Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-13 / 60. szám
1962, MÁRCIUS 13, KEDD rear MEGYEI ^trfap A nagyobb jövedelemhez több áru A munkuversenyszervezés tapasztalatai a ráckevei járásban Tavasz a dunabogdányi Úttörő Tsz kertészetében telefonkagylóért nyúlt, s a helyszínről hívta fel a me- j gyei tanács illetékes hiva- j tálát. Ez a gyors és hatá- I sós intézkedés megelégedcs- ! sei töltötte el a járás veze- I tőit. Elmondották, hogy az: ' ügyintézésnek ez a gyors és ; ! ei'edményes módszere az ő ! számukra is tanulságul szol- i gál. , ; ; A tanulság levonására más j i tekintetben is sor került a • • bizottság ülésén. A burgonyave Lőgv/mó beszerzésével kapcsolatban többször és más ; években is merültek fel ne- kézségek, s ez a tény új utak í keresésére ösztönzi a járási \ vezetőket. Biztató kísérletek : indultak a járásban arra, \ hogy helyben szervezzék meg \ a vetögumó-termelést, A já- í rési mezőgazdasági szakem- j berek megállapították, hegy • a ráckevei járásban is lehet j jó minőségű vetőgumót tér- < rneszteni, ha megfelelő og- \ rotechnikát alkalmaznak. Az < évszázadok óta kialakult ve- \ tési idő megváltoztatásával í igyekeznek elkerülni a vírus < betegségeket, amelyek a búr- i gonya leromlását okozzák. \ Április helyett május vé- | géu, június elején vetik j el a vetőgumónak szánt \ burgonyát e célból, ; * amely beérik még az őszi j fagyok beállta előtt. S hogy! a vetógumó-termesztés a le- ! hető leggazdaságosabb le- ; gyen, nem főnövényként, ha- : nem őszi takarmánykeverék i után. másod növény ként tér- : mesztik a burgonyát. Az idén ; egyelőre csak hatvanöt hol- ; dón kísérleteznek, s ha be- ; válik, jövőre bátrabban lép- ; nek erre az útra. A szocialista munkaverseny" útján történő árutermelés számos kérdését vitatták meg a megyei és a jáiási elvtársak Ráckevén. Farkas elv- [ társék még arra is szakítot- I ia&láfff:’ hogyha helyszínen: , a szigetbecsei Vj Élet Tsz- ben js tanulmányozzák ezt j az alapvetően mai és fon- : tos kérdést. A járási és a j helyszíni beszélgetésekből | egyaránt kitűnt: a szocialista í mun-kaversenyben történő j többíermelés a dolgozók és j a vezetők közös szívügyévé vált a ráckevei járásban. ‘ Nagymiklós István 1 A napokban bizottság értékelte a szocialista munkaverseny tapasztalatait a ráckevei járásban. A járási tanács három vezetőjén kívül tagja volt a bizottságnak dr. Farkas 1 Mihály, a megyei tanácá titkára és Radios Ferenc elvtárs, 1 a megyei pártbizottság munkatársa is. A tsz-ekljen kibontakozó lelkes versenyszellem sok szép példája került szóba a bizottság ülésén, amelyről az alábbiakban számolunk be. A járási pártbizottság és a tanács mezőgazdasági osztálya — gazdag tapasztalataira és helyi ismereteire támaszkodva — maximális segítséget igyekszik nyújtani a tsz-eknek. A járási elvtársak — igen helyesen — azt tartják, hogy a szocialista munkaverseny elsősorban a tsz-ek Visszavonzas ÜÉ (Szegő Gizi rajza) Árt-e e kanárinak a televízió? Külföldi közlések alapján újabban nálunk is olyan hiedelmek kaptak, lábra, hogy a televíziós készülékek különböző kártékony sugarakat bocsátanak ki. Sőt, hír szerint a norvégjai Bergen városában a televíziós készüléknek az ember számára hallhatatlan hanghullámai órák alatt a házi papagájok és kanárik százait ölték meg. Legkiválóbb szakembereinket kérdeztük meg, van-e valami alapja az ilyen aggálynak. A felvilágosítás szerint a televíziós készülék valóban bocsát ki valami gyenge, röntgenhez hasonló sugárzást. Az embert azonban rendszeresen érik nemcsak a föld kialakulása óta állandóan jelenlevő természetes, hanem a civilizáció fejlődése folytán egyre szaporodó mesterséges sugárzások is. Ilyenek például az