Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-30 / 75. szám

196?. MÁRCIUS 30, PÉNTEK K*r MEGYEI Míiübp Növelni kell a termelőszövetkezetek húsárutermelését Sertéstenyésztési ankét a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben A Pest megyei Tanács vb mezőgazdasági osztályának ál­lattenyésztési és állategész­ségügyi csoportja, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szer­vezete csütörtökön a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben tartotta meg az első idei táj jelegű sertéstenyészté­si tapasztalatcserét. A tapasztalatcserén Ceg­léd és Nagykörös város, a ceglédi és a nagykátai já­rás nagyobb sertésfarm- mal rendelkező termelő- szövetkezeteinek állatte­nyésztési szakemberei és brigádvezetői vettek részt. Mikola Ferenc elvtárs, a megyei tanács íőállattenyész- tője mondott megnyitó beszé­det az ankéton, aki röviden ismertette a Pest megyei ser­téstenyésztés és tartás hely­zetét. Bevezetőjében hangsú­lyozta, hogy törekedni kell a sertéstenyésztés és tartás gaz­daságosságára, s ez sok ter­melőszövetkezetben hiányzik. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a sertéshízlalásban szokásos süldőztetés megszün­tetésére és a korszerű sertés­táp takarmányozására. El­mondotta, hogy a vendéglátó tsz-ben kiváló eredményeket értek el e téren, mert az or­szágos tizennégy-tizenhat hó­nap helyett tíz hónap alatt hizlalnak fel 120 kiló súlyra egy-egy sertést. A megnyitó után Baksa Ottó FM-föelőadó tartotta meg vitaindító előadását, aki főként tenyésztéspolitikai és üzemágszervezési kérdésekkel foglalkozott. Baksa elvtárs el­mondotta, hogy az ország sertésállomá­nyának minőségi összeté­tele jelentősen megválto­zott az elmúlt évtizedben. A növekvő népjólét következ­tében' erősén megnőtt' a la­kosság húsigénye, s a mező- gazdasági üzemek a hússertés, illetve a hús-zsír típusú ser­tések tenyésztésére tértek át. A mezőgazdasági üzemek sertéstenyésztőinek továbbra is a lakosság növekvő igényeinek megfelelően kell munkálkod- niók, ami azt jelenti, hogy mintegy 27 százalékkal több sertést kell hizlalni évente a jelenleginél. Ahhoz, hogy ezt a jelentős aránynövekedést elér­hessék, a tsz-eknek átlagosan 3,5—4,5 anyakocát, illetve 38 hízósertést kell tartamok száz hold szántóterülethez. A takar­mányhiány és a közös sertésál­lomány egyelőre még hiányos lehetőségei miatt szükség van arra is, hogy a háztáji gazda­ságok árutermelését is igény­be vegyük. Baksa elvtárs ezután állat­egészségügyi problémákkal foglalkozott, majd a folyama­tos fiaztatásra és hizlalásra hívta fel a figyelmet. Elmon­dotta, hosy a jelenlegi gyakor­lat szerint főként télen hizlal­nak a mezőgazdasági üzemek, holott a nyári húsigény a na­gyobb. Noha a jelenlegi tartási körülmények megnehezítik a sertéstenyésztés és hizlalás folyamatosságát, mégsem hasz­nálunk ki minden lehetőséget e téren. Megemlítette ezzel kapcsolatban, hogy a szerfás istállókat meg­felelően téliesiteni kell, a kényesebb hússertések fej­lődése, illetve hizlalása ér­dekében. A sertéstenyésztés és hizla­lás sokoldalú problémáit ösz- szefoglaló előadást élénk vita követte. Mánkly Ernő elvtárs megyei sertéstenyésztési fel­ügyelő például vitába szállt az előadónak azzal a javaslatával, hogy sürgősen meg kell vál­toztatni a sertésfiaztatás idény­szerűségét. Elmondotta, hogy a tsz-ek még nem rendelkeznek olyan sertésistállókkal, ame­lyek télen is biztosítják az op­timális 18—22 Celsius fokos hőmérsékletet, s emiatt a téli hidegben, vagy a nyári hő­ségben túlságosan nagyfokú a malacelhullás. Helyesebbnek tartja, ha a tsz-ek jelenleg úgy irányítják a tenyésztési mun­kát. hogy évente kétszer, feb­ruártól májusig, illetve augusz­tus végén, szeptember elején fialjanak a kocák. Lengyel László, a Nagyká­tai Járási Tanács főállatte­nyésztője a sertéstápok etetésével kapcsolatos tapasztalatait ismertette az értekezle­ten. Elmondotta, hogy sok eset­ben romlott tápokat kapnak járásuk termelőszövetkezetei és emiatt gyakori a fertőző gyomor- és bélgyulladás. Sza­bó Ferenc elvtárs, a ceglédi Vörös Csillag Tsz elnöke kért szót ezután, aki kétségbe vonta azt a következtetést, hogy a bélgyulladást a sertés­táp okozza. Ismertette táp­etetési módszereiket és azok tapasztalatait, amelyek azt bizonyítják, hogy a sertés­táp etetése nemcsak veszély­telen, hanem rendkívül elő­nyös. Szerinte, s több más, nagy tapasztalatokkal ren­delkező szakember szerint is a behureolás és az etetési higiénia hiánya okozza a fertőző bélgyulladást. A tapasztalatcsere alkal­mából még sokan mondták el sertéstenyésztési tapaszta­lataikat, majd a vendéglátó üzem ser­tésfarmjának megtekin­tésére került sor. A tsz sertésüzemét Pólya Gyula főállattenyésztő mu­tatta be a vendégeknek, akik nagy elismeréssel nyilatkoz­tak a látottakról. A tapasz­talatcsere végén Mikolai Fe­renc elvtórs tartott össze­foglalót, aki felhívta a meg­jelentek figyelmét arra, hogy üzemeikben igyekezzenek hasznosítani az ankét tanul­ságait. Nagymiklós István AZ ECSERI LAKODALMAS ÖT LENGYEL VÁROSBAN Az Állami Népi Együttes, amely nemrég tért haza nagy­sikerű nyugat-európai turné­járól, csütörtökön kéthetes lengyelországi vendégszerep­lésre indult. Az elutazás előtt Fehér István, az együttes igazgatója elmondotta, hogy a varsói VIT-en részt vett az együttesnek egy kisebb cso­portja, de a teljes gárda ez­úttal először mutatkozik be a testvéri országban, itthon és külföldön egyaránt népszerű­vé vált műsorával, Az ecseri lakadalmassal. Első fellépé­sük színhelye Lodz lesz; fel- szabadulásunk 17. évforduló­ját a lengyel fővárosban ün­nepük, ahol szintén két alka­lommal adnak ízelítőt a var­sói közönségnek népünk ének-, zene- és táncművésze­téből. Vroclawi és krakkói bemutatkozásuk után Zabrze bányavároskában szerepel az együttes.____________ Erdey-Gruz Tibor akadémikus előadása az újságíró szövetségben Csütörtökön délelőtt a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetsége székhazában Erdey- Gruz Tibor akadémikus tar­tott előadást A tudományos kutatómunka kapcsolata a gazdasági élettel és ennek problémái címmel. (MTI) RENDŐRSÉGI HÍREK Pozsgai Tivadar 25 éves büntetett előéletű, tápióbics- kei traktoros pénzt csalt ki Bori Istvánniétól, illetve ke­rékpárt vásárolt tőle, amely­nek árát nem fizette ki, vi­szont a kerékpárt eladta. Bűnvádi eljárás indul ellene. Megírtuk annak idején, hogy Kiss József negyvennégy éves büntetett előéletű kistar- csai kocsikísérő meg akarta ölni feleségét. E célból elekt­romos készüléket szerkesztett, amelyet alvó felesége halán­tékára erősített és bekapcsol­ta a 220 Voltos áramkörbe. Az áram az asszonyt nem öl­te meg. csak a homloküreg­ben cirkulált és mindkét ha­lánték táján ötforintos nagy­ságú, csontig hatoló harmad­fokú égési sebet okozott. An­nak idején Kisst a megyei bí­róság 12 évi börtönre ítélte. A Legfelső Bíróság ezt az íté­letet most helybenhagyta. A BALESETEKRŐL ÉS A MUNKAVÉDELEMRŐL TANÁCSKOZOTT AZ SZMT ELNÖKSÉGE Tegnap délelőtt a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa el­nökségi ülést tartott. Horváth Sándor elvtárs elnöki meg­nyitója után az OTP képvise­lője ismertette a szakszerve­zetek és a takarékpénztár kö­zös feladatait. Ezután az elnökségi ülés rá­tért a napirend első pontjá­nak tárgyalására, amely a SZOT X. plénumának határo­zatai végrehajtásával, azok tapasztalatával és az 1961. évi baleseti sta­tisztika alakulásával fog­lalkozott. Az SZMT munkásvédelmi csoportja az első napirendi pont összefoglalásaként már­cius 14-i keltezéssel jelentést készített, amelynek fontosabb pontjait az alábbiakban is­mertetjük: Történtek pozitív intézke­dések, amelyeket kétségtele­niil követtek eredmények is, de ennek ellenére az üzemi balesetek és megbetegedések száma igen magas. Éppen ezért további erőfeszítéseket kell tenni a dolgozók bizton­ságos munkakörülményeinek javítására. Különösen fontos az üzemekben folyó munkás- védelmi felvilágosító és ne­velőmunka. A munkásvédelem kérdé­sét a bizalmiak és aktivis­ták közreműködésével mindinkább társadalmi üggyé kell tenni az üze­mekben. Az első napirendi pont elő­adója Bán István, az SZMT munkásvédelmi felügyelője el­mondta, hogy a jelentés alap­ját a megyebizottságok által megküldött részjelentések, va­lamint az SZMT mellett mű­ködő társadalmi munkavédel­mi bizottságból és csoportból alakult brigádok húsz külön­féle üzemben tartott vizsgá­latának tapasztalatai képezik. Örvendetes az a jelenség, hogy a munkásvédelmi őrök munkáját ma már nemcsak tudomásul veszik, hanem kez­dik komolyan venni és a dol­gozók nagy része ha tréfásan is. de beszél az őrök feladatá­ról. A gazdasági vezetők, akik az első időben idegenkedve fogadták ezt a kezdeménye­zést, kezdik megérteni, hogy a munkásvédelmi őrök az ő munkájukat segítik elő. Vál­tozatlanul a helyi propaganda- munka jobb kialakítására kell felhívni a szakszervezeti bi­zottságokat. A vizsgálatok és az ellenőrzések azt bizonyí­tották, hogy ezen a téren igen komoly változás történt az üzemekben. Gyakorlattá kezd lenni, hogy anyagi és erköl­csi elismerésben részesítik azokat a gazdasági vezetőket és aktivistákat, akik jól dol­goznak a munkásvédelemben. Meg kell jegyezni — mint bi­zonyító számadatot —, hogy megyénk üzemeinél a határo­zat után a Táncsics Könyvki­adótól rendelt szemléltető pla­kátok száma hatszorosára emelkedett. Sok üzemben ta­lálkozhatunk ezek mellett a helyszínen készített szemlél­tető, rajzos plakátokkal. így a 31. számú állami Építőipari Vállalatnál, a Diósdi Csap­ágygyárban, az Érdi Gépállo­máson. Ahol erre lehetőség van, ott az üzemi sajtón, han­gosbemondón keresztül fog­lalkoznak a munkásvédelem kérdésével. Az Ikladi Műszergyárban naponta kétszer félórás munkásvédelmi közvetítés van, amely azt bizonyít­ja, hogy jól felhasznál­ják a házi stúdiót. Teljesen új módszer, például a 31. számú Állami Építőipari Vállalaté, ahol a fegyelmi ha­tározatokat több helyen ki­függesztik. Ennek eredménye, hogy a dolgozók megtudják, hogy a szabálysértők milyen büntetést kaptak. Az elmúlt időszakhoz ké­pest, a többszörösét vetítik a munkavédelmi filmeknek. A DCM-ben minden nagy film előtt két munkásvédelmi kis- filmet is vetítenek. A filmek forgalmazásánál a MEDOSZ, vasas, és vasutasüzemek jár­nak az élen. Az elnökségi ülésen a je­lentéssel kapcsolatban a je­lenlevők kérdéseket tettek fel Bán elvtársnak, amire a mun­kásvédelmi felügyelő kielégítő módon válaszolt. Ezt köve­tően az egyes megyebizottsá­gok képviselői szóltak hozzá a kérdéshez. maiMp 1962. március 30, péntek, Izidor napja. A nap kél 5.28, nyugszik 18.10 órakor. A hold kél 2.15, nyugszik 11.35 órakor. Várható időjárás pénte­ken estig: tavaszias, mele­gedő idő. Változó felhőzet, több helyen esővel. Leg­magasabb nappali hőmér­séklet 13—17 fok között. — CIGÁNYBÁL NAGY- KÁTÁN. Szombaton este 8 órakor a Bartók Béla Mű­velődési Házban rendezik meg a hagyományos járási cigánybált. Bemutatkozik a nagykátai cigányegyüt­tes. A műsor szerint csár­dás- és cigánytánc-versenyt rendeznek s a halászlé mel­lé asztali muzsikát adnak. — FOTÓKIÁLLÍTÁS. A Magyar Fotóművészek Szö­vetsége francia fotóművé­szeti kiállítást rendez. Az ünnepélyes megnyitásra szombaton délben kerül sor, a Magyar Kereskedel­mi Kamara Váci utcai min­tatermében. — TIZENHAT ÉVESEK. Ünnepélyes keretek között adták át a Szentendrei Vá­rosi Tanácsnál a tizenhat évet betöltött fiúk és lányok részére a személyazonossági igazolványokat. A tanácsel­nök és a rendőrkapitány sza­vai után került sor a nagy pillanatra. Megrendezték a már hagyományossá vált ti­zenhatévesek bálját is. — MILLIÓK VISEGRÁDI­RA. Az Országos Műemléki Felügyelőség úgy intézke­dett, hogy az idén és az ezt követő években megközelí­tőleg ötmillió forintot fordít­sanak a visegrádi ásatások­ra. Az idén rendbehozzák az Anjou-kori kutat, s restau­rálják a Salamon-toronv és Mátyás palota több részét.; — V1LLON-EST Nagykő­rösön. A művelődési házban működő irodalmi színpad be­mutatta a Senki fia című Villon életéről készült há­romrészes színpadi játékot. — TIZENKÉT NAP NYE­RESÉG. A Váci Híradástech­nikai Anyagok Gyárában ki­fizették a tavalyi munka után járó nyereséget. Az át­lag részesedés 12,3 nap volt. Az idei tervek szerint nem kisebb feladat vár az itteni munkásokra és műszakiakra, mint a termelés ötven szá­zalékos növelése. Reméljük ennek is meglesz jövőre a megfelelő nyeresége. — A LIPCSEI VÁSÁR nagysikerű magyar kiállítási része volt a rádiók- és tele­víziók bemutatása. A korsze­rű berendezések nyomtatott áramkörrel készültek, ame­lyek a váci előállítók keze munkáját dicsérik. — TANÁCSÜLÉS NAGY­KÖRÖSÖN. A városi tanács végrehajtó bizottsága meg­hallgatta az irányítása alá tartozó tanácsi vállalatok múlt évi munkájáról szóló beszámolót. Szóba került az ez évi terv is. A két napiren­den kívül a bizottság folyó ügyekkel foglalkozott. — A DUNAÚJVÁROSI Szalmacellulózegyár vízelzá­ró berendezéseit készítik a Szentendrei Kazánjavító Ktsz-nél. A távirányított to­lózárszerkezetek az ottani vízmű részére készülnek. A RADIO MAI MŰSORA KOSSUTH-RÁDIÓ 8.10: Operarészletek. 9.00: Üt a romokból . . . 9.15: Táncritmusban. 9.50: Iskolai kórusok. 10.10: a XX. század mesterműveiből. 10.50: Cim­balomszólók. 11.00: Pusztai bogán­csok. 11.20: Operettrészletek. 12.15: Népi muzsika. 12.50: Napirenden. 12.55: Operarészletek. 13.30: Karel Elbert: A cirkuszban — szvit. 14.00: Regényf oly tatás. 14.20: Énekkarok. 14.40: Sportoló ifjúság. 15.10: A gyermekrádió énekszakköre. 15.30: Hazai kistükör. 15.43: Szív küldi... 16.25: Az ipari rovat műsora. 16.40: Uj életünk dalai. 17.10: Moszkvai tudósítónk jegyzete. 17.20: Ötórai tea. 18.00: Elbeszélés. 18.20: Rádió­iskola. 20.25: A Pénteken este cí­mű műsor folytatása. 23.00: Kan­tátahangverseny. 0.12: Könnyűze­ne. PETÖFI-RÁDIÖ 14.15: Tánczene. 15.10: Versek. 15.30: Fúvószene. 15.50: Barát End­re írása. 16.05: Kamarazene. 16.50: 1000 szó franciául. 17.00: Mezei csőkor. 17.20: Az ifjúsági rádió műsora. 17.40: Algériáról — fiata­loknak. 18.05: Rádiójáték. 19.05: Uj írás-est Szegeden. 19.40: Falurá­dió. 20.00: Heti hangversenykala­uz. 21.05: Virágénekek. 21.25: Kossuth-díj as tudósok a mikrofon előtt. 21.45: Operarészletek. 22.35: Korda György énekel. Ma Nyíregyházán sorsolják a lottót A lottó 13. játékheti nye­rőszámainak sorsolását már­cius 30-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Nyíregyhá­zán tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Sorsolással döntik el aat is, hogy a márciusi játékhetek közül melyik hét szelvényei vesznek részt a követke­ző tárgynyereményhúzáson. (MTI) _______ — ÁLLÍTHATÓ RAKTÁR. A Maglódi Gépgyárban szét­szedhető csőházas farácsbetc- tes raktári állványokat gyár­tanak. A csővázas megoldás lehetővé teszi, hogy ne csak magassága, de szélessége is állítható legyen. Az idén 1500 szerkezetet gyártanak, s állí­tanak össze. — EZER KALÓRIÁVAL égetnek majd egy kilo­gramm künkért a DCM most épülő kemencéjében. A jelenlegi kalóriaszükség­let az ország többi cement­üzemében ennél jóval na­gyobb. — JAVÍTÁS 600 ezer fo­rintért. A Nagykőrösi Láb­belikészítő Kisipari Terme­lőszövetkezet múlt évi ter­ve 600 ezer forint értékű javításról szólt. Az értéke­lés szerint ezt 16 ezer fo­rinttal túlteljesítették. így tizennyolcezerre nőtt a ki­javított cipőpárak száma. — HÁROM ÉS FÉL­MILLIÓ megtakarítás. A vasasszakszervezet közben­járására az Építéstudomá­nyi Intézet felülvizsgálta az Ipari Műszergyár for­gácsoló üzemének statikai állapotát. Kiderült, hogy a korábbi véleménnyel ellen­tétben megfelelő utánala- pozással és karbantartás­sal tovább működhet az üzemrész, s ezzel három és félmillió forintot takarítot­tak meg. — GYORSUL a konzerv- készítcs. A Nagykőrösi Kon­zervgyár „vonalainak’“ per­cenkénti konzervgyártása 40 és 100 között mozog. Az automatizálás alkalma­zásával ezt két-háromszo- rosára akarják emelni, pár­huzamosan jelentős mun­kaerőcsökkentéssel. — TANÁCSTAGI FO­GADÓÓRÁT tart március 30-án, 18 órakor Guba Pál Pomázon, s ugyancsak már­cius 30-án Veres Benjá­minná Tépiószöllősön, Gá- mán Róza március 30-án 5—6 óra között Cegléden. — KIGYULLADT Mono- ron az Acsádi utca 40. szám alatti lakóház teteje, de a szomszédság a tüzet percek alatt eloltotta. — ELÜTÖTTE AZ ÜT­ÖRT. Miklós József segéd­munkás. aáónémedi lakos motorkerékpárjával az Ócsát Bugyival összekötő makadámúton elütötte Ka­puvári Sándor ütört. aki gyalogosan tolta át kerék­párját az út egyik oldaláról a másikra és eközben nem adta meg az elsőbbséget a motorosnak. De hibás a bal­esetért Miklós is, mert bár látta, hogy előtte emberek követ terítenek az útra, még­sem csökkentette sebességét. — ÉGŐ VILLANYOSZ­LOP keltett szerdán délután riadalmat Vácott az ország­úton, a volt mészkőhomok - téglagyár épülete előtt. A tűzoltók gyors beavatkozás­sal elfojtották a különös tü­zet. Kézre került két betörő Három nappal ezelőtt Mo- noron ismeretlen tettesek be­törtek Kiss Istvánék házába. A rendőrség gyors nyomozás­sal kézre kerítette a tettese­ket, Retkes Ferenc és Nasz- vacü József helybeli lakosok személyében. Megállapították róluk, hogy idejüket csavar­gással töltötték. Retkest és N asz vad it őrizetbe vették. Finnországi vendégszereplés Háromhetes finnországi vendégfellépésre készül a KISZ Központi Művészegyüttesének tánckara és rajkózenekara. Az együttes most utazott Finnországba, ahol mintegy 15 városban mutatják be műsorukat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents