Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-02 / 51. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t ' AZ MSZMP PEST; VI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1962. MÁRCIUS 2, PÉNTEK Együttes erőre# Ma kezdi meg kétnapos tanácskozását a MÉSZÖV VI. küldöttközgyűlése. A küldöttközgyűlést megelőzően valamennyi földművesszövetkezeti szervnél lezajlottak a beszámoló vezetőségválasztó taggyűlések, közgyűlések, küldöttértekezletek. Mindez egy jelentős eseményre való készülődés jegyében történt: a SZÖVOSZ V. kongresszusára készülnek földművesszövetkezeteink. A ma kezdődő megyei küldöttközgyűlés négy esztendő eredményeit, munkásságát elemzi, s bár nem akarunk elébe vágni az értékelésnek, megállapíthatjuk, eredményes, sikerekben gazdag négy esztendő volt ez. Különösen, ha azt figyelembe vesszük, hogy a négy esztendő alatt döntő változás ment végbe a falvak életében, megteremtődött a szocialista nagyüzemi mező- gazdaság, amelynek egyik hange« hirdetője éppen a íöldművesszövetkezetek hálózata volt, s nemcsak a szervezés napjaiban mutattak példát a földművesszövetkezeti vezetők, elsőként lépve a közös útra, hanem később is, amikor például több mint száz szakembert adtak át a földművesszövetkezetek a termelőszövetkezeteknek. A testvéri megértés, az együttműködés, a közös erővel az egyazon cél felé való törekvés jellemzi ma a földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek kapcsolatát. Ennek az együttműködésnek, megértésnek tudható be elsősorban, hogy évről évre javul a város ellátása szempontjából oly fontos fel- vásárlási munka, s például az elmúlt esztendőben zöldségből és gyümölcsből 52.6 százalékkal többet vásároltak fel a földművesszövetkezetek, mint négy évvel ezelőtt. A nagyüzemi gazdálkodás új lehetőségeit ki lehet és ki is kell használnia a földművesszövetkezeteknek, s ugyanakkor minden támogatást még kell adniok a termelőszövetkezetek számára. Ennek a kölcsönösségnek a jegyében születhetett például olyan eredmény, hogy 1961-ben a földművesszövetkezetek 185 termelőszövetkezettel kötöttek szerződést egyedül zöldségtermesztésre, de ez a kölcsönösség biztosítja a mindinkább zavartalan iparcikk, gazdasági felszerelés ellátást is, a termelőszövetkezetek részére. A földművesszövetkezetek tevékenysége igen sok irányú és a falu életének szinte minden területét felöleli. A majdnem másfél százezernyi tag, amely a földművesszövetkezetekben tömörül, a falu legjelentősebb tömegszervezetévé teszi a földművesszövetkezeti mozgalmat, s mind több jele van annak, hogy e szerepet a földművesszövetkezetek be is töltik. Harminc- három földművesszövetkezeti kultúrcsoport tevékenykedik a megyében, de a földművesszövetkezet segíti a mező- gazdasági munka szépségeinek megismertetését a fiatalokkal is. Míg 1959-ben mindössze két ifjúsági szövetkezet működött megyénkben, addig 1961-ben már hetven volt a számuk, s ebben az esztendőben további ifjúsági szövetkezetek megalakítására kerül sor. A földművesszövetkezet siet segítségére a takarékos, s nagyobb kiadással bajlódó embernek — a takarékszövetkezetekkel. Lehetne a példák sorolását folytatni tovább, de ezek is meggyőzően bizonyítják, hogy a falu életének szinte minden területén szerepe van a földművesszövetkezeteknek, s szerepüket mindinkább magasabb színvonalon, a napról napra növekvő körülményeknek megfelelően látják el. A falu szocialistává formálása jelentős szerepet ró a iöldművesszövetkezetekre is. Kis dolgoktól a nagyokig, minden feladatban ott kell lennie a földművesszövetkezeteknek, s a falu változó, növekvő igényeit nekik kell kielégíteni, illetve magasabb fokra emelni, segíteni a helyes ízlés formálását, hozzájárulva a falusi lakosság életének még kulturáltabbá tételéhez, a maga eszközeivel, így is elősegítve a város és falu közötti különbség megszüntetését. Ez az igény kihat a földművesszövetkezeti bolthálózatra is, de persze nemcsak arra. Ma megyénkben 146 község áruellátása teljes egészében a földművesszövetkezetekre vár, s ez lényegében a megye döntő többségének ellátását jelenti, ami felelősségteljes dolog. Bár évről évre javul a földművesszövetkezeti kereskedelem kulturáltsága, s jelentős összegeket áldoznak ilyen célra, még mindig elég sok a kifogásolni való. Megyénkben 172 új rendszerű, azaz önkiszolgáló, önki- választó földművesszövetkezeti bolt működik. Ez helyes, s mindenképpen méltánylásra illő eredmény. De ugyanakkor még jelentős feladatok vannak például a külterületek ellátásában, s elsősorban itt kell számottevő eredményt elérni az elkövetkezendő időszakban. Fokozni kell a kereskedelmi egységek kulturáltságát, s nerr, különben a kereskedelmi dolgozók hozzáértését, szakmai ismereteit, s sokat kell tenni az udvarias, készséges kiszolgálás érdekében is. Nemcsak a kereskedelem tartogat jelentős feladatokat a földművesszövetkezetek, számára, hiszen a falu életének sok más területe is cselekvő, segítő kézre vár. Ilyen terület például a szakpropaganda, ahol könyvárusítással, a szakkönyvek ajánlásával, előadásokkal, tanfolyamokkal sokat tehetnek a földművesszövetkezetek. De ilyen — még nagyobb erőfeszítéseket megkívánó — feladat a szolgáltatásaik. kérdésének megoldása. Gyorsabb, rugalmasabb intézkedésekkel siettetni kell e folyamatot, megteremtve a falvakban azokat a szolgáltatásokat, amelyekért ma még igen költséges utakat kell tenni a a városba, vagy jobb esetben a járási székhelyre. A golyóstoll töltés apróság, de amikor tizenöt-húsz kilométert kell vonatozni érte, rögtön nem apró, hanem nagy bosszúság. Pedig ma már falun is golyóstollal írnak, s nem megnyalt plaj- básszal! Az igényekhez való gyorsabb alkalmazkodás — egyben feladat is a földművesszövetkezetek számára. Néhány feladatot említettünk csak a sok közül, amely a földművesszövetkezetekre vár. Az eddigi eredmények egyben annak biztosítékai is. hogy e feladatok ugyancsak sikerrel valósulnak meg. E feladatok megszabásában, s a követendő út kijelölésében, a munka irányának megmutatásában jelentős esemény a MÉSZÖV VI. küldöttközgyűlése, amely minden bizonnyal hasznos. eredményes munkát végez, még jobban egyesítve az erőkét a falu életének szebbé, jobbá tételében. ' , HAZASZÁLLÍTJÁK KÁROLYI MIHÁLY HAMVAIT A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Károlyi Mihály 1955-ben külföldön elhúnyt, hamvai eddig Angliában nyugodtak. Népünk és kormányunk tisztelettel adózik a nagy magyar hazafi emlékének, s özvegye óhajával egyetértésiben a forradalmi munkás-paraszt kormány lépéseket tett hamvainak hazaszállítására. Az illetékes angol szervek ehhez hozzájárultak, s biztosították a szükséges segítséget. A temetés megrendezésére a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa bizottságot küldött ki. A bizottság elnöke: Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A leszerelés napjaink legfontosabb, leghalaszthatatlanabb problémája Hruscsov üzenete De Goulle-hoz Moszkvában közzétették, N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Charles De Gaulle-hoz, a Francia Köztársaság elnökéhez 1962. február 27-én kelt üzenetét. Az üzenet szövege a következő: Tisztelt Elnök Űr! Nagy figyelemmel tanulmányoztam az ön válaszát arra a február 10-én kelt üzenetemre, amely tartalmazza a szovjet kormány javaslatát, hogy a tizennyolchatalmi bizottságban a leszerelési tárgyalásokat a legmagasabb tisztséget betöltő állami vezetők kezdjék meg. Amikor elhatároztam azt a javaslatot, hogy a tizennyolchatalmi bizottságban a tár- í gyalásokat a legmagasabb | színtű állami vezetők részvé- I telével kezdjék meg, az a kiÁl áj módszerek a bemutató gazdaságok Tanácskozás Alsógödön Éppen egy esztendeje, hogy a Földművelésügyi • Minisztérium rendelkezése alapján o legeredményesebben működő állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket bemutató gazdasággá jelölték ki. A fő célkitűzés az volt, hegy ezek a mezőgazdasági üzemek elterjesszék a korszerű agro trdinikai módszereket, s a tapasztalatokat átadva, segítsék a gyengébb termelőszövetkezeteket. Megyénkben 24 állami gazdaságot és 13 termelőszövetkezetet jelöltek ki bemutató gazdasággá. Közöttük olyanokat, mint például a Felsőbabáéi Állami Gazdaság, a ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaság, az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezet, vagy a ceglédi Kossuth Tsz. Tegnap délelőtt megyénk bemutató gazdaságainak vezetői, a járási és a városi tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, Alsógödön az Egyesült Törekvő Termelőszövetkezetben tárgyalták meg az első esztendő tanulságait, egyben az idei feladatokat is. Borbás Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője számolt be a bemutató gazdaságok eddigi munkájáról. Többek között hangsúlyozta, hogyha nem is tudták feladatukat maradéktalanul betölteni a Pest megyei bemutató gazdaságok, igen sok segítséget adtak a gyöngébben dolgozó termelőszövetkezeteknek. Összesen hetven nagyobb- szabású, tapasztalatcserével egybekapcsolt bemutatót tartottak az elmúlt évben, amelyen közel háromezer szövetkezeti gazda vett részt. Ezenkívül • az év folyamén harminc különböző szaktan- folyamot rendeztek, amelyeken a takarmánytermesztéstől a növényvédelmi alapismeretekig valamennyi speciális szakágazat képviseltette magát. Borbás Lajos elmondotta, hogy a bemutató gazdaságoknak és a mezőgazdasági szakpropagandáiuik igen komoly része volt abban, hogy a korszerű agrotechnikai eljárások, a mező- gazdasági árutermelés nagyüzemi módszerei. sok új termelőszövetkezeiben meghonosodtak. Példákkal bizonyította, hogyan . fejlődött és milyen, eredményt ért el a gabonatermesztés, hogyan sikerült elérni a 10,8 mázsás holdanfcénti megyed átlagot. Még, szembetűnőbb . a fejlődés a növényvédelem (erűtétén. 1959-ben több mint háromszázmillió forint kárt okoztak a növényi kártevők. Tavaly mér éppen a megfelelő szakpropagainda eredményeként és a bemutató gazdaságok példáján okulva, egyhar- mad r,i csökkent ez a kártétel. A tapasztalatcseréknek köszönhető. hogy a korábbi állapotokhoz képest jelentékenyen fellendült a nagyüzemi baromfitenyésztés. Az is örvendetes, hogy az előző 23 százalékos elhullás 1 százalékra csökkent. Sok helyütt még mindig akadályozza a fejlődést a szűklátókörűség, a kisüzemi szemlélet. A bemutató gazdaságoknak arra kell törekedniük, hogy a jövőben még többet tegyenek a nagyüzemi módszerek elterjesztéséért. Borbás Lajos egyébként részletesen beszélt a bemutató gazdaságokra háruló legfontosabb feladatokról. A bevezetőt vita követte, s a bemutató gazdaságok képviselői nemcsak arról számoltak be, milyen eredményt értek el az első esztendőben, hanem arról is, hogyan kívánják ezt a munkát még hatékonyabbá tenni. Bene István, a Dabasi Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője például elmondotta. hogy a Felsőbabáéi Állami Gazdaság a termelőszövetkezeteket, míg az inárcsi Március 21 Tsz, a termelőszövetkezeti csoportokat patronálta. A rendszeres bemutatókkal, a szakmai tanácsadással, három termelőszövetkezetet sikerült felhozni. a bemutató gazdaságok színvonalára. Nemrégiben a kakucsi Lenin Termelőszövetkezetet is bemutató gazdasággá nyilvánították. Beszélt arról is Bene István, hogy jó lenne; ha a tapasztalatcserén részvevő gazdaságoktól időnként számon kérnék,, mit profitáltak. Miló Béla, a Nagykátai Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a bemutaty> gazdaságoknak az operatív vezetés jó módszereinek kialakítására is gondot kell fordíta- niok. A tanácskozáson részvevő termelőszövetkezeti elnökök a bemutató gazdaságok munka- módszereiről beszéltek. A tanácskozás tanulságait Borbás Lajos foglalta . össze, majd a részvevők megtekintették az ugyancsak bemutatásra kijelölt alsógödi Egyesült Törekvő Tsz gazdaságát. (s. p.) vánság vezetett, hogy haladást érjünk el közelgő tárgyalásokon, biztosítsuk a szükséges feltételeket, hogy a munka termékenyen, nagyfokú haszonnal járjon. Megelégedéssel veszem tudomásul az Ön üzenetében foglalt kijelentést, hogy Franciaország kész részt venni bármilyen tárgyaláson, amely reményt kelt a leszerelés irányába mutató haladást illetően. Emlékszem az 1960. tavaszán Párizsban és Rambouil- let-ben Önnel folytatott beszélgetésekre, amelyeken érintettük a leszerelés kérdéseit is. Hasznos beszélgetések voltak ezek, amelyek alapján világos képet alkothattam magamnak az ön álláspontjáról. Akkor mindketten arra a megállapításra jutottunk, hogy a leszerelés napjaink legfontosabb, leghalaszthatatlanabb problémája. Emlékszem, az egyik beszélgetés során azt mondta nekem, hogy csúcsértekezlet elé kell vinni á nukleáris leszerelésnek és nukleáris fegyvert célhoz juttató eszközök felszámolásának kérdését, így például a mozgó és az állandó támaszpontok, a rakétatámaszpontok kérdését. Én akkor azt válaszoltam Önnek, hogy mi helyeseljük ezt a javaslatot. Szeretném hangsúlyozni, hogy pontosan ez tűnik ki az Önnel történt párizsi találkozásom után hamarosan a valamennyi állam elé terjesztett általános és teljes leszerelési javaslatainkból. ön azt kérdezi, milyen módon lehetne elhárítani az atomháború veszélyét. Számomra érthető az ön aggodalma, hiszen a rakéta-nukleáris háború veszélyének elhárítása napjaink fő feladata, s bennünket is mélyen fog(Folytatás a 2. oldalon) Évről évre csökken a fertőző betegségek száma — Elkészült már a fertőző betegségek tavalyi statisztikája? — érdeklődünk dr. Sólyom Sándortól, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgató-főorvos helyettesétől. — Igen, éppen a napokban és a legtöbb betegségnél határozottan örvendetesen alakul megyénkben. Vegyük talán elsőnek a fertőző májgyulladást, amely szám szerint magas ugyan 1961-ben is, mert 1280 eset fordult elő, de 1959-ben még 1700 ilyen betegünk volt. Hastífuszban 29-en betegedtek meg a múlt évben, míg 1951-ben 106 volt a számuk, azóta évről évre jelentős mérvű a csökkenés. A fertőző gyermek- betegségek közül az előző évekhez viszonyítva egyedül a kanyarós betegek száma növekedett tavaly. A skarlát most már évek óta jóformán azonos, nem kiugró számban évente mintegy ezer esetben fordult elő és enyhe lefolyású. Torokgyíkban mindössze hárman betegedtek meg, pedig tíz éve még 135 diftériás megbetegedés fordult elő a megyében. A gyermekbénulást pedig úgyszólván teljesen felszámoltuk. Egész év folyamán csupán két. nagyon enyhe eset fordult elő. — Beszélhetünk teljesen eltűnt betegségekről is? — Hogyne. Az évtizedek óta szórványosan sem mutatkozó kolera, pestis, fekete- himlő mellé most már odasorolhatjuk a maláriát is. Tíz éve, még vagy száz maláriás volt, öt éve egyetlenegy sincs megyénkben. — És a trachoma? — Remélem, rövidesen arról is így beszélhetünk 1958- ban még 75 megbetegedés volt, 1960-ban már csak 28, tavaly pedig 26. Az idén fellépő fertőző kötöhártyagyul- ladás megyénkben egyedül a monori járásban fordult elő nagyobb számban, most már ott .. is csökkent.
