Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

1963. MÁRCIUS 32, CSÜTÖRTÖK p(tr HEG Ttl 'xJCírkm Munkaóránként 25 kiló kukorica A korszerű kukoricatermesztés tapasztalatai Dánszentmiklóson Korszerű üzemek épülnek az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban az idén újabb, a nagyüzemi igé­nyeknek megfelelő üzemek épülnek. A 14 nagy teljesít­ményű, meleglevegős lucerna- szárító üzem közül kettőben már felszerelték a gépi beren­dezéseket, s májusban mind a 14 működni fog. Megkezdődött a ceglód-cií- rakerti hibridüzem építése is, amely a tizenkettedik hibrid- kukorica-vetőmagszárító. osz­tályozó lesz az állami gazda­ságok kezelésében. Nyolc álla­mi gazdaságban baromfiüze­met építenek. A baromfite­nyésztésben az idén valósítják meg először a gazdaságok terv­szerű kooperációját. (MTI) — A KISZÖV ötéves ter­véből: a legutóbb megtar­tott Pest megyei küldött­közgyűlésen elfogadták azt a programot, amellyel megja­vítják a lakosság javító-szol­gáltató ellátását. Ennek ér­dekében a MESZÖV-vel folytatnak tárgyalásokat- hogy esetleg azok közlekedő autójáratai gyüjthessék ösz- szc a javításra váró ruha- és iparcikkeket. A tavalyi aszály és a hosz- szú tél ismét napirendre tű­zi a takarmánytermesztés nö­velésének gondjait. Az ál­latok átteleltetése normális körülmények között is elő­relátást követel a mezőgaz­dasági üzemektől, s még in­kább erre int a rendkívüli időjárás. Különöe-en az ab­raktakar mány-bázis megte­remtésére kell ügyelni, amely nélkül elképzelhetetlen a biz­tonságos és jövedelmező ál­lattenyésztés. Hogyan oldják meg ezt az évről évre visz- szatérő problémát egy élen­járó mezőgazdasági üzem­ben? Erre a kérdésre ke­restünk választ a Dánszent- miklósi Állami Gazdaság­ban. A gazdaság irodájában Acsádi István főagronómus- sal beszélgetünk, aki kész­ségesen válaszol kérdéseink­re. Acsádi elvtárs elmond­ja, hogy a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság tudományos elvek alap­ján, korszerű eszközök­kel oldja meg az abrak fakarmány-termesr- tés problémáit. Növekedett a szövetkezetek részjegy alap ja A Pest megyei földműves- szövetkezetek az elmúlt esz­tendőben tovább növelték a szövetkezeti vagyont, amely­hez a tagság jelentősen hozzá­járult a részjegy befizetéssel. Megyei szinten több mint 110 százalékra teljesítették a rész­jegybefizetési tervet, a járások közül 227 százalékkal a szobi, 152 százalékkal a nagykátai, 136 százalékkal a dabasi és 134 százalékkal a ceglédi áll az élen. A takarékszövetkezetek is tovább növelték részjegyalap­jukat az elmúlt évben, a kö­zel 160 százalékos növekedés­sel egymillió 623 ez«’ forintra emelkedett a részjegyállcmány, s ezzel az országban az első helyen állnak. Az a céljuk, hogy az adott lehetőségek között a lehető legtöbb tápanyagot nyerjék az egész takarmánytermő te­rületről. E léién a rendel­kezésre álló emberi, gépi munkaerőt, valamint a leg­újabb agrotechnikai mód­szereket veszik számításba. A gazdaság összes abrak- takarmány-termő területe 940 hold, ebből ötszáz a kuko­rica, háromszáz az őszi ár­pa és 140 a tavaszi árpa. Már a jelenlegi arány is azt mutatja, hogy a fő abrak- takarmény-növény a kuko­rica, de a főagronómus kü­lön is hangsúlyozza: a ku­korica arányát évről évre növelik. Érthető és helyes ez a törekvés, mert a kukorica az egyetlen olyan takarmánynövény, amelynek terméshozamait szinte