orvosi röntgenkészülékek, az atomkísérletekből eredő radioaktív csapadékok és a különböző műszerek — például a közönséges órák — világító számlapjai által kibocsátott sugarak. Mindezekhez képest a televíziós készülékek ionizáló sugárzásának mértéke a százaléknak csak tört részében feiezhető ki. Nem tételezhető fel tehát, hogv akár a legkisebb élőlényekre is bármilyen hátrányos hatása lehetne. A Bergenből érkezett hírrel kapcsolatban pedig dr. Tarnó- czv Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia akusztikai kutató csoportjának vezetője elmondotta, hogy elvileg a hang csakugyan tud ölni, még embert is. Hallható hang okozta halálesetről azonban még sohasem hallottunk, mégpedig azért, mert ehhez legalább ezerszer olyan erősnek kell lennie a hangnak, mint a közvetlen közelből elsütött ágyú döreje. A televíziós készülékek ..hallhatatlan hangjai” az úgynevezett ultrahangok közé tartoznak. Ha nagyon erősek, az ultrahangok is sok mindenre kénesek. Olvan gyors és erőszakos rezgést idézhetnek ele oeidniu a sebekben. ami ke- roénvro tö^í» a tojást, ső1 súlyos égési sebeket is okozhat. Csakhogy már a készülékben keletkező ultrahang ..erőssége'’ is messze alatta marad' á Veszélyes értéknek, nem is beszélve a többszörös akadályon keresztül a szabadba jutó hullámokról. A norvégiai. illetve a bergen i tv-készülékeket nem is- rrierjük, de a nálunk haszná- | latos vevőkkel kapcsolatban | semmiféle aggodalomra nincs j ok. A készülékeinkből kiáram, ; ló ultrahangok nemhogy cm- i bér nők. de a kanárinak és a ! papagájnak, sőt a legapróbb j rovaroknak sem árthatnak. Húszezer fej saláta fejlődik a melegágyakban n BUDAPEST ÍQj > PINTFR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: lány szívverése egy pillanatra kihagyott. Ott lebegett a faihoz tapadva, a mélység fölött, csuklóit vasmarokka! szorították. Sikítani akart, de nem jött ki hang a torkából. Rettenetes félelem tett rajta úrrá. — Húzzatok vissza ... — Igen. vagy nem? — Igen ... Reggel csapzottan, megtépázva. sápadt arccal, karikás szemekkel bandukolt haza Beke Mari. Tulajdonképpen maga sem tudta, hogy történt, mi történt. Csak egyet tudott, hogy kegyetlen éjszaka volt. Félt még önmagától is, s a lakásba úgy osont be, hogy Lajos bácsiék ne vegyék észre. Ledobálta magáról a ruhát, és bebújt az ágyba. Annyi ereje sem volt, hogy sírjon ... Forraiék egyedül engedték haza a lányt, ők még ott maradtak elszámolni Magdával. A pénzen vitatkoztak. Forrai kerek perec megmondta, hogy nincs egy fityingje sem. de az ezrest meg fogja szerezni. — Csak még azt nem tudom. honnan ... — mondta a többieknek. — Ki kell valamit sütni. Mégpedig gyorsan, mert már egy alzó grandom sincs a fizuból... Szép vasárnap délelőtt volt, amikor ők még mindig Magda lakásán törték a fejüket, hogy honnan szerezzenek pénzt. Mari ezalatt már javában aludt. Még arra sem ébredt fel. amikor Klári néni odalépett hozzá, megfogta az állát és megnézte jobbról is, balról is a lány arcát. Mari arcán kék foltok voltak. A fejét csóválva hagyta el a szobát. — Na látod, ez lett a KISZ- mulatságból... — szidta a férjét aki meggyőzte őt is. hogy a lányt igenis el kell engedni a KISZ-bálra. — Csak azt nem tudom, mit csinálhattak vele. Úgy néz ki, mintha összeverték volna. S nézd meg a cipőjét, hogy össze van taposva ... Biztosan tánc közben ráléptek a lábára — dohogott magában Lajos bácsi. — Tánc közben verték ösz- sze az arcát? Biztos berúgat- tá'k és összetörte magát... Már kész volt az ebéd. de Mari még mindig aludt. Klári néni felkeltette. — Mit csináltak veled? Mari nyújtózott egyet, s kezével kidörzsölte szeméből az álmot. Mintha mi sem történt volna, fölállt, és homlokon csókolta Klári