Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

1962. MARCH'S 25, VASÁRNAP §•LSI If EC Mindenki a maga módján /<=> — Ez magának, kisasszony, egy féldeci? — Majdnem a fe­le hiányzik! — Én így harcolok az alko­holizmus ellen... (Komádi rajza) 1848-ban vetődött fel elő­ször hazánkban a felsőfokú tanítóképzés gondolata. De Világos, majd — hetven esz­tendő múlva — Siófok és Or- govány után csak szándék maradt ez a nemes elképze­lés. 1945 pedig új iskolatör­vényt hozott, amely türel­metlenül — és nagy számban — sürgette az új tanítókat. De száztizenegy esztendő elteltével, 1959-ben, végre tes­tet öltött a gondolat. Buda­pesten, a Kiss János altá­bornagy utcában (majd az or­szág tíz városában) megnyílt a Táncsics Mihály Felsőfokú Tanítóképző Intézet. Idén hagyják el a budai alma matert az első diplomás tanítók. Nem lehet fél megoldás Nyárra Bállá Ferenc is dip­lomás tanító lesz. Huszonhat éves korára célba ér. Hatvan éve nincs fehér hollónk, a feketéből is csak öt—hat pár fészkel hazánkban A varjúfélék közül ter­metre legnagyobb, létszámra azonban a legkisebb faj a holló, amely nálunk — de számos más európai országban is — a védett madarak sorá­ban kapott helyet. Joggal mondhatjuk ugyanis: nem­csak a fehér holló, a fekete is ritka madár. A Madártani Intézet meg­állapítása szerint jelenleg öt­hat hollópár fészkel Magyar- ország területén, s mind feke­te. Fehér hollót ezen a tájon utoljára a századforduló évei­ben láttak: Nagybecskerek ha­tárában fészkelt akkoriban egy fekete hollópár; minden év­ben négy hollóíiókát bocsátot­tak szárnyra a fészekből, s közülük egy mindig , tel­jesen fehér volt. Fehér hol­lónk- tehát. -már hatvan, éye nincs, de egy, csalinem fe­hér varjút — halvány zsemle­színűt — az utóbbi években több helyütt láttak a Dunán­túl északnyugati vidékein. So­kan hitték fehér hollónak. A fehér szín egyébként nem je­lent valami különös rangot sem a hollók, sem a varjak „társadalmában”, a tudósok ugyanis a korcsosodás jele­ként tartják számon. A hollók ritkulásának fő oka, hogy az úgynevezett ri­deg pásztorkodás visszaszo­rult Európa-szerte, elhullott állatok alig-alig maradnak te- metetlenül, s így a hollók nem kapnak megfelelő táplálékot, szaporodásuk lelassult, további ok, hogy a sztrichninnel mér­gezett kártékony ragadozók húsától sok holló elpusz­tult az «utóbbi- évtizedekben. A Renault Autógyár Caravelle 1962. típusú kocsija, amely a „Floride” javított kiadása (MTI külföldi képszolgálat) YVotan előtt nincs akadály ! foglalkozások, iskolád ünnepé- ^ I lyek szervezése, KlSZ-munka. ^ J s előadások az időszerű kérdé- ff [ sefcről. „Mindössze” erről tud ff dr. Árpássy Gyula, a budai ^ „anyamtézet” igazgatóhelyette- ^ se. No és 'hibákról is tud, a í gyakorlatlanság szülte meUéío- ? Sásokról (az intézeti tanárok ^ látogatták a hallgatókat — sa| négy hónap elteltével részletes ff véleményezést küldtek az álfa- ff lános iskolákból) — de most ne ff ezekről beszéljünk, maradjunk f Bállá Ferinél. I Tagkönyv — és romantika ff í Dr. Gál Györgymé, Feriék ff csoportvezető tanára, az intézet | párttitkára mondja: ^ — Feri még a gyakorlatán { kérte: vegyük fel tagjelöltnek. < ötvennyolc óta KISZ-tag. Jól j< megállta a helyét, mint a kod- ^ légium diák-ön kormányzata- ff, nak titkára. (Igaz, kezdetben | néha nem volt elég alapos.) A ff gyakorlatról ő hozta