korlátlanul lehet növelni, bár azonos területen már ma is a legtöbb tápanyagot adja. Ez a tény önmagában azt indokolná, hogy már az idén az egész tákarmányga- bona-termő területen kuko­ricát termesszenek, de több mellékkörülmény óvatosságra int. Ahhoz, hogy a kukori­ca arányát nagyobb mér­tékben növelhessék, egyrészt fokozottabb gépesítésre, más­részt arra kell törekedni, hogy az árpából nyert fehér­je tápanyagokat más fehér­jedús növényi, vagy állati eredetű takarmányokkal pó­tolják. Jelenleg tehát a termésát­lag növelésével kívánnak több kukoricát termeszteni a gazdaságban. Tavaly az ötszáz hold termésátlaga 17 mázsa A HÉV-közlekedés fenntartása a törökbálinti lakosság érdekeit szolgálja Többször foglalkoztunk Tö­rökbálint. közlekedési problé­májával az új nemzetközi műút építése kapcsán. Ez az út keresztezi a községbe ve­zető HÉV vonalat és így meg­oldásra vár a vonatok, illetve az országúton a járművek za­vartalan közlekedésének biz­tosítása. Eredetileg arra gon­doltak, hogy az utat a HÉV vo­nalon keresztül HÉV felüljá­ró építésével vezetik, ami azonban 26 millió forinttal növelné az útépítés költségeit. Ezek után felmerült az a terv, hogy a helyiérdekű villamos közlekedését Budaőrs-repülő- tér—Törökbálint között meg­szüntetik és helyette a Fővá­rosi Aűtóbuszüzem buszai bo­nyolítanák le a forgalmat. Ez a terv, ha megvalósult volna, ugyancsak 16 millió forintnál nagyobb költséget jelentene, mert teljesen új utat kellene építeni. Ezenkívül a Törökbá­lintról eddig helyiérdekűvel utazók számára évi egymillió forint költségtöbbletet okozna, tekintve, hogy az autóbusz vi­teldíja a' helyiérdekűnél jóval magasabb. Ezt az elgondolást egyébként több hivatalos szerv már magáévá tette. A Pest megyei Pártbizott­ság a maga részéről be­hatóan tanulmányozta a törökbálinti közlekedési problémát. Megvizsgálta a kérdést a helyszínen is, tájékozódott a helyi pártszervezet és a ta­nács vezetőinél, meghallgatta a lakosság véleményét is és az állam, valamint a dolgozók érdekeinek figyelembevételé­vel — az érintett állami szer­vek korábbi nézetével ellen­tétben — arra az álláspontra helyezkedett; a HÉV-közleke- dést lenn kell tartani, éspe­dig az új műút és a vasútvo­nal közötti területen. Itt kö­rülbelül 2—2,5 kilométer hosz- szú új vonalat kell építeni. A Budaörs szűk utcáin keresztül Ifjúsági nagygyűlés a DCM-ben Kedden este a Dunai Ce­ment- és Mészmű fiatal építői Ifjúsági nagygyűlést tartottak a KISZ újjászervezésének 5. évfordulója alkalmából. Az ünnepi gyűlés előadója Balogh István, a KISZ Központi Bi­zottsága titkára volt. Vácra érkezett N. M. Vosinyin elv­társ, a Komszomol küldötte, a DÍVSZ szovjet titkára is. A nagygyűlés előtt a vendé­gek megtekintették az építke­zést. Balogh elvtárs nagy el­ismeréssel nyilatkozott az itt dolgozók munkájáról, arról a lendületről és lelkiismeretes­ségről, ahogyan terveiket meg­valósítják. Vosinyin elvtársra — mint mondotta — mély benyomást tett az itt alkalmazott magas színvonalú technológia, a kivi­telezés korszerűsége. Sok si­kert kívánt a KISZ-nek és tolmácsolta a XIV. kongresz- szusára készülő Komszomol forró, baráti üdvözletét. Balogh István elvtárs beszé­dében azokról a hagyományok­ról szólt, amelyek a KISZ 1957. március 21-i újjászerve­zését megelőzték, majd az 57- es nehéz napokat idézte. El­mondta, hogy akkor és az az­óta eltelt öt esztendőben a magyar ifjúság példásan helyt­állt és bebizonyította, a szo­cializmus, a kommunizmus ügyét a sajátjának tekinti, hi­szen az ifjúság és a kommu­nizmus testvérek. A ma ifjú­ságának emberré formálódása — mondotta többek között — egybeesik azzal az idővel, ami­kor a kommunizmus küszöbét átlépjük. A nagygyűlés végén Mé­száros Zoltán a DCM KISZ vég re haj tó bizottságának titká­ra kiosztotta az Ifjúság a szo­cializmusért jelvényeket, majd a szakma ifjú mestereinek adta át az okleveleket. Né­gyen arany, tízen ezüst, és tízenketten bronzjelvényt kap­tak. A fiatal építők legjobbjai ugyancsak itt kapták meg a „DCM építéséért” emlékjel­vényt vezető Törökbálint felé irá­nyuló HÉV közlekedési vonal megszüntetését egyébként már régebben elhatározták. A bu­daörsiek amúgyis szívesebben veszik igénybe az FAÜ autó­buszait. Ettől függetlenül a budaörsiek továbbra is utaz­hatnak HÉV-en, a különbség esak annyi lesz, hogy a vonalat a MÁV vonalon kívülre he­lyezik. A költséges felüljáró építésére tehát nincs szükség ahhoz, hogy a HÉV vonalok Törökbá­lintig közlekedjenek. Á pártbizottság határozatá­nak indokolása rámutat arra, hogy Törökbálintról reggel 5 és 7 óra között naponta több mint 2500 ember utazik, a ké­sőbbi időpontban pedig körül­belül 5000 személy. Ilyen nagy személyforgalom busszal amúgysem biztosítható, külö­nösen havas, vagy esős idő­ben. Az út a nemzetközi út­vonalat közvetlenül a budaör­si vasútállomásnál keresztezi, ahol sorompó van. Az állomás egyébként rakodó-pályaudvar is. ahol természetesen sűrűn tolatnak, tehát előfordulhat, hogy fél órákat is kellene a sorompó előtt várakoznia az autóbusznak. Az autóbusz előreláthatólag éjjel fél 11-ig közlekedne csak, holott Török­bálinton sok vasutas, három műszakban dolgozó ember la­kik. akik közül számosán csak éjfél után térnek haza, illet­ve indulnak munkába. A fej­lődő községben nagy építő­anyag- és tüzelőszállítás fo­lyik, amit a HÉV bonyolít le, éppúgy, mint a téglagyár szál­lításait, a törökbálinti vasút­állomás ugyanis nem rakodó­állomás. így azután külön költséget jelentene a MÁV-w nal kiépítése a téglagyárig. Mindezek alapján a párt- bizottság úgy látja, hogy a törökbálinti HÉV fenn­tartása teljes mértékben a lakosság érdekeit szol­gálja, A vonal az átépítés következ­tében megrövidül, s miután az eddigi öt budaörs; megálló kö­zül csak egy marad meg, a menetidő is vövidebb lesz. 3 Jói szervezett munka A Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál nagy gondot fordítanak a gépek karbantartására. A képen lát­ható revolver-esztergapadot a TMK-műhelybe szállítják nagyjavításra A forgácsoló műhelyben Bezzeg Mihály fogmarós a foga­zógépen dolgozik. A gép mellett az úgynevezett zászlós darú látható. Tizenegy ilyet állítottak fel a forgácsoló műhelyben, mivel az épület nem terhelhető és így pótolják a darupályát A képen az új konstrukciójú aszfaltkeverő telep szárító­gépének hengere látható Ugyancsak az aszfaltkeverő telep berendezésén dolgozik Perlaki Imre hegesztő. A keverökocsi alvázái hegeszti (Gábor Viktor felv.) 4 májusi morzsolt volt a j gazdaságban, í y amely kiváló eredménynek í számít, ha azt is figyelem- £ be vesszük, hogy július 12- f tői november négyig egy f csepp esőt sem kapott a ku- ^ korica. A főagronómus vé- £ leménye szerint legalább ^ három mázsával magasabb £ átlagtermést takaríthattak £ volna be, ha legalább egy ^ kiadós eső lett volna a kri- ^ tikus időszakban. Az idén tizennyolc mázsa ^ holdankénti átlagtermést tér- ^ veztek a gazdaságban, ami ^ szintén a magas színvonalú £ kukoricatermesztésre vall. ^ Nagy jelentőséget tulajdoni- £ tanak a mély talajművelés- ^ nek, amelynek fő célja a téli ^ csapadék megőrzése. Tavasz- £ szál — megfelelő eszközökkel ^ — porhanyítják és gyomtala- ^ nítják a talajt, hogy kitűnő 2 morzsalékos magágyat készít- ^ hessenek a kukoricának. ^ Ügyelnek az optimális vetési ^ időre és mélységre is, amely ^ az ő viszonyaik között azt je- ^ lenti, hogy április 10—30-ig ^ 7—8 centiméter mélyen vetik ^ a kukoricát. Az optimális tőszámot í»- ^ lajtípusonként, gyakran ^ táblánként állapítják meg. i y A gyengébb minőségű, laza ^ talajon 16—17 ezres tőszámot, ^ a középkötött mezőségi tala- 2 jón pedig 20—22 ezres tőszá- $ mot alakítanak ki. Mindezeken felül azt is fi- \ gyelembe veszik, hogy milyen 2 növénynek az előveteménye a ^ kukorica. Ha őszi kalászos ke- ^ rül a kukorica után, akkor í rövidebb tenyészidejű, kevés- ^ bé bőtermű hibrid kukoricát ^ termesztenek az adott terüle- ^ ten, s ha tavaszi növénynek ^ az előveteménye a kukorica, ^ akkor a hosszabb tenyészide- ^ jű, bőtermő hibrid vetőmagot ^ alkalmazzák. Egyébként í y az cg esz kukoricatermő területen hibrid vetőma- got használnak, mégpedig egyenlő arányban £ az MV—1-est, az MV—39-est ^ és amerikai hibridet. Külön említésre méltó ered- J ményt értek el a kukorica- ^ termesztés gépesítésében a ^ dánszentmiklósiak. Míg 1960- ban nyolc munkaóra kellett ^ egy mázsa szemeskukorica ^ termesztéséhez, tavaly már ^ 3,9 munkaóra alatj; termesz- í tettek ugyanannyi kukoricát. í Ezt az eredményt főként a | vegyszeres gyomirtással érték J el, amelyet 250 holdon alkal- ^ maztak 1961-ben. Az Atrazin- ^ nal permetezett kukorica tér- £ mésátlaga négy mázsával múl- ^ ta felül a mechanikus módon ^ gyomirtott kukorica termésűt- £ lagát. Az idén további jelen- ^ tős javulás várható a kukori- £ catermesztési munka termeié- < kenységének növelésében, ^ mert az egész területre kitér- ^ jesztik a vegyszeres gyomir- ^ tást. ^ A gépesítés nemcsak a nö- ^ vényápolásra, hanem a beta- £ karításra is kiterjed. Tavaly ^ százötven holdon gépesítették J a csőtörést, az idén viszont 2 már a kukorica hatvan szá- £ zalékát takarítják be a KB— ^ 2-es típusú csőtörő géppel. A ^ főagronómus szerint nincs ^ már messze az az idő, amikor ^ a kukoricatermesztés va- ^ lamennyi munkáját gép- ^ pel végzik, ^ s a munka termelékenysége, £ valamint. a termésátlagok ^ olyan mértékben növekednek, ^ hogy elérik az egy munkaóra ^ alatti egymázsás májusi mór- ^ zsoltas eredményt. | Nem minden lehetőségét is- ^ mertettük a kukoricatermesz- ^ tés fejlesztésének, amelyeket ^ mind igyekeznek kihasználni £ a Dánszentmiklósi Állami ^ Gazdaságban. Nem szóltunk ^ például a szerves és műtrá- ^ gyázási kísérletekről, ame- 2 lyek ugyancsak kecsegtető si- 2 kerrel végződtek tavaly. Az 2 idén tovább folynak ezek a ^ kísérletek, s mind nagyobb ^ arányban bővítik azok körét. ^ Ezek a kísérletek is azt bizo- nyitják, amit az eddigi ered- ^ menyek is: a korszerű abrak- ^ takarmány-termesztés leghá- ^ lásabb növénye a kukorica, ^ amelynek felhasználhatóságát ^ még csak most kezdjük iga- ^ zán feltárni. 2 Nagymiklós István **

Next

/
Thumbnails
Contents