nénit. Az asz- szony megenyhült. — Keringőztünk, és én elestem a nagy forgásban . . ösz- szevissza vertem az arcomat. Még az orrom vére is eleredt... — Jobban is vigyázhatnál magadra ... Jó; érezted magad? — Nagyon ... — füllentett- Mari, mert abban a pillanatban. ahogy kiszállt az álom a szeméből, eszébe jutott az éjszaka. Egészen addig a pillanatig, amíg be nem léptek Magda lakásába, valóban jól érezte magát. De ettől a perctől kezdve már keserű szájízzel emlékezett vissza mindenre ... Mindenesetre Klári nénivel és Lajos bácsival sikerült elhitetni a kék foltok eredetét... Irtózatos tett volna, ha megtudják. mi történt. Nem a szidástól, vagy veréstől félt... A szégyentől! Hétfőn délelőtt az üzemben a fiatalok nevetve mesélték egymásnak szombat esti élményeiket. Mindenkinek volt valami mondanivalója, valami érdekessége a szombat esti „muriról”. Nehezen akart indulni a munka annyi volt a beszélnivalóiuk. Fellegi időnként oda-odasündörgött Mari mellé, de még a lány nézésétől is visszariadt. Beke Mari úgv nézett rá. mintha ott. helvben ki akarná oltani az ö életét. Ezekben az órákban a fiatal lánv gyűlölt minden férfit és undor fogta el. ha nadrágot látott. De délutánra már lecsitult, leülepedett benne a vihar. A gépzaj, a szerszámok csattogása? a fiatalok nevet- gélése feloldotta benne az óriási feszültséget. Már For- raira se gondolt olyan gyűlölettel. Csak Magdát kerülte. Tudta, hogy Magda végignézett mindent, látta, hogy mi történt... Mégse sietett a segítségére! De amikor, a munkaidő végén Magda odalépett hozzá, hogy tartsanak együtt, nem volt bátorsága elzavarni. Félt, hogy az elvált asszony kiáll a munkahely közepére, és kikia- bálja. mi történt vele. Először szótlanul mentek a gj'orsvas- úthoz, aztán közömbös dolgokról beszélgettek... Teltek a hetek, Fellegi már lemondott arról, hogy valaha is udvarolni fog ennek a lánynak. A KISZ-vezetőségben már szólni sem mert Beke Mariról, mert abban a pillanatban kinevették. Pedig érezte, hogy itt nemcsak vonzalomról van szó, hanem arról is, hogy a lányt közelebb keltene hozni a KXSZ-hez. felleginek nem tetszett az. ahogyan ez a vezetőség dolgozott. Például milyen gyorsan elfelejtették a saját határozatukat. hogy a Beke Marival foglalkozni kell meg kell hívni a KISZ-rendezvényekre. könyveket kell ajánlani neki. stb. S Fellegi jól látta, hogy ez abból fakad, amiből a többi hiba: csak akkor érezték jói magukat, ha egymás között voltak, minden tervüket úgy éDÍtették fel, hoev annak végrehajtásában csak a KTSZ-ta- gok vehettek részt. Zárt kollektíva volt ez. s bár sokat segített a gyárnak, hiszen csupa telkes fiatalokból állt mégis elharapózott közöttük valamiféle egészségtelen magukba- zárkóző szemlélet. (Folytatjuk) Varsóba utazott az Akadémia küldöttsége Varsóba utazott a Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége: Szabó Imre akadémikus, főtitkárhelyettes, Kónya Albert levelező tag és Vass Zoltán Péter, az Akadémia nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője. A magyar küldöttség részt vesz a szocialista országok akadémiáinak tudományos együttműködését tárgyaló konferencián. (MTI) Új magyar operabemutató Az Állami Operaház vasárnap este új magyar egyfel- vonásos operát mutatott be. Petrovies Emil C’est la Guerre (Ilyen a háború) című művét. A főbb szerepeket Melis György, Mátyás Mária, Ilosfalvy Róbert, Ud- vardy Tibor. Szilvássy Margit és Faragó András énekelték. A zenekart Blum Tamás vezényelte. Az ÉRDÉRT Vállalat miskolci és nagymarosi szörp- készítő üzemében évről évre nagyobb mennyiségű. ízletes erdei szörpöt készítenek. 1960-ban húsz vagon. 1961- ben hetven vagon szörp készült, az idén pedig már több' mint száz vagonnal átiítansk elő. Először csak az erdei i málnát dolgozták fel, ké- j sőbb rátértek a szamóca, a som, a szeder, az áfonya, a ,\V\\\\\\\V\'ÄV\V,\\\\\\\\\’>wwwwwwww vádkörte és a vegyes érdéi szörp készítésére is. A májusban kezdődő új szezonban mind a hét szörpíajtából nagyr mennyiséget hoznak forgalomba. Az ÉRDÉRT szakemberei megszervezik az erdei gyümölcslé készítését is. A kísérletek eredményeként először szeder-, málna-, illetve somiét hoznak forgalomba. (MTI) V\\W.\\\\\\\\\\\\\\\\Vft\\\\\\\\\\\\\\\\\\ Az üvegházban 1000 négyzetméter területen hagymát ültetnek. Az értékes áru — mintegy 18 000 csomó — a salátával együtt öt héten belül piacra kerül (Gábor Viktor felv.) V\\\N\\>VVWV\\\\\V\\\V,\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\VvVW.\\\\\\\\\\\' Áfonya-, szamóca-, vadkörteszörp Hétféle erdei szörpöt hoznak az idén forgalomba ügye, ezért a kezdeményezést és a döntő szót a falusi kommunistákra bízzák. Nem írták elő például, hogy egy-egy termelőszövetkezet, vagy brigád miből, mennyit vállaljon elvégezni, hanem a helyi lehetőségek figyelembevételének fontosságát hangsúlyozták. Azt azonban, hogy melyik tsz-ek termelési adottságai hasonlók, a járásnál tudják jobban, s ezért a versenytársakra a járási pártbizottság, illetve tanács vezetői tettek javaslatot. Ezt a javaslatot február 25-ig valameny- nyi termelőszövetkezet megismerte és elfogadta. Appel János elvtárs. a járási tanács titkára elmondotta, hogy március 1-ig már több tsz beküldte versenyvállalását a járási tanácshoz. A tsz-tagság általában 5—10 százalékkal több árutermelést vállalt a tervezettnél, ami azt bizonyítja, hogy nem látványos, megtart hatatlan ígéretekről, hanem megfontolt, reális határozatokról van szó. Ezt bizonyította konkrét adatokkal Csizmazia László járási főkönyvelő és Komiéi Bálint üzemszervező is. A járási pártbizottság és a járási tanács vezetőinek mély felelősségtudatát jelzi az a tény, hogy a biztató eredmények mellett a nehézségekről is tájékoztatták a megyei vezetőket. A többi között elmondották, hogy a járásban 1500 holdon kívánnak termeszteni burgonyát, de a ve- tőgumó csak mintegy 750— 800 holdhoz áll rendelkezésre. Igaz, biztató ígéretek hangzottak el a hiány pótlására, de biztos, ami biztos: még egyszer kifejezésre juttatják aggodalmukat. Hasonló, bár kisebb arányú probléma jelentkezett é korai burgonya-vetögumónál is; amgJXev, man sen megoldani. A szocialista munkaverser.v szervezésének problémáiról szólva elmondották a járási elvtársiak, hogy nincs elegendő munkavállalási lap a tsz-ekben. A nyomtatványok elkészítését a megyei tanács vállalta, de csak hiányosan látta el a ráckevei járást. Far-kas elvtárs nyomban a ! — Na fiúk, nyomás ki a für(dőszobába. , ! — Dehogy megyünk... — ! tiltakoztak a többiek. ; — Kimentek, ha mondom. \ Csak a Csuti marad itt, meg \ a Magda. ! Markos és Klement kisom- | fordáit a szobából. Forrai rávetette magát a lányra. Mari J kézzel-lábbal szabadkozott és í sikított. Forrai beszólította ^ Klementet. J — Fogd meg a másik kar- £ iát — utasította Klementet. £ Megfogták a lányt, kinyitot- ff ták az ablakot és odavonszol- £ ták a párkányhoz. — Pillants le ... Elég mély? !! Mari kinézett az ablakon. A ^ második emeleti lakásból jól lehetett látni a 15—16 méteres ff mélységet. ff — Igen, vagy nem? — kér- f, dezte Forrai most már utasí- 2 tóan a lányt. £ — Nem ... — Válaszolta elhaló hangon Mari. Arca ha- í lottsápadt volt. kavargóit ben- ^ ne az ital is. 2 Csuti és Magda egv pilla- 2 natra odafigyeltek, de aztán ff úsv tettek, mintha nem is lát- 2 nák. mi történik az ablakban. ff Forrai és Klement. megrasad- ff ták a lány csuklóját és átlen- dítették az ablakpárkányon. A
