Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t ' AZ MSZMP PEST; VI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1962. MÁRCIUS 2, PÉNTEK Együttes erőre# Ma kezdi meg kétnapos tanácskozását a MÉSZÖV VI. küldöttközgyűlése. A kül­döttközgyűlést megelőzően va­lamennyi földművesszövetke­zeti szervnél lezajlottak a be­számoló vezetőségválasztó taggyűlések, közgyűlések, kül­döttértekezletek. Mindez egy jelentős eseményre való ké­szülődés jegyében történt: a SZÖVOSZ V. kongresszusá­ra készülnek földművesszö­vetkezeteink. A ma kezdődő megyei kül­döttközgyűlés négy esztendő eredményeit, munkásságát elemzi, s bár nem akarunk elébe vágni az értékelésnek, megállapíthatjuk, eredményes, sikerekben gazdag négy esz­tendő volt ez. Különösen, ha azt figyelembe vesszük, hogy a négy esztendő alatt döntő változás ment végbe a falvak életében, megteremtődött a szocialista nagyüzemi mező- gazdaság, amelynek egyik hange« hirdetője éppen a íöldművesszövetkezetek háló­zata volt, s nemcsak a szer­vezés napjaiban mutattak példát a földművesszövetke­zeti vezetők, elsőként lépve a közös útra, hanem később is, amikor például több mint száz szakembert adtak át a földművesszövetkezetek a termelőszövetkezeteknek. A testvéri megértés, az együttműködés, a közös erő­vel az egyazon cél felé való törekvés jellemzi ma a föld­művesszövetkezetek és a ter­melőszövetkezetek kapcsola­tát. Ennek az együttműkö­désnek, megértésnek tudható be elsősorban, hogy évről év­re javul a város ellátása szempontjából oly fontos fel- vásárlási munka, s például az elmúlt esztendőben zöldségből és gyümölcsből 52.6 százalék­kal többet vásároltak fel a földművesszövetkezetek, mint négy évvel ezelőtt. A nagy­üzemi gazdálkodás új lehe­tőségeit ki lehet és ki is kell használnia a földműves­szövetkezeteknek, s ugyanak­kor minden támogatást még kell adniok a termelőszövet­kezetek számára. Ennek a kölcsönösségnek a jegyében születhetett pél­dául olyan eredmény, hogy 1961-ben a földművesszövet­kezetek 185 termelőszövetke­zettel kötöttek szerződést egye­dül zöldségtermesztésre, de ez a kölcsönösség biztosítja a mindinkább zavartalan ipar­cikk, gazdasági felszerelés ellátást is, a termelőszövet­kezetek részére. A földművesszövetkezetek tevékenysége igen sok irányú és a falu életének szinte min­den területét felöleli. A majd­nem másfél százezernyi tag, amely a földművesszövetke­zetekben tömörül, a falu leg­jelentősebb tömegszervezeté­vé teszi a földművesszövetke­zeti mozgalmat, s mind több jele van annak, hogy e sze­repet a földművesszövetkeze­tek be is töltik. Harminc- három földművesszövetkezeti kultúrcsoport tevékenykedik a megyében, de a földműves­szövetkezet segíti a mező- gazdasági munka szépségeinek megismertetését a fiatalok­kal is. Míg 1959-ben mind­össze két ifjúsági szövetke­zet működött megyénkben, addig 1961-ben már hetven volt a számuk, s ebben az esztendőben további ifjúsági szövetkezetek megalakítására kerül sor. A földművesszö­vetkezet siet segítségére a ta­karékos, s nagyobb kiadással bajlódó embernek — a taka­rékszövetkezetekkel. Lehetne a példák sorolását folytatni tovább, de ezek is meggyő­zően bizonyítják, hogy a falu életének szinte minden terüle­tén szerepe van a földműves­szövetkezeteknek, s szerepü­ket mindinkább magasabb színvonalon, a napról napra növekvő körülményeknek megfelelően látják el. A falu szocialistává formá­lása jelentős szerepet ró a iöldművesszövetkezetekre is. Kis dolgoktól a nagyokig, min­den feladatban ott kell lennie a földművesszövetkezeteknek, s a falu változó, növekvő igé­nyeit nekik kell kielégíteni, il­letve magasabb fokra emelni, segíteni a helyes ízlés formá­lását, hozzájárulva a falusi la­kosság életének még kulturál­tabbá tételéhez, a maga eszkö­zeivel, így is elősegítve a vá­ros és falu közötti különbség megszüntetését. Ez az igény kihat a földmű­vesszövetkezeti bolthálózatra is, de persze nemcsak arra. Ma megyénkben 146 község áruellátása teljes egészében a földművesszövetkezetekre vár, s ez lényegében a megye döntő többségének ellátását jelenti, ami felelősségteljes dolog. Bár évről évre javul a földműves­szövetkezeti kereskedelem kul­turáltsága, s jelentős összege­ket áldoznak ilyen célra, még mindig elég sok a kifogásolni való. Megyénkben 172 új rend­szerű, azaz önkiszolgáló, önki- választó földművesszövetkezeti bolt működik. Ez helyes, s mindenképpen méltánylásra illő eredmény. De ugyanakkor még jelentős feladatok van­nak például a külterületek el­látásában, s elsősorban itt kell számottevő eredményt elérni az elkövetkezendő időszakban. Fokozni kell a kereskedelmi egységek kulturáltságát, s nerr, különben a kereskedelmi dol­gozók hozzáértését, szakmai ismereteit, s sokat kell tenni az udvarias, készséges kiszol­gálás érdekében is. Nemcsak a kereskedelem tartogat jelentős feladatokat a földművesszövetkezetek, szá­mára, hiszen a falu életének sok más területe is cselekvő, segítő kézre vár. Ilyen terü­let például a szakpropaganda, ahol könyvárusítással, a szak­könyvek ajánlásával, előadá­sokkal, tanfolyamokkal sokat tehetnek a földművesszövetke­zetek. De ilyen — még na­gyobb erőfeszítéseket megkí­vánó — feladat a szolgáltatá­saik. kérdésének megoldása. Gyorsabb, rugalmasabb intéz­kedésekkel siettetni kell e fo­lyamatot, megteremtve a fal­vakban azokat a szolgáltatáso­kat, amelyekért ma még igen költséges utakat kell tenni a a városba, vagy jobb esetben a járási székhelyre. A golyós­toll töltés apróság, de amikor tizenöt-húsz kilométert kell vo­natozni érte, rögtön nem apró, hanem nagy bosszúság. Pedig ma már falun is golyóstollal írnak, s nem megnyalt plaj- básszal! Az igényekhez való gyorsabb alkalmazkodás — egyben feladat is a földműves­szövetkezetek számára. Néhány feladatot említet­tünk csak a sok közül, amely a földművesszövetkezetekre vár. Az eddigi eredmények egyben annak biztosítékai is. hogy e feladatok ugyancsak sikerrel valósulnak meg. E fel­adatok megszabásában, s a kö­vetendő út kijelölésében, a munka irányának megmutatá­sában jelentős esemény a MÉ­SZÖV VI. küldöttközgyűlése, amely minden bizonnyal hasz­nos. eredményes munkát vé­gez, még jobban egyesítve az erőkét a falu életének szebbé, jobbá tételében. ' , HAZASZÁLLÍTJÁK KÁROLYI MIHÁLY HAMVAIT A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Károlyi Mihály 1955-ben külföldön elhúnyt, hamvai ed­dig Angliában nyugodtak. Népünk és kormányunk tisz­telettel adózik a nagy magyar hazafi emlékének, s özvegye óhajával egyetértésiben a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány lépéseket tett hamvai­nak hazaszállítására. Az il­letékes angol szervek ehhez hozzájárultak, s biztosítot­ták a szükséges segítséget. A temetés megrendezésére a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa bizottságot küldött ki. A bizottság el­nöke: Kállai Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A leszerelés napjaink legfontosabb, leghalaszthatatlanabb problémája Hruscsov üzenete De Goulle-hoz Moszkvában közzétették, N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek Charles De Gaulle-hoz, a Francia Köztársaság elnöké­hez 1962. február 27-én kelt üzenetét. Az üzenet szövege a következő: Tisztelt Elnök Űr! Nagy figyelemmel tanulmá­nyoztam az ön válaszát arra a február 10-én kelt üzene­temre, amely tartalmazza a szovjet kormány javaslatát, hogy a tizennyolchatalmi bi­zottságban a leszerelési tárgyalásokat a legmaga­sabb tisztséget betöltő ál­lami vezetők kezdjék meg. Amikor elhatároztam azt a javaslatot, hogy a tizennyolc­hatalmi bizottságban