az egyik ^ legjobb véleményezést. Bállá Ferenc kérelmét a tag- f gyűlés elfogadta. Feri most arról beszél: — Tanyára akarok menni. ^ De nemcsak én, hanem nagyon ff sok évfolyamtársam is. A bu- ff dai járásban már „kinéztem” ^ ■magamnak egy igazi tanyasi ff iskolát. Rámbíznák, egyedül ^ rám bíznák ott a négy alsó ( osztályt! e Látszik, hogy fiatal még. | Túlzottan romantikus! — Nem! Nem romantika ez! ff Hiszen a tanító nemcsak az is- ff kólában tanító. És tanyán ta- ff lálhatófc az igazi lehetőségek. ^ Nagyobbak, mint a városban, ^ vagy a mozis. kultúrházas köz- ^ ségekben. S a tanyán minden- ^ képpen nagyobb szükség van | ránk! | Epilógus — tárgyilagosan ff ff — Ugye. szép dolgok ezek? ff — Gálné még ehhez hasonló ff „romantikus” ügyekről beszél, ^ majd búcsúzóul így folytatja: ff — Szép dolgok, de ne írjon f, szép riportot. Hiszen a túlzott f, dicséret árthat hallgatóinknak. | S az ö mostani hozzáállásuk, ff helyes magatartásuk ... igen, ff egy jövendő kommunista peda- \ gógusnál ez a természetes. II- J letve am a törekszünk, hogy ez í legyen a természetes. Ez a természetes, ez legyen | a természetes — gyönyörű | perspektíva. De vajon a hall- ff gat ók képesek lesznek-e meg- ff valósítani? Meddig tart a lel- í kesedésük? Nem roppannak-e í össze, mikor a szárnyakat adó í álmok helyett rájuk szakad a ? valóság? A sái% az udvari kút, | a sok feladat, a közöny, az ff örömbe piszkító apróságok — ff és a hétköznapok. Hatásos volna leírni: „ezek ^ a növendékek biztosan meg- í állják a helyüket”. — Csak- ^ hogy a válaszadásra — több ff évi munkájuk alapján — egye- ff dűl a most végző hallgatók, a ff jövendő kommunista tanítók £ hivatottak. Murányi József í 9 ! Igaz, tanái-nak készült. Ma­tematika, fizika szakosnak. A szülei iparosok voltak, de a családban mindenki pedagó­gus — és Ferit az ő hivatásuk vonzotta. S 1954-ben az érett­ségi után jelentkezett-az egye­temre. Helyhiány miatt nem vet­ték fel. Napokig csatangolt el­keseredve. De vajon erősebb lehet-e egy kudarc, mint az ember? És az éveket nem szabad elfecsérelni! Feri másfél esztendő múlva már gép- és motorszerelő­ként dolgozott — szép fize­téssel. Két év a katonaság­nál — aztán újra vállalat: ka­lapács, franciakulcs, csavar­húzó. Ha jól bánik velük — és jól bánik velük! — ez ugyanúgy hasznos ... Még­sem! Amikor Feri megtud­ta: felsőfokú tanítóképző nyí­lik, kirobbant belőle a vágy. Nem kamaszokat, majd apró­ságokat tanít. Akik fogéko­nyabbak! S otthagyta a meg­szokott, biztos pesti állást, a szép fizetést. Már túl van a harmadév el­ső nagy próbatételén, az Is­kolai gyakorlaton. Pest me­gyében töltötte. A lámpaláz lés a mámor — Hol? — Budakeszin, az új isko­lában. Négyen voltunk — szobáról, fűtésről az iskola gondoskodott. — Ebéd? — A napköziben. — A munka? — Menetrend szerint. A gyakorlat négyhónapos. Egy- egy hónap esik az alsó tagozat mindegyik osztályára. Az egy hónap első hetében csak fi­gyeltük a vezető tanítót. A másodikban már segédkez­tünk. A harmadik héten már a „mesterünk” segített ne­künk, s a negyediken pedig önállóan vezettük az órát. Önállóan vezettük az órát! Az első önálló-órák,-a. dr-ukk,. a;. lámpaláz,: a. mámor; a ré­gen áhított. félve áhított fe­lelősség mámora, amikor tőle függ, hogy figyel-e, tanul-e az osztály; hogy a kis nebu­lók lelke, mint kagyló, ne zá­ródjék össze, egy rosszul ér­tékelt felelet, vagy a gyere­ket megbántó, fegyelmező megjegyzés miatt! Örömök, gondok, kétségek — nehéz ezekről beszélni. De szapo­rább a szó, ha a „mesterek­ről” szól, Székely Ferenc igazgatóról és Soós Klárá­ról, az I., Turámyi Józsefné- ről, a II., Tauber Máriáról, a III. és Ellmann Ágotáról, a IV. osztály vezetőjéről — akik őt és három társát, a jövendő kollégákat, mindenben szíve­sen segítették. Persze, ők négyen is — Feri, Kiss Géza, Kiss István Péter és Jánossi László — igyekez­tek, ahogy tudtak. Szakmai viták a „hotelszobáiban” — családlátogatások, kisdobos­Wotan Kérdi a feleségem, hogy: mi az, te már sohasem szállsz ki? Azzal elém tesz egy cédu­lát, hogy mi kellene a háztar­tás fellendítésére. Másnap bementem Gubics aligazgatóhoz és előadtam, hogy atkapadkai fiókunkban valami nincs rendjén, már két napja nem kapok tőlük életjelt, még egy akkorács- ka kimutatást se, mint a Szondi két apródja. Gubics kartárs is nagyon fontosnak vélte a kivizsgálást, s csak arra kért. szerezzek neki vi­déken hattyúnyakat, mert azt nagyon szereti. Kívánságát felírtam a noteszembe és a titkárságon kértem egy ko­csit Atkapadkára. Ilonka, a titkárnőnk zsenge hagymát és búboskemencét kért, aztán Timót jött a könyvelésből, hogy neki meg ... Minek soroljam, dél­utánra már úgy éreztem, hogy nem vagyak felesleges ember, rám mindenki srémít a vállalatnál. Először leszaladtunk Makó ra, ott megvettem egy má­zsa hagymát és szépen el­helyeztük a csomagtartóban. Minekutána zacskót nem ad­tak hozzá, a guruló hagymák menet közben olyan hangot adtak hátul, mintha bölény- csorda kergetne minket az felvilágosított, hogy Hegy­kemencén híres dió terem, s annyi, hogy a falubeliek a kultúrházban reggeltől es­tig a Diótörőt játsszák. Meg­köszöntük a jó tanácsot, de előbb még vettünk egy kis jeget a folyóból, mert Kro- pacseknének elromlott a fri­zsidere, s nagyon kért, hogy szerezzek neki valódi jeget, mert a budapestit vízzel hí­gítják. Csavarkulccsal és ko­csiemelővel dolgoztunk, ki­csit bonyolult volt a dolog, de siker koronázta fáradozá­sunkat és a fél disznót körül­raktuk jéggel. Másnap megvolt a dió, az­tán benéztünk néhány tyúk­ólba, és összeszedtünk félezer tojást is. Közben felugrot­tunk Vecsésre savanyú ká­posztáért, de itt jöttünk rá, hogy bor még nincs. Lajos­nak volt egy címe, Homok­háza mellett lakik egy jó ko­mája. Még egy fél nap. és már a helyszínen voltunk mindannyian, kivéve a jó ko­mát, akiről kiderült, hogy 1938-ban elköltözött a faluból, valahol Budapesten dolgozik, így aztán a népboltban vet­tünk valódi palackozott bort. néhány üveggel, Rémlett ,, TRAFO ‘ ‘-PARADE Lassanként az ország teljes tv-készülék és rádiótransz­formátor szükségletét a Váci Híradástechnikai Anyagok Gyára fedezi. Egymás után építették fel saját elgondolá­suk szerint a szerelőszalago­kat, amelyek most már ontják ezt a fontos és keresett hír­adástechnikai árut. Három szalag működik. Az idén tizenhat új transzformá­tor-típus gyártását akarják megvalósítani. Ezzel egyidő- bcn háromszorosára nő a ter­melés. Érdemes megemlíteni, hogy akárcsak a hazánkban talál­ható készülékekben is több­száz féle transzformátort szá­molhatnánk össze. A Híradás- technikai Anyagok Gyárának műszaki vezetői arra töreked­nek, hogy olyan transzformá­tor-család típust konstruál­janak, amely viszonylag kis változattal