Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-08 / 56. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 56. SZÄM 1962. MÁRCIUS 8, CSÜTÖRTÖK Sclvjt rtifft/ mown ? Társaságban beszélgettünk a napokban a leértékelt áruk­ról. A társaság egyik tagja mindenáron be akarta bizo­nyítani, hogy a leértékelt bol­tokban adják el a selejtes ipari termékeket. — Szó sem lehet arról, hogy selejtet árulunk — mondja Juhász Istvánná, a leértékelt edény bolt vezetője. ■— Inkább úgy fogalmaznám meg áruink minőségét, hogy szépséghibásak. A gyártás után, csomagolás közben el­kerülhetetlen a zománclepat- togzás, az edények apró ki­csorbulása. A rakodás és a szállítás közben előfordult ap­ró sérülések lényegében még nem akadályozzák az áru rendeltetés szerinti felhasz­nálását, — Boltunkban kapható kü­lönféle zománcáru, üveg-, porceláncikkek, locsolók, vöd­rök, sőt teknők és kefék pár­gumik is. A vénák nyugodtak lehetnek, az áruknak nincs rejtett hibájuk, készségesen megmutatjuk mindenkinek, hogy mit miért értékeltek le. Tehát nem selej táruk el­adása folyik a boltban, kedves vitatkozó! A Szeszipari Vállalat terveiből A Ceglédi Szeszipari Válla­lat perspektivikus fejlesztése során meg kívánják oldani az üdítőitalgyártás további kor­szerűsítését is. Ezen a terü­leten két fontos cél áll az üzem előtt. Az egyik, hogy minőségileg és mennyiségileg emeljék a _ termelést, a másik, hogy olcsóbbá téve a fenti áru előállítását, hozzá tudja­nak járulni ahhoz, hogy minél többen fogyasszák a dús vita­mintartalmú. tiszta gyümölcs­léből előállított, kellemes ízű terméket. Erre vonatkozó szabadal­mukat az illetékes szervek már elfogadták. Az üzemrész továbbfejlesztése területén Csehszlovákiából olyan üdítőitaltöltő gépsornak az importálását tervezik, melynek kanacitása napi 100 ezer üveg üdítőital kiszerelé­se. Az előállított üdítőital hű­tőláncon keresztül kiváló mi­nőségben kerülne a főváros­ba és a többi fogyasztókhoz. A ceglédiek előtt ismeretes, hogy az üzem minden törek­vése ellenére is nincs meg­SPORT Szomorú nyitány... Mindannak ellenére, hogy a CVSE nem mutatott valami meggyőző formát az előkészü­leti mérkőzéseken, sőt még az NB II szintjétől is erősen el­maradt a játéka, a szurkolók mégis szinte kivétel nélkül azt remélték, hogy leg.yőzzük a Borsodi Bányászt és ezzel sikeres rajtot veszünk. Nem beszélve arról, hogy ez a két pont a helyezés szempontjából is mennyire döntő! Egysze­rűen: bíztak a csapatban. Mi­vel pedig csalódni csak azok tudnak, akik bíznak — mi alaposan csalódtunk ezen a vasárnapon! Csalódásunk ellenére sem haragudhatunk azonban fia­inkra, akik — jóllehet/ nem nyújtották ugyan képességük maximumát —. teljesítmé­nyük mégis elfogadhatónak mondható. Meg kell ugyanis értettünk bizonyos körülmé­nyeket ennél a mérkőzésnél, amelyek előfordulhatnak ugyan más csapatnál is, ki­hatásaiban azonban ezek sem­miképpen sem egyformák. Nem is szólva arról, hogy nem mindegyik játékos viseli egy­formán a betegségeket, hiszen a baj súlya és a szervezet te­herbírása két embernél sem egyforma. Itt van az oka min­dennek ... Csontos és Kökény például egész héten lázas betegséggel bajlódott, nem edzett. Ehhez járult még Mednyánszky lá­zas megbetegedése, ami miatt játszani sem tudott. Az előbbi kettő elismerésre méltóan vál­lalta ugyan a játékot, de ter­mészetesen nem nyújthatta azt a teljesítményt, amit megszok­tunk tőlük. E három kulcsem­berünk kapacitása, lendítő és ütőereje tehát már eleve hi­ányzott. Ezenkívül pedig a Mednyánszky helyére hátra­vont Oláh egészen passzív szerepre volt ítélve a táma­dásokat illetően, csoda-e hát, ha az egészen fiatal, kellő ta­pasztalatokkal még nem ren­delkező csatársorunk döntő helyzeteket hagyott ki — erős magárahagyatottságá- ban?! Nézzük csak egy pilla­natra: jól játszottunk az első félidőben, amikor — a játék vállalásával igen tiszteletre­méltó áldozatot hozó — Ma­darasai szerencsétlenül kiej­tett egy labdát és megszerez­hették a vezetést vendégeink. Egyenlítési alkalmunk nyílt a II. félidő 3. percében, de Lac­kó két méterre az üres ka­putól a labda fölé rúgott! Ek­kora hiba egész idény alatt 'sem fordul elő nála. És még mindig 1:0-ra vezet az ellen­fél, amikor Nagy Feri is „be­lép” a hajukat tépők közé: remekül kitör, s már az egyen­lítő gólt kiáltja mindenki, amikor csatárunk átemeli a kapus fölött a labdát —, de a labda az üres kapu helyett a kapufára hull... És most jön sorsunk megpecsételődésé: ,mi rúgunk szabadrúgást, gól­szerzési lehetőségben. Mi ezt is kihagyjuk, s a megszerzett labdából az ellenfél rúgja be második gólját, és ezzel vége ^ is mindennek ... í í Keserűségünk ellenére is élj bennünk annyi szeretet, hogy megértsük fiainkat és tűre- 1j lemmel álljunk mellettük, biz- 1j tatván őket a sikerek elérésé- ^ re. Talán majd a következő ^ mérkőzésen. Még akkor is, ha 1j az Pesten, a Ganz-MÁVAG | ellen lesz! II. RÉSZ oldva még a város száikvízellá- tása. Bár éves viszonylatban átlag napi ötezer üveget töl­tenek, és ez a nyári időszak­ban nyolcezerre is felemelke­dik, mégis a nagy melegben a mező- gazdasági munkák dan­dárjának időszakában a külterületeken szikvíz­hiány mutatkozik. Ezt a problémát viszonylag kis ráfordítással — mivel a szikvízüzem jelenlegi területén már nem bővíthető —, úgy tudnák megoldani, hogy a vál­lalat külső telepén levő egyik 50 vagonos törkölytároló tar­tály alapjaira énítenék át a szikvízüzemet. Ezáltal a ka­pacitás növelhető lenne, a korszerűsítés, a technológiai követelményeknek megfelelő­en végrehajtható és biztosít­ható a balesetmentes üzemel­tetés is. Ugyancsak tovább kívánják fejleszteni az elmúlt évben beállított aszaló és szárító részleget. Itt. egyrészt a ter­melt áru mennviségét kíván­ják növelni azáltal, hogy meg akarják oldani: az üzemrész egész éven át folyamatosan dolgozzon, másrészt az előál­lított termékek minőségét és választékát kívánják növelni. Ez az üzemrész azért is jelentős, mert városi vi­szonylatban sok női mun­kaerőt képes foglalkoztat­ni és ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy egy-egy csa­lád jövedelme emelked­jék. A tervek igen szépek, meg­valósításuk esetén sok hasznot jelentenének a népgazdaság­nak és ugyanakkor a város­nak is több problémáját meg­oldanák. A tervezett műszaki fejlesztés azonban sok anyagi befektetést igényel. Ezért fel­tétlenül szükséges, hogy a mű­szaki fejlesztési tervet komo­lyan megalapozzák olyan szempontból, hogy a tervbe vett létesítmények elkészíté­séhez szükséges műszaki terv dokumentációt, a beruházási okmányokat megfelelőképpen előkészítsék. Az elgondolás el­bírálásánál azonban feltétle­nül figyelembe kell venni a dolog hasznosságát és azt, hogy az üzem vállalja: viszonylag rövid Idő, né­hány év elteltével a fenti terveket részben rövidle­járatú hitelek felhaszná­lásával, másrészt önkölt­ségcsökkentésből megvaló­sítja és igen rövid idő alatt a be­fektetett összeg népgazdasági szempontból realizálódik, sőt komoly nyereséget jelent. Varga Gábor a' városi pártbizottság PTO-vezetője Új feladatok a földművesszövetkezetek előtt A falusi lakosság anyagi és kultúráiig igényeinek növeke­dése, s ugyanakkor a falusi szolgáltató ipari tevékenység lassú előrehaladása megköve­teli. hogy az fmsz-ek, a gaz­daságosság szem előtt tartásá­val, fejlesszék szolgáltató te­vékenységüket A szolgáltató tevékenység a javító és sze­mélyi szolgáltatásokra és köl­csönzésekre irányul. Ennek megfelelően felmérve a járás igényeit, a földművesszövetke­zet az elkövetkezendő időben több szolgáltatást kíván be­vezetni. Ahányban mosoda építését vették tervbe. Szeretnék meg­oldani a helyiség megépítését, utána megkezdhetnék a la­kosság részére a bérmosást Albertirsán háztartási gép- kölcsönzést vezet be a földmű­vesszövetkezet, ahol mosógé­pet, porszívót és padlókefélő­gépet. bocsát a lakosság ren­delkezésére. Ugyanott beveze­tik az edénykölcsönzést is. Ceglédberoelen a lakosság ré­gi igényét kívánja a íöldmű- vesszövetkezet kielégíteni, amikor tervbe vette az üvege­zés)' részleg megszervezését. Csemőben régi probléma a fodrászkérdés megoldása. Amennyiben a tanács segítsé­gével megfejelő helyiséghez jut a földaművesszövetkézet, úgy létrehozzák a csemőiek régi kívánságára a fodrászüz­letet. Természetesen ezek még csak tervek. A lakosság igé­nyeinek megfelelően, a fenti­eken kívül még több szolgál­tatás bevezetését tervezik, a helyi szervek és a ktsz veze­tőivel történt. megbeszélés alapján. A beruházásokhoz a köz­ponti hozzájáruláson kívül a lakosság is hozzájárul, cél­részjegyzés formájában. A földművesszövetkezet vezetői remélik, hogy az új tevékeny­ség bevezetése következtében hozzájárulnak a lakosság igé­nyeinek mind jobb kielégíté­séhez. CYnibil Oßmetmi Dúlzott óvadosság a (ha.. biatt... — Inkább olyan felemás han­gulatban vagyok. Jókedvem is van, de azért megint ta­láltam egy bosszankodni va­ló dolgot. | — Előbb talán a jókedvének okát... — Legutóbb arról szóltam, hogy a dieselmozdony tülkölé­se mennyire zavarja a kör­nyék nyugalmát. Emlékszel még rá? — Igen, írtunk is róla! — Ezért örülök. A cikk nyomán a környék lakossága részéről a legteljesebb nyu­galom uralkodik és nagyon örülnek a. ceglédi újság ilyen hatásos szerepének. — De halljuk talán a mérgelődésének okát. — Mondom, fiam. Ez is hasonlóan, csekélységnek tű­nő dolog, de érdemes fog­lalkozni vele. Reggelenként szeretem nézni a munkába siető embereket és szinte él­vezem azt az élénk sürgés­forgást, amit a város képe ilyenkor mutat. A Rákóczi úton különösen nagy a csúcs- forgalom fél 8 és 8 között, amikor többségében a mun­kába siető édesanyák nógat­ják, siettetik picinyeiket. Ez érthető is, mert munkakez­dés előtt még el kell jutni velük a bölcsődébe, napkö­zibe. Ezekről az asszonyok­ról, ha tehetem, mindig na­gyon nagy elismeréssel szó­lok, mert odahaza a munkába indulásuk előtt, bizonyára nagyon sok a tennivalójuk, s így hát sietős a dolguk, ne­hogy elkéssenek. — Többségük késését, ide­geskedését és rettegését mégis egy furcsa dolog, nap mint nap előidézi. — Talán csúcsforgalom, tor­lódás? GzJÜc&UtUZ KOSI ÖNTJÜK ASSZONYAIT ANEMZETKÖZ1NÖ AP ALKALMÁVAL. Hogyan jutalmazzák a versenyben részt vevőket? A ceglédi Táncsics Terme­lőszövetkezetben tartott tava­szi szemle során megállapítást nyert, hogy a termelőszövet­kezet a tavaszi vetések előké­szítésében, valamint az őszi vetések fejtrágyázásában jó eredményt ért el. Az őszi bú­za és rozs vetéseiket fej trá­gyázta. A területvállalások te­rén is mindössze a homoki üzemegységnél van még elvál- lalatlan 15 hold cukorrépa és 19 hold gyenge minőségű sző­lő. A munkacsapatok és üzem­egységek között már beindult a munkaverseny. A versenyt kiterjesztik egyéni páros ver­senyre is. Nagymértékben elő­segíti a vetélkedést a tsz párt- és gazdasági vezetésének az a helyes kezdeményezése, hogy komoly céljutaimakat tűztek ki a termelésben jó ered­ményt elérő tsz-tagok számá­ra. Aki a tehenészetben dolgo­zók közül eléri az egy tehén után a 3100 liter tej kifejését, 1000 forint jutalomban része­sül. A juhászaiban minden birkáról négy kilogramm gyap­jú lenyírása és 30 liter tej ki- fejése után kap a gondozó 1000 forintot. A növendék­birkák gondozója négy ki­logramm gyapjúnyírás után 500 forint jutalmat kap. A nö­vénytermelés területén 125 hold kukorica művelésében 35 mázsa csöves kukorica hol­danként! termés elérése esetén 4000 forint, a homokos terüle­ten 50 kataszteri hold területen 25 mázsa holdankénti termés elérése esetén 3000 forint ju­talmat kap a munkacsapat. Korai burgonyatermelésnél 25 kataszteri holdon 30 mázsás holdankénti átlag elérésekor 2000 forint, őszi burgonya ter­melésénél 30 kataszteri holdon, kataszteri holdanként 55 má­zsás termés elérése esetén 2000 forint a jutalom. Fogatosoknál a megtett kilo­méter, a szállított összsúly, a lovak gondos ápolása és me­netlevéllel való közlekedés, valamint az igazolatlan hiány­zás kiküszöbölése a cél, s eb­ben a versenyben az első há­rom helyezett 500, 400, illetve 300 forint jutalmat kap. Igen helyes a vezetőségnek az a kezdeményezése is. hogy azt a tsz-tagot, akinek családtagjai a legtöbb munkát végzik a közösben (a vállalt területen kívül, egyhetes jutalomüdü­lésre küldi az ország valame­lyik üdülőjébe. A cukorrépa és mák egyelésében azok a tsz- tagok. akik optimális időre a megadott tőtávolságra ritkít­ják ki a cukorrépát, illetve mákot, 100 forint jutalomban részesülnek. — PÉNTEKEN délután há­lom órakor a városi tanács nagytermében a járási és vá­rosi nőtanács vb fogadást ren­dez a járás és a várok munká­ban élenjáró nődolgozói tiszte­letére. — ABONY KttZSÉG terme­lőszövetkezeteiben az alábbi tavaszi talajmunkákat végzik el: tavaszi szántás 837 hold, simitózás 3037 hold és knlti- vátorozás 359 hold. — A RUHAIPARI VÁLLA­LAT 23 napi "nyereségrészese­dést fizet 1961. évre. — A SZOLNOKI CUKOR­GYÁRRAL a járás termelő- szövetkezetei 1085 hold terüle­tű cukorrépára kötöttek ter­melési szerződést. Ebből kima­gasló eredmény az abonyi Jó­zsef Attila Termelőszövetke­zet 200 holdas szerződése. MA ESTE TÖRTELEN ünnepélyes nőnapot rendez a Hazafias Népfront községi szervezete. Stricki György népfront-titkár adott tájékoz­tatást az est műsoráról. — Este hat órakor a kultúr- otthonban kedves kis mű­sort adnak elő az iskolások. Az úttörők versekkel, a ki- szisták népi tánccal fogják szórakoztatni az est részve­vőit. A műsor után a nőket ibolya- , és hóvirágcsokrokka! ajándékozzák meg a férfiak, majd táncmulatságot tartunk. — Dehogy! Több napi meg-% figyelésem alapján mondom 1j neked, hogy a Sütőipari Vál-% lalat kenyeres kocsija. Ez díj lovaskocsi a reggeli szállító-% savai befordul a Batthyány íj utcába, hogy a friss kenyeret 'j a Rákóczi úti önkiszolgálóban í lerakhassa. A kocsi úgy áll ^ meg, hogy a gyalogos forgat- \ mat elzárja, és letereli a Rá- f kóczi útra, ahol szántén nagy 1, sietséggel autóbusz, személy- íj és lovaskocsik, motorkerékpá-$ rok között cikázhatnak a já-1, Tókelők. í — Veszélyes és végzetes is í lehet ez, Benő bácsi! — Az bizony. Én már szól- íj tam a kenyeresnek, de na- 1j gyón durván és gorombán le- 1j szidott, hogy „mit avatkozom 1. bele az ő dolgába. Oda áll j a kocsijával, ahonnan neki j a kenyeret lerakni könnyebb 1j és gyorsabb.” y — Hát magyarázzátok meg £ nekik, hogy ez nem csupán 1j az ő dolguk. Nem csupán 1j az ő könnyebbségéről és 'j gyorsaságáról van itt szó, J hanem a gyalogosok testi ép-1, ségéről és a KRESZ idelj vonatkozó pontjainak betar- J tásáról. i — SZOMBATON délután fél ötkor a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága ünnepélyes nagygyűlést tart a művelődési házban az 52. nőnap alkalmán bői. Előadó: Benke Lajosné or­szággyűlési képviselő. — AZ ABONYI Községi Ta­nács vb. a legutóbbi ülésén megtárgyalta a községi könyv­tár 1961. évi munkáját. Vb a hozott határozatában a jelen­legi 7500 kötet könyvállomá­nyát 1962-ben további 3000 kötettel jelölte meg növelni. Ugyanakkor a jelenlegi 920 olvasó számát pedig márkáz első . negyedévben 1300-ra óhajtja emelni. A termelőszö­vetkezeti parasztság művelt­ségének további növelése ér­dekében bevezeti a vándorlá- dás megoldást. ’ Szerkesztői üzenet Reggel Erikának üzenjük, hogy az áramszünetet közlő hírünk tévedésből maradt ki az előző napi számból. A másik észrevétel az1 apróhir­detéssel kapcsolatban raj­tunk teljesen kívülálló do­log, annál is inkább, mert egy békéscsabai kertész Bu­dapestre leadott hirdetéséről van szó. Leveleit várjuk. j

Next

/
Thumbnails
Contents