Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

1963. MÁRCIUS 4. VASÁRNAP PKST MEGYEI kMírktP AMERIKAI KÍSÉRLET BURMÁBAN? Az egész emberiség érdekeinek megfelelő javaslat Hruscsov üzeneteinek visszhangjából Hruscsov szovjet kormány­főnek az a javaslata, hogy a genfi tizennyolchatalmi le­szerelési konferencia kor­mány- vagy államfői szinten kezdje el munkáját, tovább­ra is élénken foglalkoztatja a világsajtót. A Revolución című havan­nai lap hangsúlyozza: Hrus­csov újabb üzeneteiben, ame­lyeket Kanada és Svédor­szág, valamint Franciaország vezetőihez intézett, továbbra is alapvető kér­dés marad a leszerelés, a béke és a békés együtt­élés problémája, vagyis az, amelynek megoldá­sát földünk több mint hárommiliiárd lakója vár­ja és reméli. Mindazoknak, akik nem akar­ják ezt észrevenni, tekintet­tel kell lenniük arra, hogy a Szovjetuniónak a békéért folytatott harca — á világ valamennyi népének harca a békéért. Djakartából jelenti a TASZSZ, hogy Aidit, az In­donéz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának elnöke Rangun lakói mély álom­ban voltak, amikor pénteken hajnalban a Ne Win generá­lis közvetlen parancsnoksága alá helyezett katonai rendőr­ség osztagai megszállták a barmai főváros stratégiai fon­tosságú épületeit. Körülvették a parlamentet, uralmuk alá kerítették a rádióállomást és meglepetésszerűen kopogtat­tak a miniszterelnök és a ve­hető államférfiak lakásának ajtaján... U Nu miniszterel­nököt és kormányának vala­mennyi tagját letartóztaták, s ellenállást csupán Sao Shwe Thaike volt burmai elnök há­zában tapasztaltak. Thaike őrei pisztolylövésekkel fogad­tok a hajnali látogatókat... I !>.-»« : iY«‘ Win először kormányon Csak ezek a lövések jelez­ték, hogy U Nu kormányát államcsínnyel félreállították. Ugyanaz a Ne Win tábornok került hatalomra, aki három és fél esztendővel ezelőtt, 1958 szeptemberében már megpró­bálta jobbra és Nyugat felé fordítani a burmai kormány- kereket. Ne Win ehhez első­sorban a belpolitikai feltéte­leket igyekezett megteremteni azzal, hogy hajszát indított a demokratikus erők ellen és hatalomra kerülésével meg­akadályozta, hogy az 1948-ban föld alá kényszerített kommu­nista párt visszanyerje legali­tását. A burmai reakció 1958- as akcióját ugyanis közvetle­nül az váltotta ki, hogy U Nu tárgyalásokat kezdeményezett a kommunista párt engedélye­zéséről. Ne Win — tizennyolc hó­napos kormányzása alatt — azonban képtelen volt letörni a demokratikus erőket, külö­nösen az U Nu vezette Anti­fasiszta Népi Szabadság Liga úgynevezett tiszta irányzatát. A liga jobboldali politikusai — az Egyesült Államok ran­gúm nagykövetének közremű­ködésével — kettészakították ezt az 1943-ban alakult fasisz­taellenes demokratikus egy­ségfrontot. Az V Ba Swe ál­tal vezetett jobbszárny ugyan­is nem tudta elérni U Nu ki­buktatását a ligából, s ezzel megváltoztatni a szövetség politikáját A liga programja a gazdasági függetlenség és iparosítás megvalósítása, a bé­kés egymás mellett élés és a katonai tömbök elutasítása — amelyeknek megvalósításáért U Nu kezdettől következete­sen küzdött. U Ba Swe ezzel szemben a nyugati orientáció mellett hadakozott, s így hoz­ta létre az úgynevezett „szi- lárd” irányzatot — szemben az U Nu vezette „tiszta” irányzattal. 1960: U IN'n győzelme U Nu pártja — az Antifa­siszta Népi Szabadság Liga tiszta irányzata — az 1960 februárjában megrendezett ál­talános választásokon elsöprő győzelmet aratott. Ennek kö­vetkeztében ismét U Nu lett a miniszterelnök-. U Nu kor­mánya hozzálátott Burma kül­politikai helyzetének megerő­sítéséhez, a szomszéd orszá­gokkal való kapcsolatok elmé­lyítéséhez. Ennek keretében tárgyalások útján rendezték a kínai—burmai határkérdése­ket és mindkét fáiét egyaránt kielégítő megegyezést kötöt­tek. Ezt a tárgyálássoroaatot. nemcsak a belső reakció tá­madta, hanem bizonyos ame­rikai körök is, amelyek azt remélték, hogy — mint India esetében sikerült —. elmérge­síthetik a kínai—burmai ha­tárvitát és ezzel tovább élez­hetik a feszültséget Délkelet- Ázsiának ebben a lőporos hor­dókkal amúgyis teli’ott részé­ben. Az U Nu-kormány hely­zetének megnehezítésére fo­kozták a Burma keleti részé­ben maradt csaügkajsekistc csapatok tevékenységéi. Ame­rikai és csangkajsekista re­pülőgépek szállítottak fegyvert és utánpótlást ezeknek a dzsungelbe menekült bandák­nak. amelyek közvetlenül a Thaiföld fővárosában székelő SEATO-parancsnokságíói kap­ják utasításaikat. Mégsem tudták megtörni U Nu kormányának népsze­rűségét, s a legutóbbi hetek­ben a kormányzópárt — a li­ga „tiszta” irányzatának — balszámya jelentősen meg­erősödött. A liga kongresz- szusán megszerezte az öt ve­zető tisztséget 1902: A második puccs Ilyen előmények után — március 1-én — lépett életbe a kormány rendelete a ma­gánbehozatal ' államosításáról, hogy ezzel féket szabjanak bi­zonyos külföldről behozott közszükségleti cikkek ára emelésének. A másik cél: az állam ellenőrizze a külföldi behozatalt és véget vessen ezen a téren a külföldi társaságok tevékenységének, amelyek megvásárolták a burmai cé­gek behozatali engedélyeit. Természetesen a vállalkozók, s az érdekeiket védő jobb­oldali politikusok és katona­tisztek, mindent megtettek ennek az intézkedésnek el­vetéséért. Minthogy ez nem sikerült, s egyben egyes nem­zetiségek vezetőit is a köz­ponti kormány ellen hangol­ták — alkalmasnak látták az időt U Nu kormányának puccs útján történt eltávolítására. Két nap múltán aligha le- , hét messzemenő következte- ■ téseket levonni a burmai ese- ; menyekből. Ne Win ugyanis — noha belpolitikájában fel­A Monde ismerteti a francia-algériai megállapodás- tervezet főbb katonai pontjait a pénteken hajnalban letartózta­tott burmai miniszterelnök, aki a A Monde című lap Louis Joxe miniszternek az algériai katonai vezetők előtt tartott beszámolója alapján ismerteti a francia—algériai egyezmény- tervezet katonai vonatkozású pontjait. A katonai kérdése­ket két megállapodás foglalja össze, az egyik a fegyverszünet­re vonatkozik, a másik a független algériai állam­ban szabályozza a francia hadsereg helyzetét. Mindkettőben még vannak nyitott kérdések, a főbb elvi pontokban azonban megegye­zés jött létre a francia és az algériai miniszterek tanácsko­zásán. 1. A fegyverszünet megköté­se után a francia fegyveres erők továbbra is helyükön ma­radnak, egészen az ország füg­getlenségéről döntő népszava­zásig. Az algériai felszabadító hadseregnek Algériában tar­tózkodó csapatait bizonyos körzetekbe vonják össze. A Tuniszban és Marokkóban ál- j lomásozó algériai erők kérdé-. \ se még nincsen lezárva. | Francia részről ellenzik a j csapatok azonnali visszatéré- | sét. Ezzel szemben a hadifog­lyokat a fegyverszünet után rövidesen szabadon bocsátják. Az úgynevezett helyi karha­talmi erő zömét újonnan beso­rozott arab fiatalemberek al­kotják majd, kisebb részét a francia fegyveres erőik arab származású tagjaiból toboroz­zák. Az algériai felszabadító hadsereg tagjait nem sorozzak be a helyi karhatalomba. Messmer hadügyminiszternek a szenátus nemzetvédelmi bi­zottságában tett kijelentése szerint a helyi karhatalmi erők a népszavazásig a francia fő­kormányzó felügyelete alatt maradnak. Algériai részről vi­szont azt akarják, hogy az ideiglenes végrehajtó szerv rendelkezzék a helyi karhatal­mi erőkkel. 2. Az önálló algériai állam létrejötte után a francia had­sereg öt évig használhat há­rom repülőteret (Colomb- Bechar, Reggane és In-Am- guei), további kettőn pedig leszállási kedvezményeket él­vez. A Mers el-Kebir-i kato­nai támaszpontot 15 évre adja bélbe az algériai állam Fran­ciaországnak. Franciaország öt évig nukleáris és rakétakí­sérleteket folytathat a Szaha­ra meghatározott pontjain. A függetlenség kikiáltása után fokozatosan 80 000 főre csök­kentik a francia erők létszá­mát Algériában (a jelenlegi létszám körülbelül 350 000 fő.) a szovjet hírügynökség tu­dósítójának adott nyilatko­zatában hangsúlyozta: Kennedy és Macmillan visszautasító válasza a leszerelési értekezleten való részvételükre tett szovjet javaslatra, bizo­nyítja, hogy az imperia­listák nem törekednek igazán a béke megőr­zésére. Ellenkezőleg, mint ezt a világ különböző részein elkövetett imperialista diverziós tettek, katonai beavatkozások és ag­ressziók bizonyítják, éppen a béke, a függetlenség és a demokrácia erőinek gyengítésére és szétzú­zására törekednek. Az Athénben megjelenő Avgi hangot ad a görög tár­sadalom követelésének, hogy mielőbb kössenek egyezményt a leszerelésről és mindenek­előtt a nukleáris kísérletek megszüntetéséről. A görög nép Hruscsov említett ja­vaslatát olyan lépésnek lát­ja, amelynek elfogadása előbbre vihetné a leszerelés megoldását. De éppen, mert az Egyesült Államok egyen­getni akarja légköri atom­kísérleteinek útját, nem fo­gadta el a szovjet kezdemé­nyezést, mit sem törődve a világközvélemény követelésé­vel — írja a lap. Kennedy bejelentette az amerikai légköri atom­fegyver-kísérletek felújítását Újabb plasztikbomba- robbanások Párizsban Pénteken este ismét négy plasztikbomba robbant Párizs­ban. A fasiszták kiszemelt ál­dozatai között szerepelt Pierre Juin, az Humanité munkatár­sa is, aki egy Párizs-kömyéki munkás bérkaszárnyában la­kik. A robbanás több lakás­ban nagy anyagi kárt okozott, de emberéldozatot szerencsé­re nem követelt. Merényletet követtek el a fasiszták a Combat egyik szerkesztője el­len is. Kennedy, az Egyesült Álla­mok elnöke televízió- és rá­dióbeszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok április végén légköri atom- fegyverkísérlet-sorozatot kezd a Csendes-óceán tér­ségében. A sorozat két- három hónapig tart. Az amerikai elnök terjen­gős beszédében voltaképpen ezt az agresszív lépést próbál­ta igazolni. Megígérte, hogy minden lehetőt elkövetnek, hogy minimálisra csökkentsék a légköri atomrobbantások rá. dióaktív csapadékának kóros hatását Kennedy azt állította, hogy a légköri kísérletsorozatot megkövetelik az Egyesült Ál­lamok nemzetbiztonsági érde­kei. Az elnök eltorzítva ismer­tette a nyugat-keleti le­szerelési tárgyalások, egyebek között az atom- fegyverkísérletek betiltá­sáról folytatott tárgyalá­sok történetét és a Szov­jetuniót hibáztatta azért, bogy nem sikerült megál­lapodni a nukleáris kí­sérletek betiltásában. A Szovjetuniónak az atom­fegyverek előállításában elért eredményei „kényszerítik” az Egyesült Államokat saját atomfegyverfajtáinak kipróbá­lására — mondotta —. ..hogy képesek legyünk túlélni az Egyesült Államok ellen inté­zett bármely meglepetésszerű támadást és megsemmisítő csapást mérhessünk a táma­dókra”. Kennedy beszédében megje­gyezte még, hogy ha a Szov­jetunió hajlandó elfogadni az atomíegyverkísérletek betiltá­sára vonatkozó szerződés megkötéséről szóló angol— amerikai javaslatot, és ha ilyen szerződést aláírnak és az április végéig hatályba lép, az Egyesült Államok nem kezd légköri atomfegyverkí­sérleteket. Kennedy iaz adott esetben semmit sem kockáztatott, hiszen jól tudta, hogy a Szovjetunió elutasítja az Egyesült Államok és Ang­lia által javasolt, teljesen elfogadhatatlan ügyleti rendszert. Az amerikai elnök hozzáfűz­te, hogy ha a Szovjetunió el­fogadja az angol—amerikai tervezetet, ő és Macmillan an­gol miniszterelnök helyén­valónak találják, hogy talál­kozzanak N. Sz. Hruscsovval Genfben a véglegesen kidol­gozott egyezmény aláírása céljából”. Amikor az Egyesült Álla­mok elnöke ismertette a lég­köri atomfegyverkísérletekre vonatkozó döntést, ezzel ösz- szeférhetőnek tartott egy olyan kijelentést, hogy ő és kormánya a leszerelési tár­gyalások sikerességére törek­szik. Bekeharcosok tüntetése az Egyesült Államokban Amerikai békeharcosok február 14-én hatalmas tüntetést rendeztek New Yorkban a Times Squaren, tiltakozva az Egyesült Államok háborús politikája ellen. A tiltako­zó menet a város több főútvonalán haladt keresztül transz­parenseivel. A Duffy Squaren ülősztrájkot folytattak. A képen: a békeharcosok ülősztrájkban (MTI külföldi képszolgálat) lépett a demokratikus erők ellen — az 1958-as hatalom- rajutás után külpolitikailag alapjaiban nem távolodott el a semlegességtől. Elképzel­hető, hogy az államcsínynek elsősorban belpolitikai cél­jai vannak. A puccs után el­hangzott washingtoni kom­mentárok azonban arra en­gednek következtetni, hogy az Egyesült Államok tudott a mostani fordulatról, fel­tehetően támogatta is annak gondolatát. Washingtoni po­litikai körök most nem tit­kolják megelégedésüket és örömüket, hogy a Laosszal és Thaifölddel határos Burmá­ban katonai vezetés került hatalomra. Egyes amerikai lapok máris arról írnak, hogy Ne Winnei könnyebb lesz a közeledés például a március 14-én Genfben kezdődő tizen­nyolc-hatalmi leszerelési kon­ferencián, mintha azon U Nu küldötte venne részt. SEATO- körökben is elégedetten szem­lélik a ranguni fordulatot, bár az új katonai kormány tájé- koztaíásügyi minisztere ki­jelentette, hogy Burma sem­leges marad... Sebes Tibor NE WIN tábornok, a burmai hadsereg fő­parancsnoka. a mostani burmai katonai puccs szervezője. Ne Win 1911-ben született s Rangunban végzett egyetemet. Fiatal korában részt vett az angolellenes antiim- perialista Ifjúsági mozgalomban, a második világháború kezdetekor pedig a posta- és távíróügyek fe­lelős kormánytisztviselője lett. Burma függetlensége után részt vett a nemzeti burmai hadsereg megteremtésének munkájában. 1949 óta a burmai hadsereg fő­parancsnoka, 1958-tól generális. 1949 óta mint hadügyminiszter és miniszterelnökhelyettes többször részt vett a kormányban. 1958-ban pedig a jobboldali erők és 3 had­sereg segítségével — miután U Nut lemondásra kényszerítették — Ne Win került a miniszterelnöki székbe, egészen 1980 áprilisáig. N. Sz. Hruscsov üzenetet intézett Dzsavaharial Nehruhoz méréssel fogadja az indiai kormánynak a hozzájárulását a békeszerető államok és né­pek közös erőfeszítéseihez^ amelyek célja gyakorlatilag megvalósítani a nagyszerű óéit: kidolgozni az általános és teljes leszerelésről szóló egyezményt. Hruscsov Nehrunak azzal a közlésével kapcsolatban, hogy április vége előtt rendkívül nehézségekbe ütköznék eluta­zása Indiából a parlamenti választások, a parlament ülés­szakának megnyitása és az új kormány megalakítása miatt, a következőket írja: — Biztosíthatom Önt arról, megértjük törődését hazája életének fontos belső problé­máival és azt az óhaját, hogy Indiában legyen akkor, ami­kor e problémákat megold­ják. Nyikita Hruscso-v, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke üzenetet intézett Neh­ruhoz és abban megelégedé­sét fejezte ki, hogy az indiai miniszterelnök szükségesnek tartja, a legíelelősebb állami vezetők vegyenek közvetlenül részt a tizenn vol chalalmi le- szereiésj bizottságra háruló feladatok megoldásában. — Örülök — írja Hruscsov —, hogy Ön osztja a küszö­bönálló leszerelési tárgyalá­sok rendkívüli fontosságáról I alkotott lei&gáspnkat,. Az,. a ! tény, hogy Ön kész személye- ] sen részt venni a leszerelési tárgyalásokon, minit ezt vá­laszüzenetében közölte, meg­erősíti meggyőződésemet, hogy i ebben az esetben is gondola- I taink azonos irányban halad- ‘ nak. i — A szovjet kormány — je- j gyezte meg Hruscsov — elis- -— .............—

Next

/
Thumbnails
Contents