a tár- í gyalásokat a legmagasabb | színtű állami vezetők részvé- I telével kezdjék meg, az a ki­Ál áj módszerek a bemutató gazdaságok Tanácskozás Alsógödön Éppen egy esztendeje, hogy a Földművelésügyi • Miniszté­rium rendelkezése alapján o legeredményesebben működő állami gazdaságokat és ter­melőszövetkezeteket bemutató gazdasággá jelölték ki. A fő célkitűzés az volt, hegy ezek a mezőgazdasági üzemek el­terjesszék a korszerű agro trdinikai módszereket, s a tapasztalatokat átadva, segít­sék a gyengébb termelőszö­vetkezeteket. Megyénkben 24 állami gazdaságot és 13 termelő­szövetkezetet jelöltek ki bemutató gazdasággá. Közöttük olyanokat, mint például a Felsőbabáéi Ál­lami Gazdaság, a ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaság, az inárcsi Március 21 Ter­melőszövetkezet, vagy a ceg­lédi Kossuth Tsz. Tegnap délelőtt megyénk bemutató gazdaságainak ve­zetői, a járási és a városi tanácsok mezőgazdasági osz­tályvezetői, Alsógödön az Egyesült Törekvő Termelő­szövetkezetben tárgyalták meg az első esztendő tanulsá­gait, egyben az idei felada­tokat is. Borbás Lajos, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője számolt be a bemutató gazdaságok eddigi munkájáról. Többek között hangsúlyozta, hogyha nem is tudták feladatukat maradéktalanul betölteni a Pest megyei bemutató gaz­daságok, igen sok segítséget ad­tak a gyöngébben dol­gozó termelőszövetkeze­teknek. Összesen hetven nagyobb- szabású, tapasztalatcserével egybekapcsolt bemutatót tar­tottak az elmúlt évben, ame­lyen közel háromezer szövet­kezeti gazda vett részt. Ezenkívül • az év folyamén harminc különböző szaktan- folyamot rendeztek, amelye­ken a takarmánytermesztés­től a növényvédelmi alapis­meretekig valamennyi spe­ciális szakágazat képviseltet­te magát. Borbás Lajos el­mondotta, hogy a bemutató gazdaságoknak és a mező­gazdasági szakpropagandáiuik igen komoly része volt ab­ban, hogy a korszerű agro­technikai eljárások, a mező- gazdasági árutermelés nagy­üzemi módszerei. sok új termelőszövetkezeiben meg­honosodtak. Példákkal bizo­nyította, hogyan . fejlődött és milyen, eredményt ért el a gabonatermesztés, hogyan si­került elérni a 10,8 mázsás holdanfcénti megyed átlagot. Még, szembetűnőbb . a fejlő­dés a növényvédelem (erűté­tén. 1959-ben több mint há­romszázmillió forint kárt okoztak a növényi kártevők. Tavaly mér éppen a meg­felelő szakpropagainda ered­ményeként és a bemutató gazdaságok példáján okulva, egyhar- mad r,i csökkent ez a kár­tétel. A tapasztalatcseréknek kö­szönhető. hogy a korábbi álla­potokhoz képest jelentékenyen fellendült a nagyüzemi ba­romfitenyésztés. Az is örven­detes, hogy az előző 23 száza­lékos elhullás 1 százalékra csökkent. Sok helyütt még mindig akadályozza a fejlődést a szűklátókörűség, a kisüzemi szemlélet. A bemutató gazda­ságoknak arra kell töreked­niük, hogy a jövőben még töb­bet tegyenek a nagyüzemi módszerek elterjesztéséért. Borbás Lajos egyébként rész­letesen beszélt a bemutató gazdaságokra háruló legfonto­sabb feladatokról. A bevezetőt vita követte, s a bemutató gazdaságok képvi­selői nemcsak arról számoltak be, milyen eredményt értek el az első esztendőben, hanem arról is, hogyan kívánják ezt a munkát még hatékonyabbá tenni. Bene István, a Dabasi Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője például elmon­dotta. hogy a Felsőbabáéi Állami Gaz­daság a termelőszövetke­zeteket, míg az inárcsi Március 21 Tsz, a termelő­szövetkezeti csoportokat patronálta. A rendszeres bemutatókkal, a szakmai tanácsadással, három termelőszövetkezetet sikerült felhozni. a bemutató gazdasá­gok színvonalára. Nemrégiben a kakucsi Lenin Termelőszö­vetkezetet is bemutató gazda­sággá nyilvánították. Beszélt arról is Bene István, hogy jó lenne; ha a tapasztalatcserén részvevő gazdaságoktól időn­ként számon kérnék,, mit profi­táltak. Miló Béla, a Nagykátai Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a bemutaty> gazdaságoknak az operatív vezetés jó módszereinek kialakításá­ra is gondot kell fordíta- niok. A tanácskozáson részvevő termelőszövetkezeti elnökök a bemutató gazdaságok munka- módszereiről beszéltek. A ta­nácskozás tanulságait Borbás Lajos foglalta . össze, majd a részvevők megtekintették az ugyancsak bemutatásra ki­jelölt alsógödi Egyesült Törek­vő Tsz gazdaságát. (s. p.) vánság vezetett, hogy hala­dást érjünk el közelgő tárgya­lásokon, biztosítsuk a szüksé­ges feltételeket, hogy a mun­ka termékenyen, nagyfokú ha­szonnal járjon. Megelégedés­sel veszem tudomásul az Ön üzenetében foglalt kijelentést, hogy Franciaország kész részt venni bármilyen tárgyaláson, amely reményt kelt a leszere­lés irányába mutató haladást illetően. Emlékszem az 1960. tava­szán Párizsban és Rambouil- let-ben Önnel folytatott be­szélgetésekre, amelyeken érin­tettük a leszerelés kérdéseit is. Hasznos beszélgetések vol­tak ezek, amelyek alapján vi­lágos képet alkothattam ma­gamnak az ön álláspontjáról. Akkor mindketten arra a meg­állapításra jutottunk, hogy a leszerelés napjaink leg­fontosabb, leghalasztha­tatlanabb problémája. Emlékszem, az egyik beszél­getés során azt mondta ne­kem, hogy csúcsértekezlet elé kell vinni á nukleáris lesze­relésnek és nukleáris fegyvert célhoz juttató eszközök fel­számolásának kérdését, így például a mozgó és az állan­dó támaszpontok, a rakétatá­maszpontok kérdését. Én ak­kor azt válaszoltam Önnek, hogy mi helyeseljük ezt a ja­vaslatot. Szeretném hangsú­lyozni, hogy pontosan ez tű­nik ki az Önnel történt pári­zsi találkozásom után hama­rosan a valamennyi állam elé terjesztett általános és teljes leszerelési javaslatainkból. ön azt kérdezi, milyen mó­don lehetne elhárítani az atomháború veszélyét. Szá­momra érthető az ön aggo­dalma, hiszen a rakéta-nuk­leáris háború veszélyének el­hárítása napjaink fő feladata, s bennünket is mélyen fog­(Folytatás a 2. oldalon) Évről évre csökken a fertőző betegségek száma — Elkészült már a fertőző betegségek tavalyi statiszti­kája? — érdeklődünk dr. Só­lyom Sándortól, a Közegész­ségügyi és Járványügyi Ál­lomás igazgató-főorvos he­lyettesétől. — Igen, éppen a napokban és a legtöbb betegségnél ha­tározottan örvendetesen ala­kul megyénkben. Vegyük ta­lán elsőnek a fertőző májgyul­ladást, amely szám szerint magas ugyan 1961-ben is, mert 1280 eset fordult elő, de 1959-ben még 1700 ilyen betegünk volt. Hastífuszban 29-en betegedtek meg a múlt évben, míg 1951-ben 106 volt a számuk, azóta évről évre jelentős mérvű a csök­kenés. A fertőző gyermek- betegségek közül az előző évekhez viszonyítva egyedül a kanyarós betegek száma növe­kedett tavaly. A skarlát most már évek óta jóformán azo­nos, nem kiugró számban évente mintegy ezer esetben fordult elő és enyhe lefolyá­sú. Torokgyíkban mindössze hárman betegedtek meg, pe­dig tíz éve még 135 diftériás megbetegedés fordult elő a megyében. A gyermekbénu­lást pedig úgyszólván telje­sen felszámoltuk. Egész év folyamán csupán két. nagyon enyhe eset fordult elő. — Beszélhetünk teljesen el­tűnt betegségekről is? — Hogyne. Az évtizedek óta szórványosan sem mutat­kozó kolera, pestis, fekete- himlő mellé most már oda­sorolhatjuk a maláriát is. Tíz éve, még vagy száz maláriás volt, öt éve egyet­lenegy sincs megyénkben. — És a trachoma? — Remélem, rövidesen ar­ról is így beszélhetünk 1958- ban még 75 megbetegedés volt, 1960-ban már csak 28, tavaly pedig 26. Az idén fel­lépő fertőző kötöhártyagyul- ladás megyénkben egyedül a monori járásban fordult elő nagyobb számban, most már ott .. is csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents