokáig emlékezetes marad ez a két nap a kirándulás résztvevőinek, sok-sok élménynyel gazdagodtak, s arról is meggyőződhettek, hogy alig- alig van már különbség a falusi és a városi emberek között. Felvételeink a kétnapos kirándulás egy-egy mozzanatát örökítették meg. Séta a Margitszigeten Vacsora a Gundel Étteremben (Gábor Viktor felv.) A TÖBBÉRT VERSENYEZVE 4 monon jtkrás sssövvi bvavti f/aadái versenyre* leérteik te betelni jttreis szövetkeseti f/eeaeleiit Gyümölcsfa tisztogatási, metszési bemutatók A közeli napokban gyümölcsfatisztogatási, metszési és permetezési bemutatókat szervez a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a megye termelőszövetkezetei részére. A bemutatókat járásonként szervezik meg. mindenütt a legfejlettebb, gyümölcstermeléssel foglalkozó termelő-szövetkezetekben. A bemutatókon az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek kiváló szakemberei tartanak előadást a nagyüzemi gyümölcstermelésről és a kora tavaszi teendőikről. A Kiskunsági Állami Gazdaság vezetői és dolgozói évről évre nagy sikereket érnek el az apajpusztai terméketlen szikes meghódításában. Az országos hírre emelkedett talajjavító öntözéses növénytermesztés mellett most újabb utakon is igyekeznek kiaknázni .a gyenge termőképességű földek erősen őrzött kincsét. A gazdaság ötéves tervében ezer hold szőlő- és nyolcszáz hold gyümölcsös telepítése szerepel, amelynek munkáit már megkezdték. Az idén szépen díszük majd a gazdaság százötven holdas gyümölcsöse, amelyből negyven hold a cseresznye, negyven hold a meggy, A mezőgazdasági termelés fejlesztésének problémái között fontos helyet foglal el a talajjavítás. A megye szántó- területének nagy része, mintegy ötven százaléka szorul javításra és ez a tény önmagában véve is jelzi a talajjavítás halaszthatatlan fontosságát, A megyei pártbizottság és a megyei tanács Vezetői, a talajjavító szakemberekkel együttműködve már eddig is jelentősen előre lendítették a Pest megyei termőtalajok ügyét, s jelenleg is méltó rangján tartják a talajjaví- ■tást. Elgondolkoztató és az első pillanatban talán lehangoló tény, -hogy megyénk több százezer holdnyi termőtalaja ,.súlyos beteg’', de koránt sincs helye pesszimizmusnak. Tény és való, hogy az elmúlt évszázadokban fokozatosan és állandóan pusztultak termőtalajaink, de a pusztulás okait már ismerjük és kezünkben van a megfelelő gyógymód. Véget vetettünk a kapitalista rablógazdálkodásnak és a természet vak erőit is szabályozni tudjuk. A termőtalajok betegségének gyógymódja talajtípusonként változó, s a korszerű talajtan feleletet nyújt minden égető kérdésre. Megyénk terméketlen, vagy gyenge termőképességű talajainak három fő típusát ismerjük, s ez a három fő típus határozza meg a talajjavító munkánk jellegét. Legnagyobb arjípyú javítási munkát kell végezni a futóhomokon és a gyenge termőerejű egyéb homokos talajokon, de nagy kiterjedésű savanyú erdőtalajaink és me- szes-szódás szikeseink is vanAz elmúlt hetekben brigád és munkacsapat értekezleten, közgyűléseken és párttaggyűléseken. tárgyalták meg a monon járás szövetkezeti gazdái, hogy mit tehetnek a termelési tervek túlteljesítése érdekében. Szinte egyöntetű volt a vélemény: leghelyesebb, ha a megye több termelőszövetkezetéhez hasonlóan, versenyfelajánlást tesznek a tervek túlteljesítésére. A termelőszövetkezeti tagok húsz hold a kajszi és ötven hold a szilva. Az idén még kétszázötven hold őszibarackot telepítenek, s a jövő évi négyszáz holdas kajsziültetéssel fejeződik be a gyümölcstelepítési munka. A szőlőtelepítési munkák az ötéves tervidőszak végéig tartanak, de már az idén is jelentős lépéssel jutnak előre. Az ősszel kétszáz holdon végzik el ezt a munkát, amelynek előkészületei már folynak. A gazdaság ugyanis zöldtrágyázással és mélyforgatással készíti elő szőlő alá a talajt, s a zöldtrágyát szolgáltató somkó- rót tavasszal kell elvetni. tes, hogy ezeknek a talajoknak a megjavítása ütközik a legnagyobb nehézségekbe, bár az utóbbi időben biztató eredményeket értünk el a gipsze- zéssel oldhatóvá tett káros talajsók kilúgozásával. Népi demokratikus államunk komoly erőfeszítéseket tesz Pest megyében is az elpusztult, vagy erősen leromlott talajok megjavítására. Külön állami szerv, a Talajjavító Vállalat Budapesti Igazgatósága irányítja ezt a küzdelmet. Egyelőre még szerény arányokban ugyan, de évről évre növekvő mértékben javítjuk termőtalajainkat és növekszik az erőnk e munka teljes befejezéséhez is. Maga a vállalat az idén négyezer holdon végez talajjavító munkálatokat, de az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek maguk is végeznek hasonló tevékenységet. Említésre méltó e téren a Kiskunsági Állami Gazdaság erőfeszítése, amely az ötéves tervben több mint hatezer holdnyi meszes-szódás szikest javít meg öntözéssel. A megye termelőszövetkezeteiben még kezdeti stádiumban vannak a talajjavítási munkák, bár a Talajjavító Vállalat ide összpontosítja erőfeszítéseit. Anyagi erőforrásaink növekedésével kétségtelenül sokat javul a helyzet, de az is az igazsághoz tartozik, hogy még a jelenlegi lehetőségeket sem használjuk ki teljesen. Az idén például a megye termelőszövetkezeteiben mindössze háromszáz holdon végeznek talajjavítást saját erőből, holott a lehetőségek és a kisebb termelési egységek felajánlásait a termelőszövetkezeti vezetők összesítették és ennek alapján született meg a termelőszövetkezetek vállalása. A közös gazdaságok ver- senyfelajánlásait a járási tanács végrehajtó bizottsága összesítette és az így elkészült járási versenyfelajánlást kibővített párt_ bizottsági ülésen vitatták meg. Az ülés elfogadta a járási irányszámokat és felhívással fordult a budai járás vezetőihez és szövetkezeti gazdáihoz, hogy az 1962. évi termelési terv túlteljesítése érdekében lépjenek párosversenyre. A monori járás termelő- szövetkezetei a verseny- mozgalom életrekeltésével a termelés csaknem valamennyi ágazatában túlteljesítik a terveket. A többtermeléssel lehetővé válik a felvásárlási tervek túlteljesítése is. A verseny eredményességét a több gabonában, takarmányban, húsban, tejben és egyéb terményben, illetve állati termékben lehet majd lemérni. Ez pedig végső soron a termelőszövetkezeti gazdák jövedelmének emelkedését eredményezi. A részletesen kidolgozott versenyfelhívás egyes pontjaiból itt közlünk néhányat. Ketöbb ezer hold megjavítására nyújtanának módot. Az állam által engedélyezett csaknem ötmillió forintos hosszú és középlejáratú hitel igénybevételén túl a tsz-ek saját erőforrásaikra is támaszkodhatnának, de kevés az ügybuzgalom. A legfőbb hiba forrása az a helytelen szemlélet, hogy a talaj javitás munkája meghalad-, ja a tsz-ek anyagi erejét és hogy a munka elvégzéséhez nincs elég helyi szakismeret. Legjobb cáfolata e helytelen nézetnek az inár- csi Március 21. Termelőszövetkezet példája, amely saját erőből kívánja elvégezni nemcsak a talajjavítást, hanem a javító anyag termelést is. E célból negyven holdas tőzegbányát nyitnak, hogy lápföl- des-tőzeges-trágyás keverékkel javíthassák meg homoktalajaikat. Hasonló adottságokkal más tsz-ek is rendelkeznek, csak a kezdeményezőkészség hiányzik. A talajjavítás ütemének meggyorsítása tehát nemcsak szükséges, hanem lehetséges feladat is, amelyet minden mezőgazdasági üzemben szorgalmazni kell. Minden mező- gazdasági vezető és dolgozó, aki felelősséget érez a termelés és a népjólét emelkedéséért, tartsa szívügyének ezt a munkát. Minden lehetőséget ragadjunk meg termőtalajaink javítására, mert a talajjavítás közügy — a népjólét emelésének fontos eszköze. nyérgabona-termelési tervüket 102 százalékra teljesítik a járás termelőszövetkezetei. A többlet gabonatermés ily módon 1650 mázsa. Túlteljesítik néhány százalékkal a többi gabonafélék tervezett termésátlagát is. A termelőszövetkezetek meghatározták azt is, hogy mit tesznek a túlteljesítés érdekében. Az őszi kalászosok fejtrágyázását április ötödikére befejezik, míg az ápolással április 20-ra végeznek. A növénytermelésben a ku- Icorica termésátlagát a tervezetthez viszonyítva holdanként 0,7 mázsával növelik, a burgonyáét kát móz-ával, a napraforgóét 0.2 mázsával, a borsóét 0,2 mázsával, a lucernaszénáét 0,5 mázsával, a silókukoricáét 5 mázsával, a kertészeti növények tervezett termésátlagait pedig átlagosan 5 százalékkal. Az állattenyésztésben alkalmazzák a fejlett zootechnikai eljárásokat. Egy-egy tehén évi tejtermelését a tervhez képest 50 literrel növelik. A száz kocára jutó malacszaporulatot két százalékkal növelik, a ser- tésihizlalásban pedig a havi 12 kilós súlvayarapodás helyett 13 kilót érnek el. Az egy-egy juh- ra eső gyapjútermelés a tervezett 3,8 kiló helyett 4 kiló lesz. A csirkenevelésnél két százalékkal csökkentik az elhullást és eev-eay kiló csirkehús termelésénél 10 deka vegyestakarmányt takarítanak meg. Az áruértékesítési tervet 102 százalékra teljesítik a járás termelőszövetkezetei s ezen bellii a kenyérgabona-értékesítési tervet négy, a tejbeadási tervet három, a hízottsertés-értékesité- si tervet négy százalékkal teljesítik túl. A monoriak versenyfelhívásukban meghatározták egyes mezőgazdasági munkák befejezésének halárideiét is. Ezek szerint a vetőszántást április 20-ig befejezik és a mélyszántások elmunkálásával április 10-re végeznek. A kora tavaszi növényeket — borsó, zab, zabosbükköny. tavaszi árpa, stb. — április 15-re elvetik. A versenvV-”--'”ást a napokban küldték el a budai járás vezetőinek azzal, hogy azt fogadják el és a versenyszerződést mielőbb kössék meg. Szuperszelektív vegyszerrel perzselik ki az arankát a lucernából Néhány évvel ezelőtt a kisüzemi gazdaságokban még eléggé általános módszer volt, hogy a lucernából tűzzel égették ki a sárga-aranka foltokat. Az állami gazdaságokban az idén már szuperszelektív vegyszerrel perzselik ki a káros növényt a lucernatáblákból. Ez a vegyszer úgy irtja ki az arankát, hogy közben nem tesz kárt az értékes takarmánynövényben. Az, idén először használt szuperszelektív vegyszert ösz- szesen 10 000 hold lucernaföldön alkalmazzák. (MTI) Nagymiklós István A rádió és a televízió műsora nak. Savanyú erdőtalajok a megye északi részében találhatók. Az egész szobi járás, valamint az aszódi és a budai járás nagy része savanyú erdófalaj. ami azt jelenti, hogy ezekben a járásokban főként meszezés a talajjavítási munka. Homokos beteg talajaink a megye nagy részén megtalálhatók, főként a középső és a déli részeken. A homok „szelidxté- sének” bevált módszere a lápföldes lignitporos keverék, amely nagy mennyiségű istálló- és műtrágyát tartalmaz. Meszes-szódás szikesek a Duna régebbi árterületein alakultak ki, nálunk a ráckevei és a dabasi járásban. IsmereVASARNAP KOSSUTH-RADIÓ 6.10: Zenés műsor. 7.15: Egy falu — egy nóta. 7.50: Falusi életképek. 8.10: Szív küldi szívnek, 9.05: Édes anyanyelvűnk. 9.10: Beszélgetés a zenéről. 10.00: Riport- műsor. 11.00: Zenekari hangverseny. 12.55: Hétvégi jegyzetek. 13.05: Népi zenekar. 13.30: Rádiólexikon. 14.00: A rádió gyermekcirkusza. 15.00: Kubai utijegyzetek. 15.20: Zongoramüvek. 15.51: Köny- nyűzene. 16.05: Uj zenei újság. 16.30: Bajnoki labdarúgó-mérkőzések. 17.30: Kincses kalendárium. 18.30: Operettrészletek. 18.45: Irodalmi műsor. 19.15: Tánczene. 20.15: Hangversenyfantázia. 20.55: Rádiójáték. 22.30: Zenekari muzsika. 23.20: Szórakoztató muzsika. 0.10: Éji zene. PETÖFI-RÁDIÖ 8.00: Orgonaművek. 9.00: Tánczene. 9.55: Miska bácsi lemezesládája. 10.35: Szív küldi. 11.45: Ri- portmüsor. 12.00: Operettrészlet. 12.34: Novella. 12.55: Művészlemezek. 14.15: Kamarazene. 14.45: Gazdaszemmel. 15.00: Népi muzsika. 15.27: Vidám zenés műsor. 16.30: Opera. 19.34: Felolvasás. 21.12: Tánczene. 22.20: Láttuk, hallottuk. 22.40: Nótacsokor. TELEVÍZIÓ 9.30: Ifjúsági filmmatiné. 1. Az ötszög titka. Országjáró úttörők Vas megyében. (TV-film, ismétlés). 2. Majoros István: Toldi Tihanyban. TV-játék. (Ismétlés.) 11.00: Déli harangszó előtt. 14.55: 13. sz. Magyar Híradó. 15.05: A Magyar Hirdető műsora. 15.25: Salgótarján—MTK bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése Salgótarjánból. 18.10: Afrika vadállatai. Német kisfilm. 19.00: TV-hír- adó. 19.20: Hírünk a világban Pálffy József jegyzete. 19.30: Va sárnapi vers. József Attila: A vf ros peremén. Előadja: Ladán' Ferenc. 19.40: Robin Hood. Ani'- rikai film. Kb. 21.15: Telespor’ 21.30: Hírek. HÉTFŐ kossuth-rAdiö 8.10: Operettrészlet. 9.00: Lányok, asszonyok. 9.30: Zenekari muzsika. 10.10: Az óvodások műsora. 10.30: Napirenden. 10.35: Népi zene. 11.00: Riportműsor. 11.30: Operarészletek. 12.10: Könnyűzene. 13.00: A költő szemével. 13.20: Zenés kalendárium. 14.00: Regény- folytatás. 14.15: Népi zenekar. 15.10: Uttöröhiradó. 15.30: Gyermekkórus. 16.00: Szív küldi szívnek. 17.15: Ötórai tea. 18.00: Rádiójáték. 18,20: Zongoraművek. 18.45: Pécsi kaleidoszkóp. 19.30: Felolvasás. 19.45: Hangszerszólók. 20.25: Tánczene. 20.55: Rádiódráma. 22.30: Verdi-est. 23.30: Könnyűzene. PETÖFI-RADIÓ 14.15: Kamarazene. 14.40: A gyermekrádió műsora. 15.00: Köny- nyűzene. 16.05: Előadás. 16.15: Operarészletek. 16.40: Beszélgetés. 17.00: indulók. 17.15: Riportműsor. 17.25: Zongoraművek. 18.05: Az if- hisági rádió műsora. 18.25: Mezei csokor. 19.05: Edith Piaf énekel. 19.25: Kubai dalok. 19.35: Édes anyanyelvűnk. 19.40: Szimfonikus zene. 20.20: Képzőművészeti riportműsor. 21.25: Beszélgetés. 21.10: Tánczene. Javítsuk meg termőtalajainkat Nagyarányú szőlő- és gyümölcsös telepítés a Kiskunsági Állami Gazdaságban