is képes arra, hogy a jelentkező különféle igénye­ket kielégítse. Ebben az évben mór gyártani kezdik az új transzformátor-család egy-egy tagját. Mit jelent ez? Általános célkitűzés a gyártás ütemének növelése, az olcsóbb, termelé­kenyebb színvonal elérése. En­nek egyik feltétele a nagyobb mennyiségű, nagyobb tételű áru előállítása. A törzstípusbk kialakítása ezt lehetővé teszi, s így már ezzel a lépéssel is jelentősen nő a termelékeny­ség. Kevesebb szerszám és ke­vesebb forma már magában is nagy megtakarítást jelent. Az új trafó-család gyártási munkáját az áramátalakító csévetestekkel kezdik meg eb­ben az esztendőben. NEM PUSZTA ROMANTIKA I « é Miért kell kiszállni? országúton. Útközben benéz­tünk Szegedre is, ott papu­csot, paprikát és négysze­mélyes kávéfőzőt vettünk, utóbbit az igazgatónknak, mert az Budapesten kifogyott. Ti. a kávéfőző. Lajosnak, a sofőrünknek, a Tisza-parton jutott eszébe, hogy megvett az ánsyikájáiól egy fél disz­nót, el kéne hozni. Itt lakik a szomszédban, Baján, nem távolság, benne van a napi­díjban. Másnap délben már egy fél disznóval több volt a kocsiban. Hátra tettük az ülésre, de nem fért el, így a fejét a vállunk közt he­lyeztük el, fél szemével ra­vaszkásan pislogott rám. Né­zem a cédulát, mi kell még. Feleségem papírhéjú diót kér. Előkotortuk az ország térképét, kiterítettük a hű­tőre, és találgattuk, merre te­rem a dió. Eszembe jutott, hogy Rákóczi Ferenc vala­hol egy diófához kötötte a lovát, a fa még megvan, de hol? Megvan: Barkafalván; Két óra alatt ott voltunk, öt perc alatt kiderült, hogy az nem diófa. Ilyen a sze­rencsénk. Egy bajszos bácsi ugyan, hogy Pesten Is van ilyen, de hátha elfogy, mire visszaérünk. Még benéztünk Dunaszegre a feleségem nagy- bátyjáékhoz, aztán mondtam, hogy elég volt a munkából, nézzük most a végcélt, mely szentesíti az autót. Atkapadkán különös arcki­fejezéssel fogadtak minket a helybeli dolgozók, amiben iga­zuk is volt, mivel ottani fió­kunk két hete leégett és a megyei lap már megírta, hogy a helyén művésztelep létesül. Erről persze, nem tudhat­tunk, mert a kocsiban nincs rádió. Visszafelé összeszed­tünk még néhány dolgot, amiről úgy gondoltuk, hogy Pesten is hasznát vesszük. Végül már csak Lajos fért a kocsiba, én hol a hűtőn hasaltam, hol az autó tetején lovagoltam, s teljesítménye­met nem csekély figyelemre méltatták a szembejövők. A vállalat kultúrterme ki­csinek bizonyult a felhozott matéria elszállásolására. Min­denki örült, kivéve Gubicsot. Megtekintette a vásárt, kivá­logatta a holmijait, aztán hom­lokát ráncolva, rám mordult: — Felelőtlen ember maga: halljá-e! Hát a szolnoki pá­lyaudvart hol hagyta? Marthy Barna A nyomon talált tárgy alapján Wotan „feldolgozza” a nyomot (MTI foto: Pálfai Gábor felv.) Munkában a rendőrkutya A rendőri szervek bűnüldöző munkájában nagy szerepet kapnak a rendőrkutyák. Ahhoz, hogy a kutya teljesíteni tud­ja a reá háruló jeladatokat, nagy tapasztalatéi és sokoldalú ki­képzők segítsége szükséges, ők fejlesztik ki az állatban azokat a szolgálati készségeket, amelyek által komoly segítő társávi vdlrnak az embernek. A nyomozókulya elsősorban szimatkisz- séqével járul hozzá a bűncselekmények felderítéséhez, illetve a tettesek elfogásához. Riportunkban a „Wotan” nyomozókutya munkáját örökítettük meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents