Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM. 53. SZÁM 1.962. MÁRCIUS 4. VASÁRNAP PILLANTÁS A MÚLTBA - A JÖVŐ ÚTJA írt ti; Sí*» veins Sándor if/asfjutó készül. Nem ritka nyá­ron, hogy egyetlen hét termelése több, mint 1950 egész évi termelése volt. 1950-ben 21 vagon borsó ké­szült. 1962-ben a napi gyár­tási kapacitás ezt meghalad­ja. Akkor 30 vagon lecsót gyártottunk egy évben, most a Il-es telep egyheti kapacitá­sa ennél több. Ü.j gyártmányok egész sorát vezettük be azóta. Közülük nem egy nagy meny- nyiségben készül gépesített gyártási vonalakon. A termelési érték elérte a 300 milliót és az éves állo­mányi létszám 2820 fő. Nyilvánvalóan ez a változás az összes többi feltételekkel együtt történt. (Folytatjuk.) Mindenkit érdekel a ieileijtnüvelés és m fráfjfjáaá.s A városi pártbizottság és az agrártudományi egyesület he­lyi csoportja által rendezett előadássorozat hetedik része következik. Ezen az előadá­son a talajművelésről dr. Scheiber Viktor egyetemi docens, tanszékvezető tart előadást. A trágyázásról pedig dr. Lőrinc József egyetemi adjunktus beszél. Mindkét előadás kedden (március 6-án) délután 3 óra­kor kezdődik a városi párt- bizottság nagytermében. — ÁTKÖLTÖZÖTT új he­lyére a könyvtár. Míg a takarí­tási, rendezési munkák foly­nak, a kölcsönzés szünetel. Az új helyen a megnyitó, és a kölcsönzés kezdete március 6-án lesz. Kopogtat a tavasz a Rákóczi Termelőszövetkezetben A salátapalántázó brigád egy kis falatozásra gyűlt össze a meleg üvegházban Kökény Ferencné, Szűcs Sándorné, Berecz Józseínc, Hartyá- nyi Istvánná és Papp Lajosné 1000 darab palántát ültetnek naponta SPORT A Kinizsi labdarúgóinak őszi mérlege és a felkészülés — Hányán végzik a mun­kát? — Három dolgozónk van. És egy éjjeli fűtő. Jelenleg kána gumók tisztogatásával foglalkozunk a palánták rend­szeres napi kezelése mellett. Egy hét múlva a szegfű tüzdelés következik, utána a többi nyári palánták is tüzde- lésre kerülnek. — Szereti ezt a szép foglal­kozást? — kérdem tőle. — Igen. Sőt tovább szeret­ném képezni magam, ezért va­lószínűleg még, a tavasszal Bu­dapestre megyek a fővárosi kertvállalathoz. Most kertésze­ti technikumba járok. Fehér Szilárd Napirenden: a künaTvbará(> ntoxgalom A Hazafias Népfront váro­si elnöksége kedden délután öt órakor tanácskozást tart. A megbeszélés tárgya a könyvbaráí-mozgalom meg­szervezése lesz. Kenyeres Sándor trágyát hord a melegágyakhoz. (Foto: Fehér Szilárd) MM#, — A PETŐFI Termelőszö­vetkezet I. számú üzemegysé­gében 80 holdon megkezdték a borsó vetését. — A MŰVELŐDÉSI ház iro­dalmi színpada szorgalmasan készül a következő előadásra. Következő műsorukban Vil­lonnal foglalkoznak. — KIRÁLY AMBRUSNÉ Árboz dűlő 19. szám alatti la­kos termelői igazolvány nél­kül baromfit áruit a piacon. A szabálysértési hatóság 200 fo­rintra bírságolta. Nagykőrösön már a felsza­badulás előtt is ha a „gyár - ról beszéltek az emberek, ak­kor mindenki tudta, hogy a konzervgyárról van szó, bár akkor a tőkés érdekeltségek áttekinthetetlen üzleti kapcso­latai miatt a két konzervgyár hol összetartozott, hol nem. A Gschwindt-féle Konzerv­gyár és az Alföldi Konzerv­gyár a város mezőgazdaságá­nak fejlődésére vitathatatla­nul jótékony hatással volt, se­gítette az értékesítési bizton­ságot, bár akkor a gyár és a mezőgazdaság között szoros kapcsolat, érthetően, a tőkés viszonyokból eredően nem ala­kulhatott ki. A város lakosságának lét­számához képest a gyárban foglalkoztatot­tak száma nem volt jelen­tős, bár akkor is a sze­zonban több száz dolgozó termelt konzervet. Különösen így volt ez a há­ború alatt, amikor vevőről sem kellett gondoskodni, mert a konzerveket a magyar had­sereg, de főleg a Wehrmacht közvetlenül a gyárból szállí­totta el. Más élet indult a felszaba­dulás után. Az államosított gyárakat munkás vezetés vet­te át. Sok nehézség árán in­dult meg a termelés. Mint az országban mindenhol, itt is a munkások összefogása, áldo­zatkészsége tette lehetővé, hogy néhány év alatt a ter­melés 'eléírté ,és meghaladja a felszabadulás i előtti ' iermelaS szintjét. Ez a helj'zet körülbe­lül 1950-ben következett be. Ebben az időben a gyár mintegy 100 vagon kon­zervet készített egy év­ben, 23 millió forint volt az előállított konzervek értéke, s a gyár munká­sainak, alkalmazottainak a száma éves átlagban 621 fő volt. Néhány jellemző dolgot er­ről az időszakról érdemes fel­ * * * * 5 * 7 8 idézni; A gyár termelése dön­tően kézi munkán alapult. Néhány gép kivételével a ter­melés kibővítése szinte a mun­kaerők számának szaporításá­tól függött. A termelés össze­tételében az akkori gazdasági helyzetnek megfelelően kis hányadot lett ki az úgyneve­zett igényesebb konzervek ter­melése, így például 100 va­gon volt a vegyesíz- és mind­össze 29 vagon a befőttgyár. tás. Vagy például a termelés több mint 40 százaléka hor­dós félkészáru volt. Ennek megfelelően a dolgozók össze­tételében is az akkori terme­lési színt tükröződik. Mérnök, közgazdász, tech­nikus a gyárban egyáltalán nem dolgozott. Még az adminisztratív dolgozók nagy része sem rendelkezett nyolc általá­nosnál nagyobb iskolai végzettséggel. A konzervipari szakmunkások képzése ekkor még el sem in­dult és így a gyárban szak­munkásképzettséggel csak né­hány karbantartó, üzemfenn­tartó lakatos rendelkezett. Ezekben az években indult meg a dolgozók munkaruhá­val való ellátása, létesült az üzemi konyha és a napközi otthon. Ez a rövid áttekintés ah­hoz szükséges, hogy a mint­egy 10 éves múltat megfele­lően értékelhessük. 1962-ben a. gyár helyzete a köveíkezo; Az éves tei-melés.meghalad­ja a 3900 vagont. * Ezt talán érzékelteti az az összehason­lító adat, hogy ha éves ter­melésünket vagonban helyez­nénk el, egy olyan vonatsze­relvényt lehetne összeállítani, amelynek eleje Szolnokon jár­ná és a vége a gyárban len­ne. A termékek összetételében is nagy változás történt. Ma az összes termelésnek például mindössze 1,5 százaléka vegyesíz és pél­dául befőttből 420 vagon Tizenötezer szegfűpaiánta várja a tavaszt Tóth Bélával, a nyáron sza­badult fiatal kertésszel be­szélgetek a Községgazdálko­dási Vállalat kertészetében. Örömmel újságolta, hogy egy üvegházzal szaporodik a virá­gok téli tanyája. Egy régi fa­vázas, elaggott üvegházat el­bontottak és most vasvázas, korszerű üvegház lesz belőle. A vállalat dolgozói és lakato­sai építik. — Milyen virágok vannak? És milyen p<ilántálcat nevel­nek? |—-Tizenötezer szegfűpalánta í-arjá a \avászt> És a kedvelt és mindig virágzó szőlővirég- palánták, négyezer lobélia, há­romezer salvia, kétezer hib­rid petoniapalánta is szépen fejlődik. A városi parkok tíí- ' szítésére és eladásra is neve­lünk virágot és palántákat is. ; — Cserépben 1500 muskáí- I link van több színben. Vannak melegigényes növényeink is. Dieffenbaehia pikta 70 darab van cserépbe ültetve. Szintén cserépben a fokföldi ibolya 600 darab. A kettőszáz darab cserepes papucs virág újdon­i Ság lesz a tavasszal. A 250 ! darab cineraria hortenzia szé- I pen fejlődik a cserepekben. A .vizsgákra nagyon szépek lesz­nek. Kardvirág hajtatásra, kü­lönböző színekben 300 darab van beállítva. És még sok más virágunk is van. Mielőtt megkezdődik a ta­vaszi bajnoki forduló, ves­sünk egy pillantást a Kini­zsi őszi szereplésére: 5. Nagy őrös 15. 6, 4, 5, 24:14, 16. Felbontva: hazai pályán 7, 6, 1 —, 18:0, 13, idegenben 8, —, 3. 5, 6:14, 3. A fenti részletezés is, de az is, hogy az ősz folyamán a Kinizsi kapta a legkevesebb gólt a megyében, viszont adott gólok szempontjából a nyol­cadik (holtversenyben a Ceg­lédi Építőkkel), arra enged következtetni, hogy a tavaszi idényre a támadósor játékán van a több javítani való, de a védelem sem bizakodhat el — a kevés gól ellenére sem —, mert főleg idegenben, sokszor megingott a döntő pillanat­ban. Az ősz folyamán összesen 18 játékos szerepelt. Csak négyen játszottak minden mérkőzésen (15-ször): Gömö- ri. Vass, Bélteki, Kornyik, 14- szer Bakonyi Csikós II., 12- szer Aszódi, 10-szer Tornyi, 9-szer Toricska, 7-szer Sza­bó II.. 6-szor Csikós I., Be­csi, Pécsi, Tancsik, 4-szer Kálmán, Botocska, Farka- sinszki, 3-szor Bujdosó. A számok alapján a követ­kező csapatot lehet összeál­lítani: Gömöri — Vass, Bél­teki (Csikós í.), Szabó II. (Tan- •Sik) — Bakonyi (Pécsi), Aszó­it — Kornyik, Toricska, Csi­kós II., Becsi, Tornyi, íi-^ gyelemhe véve, ki hol szere- f pelt legtöbbször. ^ A tavaszi bajnoki fordu-^ lóra a felkészülés megtörtént, j Az utolsó mérkőzések alap-J .ián aggodalommal nézünk a-; bajnoki küzdelmek elé. Azj előkészületek során a követ-^ kező csapat alakult ki: A^ védelem: Gömöri — Vass, Bél- teki, Tancsik (Farkasinszki). ^ Könnyelműen játszott és igen ^ sok gólt kapott. A két íede- ^ zet: Csikós I, Csikós II., vál-á tozó teljesítményt mutatott, ^ sok volt a rossz leadásuk, és lassan indítottak, a Kornyik. % Bakonyi, Szojka, Toricska, % Lányi (Toronyi) összetételű tá- í madósor tagjai ahányan van- í nak, csaknem annyi íelfo- ^ gásban játszottak. Nem ta- £ lálták meg egymást a labda- i val, a 16-osig még eljutottak,i de igazi, veszélyes gólhely-^ zetet nem tudtak teremteni.: Ebből a keretből alakúi ki a; Pilis ellen játszó csapat, A; találkozó érdekessége: a kö-i rösi csapat nem kapott hazai í pályán gólt. a pilisi pedig nemi szerzett idegenben gólt. Le-; hét, hogy most szereznek, mert; az őszi első győzelmüket is a í Kinizsi ellen érték el. ) Minden rossz előjel eile-; nére is bízzunk, noha a fő-; próba nem sikerült, annál job-j ban sikerül az igazi mérkőzés.; P. S. ! GYURI BÁCSI... A FODRÁSZ szövetkezet fő­téri üzletében megürült az egyik forgószék melletti hely. Vtolsó vendége voltam Ka­pus Gyuri bácsinak, mert holnap már nem jelenik meg munkahelyén — nyugalomba vonul. Míg szappanoz — beszélge- ; tünk. Elmondja, hogy a f vízállási kisházból indult el : szakmát választani. Innen \ hozta sportrajongását is, • mert itt rugdosták a szomszéd j gyerekekkel az utca porában ; rongylabdájukat. \ Borbély lett, de alig sza- \ bódult fel az első világhá- j ború az olasz frontra ve- \ tette két ízben is. Leszere- í lése után segédként dolgozott légy.ideig, de mint fiatalem- l bér, megérezte, hogy a tár- í sulásban ' van az erő, s Ara- í nyos szaktársával megnyitják \ közös üzletüket a Bordács- í házban. j Üzletük-a sportolók és ba- \ rátáik klubhelyisége is volt, • mert itt értékelték mindig a ! vasárnap sportját. Gyakori í látogatója volt az országos ( mérkőzéseknek, mint a Fradi > lelkes szurkolója, de itthon í sem zajlott le egyetlen sport- \ esemény sem nélkülük. ‘ A negyvenes évek elején széthullt a társas viszony, és a Benedek-házban rende­zett be csinos női és férfi­fodrászatot. Itt működött 1951-ig, a fodrász szövetkezet megalakulásáig, amelynek alapító tagja. JÖ KEDÉLYE, közvetlen, udvarias modora miatt vendé­gei szerelték és becsülték. — A borbélynak jó ember- ismerőnek kell lenni — mondja —, el kell találni a vendég ízlését, gondolatát. Szakmáját szerette, s hosz- szú pályafutása alatt sok érdekes ember ült keze alatt. Ilyen volt többek között a tanítóképző öreg matemati­ka tanára is. aki egész té­len nem nyiratkozott, hogy a feje meg ne fázzon. Tél vé­ge felé a kabát gallérjától fel- kunkorodott hosszú haja, s úgy nézett ki, mintha glória övezné fejét. De amint meg­jelent az első napsugár, a zord idők után, a tanár úr is elindult a borbélyüzlet felé. Megpillantva magas, vé­kony alakját, örömmel kiál­tottak fel. — Na — itt a tavasz, jön a tanár úr nyilatkozni. Szeme csillog a szemüveg alatt, s derűsen tekint a holnap fe­lé, amint ál évi kitartó Kapus György, a fodrász ktsz 51 év után nyugalomba vonuló dolgozója (Rácz József rajza) munka után leteszi a szerszá- mot. mert tudja, hogy öreg­ségében gondoskodnak róla. Munkahelyétől azért nem i akar végleg elszakadni, mert : néha, ha szükség lesz rá,; bejár kisegíteni. A NAGYSZÁMÚ VENDÉG1, jó kívánságát tolmácsolom,: amikor jó egészséget, s bé-\ kés öregséget kívánok a meg-\ érdemelt pihenéshez Gyuri\ bácsinak. ' Rácz József ' Hol a körzeti mozi ? A Száraz dűlői iskolában a kiskörzeti mozi 1961 telén több alkalommal előadást hir­detett. Néhány alkalommal a vetítő megjelent, azonban amikor a legtöbb néző össze­jött volna, nem jelent meg. Ez, úgy látszik, ismétlődik. Az MHS által meghirdetett filmvetítésre összejött közön­ség hiába tette meg a több kilométeres utat — a vetítők nem jöttek. Ez annál is kei- lemetlenebb, mert többen 8 —10 kilométert tettek meg gyalog, feleslegesen. Itt ez lenne az egyedüli szórakozás, s nagyon sokszor felelőtlenül bánnak el az itt lakókkal. Nem tudjuk, máshol is elö- fordulnak-e ilyen esetek, de felénk ez már kezd rendsze­ressé válni! Kérjük a Nagykőrösi Hír­adót, hogy panaszunkat a lap hasábjain közölni szíves­kedjék. Hasznosi László tanító — HÁROM OSZLOPÉRT sok volt a 200 forint. Ezt már jól tudja Varga István, Víz­állás gáttér dűlő 12 szám alatti lakos is, aki a Rákóczi Terme­lőszövetkezet oszlopkészleté- bői 3 darabot elvitt és ezért a szabálysértési hatóság 200 fo­rint bírság megfizetésére Köte­lezte. — 959 HOLD őszi kalászos területen befejezték a fejírá- gyázást a Szabadság Terme­lőszövetkezetben. — A FÖLDMŰ VESSZŐ VET­KEZETI áruházban március 2-án önkiszolgáló rendszerrel vették fel fizetésüket a dolgo­zók,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents