Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-28 / 73. szám

1963. MÁRCIUS 38, SZERDA ffsr MEGYEI ilihltm „INFLUENZAJÁRVÁNY' A RIZSVETÉSEKBEN A hazai rizsvetések egyik legveszedelmesebb betegségé­ről, a bruzoneről a legutóbbi évek kutatásai kiderítették, hogy járványszerűen lepi meg a rizsnövényeket, közvetlenül az érést megelőző időszakban és kizárólag olyankor, ha a növényeket erős légköri le­hűlés éri. Mivel a legjobban termő rizsfajtáink nem bru- zone-rezistensek, nagy erővel fogtak hozzá a kutatók a ha­tékony védekezés kidolgozá­sához. Az eddigi kísérletek szerint a várható lehűlések előtt az árasztóvízbe szórt vé­dőszerek megakadályozzák a ■„ rizs-influenzajárvány” ki­fejlődését, terjedését, s így valószínűleg elejét veheti majd a sokszor súlyos termés- kiesésnek. Gyilkosság Apajpusztán Hétfőn este Kratzer István 33 éves dömsödi juhász és Pergel József 47 éves bünte­tett előéletű raktári munkás borközi állapotban zsebkésük­kel leszúrták Szalai László 21 éves helybeli lakost. Szalai a tett színhelyén meghalt. Kra- tzert és Pergelt a rendőrség őrizetbe vette. Az öntözéses gazdálkodásé a jövő Tapasztalatcsere az inárcsi Március 21 Tsz-ben Kedden egésznapos öntözé­ses gazdálkodási tapasztalat- cserét tartottak a dabasi járás termelőszövetkezetei, az inár­csi Március 21 Termelőszövet­kezetben. A tapasztalatcserén megjelent Hegyvári Ferenc elvtárs. a járási pártbizottság első titkára és a Földművelés- ügyi Minisztérium több veze­tő munkatársa is. Karsza László elvtáns, a já­rási pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetőjének, meg­nyitó szavai után Hentsei Sán­dor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium öntözési igazgató­ságának főelőadója tartott elő­adást. Konkrét adatokkal bi­zonyította, mennyire hasznos és elő­nyös a rétek és legelők öntözése, amelyet a lehető legegyszerűbb és legol­csóbb eszközökkel kell megoldani. A többi között elmondotta, hogy a rétek és legelők öntö­zésénél felhasznált víz minden köbmétere harminc-negyven filléres többlet hasznot jelent a mezőgazdasági üzemnek. Az értekezlet második elő­adója Járányi György elvtárs, az öntözési főigazgatóság osz­tályvezetője volt, aki a szán­tóföldi öntözés agrotechniká­járól beszélt. Elmondotta, hogy a magas terméshozamok eléréséhez nem elegendő egy­magában az öntözővíz, hanem meg kell teremteni az optimá­lis növényi élet egyéb felté­teleit is. Ezzel kapcsolatban, utalt az agrártudomány mini­mum törvényére, amely szerint mindig az a feltétel szabályoz­za a terméshozamot, amely a legkevésbé van jelen. Ha a víz hiányzik, akkor azt kell pótol­ni, de ugyanígy pótolni kell a hiányzó szerves és szervetlen anyagokat is. A szántóföldi öntözéses termesztés növénykultúrái­nak megválasztásával kapcso­latban felhívta a figyelmet a gazdaságosságra, amely igen fontos követelmény a mező- gazdasági üzemekben. El­mondotta, hogy a zöldségféléken kívül el­sősorban a takarmánynö­vények öntözése előnyös, mert ezek a növények több terméssel hálálják meg az öntöző vizet. Hazai viszonyok között számításba jöhet a pillangós növények, illetve a herefüves keverékek öntözése, amelyek egységnyi területen magas termelési értéket ad­nak. Előnyös és ajánlatos a kukorica és a takarmányci­rok öntözése is, mivel ezek a növények a legtöbb táp­anyagot szolgáltatják az ön­tözött területen. Az ötéves terv sikeres megvalósítása a legfontosabb feladat Megválasztották a vasasszakszervezet Pest megyei vezetőségét Kedden reggel a vasas szék­házban találkoztak a megyei vasas üzemek szakszervezeti küldöttei, hogy meghallgassák a megyei vezetőség beszámo­lóját.' A program szerint a be­számolót vita, majd a válasz­tás követte. Váry Zoltán megyei vasas- titkár emelkedett szólásra, s az írásban a küldöttekhez juttatott beszámoló kiegészíté­seként rövid beszédet mon­dott. Xvlegemlítette, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok kilencven százaléka szervezet­ten tanul. A mozgalomnak jól képzett mérnök, közgazdász, technikus, szakmunkás és ad­minisztratív résztvevői van­nak. Fontos feladatként jelölte meg a megyei vasias-titkár a vezetés színvonalának egészsé­ges irányú fejlesztését. — Nem lehet rendeletek le­másolásával és utasításokkal vezetni — állapította meg. Az adott feladatra úgy kell moz­gósítani, hogy az találkozzon ez egyéni és társadalmi érde­kekkel egyaránt. Ezután a szakszervezeti munka egyik legfontosabb feladatáról, a szocialista munkaversenyről szólott. Az elmúlt évben a munkaver­seny uralkodó formája a bri- gádmozgalom volt. Hatszáz- nyolcvannégy brigád több mint hat és félezer dolgozója versenyzett, és versenyez vál­lalásaik teljesítéséért. A munkásvédelem témájá­val foglalkozva kifogásolta, hogy a baleseti jegyzőköny­vekből nyolcvan százalékban a dolgozók felelősségét álla­pítják meg. — Mi tudjuk — mondotta—, hogy a dolgozók is hibásak, de azt legtöbbször elhallgatják, hogy a munkairányítók elnézik a szabálytalanságokat, s eltű­rik, hogy rossz módszerrel vé­gezzék munkájukat az embe­rek. Végül megállapította Váry Zoltán, a vasasszakszervezet Fest megyei titkára, hogy ez év elejétől húsz szakszervezeti bizottságot választottak újjá, s harminchat műhelybizottság jelölt új vezetőséget. Közei 1100 bizalmi foglal­ta el újból, vagy új meg­bízatásként tisztjét. Az újonnan jelölték számará­nya 25—30 százalékos. A hozzászólók szociális problémákat, a munkafeltéte­lek javítását, újítási és szo­ciális témákat tárgyaltaik. Ez­után szót kért Varga János, a vasasszakszervezet titkára. Többek között a szocialista brigádmozgalommal és a most bontakozó szocialista műhely mozgalommal foglal­kozott. Az elgondolás nagy­szerű, de annak egy-egy pontja tévútra futott. így az egyik szocialista címért küz­dő műhely szerződésében sze­repel, hogy maguk választ­ják meg a műhely vezetőit. Ez nyilvánvaló tévedés. Másutt a jutalomként kapott össze­geket „közös kalapba” akar­ják tenni, holott világos, hogy különböző szorgalmat és ké­pességet különféleképpen kell és lehet jutalmazni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szocialista üzem címért csak olyan műhely küzd­het, amelyik kiváló minő­ségű árut állít elő. Felszólalása második felében a brigádok és műhelyek gyá­ri életéről beszélt. Példának említette egy kommunista brigádnál tett látogatását. Nemcsak virággal díszítették, s tágassá, tisztává varázsol­ták a gépek környékét, ha­nem még arra is jutott ere­jük, s társadalmi munkájuk, hogy akváriumokat állítsanak fel a terem közepén. Mind­ez a nagyobb kedvvel vég­zett munkát, az otthonosabb életkörülményeket jelenti az üzem falain belül is. Hozzá­szólása végén jelezte, hogy rövidesen megfogalmazzák, s nyilvánosságra hozzák azokat a feltételeket, amelyek alapján a szocialista üzemrész cím elnyeréséért versenybe indul­hatnak. A hozzászólásokat köve­tően sor került a választá­sokra. Ugyanakkor elfogadta a küldöttközgyűlés az elő­terjesztett határozati ja­vaslatot is. A határozat szerint a szak- szervezeti munkának segíte­nie kell az idei terv maradék­talan teljesítését és az öt­éves terv alapos megismerését. Segítenie kell a dolgozók életkörülményeinek javítását, s a munkakörülmények továb­bi könnyítését. Ügyelniük kell a törvényesség betartására, A nevelő agitációs és propagan­da tevékenységet ugyancsak javítani kell. Végül a ve­zetés színvonalának további emelését és a szakszervezeti alapszervek segítését tűzte ki célul a határozati javaslat, amely egyben az új vezető­ség programja is. (t. gy.) Járányi elvtárs ezután az öntözéses gazdálkodásba be­vont növények termesztési technikáját ismertette. Rész­letesen foglalkozott növé­nyenként a vetési idővel, az optimális vetőmagmennyiség­gel és tőszámmal, illetve az öntözővíz-igénnyel. Előadásá­ban hasznos irányelveket kö­zölt sírra vonatkozólag is, hogy egy-egy növény mi­lyen időszakban igényeli az öntözővizet. Befejezésül a cirokter­mesztés és a kukoricafaj­ták kiválasztásának je­lentőségét méltatta. A kora délutáni órákban került sor a tapasztalatcsere harmadik előadására, amelyet Paksi Sándor, az FM Kerté­szeti Igazgatóságának főelő­adója tartott. Paksi elvtárs a Nagyüzemi kertészeti öntö­zés címmel tartotta meg elő­adását, amely az előzőekhez hasonló, nagy érdeklődést váltott ki a tapasztalatcsere résztvevődnek körében. A többi között hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi kertészet kialakításánál figyelembe kell venni a helyi öntözési lehető­ségeket és hagyományokat. Ilyen lehetőségek és hagyo­mányok alapján fejlesztették tovább például a híres balin- kai káposztatermesztést, il­letve a hevesi dinnyekertésze­tet. A tapasztalatcsere résztve­vői nemcsak nagy figyelem­ről, hanem élénk és aktív részvételről is tanúbizonysá­got tettek. Lovas Ferenc, al- sónémedi tszcs-elnök elmon­dotta például, hogy községükben már évtize­des hagyományai vannak az öntözéses gazdálkodás­nak, amelyet minden szövetkezeti gazda helyesel. Tervbe vet­ték, hogy több száz hold ku­koricát öntöznek a jelenlegi 172 hold korai burgonya mel­lett. Ezzel kapcsolatban elpa­naszolta, hogy a megyei ta­nács ígéretének megvalósítá­sa túlságosan késik. A megyei tanács ugyanis egy százholdas kapacitású öntözőberendezést ígért, de újabban azt hallot­ták, hogy nem teljesül az ígé­ret. Hasonló problémát ismerte­tett az értekezleten Kurta Já­nos elvtárs is, az inárcsi Már­cius 21 Tsz kertészeti munka­csapat vezetője. Ö is elmon­dotta, hogy az ígéretre ala­pozva előkészítették már a tsz-ükben öntözésre a talajt, de kilátástalan a helyzet, mert ők sem kapják meg az ígért öntözőberendezést. Hegyvári Ferenc elvtárs, a járási párt- bizottság titkára megjegyez­te ezzel kapcsolatban, hogy járási sérelemről van szó, amellyel a pártbizottság ko­molyan foglalkozik. Miután a teljesítetlen ígéreteket többen is felvetették, Járányi György elvtárs válaszolt a panaszo­soknak. Elmondotta, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium több öntözőberendezést utalt ki Pest megyének, mint amennyit a megyei tanács mezőgazdasági osztálya kért, ennélfogva lehetségesnek lát­szik a fokozódó igények ki­elégítése. A nagy érdeklődéssel kí­sért előadások és a vita után öntözés tárgyú film bemuta­tására került sor a tapaszta­latcserén. (n. i.) maiim DRAGA LO LESZ Bállá László Tápiógyörgye- Pokol tanyai lakos nemrégi­ben lovat vásárolt négyszáz forintért. A vételárból üzlet­felének száz forintot fizetett csak ki, s a hiányzó három­százat a mai napig sem adta meg. A lovat azonban még aznap ezer forintért tovább­adta. Csalás és üzérkedés bűntette miatt bűnvádi eljá­rás indul ellene. 1962. március 28, szerda, Gedeon napja. A nap kél 5.32 órakor, nyugszik 18.08 órakor. A hold kél 0.21 órakor, nyugszik 9.38 órakor. Várható időjárás szerda estig: erősen felhős idő, sok helyen eső. Legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 2—5 fok között. — A ZÁRSZÁMADÁS óta harminchatan kérték felvételüket a dánszentmik- lósi Micsurin Termelőszö­vetkezetbe. — A DABASI járás ter­melőszövetkezeteiben a szö­vetkezeti alap egy év alatt 7,6 millió forinttal, a szö­vetkezetek tiszta vagyona pedig 14,6 millió forinttal növekedett. — SZABÓ SÁNDOR, a Pest megyei Tanács vb-el- nökhelyettcse március 29-én este 18 órakor Nagykátán megyei tanácstagi beszámo­lót tart. — REBECZKY MIKLÓS­NÉ vöröskeresztes titkár ve­zetésével 23-am vizsgáztak Solymáron az elmúlt héten elsősegélynyújtásból. A vég­zett hallgatóik a különböző üzemekben vállalták az első­segélynyújtó feladatát. — A MEGYE földműves- szövetkezeteinek dolgozói húsz esetben rendeztek az elmúlt évben a Szovjetunió és a népi demokratikus or­szágok életét ismertető elő­adásokat, baráti esteket, él­ménybeszámolókat. E műso­ros rendezvényeken több mint ezer fmsz dolgozó vett részt. — EBBEN az évben közel másfél kilométer hosszúság­ban keramit járdát építenek Galgagyörk községben. — PEST MEGYE 15 föld­művesszövetkezetében . ala­kultak meg az öntevékeny művészeti csoportok. Ezen belül két fúvószenekar, öt énekkar, kilenc mépitánc_ és nyolc sizínijátszóegyüttes mű­ködik. — EZERKÉTSZÁZRA nö­vekedik a Kiskunsági Álla­mi Gazdaság tehénállomá­nya az ötéves terv végére. A gazdaság össz-szarvasmarha- létszáma háromezerre emel­kedik ez idő alatt. A gazda­ság állománya jelenleg hat­száz tehénből áll. — A KÖZELI napokban másíél-kéí mázsa zöldhagy­mát szállít a budapesti piac­ra az újszilvási Kossuth Ter­melőszövetkezet. — MÁRCIUS 30-ÁN, dél­előtt 9 órakor a Hazafias Népfront Pest megyei titkár­ságának a tanyavilág helyze­tének tanulmányozására ala­kult akcióbizottsága ülést tart. Napirendiként a tanya­világ helyzetének tanulmá­nyozását tárgyalják. A bi­zottságban résztvevőket a feladatokról Török György, megyei titkár tájékoztatja. — A MEGYE vasas üzemeir ben 1961-ben 1960-hoz képest 40 százalékos termelésfelfu­tás volt tapasztalható, ör­vendetes tény, hogy ezt a fel­futást a megyei üzemek 75 százalékban a termelékeny­ség emeléséből, és 25 száza­lékban létszámfejlesztésből teljesítették. Az 1960-as há­romszázalékos selejtszint 1961-ben 0,8 százalékkal csökkent. — NEGYVEN termelőszö­vetkezeti tag látogatott 25-én városnézésre Budapestre a váci járásban levő Kösd köz­ségből. A kirándulást a Ha­zafias Népfront helyi bizott­sága szervezte, a vendégek megtekintették az Országhá­zat, a Nemzeti Galériát, és a Mezőgazdasági Múzeumot. HOROGRA KERÜLT A SZÉLHÁMOS öt nappal ezelőtt Cegléden Csernus Júlia helybeli lakos házában megjelent Kun Pál közismert munkakerülő. A városi tanács egészségügyi megbízottjának adta ki ma­gát, majd közölte, hogy Cser- nusék illemhelye nem felel meg a hivatalos előírásoknak. Ezért — úgymond — másfél­ezer forintos pénzbüntetés vár rájuk, ő azonban csekély hat­van forintért el tudja intéz­ni, hogy a büntetéstől mente­süljenek. A hiszékeny nő a hatvan forintot a szélhámos­nak kifizette. Kun Pált, aki egyébként is nyilvántartott bűnöző, a rend­őrség Vecsésen őrizetbe vet­te, s ügyében nyomozást in­dított. Pamlag az elefántketrecben Nemrég egyik reggel sza­bályszerű „pamlagon” fekve találta az Állatkert egyik ál­latgondozója Aidát, a Fővá­rosi Nagycirkusz népszerű „borotváló elefántját”. Aida ugyanis már hónapok óta betegeskedett: megfáj­dult a lába. Legutoljára már daruval kellett fektéből talp­raállítani, mert kínzó fájdal­mai miatt saját lábai segítsé­gévéi nem tudott felemelked­ni. Gyógykezelésre az Állat­kertbe szállították. Állapota azután a gondos ápolás és a gyógyfürdőzés következtében fokozatosan javult ugyan, de az állatkerti ketrecében is heteken keresztül állt rendü­letlenül, mert utolsó felállási kísérletének kínjaira emlékez­ve, nem mert lefeküdni. Be­tegségére való tekintettel, a ketrecet nagyon bőven almoz­ták. És Aida egyik este ta­karodó után munkához lá­tott. A szalmát összehordta ‘ a ketrec egyik oldalára, felhal­mozta, nyilván jól meg is döngette, valóságos derékig érő parnlagot készített magá­nak. És ekkor végre könnyi- teít lábain. Nyújtott lábbal, féloldalt rádőlt a szalmaka­napéra és így pihentette fájós tagjait. Amikor aztán reggel az ápoló belépett — mintha csak szégyellné gyengeségét — rögtön talpraállt. Csak a szemével hunyorított egyet elégedetten. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH-RADIÓ 8.10: Operettrészletek. 9.00: Elbe­szélés. 9.20: Zenekari muzsika. 10.10: Uttörőhíradó. 10.30: Népek dalaiból. 11.00: Napirenden. 11.05: Énekkar. 11.25: A Szabó-család. 12.15: Tánczene. 13.00: A rádió jo­gi műsora. 13.15: Mozart-müvek. 14.00: Regény folytatásokban. 14.20: Könnyűzene. 15.10: Elbeszélés. Az ifjúsági rádió műsora. 15.30: Szív küldi. 16.05: Berlini tudósítás. 16.13: Énekszólók. 17.15: Könnyűzene. 18.00: Rádiójáték. 18.20: Zenés ösz- szeállítás. 19.05: Ipari rovat műso­ra. 19.20: Zongoraművek. 20.25: Népdal-est. 21.05: Tanítók fóruma. 21.20: Mesterművek. 22.15: Mai szemmel. 22.30: Tánczene. 23.15: Versek. 23.25: Operarészletek. 0.10: Filmzene. PETÖFI-RADIÖ 14.15: Fúvóshangverseny. 14.40: Orosz nyelvlecke. 15.00: Zenekari muzsika. 16.05: Tánczene. 16.35: Irodalmi előadás. 16.45: Énekszólói 17.15: Előadás. 17.35: Weber-áriák. 18.05: Magyar nóták. 18.35: Tudo­mányos előadás. 19.05: Szórakozta­tó muzsika. 19.25: Versek. 19.30: Színházi közvetítés. 22.05: Zenekari muzsika. TELEVÍZIÓ 18.00: Kisfilmek kedvelőinek. 1. Farkasok. Lengyel film. 2. Vihn- moci halászok. NDK-film. 18.30: TV-világhíradó. 18.45: Tanuljunk oroszul! Nyelvlecke kezdőknek. 19.00: a kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátékának közvetí­tése a MOM művelődési otthonból. Zoltán Pál: Gabriel Pat. Dráma három felvonásban. A II. felvonás szünetében riport. Kb. 22.00: Hí­rek. TV-világhiradó ismétlése. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT váci járási bizottsá­gának a cigánykérdés tanul­mányozására alakult opera­tív bizottsága 29-én ülést tart, amelyen' összegezik a vizsgálatom alkalmával szer­zett tapasztalataikat és ezek alapján intézkedési tervet készítenek. — SZÁZ HOLD gyenge minőségű talajt javítanak meg lápiszappal a halásztel­ki Szabad Május Termelő- szövetkezetben. A talajjaví­tásnak ezt a módszerét — siker esetén — jövőre na­gyobb területen alkalmaz­zák. — KILENC és félmillió forint értékű árut termel.az idén az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet. A több, mint ötezer holdas szocia­lista nagyüzem a teljes áru­termelést szerződéses ala­pon végzi. — MÁJUSBAN húszezer férőhelyes pecsenyecsirke- nevelő üzemet épít a ceglé­di Táncsics Termelőszövet­kezet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents