Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

@»cilédi Tízéves a Ceglédi Építőipari Ktsz A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM. 53. SZÄM 1963. MÁRCIUS 4, VASÁRNAP LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE MINDEN PROBLÉMÁT IGYEKSZÜNK MEGOLDANI I Jól sikerült lakógyűlésen tájékoztatta Szelepcsényi Imre vb-elnök az újvárosiakat a városépítés terveiről és gondjairól Pénteken este az újvárosi művelődési otthonban lakó­gyűlés volt, amelyen megje­lent Szelepcsényi Imre vb-el­nök, Hegedűs József vb-tit- kár, Revuczky Gyula., a váro­si tanács kereskedelmi elő­adója. Szelepcsényi Imre közvetlen szavakkal arra kérte a meg­jelenteket, hogy őszintén tá­jékoztassák az Újváros gond­járól, bajáról. Elsőnek Kovács Károly, MÁV-főintéző beszélt a Vár- konyi István utca mostoha út­viszonyairól, a Szeszipari Vál­lalat szennyvízlevezetéséről, a hagymabűzről, a nyári, egész­ségtelen porról és arról, hogy a lakosság szívesen vesz részt a tisztasági mozgalomban, de a tanácstól az útviszonyok megjavítását és a Szeszipari Vállalat vízlevezetésének ren­dezését kéri. Pécsi Sándor vasutas emel­kedett ezután szólásra. — A Várkonyi István utcá­ba a fuvarosok nem akarnak fuvart vállalni. Télen a ká­tyúk, nyáron a gödrök lehe­tetlenné teszik a közlekedést. Baj van az Újváros egyet­len közkútjával is. A csú­nya, sárga víz csak nehe­zen ülepedik le. de elvi­selhetetlenül rossz a kút működése is. > Az egykori percenkénti 250 Liter yiz-vjtieLyett legfeljebb .15 litert íad.|! ‘ . ' Faragó Uslvdruie űzatófcst - A szikvizuzetn, 'á sütőipar éS a FŰSZERT Szállítói nem akar­ják a boltig szállítani az árut a rossz út miatt. Tiirei Benő, MÁV-pálya- mester: — Szívesen fizetjük a községfejlesztési hozzájáru­lást, de több támogatást ké­rünk hivatalos részről. Helmeczy József, a villa­mosipari gyár dolgozója: — Nincs az Újvároson női és férfifodrász. Kis tételben nem lehet tüzelőt venni, mert nincs TÜZÉP-telep. Várjuk a Vörösmarty tér rendezé­sét. Helyes lenne, ha a Várkonyi Utca végén levő területet par­celláznák házhelyek számá­ra. Negyedi János, termelőszö­vetkezeti tag az autóbuszköz­lekedés sűrítéséről szólt és felhívta a figyelmet, hogy az Újvárosban nincsen telefon. Kovács Károly második fel­szólalásában javasolta, hogy ha a Vörösmarty tér végleges rendezése még sokáig késik, akkor ezen a területen enge­délyezzék újra a kertészetet. Fodor Sándor postaaltiszt: — Csak két helyen van tele­fon a környéken. A mozinak nincs vészkijárata. — Mindenekelőtt állapítsuk meg, hogy az itt jelentkező problémák tulajdonképpen városi problémák. Vegyük te­kintetbe azt, hogy csúnya örökséget vettünk át a múlt rendszertől. De mindent meg­vizsgálunk és igyekszünk se­gíteni. Csak tájékoztatásul mondom, hogy a város 45 milliós költ­ségvetésében az adóbevé­tel csak 6 millió, a többit a tanácsi vállalatok jöve­delméből és a 39 milliós állami támogatásból fedez­zük. El kell ismerni, hogy az igé­nyek napról napra nőnek, de dzok teljesítését bizonyos rea­litással kell elvárni. Az el­múlt évben is 20 ezer négy­zetméter járdát építettünk, az Idén is kétmilliót fordítunk járdaépítésre — válaszolt a hozzászólásokra a vb-elnök. — A Várkonyi István utcá­val valamit csinálunk, mi­helyt az idő engedi. A Szesz­ipari Vállalat a városfejlesz­tés során kikerül a jelenlegi Szűcs telepre. Átmeneti meg­oldásképpen a szennyvizet el­vezetjük az Alkotmány Ter­melőszövetkezetbe, ahöl trá­gyázásra használják fel. Hat és félmillió forint költséggel épül a főgyűj­tő csatorna, s ezután lé­pésről lépésre rendeződik a város csatornázásának évszázadok alatt elhanya­golt ügye. — Új kutat nem építünk. Erre nincs is szükség, hiszen a városban 27 kút van. A víz­ellátás rendezését a víztorony megépítése fogja megoldani. Az újvárosi fodrász-részleg beindítását a ktsz vállalja. Az új részleg számára a Vörös­marty téren biztosítunk helyi­séget, A TÜZÉP-nél megpró­bálkozunk azzal, hogy a lakos­ság jobb ellátása érdekében létesítsen telepet. Nyilvános telefonállomást egyelőre nem tudunk biz­tosítani. esetleg a művelő­dési otthonban, vagy az iskolában. — A mozihelyiség tatarozá­sára a legközelebbi tanácsülé­sen fogok fedezetet biztosíta­ni. Az autóbuszproblémán még tanakodnak a tervezők. De akár a Vörösmarty téren lesz, akár a Kossuth téren, az Újváros autóbuszügyét meg kell oldani. Befejezésül Szelepcsényi Imre elmondotta, hogy a városi tanács kéthetes városfejlesztési kiállítást nyit a napokban és erre a kiállításra minden ér­dekeltet szívesen lát. He­lyes lenne, ha a kiállítást minél többen látogatnák. — Vegyen minél erőtelje­sebben részt a lakosság a kö­zösség dolgaiban és ahol a fo­lyó munkában hibákat, ha­nyagságot, tapasztalnak, azt sürgősen közöljék illetékes he­lyen a tanácstagon keresztül. liir/y /er»*/ — kvt pántétana Nagy bánat ért a napokban. Késő este a József Attila ut­cán mentem hazafelé s az egyik gödörbe lépve eltörött a cipőm sarka. Nem volt valami kel­lemes megtenni a hátralevő utat. A környék lakói nevében szeretném megkérni az illeté­keseket, fordítsanak már egy Ids gondot ennek az utcának a járdáira is. Aid egyszer abban az utcában jár, különösen esős időben, nem kívánkozik még egyszer arra. De mit csinálja­nak azok, akik kénytelenek abban az utcában közlekedni? A másik panaszom a szer- vestrágyagyűjtő vállalatnak szól. A Buzogány utcában akadt dolgom a napokban, ahol éppen a vállalat kocsija haladt illatos rakományával. Nagyon jól tudom, hogy mi­lyen nagy szükség van a mun­kájukra, de szeretném őket ar­ra kérni, hogy egy kicsit gon­dosabbak legyenek. A Buzo­gány utcában ugyanis a kocsi után széles esik maradt, ami nemcsak a bűz miatt, hanem egészségügyileg is kifogásol­ható. Egy olvasó Búcsú a had kötelezettségtől Honvédek, tisztek, tiszthe­lyettesek civilben. Az isme­retterjesztő széliház nagyter­mében búcsúznak az obsito­sok. Mészáros Ferenc alezredes, Nyomós érv Nem is a résztvevők neve a fontos, sokliat fontosabb a történet. A Ceglédig Jdrysbirö- ság . Ladányi-tanácsa péntek­re egy lopás ügyét tűzte ki tárgyalásra. A tárgyalásra azonban két okból is nem került sor. Az első az volt, hogy a másodszor kitűzött tárgyalásra sem jelent meg a vádlott, a sértett meg a try » » * .9 <• * • > - » «- n * '«« a tanú. Az elővezetésre fel- la.ítnU., t.zendörörs jelentette, hogy mindhárman influenzá­ban betegen fekszenek. A má­sik szempont, ami valószínű­leg akadálya lesz a bűnper tárgyalásának, az, hogy a vád­lott és a sértett időközben összeházasodott. Telefoninterjú: A bírói sípszó előtt — Halló! Gál József elvtár­sat, a Ceglédi Vasutas NB Il-es labdarúgó-csapatának ve­zetőjét keressük. — Tessék, én vagyok. — Ma a ,J,abdaélies” szur­kolók örömére ismét megtel­nek a lelátók és felharsan a bírói sípszó, útjára indítva a labdát, a nagy tavaszi hajrá­ra. Arról szeretnék hallani, hogyan készültek fel labdarú­góink a tavaszi rajtra. — Nem is volt olyan hosz-> szú ez a szünet a labdarúgók \ számára. A jó lelkészülés / érdekében ugyanis kemény £ munkát kellett végeznünk a í télen. Az alapozás célja az ^ volt, hogy a játékosok kon- díciója eléri-e a várható nagy hajrában való helytál- 'j láshoz szükséges színvonalat, Két hétig Debrecenben vol- tunk, és napi két edzéssel, J délelőtt a tornateremben, dél- ^ után szabadtéren végezték a felkészülést, ügy gondolom, J elégedettek lehetünk, és re- í ménykedve tekinthetünk a ^ tavaszi mérkőzések elé. — Mit vár a mai mérkőzés- í töl? — Kemény ellenfél lesz a ^ Borsodi Bányász. Az utolsó^ három mérkőzés — kétszer^ Sajószentpéteren, egyszer ^ Cegléden — mérlege a mi f szempontunkból: két dón-^ teilen és egy vereség. A jó í szereplés legfontosabb félté-^ tele tehát az, hogy a fiúk szíwel-lélekkel küzdjenek a ^ pályán. Némi aggodalmat je- ^ lent Csontos, Kökény és ^ P&kozdi betegsége. Minden'/, valószínűség szerint azért ők ^ is a csapat rendelkezésére áll— ^ nak ma délután fél három-^ kor. Gyikó sérült, helyette a ( fiatal Molnár játszik. Egyéb­ként. az előbb említett felté­tel mellett, egygólos ceglédi győzelmet várok. Ha ez sike­rül, kiesési gondjaink telje­sen megszűnnek. Szeretnénk az 1961—62~es bajnokságban legalább az 5—8. helyen vé­gezni. — Köszönjük szépen, és re­méljük, így lesz. — Kohlmayer — a ceglédi honvéd kiegé­szítő parancsnoka ünnepi szavakkal búcsúztatja a volt hadkötelezetteket. — Harminc esztendőn ke­resztül katonai állományban tartották nyilván az elvtársa­kat, s most, hogy betöltöt­ték az ötvenedik életévüket, töröljük a katonai nyilvántar­tásból. Én azt hiszem, ez a törlés csak formai, hiszen az elvtársak kapcsolata a hon­védséggel változatlan. A ha­zaszeretet: a haza sorsáért va­ló aggódás változatlan, s az elvtársak azt a katonai fe­gyelmet, amit nálunk meg­szereztek, tovább fogják érté­kesíteni akár a gazdasági élet­ben, akár a légoltalomban. — Az emléklap, amit most kiadunk, elismerése ennek a harminc esztendőnek és an­nak, hogy a honvéd készen Mit szocialista vívmányaink és hazánk függetlenségének védelmére. A tartalékos hadkötelezet­tek nevében Király István meleg szavakkal búcsúzott. — Búcsúzunk, de változat­lan katonai fegyelemmel és becsülettel harcolunk a mun­ka frontján — mondotta töb­bek között. Befejezésül a Táncsics is­kola és a zeneiskola úttörői versekkel és virággal köszön­tötték az obsitosokat, és vi­dám műsorral fejezték be a búcsúztatót. Tegnap ünnepelte a Ceglédi Építőipari Ktsz tízéves fenn­állását. Kettős ünnep volt ez a ktsz tagjai részére, mert ezen a napon tartották az éves mérlegzáró közgyűlésüket is.. Ünnepi hangulat volt jel­lemző a közgyűlésen, hiszen a beszámoló elsősorban az el­múlt évek eredményeit tük­rözte. Tíz év alatt megsokszoro­zódott a ktsz vagyona, tagsága és az éves terme­lés! érték egyaránt. Az elmúlt évi tervüket 101.fi százalékra teljesítették. Nőtt, a ktsz-ben a közületeknek nyújtott szolgáltatás is. A tag­ság figyelembe vette, hogy a párt idevonatkozó határozata alapján, műszaki intézkedések következtében kell ebben az évben és a következő évek­ben emelni a termelékenysé­get és az 1962-es évre műszaki intézkedési tervet dolgozott ki. A pártszervezet, mely nemcsak ennek az egy ktsz- nek, hanem Cegléd valameny- nyi ktsz-ének összevont politi­ka! szerve, vezetőségi ülésen beszélte meg, hogy a kidolgo­zott műszaki intézkedési ter­vek alapján politikai intézke­dési tervet állít össze. Ennek célja, hogy a műszaki intéz­kedési tervet teljesítsék, illet­ve túlteljesítsék. Sok szép eredményük mel­lett néhány hiányosságot is meg kell említeni. Köztudo­mású, hogy a kisipari ter­melőszövetkezetek egyik el­sődleges feladata a polgári lakosságnak nyújtandó javító­szolgáltató munka. Ezt a tervét az Építőipari Ktsz sajnos, csak 46,4 szá­zalékra tudta teljesíteni. Ma is probléma ma még Ceg­léden, hogy a lakosság bizo­nyos szolgáltató jellegű mun­kákat nem tud kivel elvégez­tetni. A továbbiakban tehát a ktsz-nek arra kell töreked­nie és ez a beszámolóban is tükröződött, hogy az elkövet­kezendő évek folyamán ezen a területen előrehaladjon. A ktsz sajnos, nem tudta az elmúlt évben végrehajtani a politikai bizottság idevonat­kozó határozatát és az évi ter­melési felfutásnak csupán 22 —23 százalékát hozták terme­lékenységből. A továbbiakban avra lseiigU«el^^iü^; az előírt kétharmad-egyhar- mad arányt egy-két éven be­lül elérjék. Tovább kell javí­taniuk a munka optimális idő­ben való elvégzését. Amennyiben az idő erre kedvező, negyven nap alatt tudnak felépíteni egy kétszoba összkomfor­tos családi házat. Ezt az időpontot reális műszaki intézkedések alapján a jö­vőben csökkenteniük kell. Meg kell említeni azt is, hogjr munkájuk elsősorban a lakos­ság felé irányuló javító-szol­gáltató munkára kell, hogy kiterjedjen. Itt különösen nagy problémát okoz a termelé­kenység megfelelő szinti emelése. Ezért mind a gazda­sági vezetésnek, mind a párt- szervezetnek arra kell töre­kednie. hogy a reális helyzet felmérésével olyan intézkedé­si tervet dolgozzon ki, mely biztosítja tervük 100 százalé­kos végrehajtását. Az elnöki beszámoló után a főkönyvelő ismertette a pénz­ügyi helyzetet, majd beszá­molt a szövetkezeti bizottság, a szociális bizottság és az el­lenőrző bizottság elnöke. Ez­után a szövetkezet tagjai és a meghívott elvtársak hozzár- szóltak a beszámolóhoz. Hoz,- zászólt a tagok közül többek között Schmidt, Szikszai, Da­rányi és Pál István elvtársi. A tagok nevében üdvözölte a jubiláló közgyűlést Pálfelvf elvtárs. a Monori Járási Épí­tőipari Ktsz elnöke. A hozzá­szólók egyöntetűen egyetértet­tek a beszámolókban elhang­zottakkal és néhány konstruk­tív javaslattal segítették elő a jövőbeni munkát. Ilyen javaslata volt többek között Schmidt elvtársnak, a lakatos részleg vezetőjének. Elmondotta: minden évben problémá­juk, hogy a kályhajavítá­sokat a közületek és a la­kosság a téli időszak be­köszöntésével szinte egy í időben adják le a ktsz- nek. Kérte — és ez feltétlenül megszívlelendő —, hogy a ve­zetőség szervezze meg, hogy ezt a munkát viszonylag fo­lyamatosan tudják végezni. A hozzászólásokra adott válasz után a tagság elfogadta az 1961. évi mérleget, majd meg­jutalmazták azokat a szövet­kezeti tagokat, akik 10 évvel ezelőtt megalapították a szö­vetkezetét. Ezután a tagság a szövetkezet KISZ kulturesoportjának mű-' sorát, majd közös vacsorán vett részt és utána fehér asz­tal mellett ünnepelte az el­múlt év eredményeit. vV $ vSIÄt* — A CEGLÉDI Füszért ide­jében gondoskodott a húsvéti ajándékokról. Jelentős meny- nyiségű édességet vár a vál­lalat a hónap végére különbö­ző csokoládé- és cukorkészít­ményekből. — TÖRTEI, községben a községfejlesztési alap terhé­re a járdaépítést és a dülö- utak rendbehozatalát tervez­ték. A feladat végrehajtásá­hoz 63 300 forint társadalmi munkát vettek számításba. — MIKEBÜDÁN 4000 fó­rint értékű társadalmi mun­kával hozták rendbe a köz­ség területén levő hidakat. — ABONY község termelő- szövetkezeteiben az 1962. gaz­dasági évre öntözéses kerté­szetben az egy holdra jutó ter­melési érték alakulása: Jó­zsef Attila 40 ezer forint, Kos­suth 20 ezer forint, Lenin 23 ezer forint és Uj Világ terme­lőszövetkezet 30 ezer forint. — SALLAI LÁSZLÓ, a ceg­lédi sörlerakat dolgozója fö­lényesen nyerte a balatonfü­redi sörfejtő versenyt. Sal- lai László a ceglédi verse­nyen is első helyezést ért el óránkénti 1Ó41 üveg töltésé­vel. — A TÖRTELI Aranykalász Termelőszövetkezet a második ötéves terv keretében 200 hold gyümölcsös és 100 hold szőlő telepítését tervezi. — A VÁROS vízellátását a rövidesen elkészülő víztorony teljes mértékben biztosítja. A víztorony üzembehelyezé­se következtében megszűnik a város területén levő 27 kút vízpocsékolása, mert az új lé­tesítmény az éjjeli órákban elfolyó vizet a nappali nagyobb fogyasztás számára tartalékol­ja. A társadalmi tulajdon védelme Holnap délelőtt kilenc óra­kor a Közlekedésépítési Vál­lalat kultúrtermében (Viga­dó) Komor Béla, a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője érdekes előadást tart a társadalmi tu­lajdon védelméről. Az értekez­leten részt vesznek Cegléd, Nagykőrös és Monor állami kereskedelmi, valamint ven- dégiátóipari dolgozói. • — MÁRCIUS 1-ÉN tartot­ták az utolsó foglalkozást az abonyi nőtanács „Nők akadé­miája” című előadássorozat keretében. — A CEGLÉDI Vasutas Sportegyesület csütörtökön ülést tartott, amelyen részt vettek a járási és városi párt- és állami szervek vezetői. Az ülésen szervezeti és szemé­lyi kérdéseket beszéltek meg. CEGLÉDI RUHAIPARI VÁLLALAT javító részleget állított fel. Vállal íérfiing-gaRérozást, kézelőkészítést, ágy­nemű- és mindenféle fehérnemű-készítést, javítást. Készít gyer­mekruhákat, nagy ru­hából átalakítással. Keresse fel vállalatunkat bizalommal Cegléd I„ Szabadság tér 3. a benzinkútnál. I FOGLALKOZÁS ÉS SZENVEDÉLY í Talán ma már minden em- bernek van valami szenvedé- \ lye. Az egyik sakkozik, a má- ; sik a galambok szerelmese, a í harmadik a bélyeggyűjtésben ; találja munka után a legna- 5 gyobb örömet. Számosán akad- ; nak olyanok, akik a fényképe- 'i zést tartják a legkedvesebb '(időtöltésnek. A fotózás azon- ! ban már nemcsak a férfiak ' szórakozása. Egyre több nőt í láthatunk fényképezőgéppel a ! nyakában és egyre több nő \ kerül a különböző fotolabo- ; ratóriumokba. A ceglédi Fény- ! szöv. 2. műtermében Kovács ; Sándornéval beszélgetünk er- ! rőL \ A kedves fiatalasszony sze- l vetettel beszél szenvedélyéről, ! ami egyben a szakmája is. j — Mindent nagyon szeretek, (ami a fotózással kapcsolatos. ! Nagyon szeretek gyerekeket ! fényképezni, de a retusálás is \ kedvenc munkám. Ha időm ! van, amatőrködöm s megsze- \ vettettem férjemmel is a fotó- ízást. El is határoztuk, hogyha lesz rendes lakásunk, berende­zünk egy kis saját láborató­riumot. — Mit szeretne legjobban? — Nagyon sok jó képet csi­nálni a műteremben és mint amatőr. Szeretném még azt, ha a műtermünknek nagyon sok munkája lenne, sok gyermek­nek és felnőttnek szerezhet­nénk örömet a művészi fény­képekkel .,, — Ta —

Next

/
Thumbnails
Contents