Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-21 / 67. szám

19S2. MÁRCIUS 21, SZERDA Vt.sl MEG* '^Msrlap 3 Biztosítsuk a nagyüzemi szőlőtelepítéshez a szaporítóanyagot Az ötéves tervtörvény orszá­gosan 80 000 kataszfcrális hold nagyüzemi szőlőtelepítést irá­nyoz elő. Az új ültetvények egy-egy szövetkezeti üzemiben 150—250 katasztrális hold ösz- szefüggő területen létesülnek és ez úton megteremthetjük a korszerű művelés alapfeltéte­lét, a gépesítés széleskörű al­kalmazását. A korszerű új üzemek terü­leti elhelyezésének, nagyüzemi rendszerének kialakításával már minden megyében foglal­koznak. a műszaki bizottságok és feladatuk a szövetkezetek speciális adottságait figye­lembe véve, olyan üzemek tervezése és kialakítása, amelyek népgazdasági szempontból is hasznot hajtők és jövedelmezők. E nagy feladat igen sok sza­porítóanyagot kíván. Kijelöltük azokat a szőlőszaporítóanyag termelő gazdaságokat, ame­lyekben 1963 őszétől kezdve tervszerűen biztosítani tudjuk a fajtatiszta szaporítóanyagot. Az idő azonban sürget és ke­resnünk kell olyan megoldáso­kat is, amelyek nagymérték­ben elősegítik a tervfeladat biztosítását, sőt —amennyiben jól dolgozunk — ennek számot­tevő túlteljesítését. Erre most kedvező lehető­ség nyílott. A télen ugyanis nem okozott számottevő kárt a szőlővesszőben és rügyekben a fagy. Ezt a lehetőséget kell most megragadnunk és szerve­zetten megkezdeni az egészsé­ges szőlővesszők metszés alat­ti kiválogatását, előkészítését a gyökerez te lésre. Az országot járva sok he­lyen láthatunk olyan szőlőterü­leteket, amelyekről a sima vesszőt sem az ősz folyamán, sem később, január, február hónapban nem szedték le. Ön­kéntelenül is felvetődik a gon­dolat, hogy a márciust felhasz­nálva növeljük a hazai sima Vessző lészedését és gyökerez- tető iskolában való elhelyezé­sét, Eat a feladatot úgy kell tekintenünk, mint az ötéves terv telepítéseihez vezető kise­gítő megoldást, mert ha nem gyűjtjük be a tél folyamán egészségesen ' maradt sima vesszőt és nem rakjuk le gyö- kereztető iskolába, akkor egy év ütemkieséssel számolha­tunk és elvesztettünk egy lehe­tőséget, amely a túlteljesítés­hez vezet. Erről kívánunk né­hány gondolatot mindenki szá­mára elmondani, számítva a szövetkezeti tagok, egyéni gaz­dák és állami gazdaságok dol­gozóinak hathatós közreműkö­désére. Az Ültetvényterv Vállalat irányítása alatt működik a vesszőfelvásárló kirendeltségi és megyei instruktoragronó-1 musi hálózat. A vállalatnak tehál meg­felelő szakgárdája van, amellyel a metszés alatti vesszőbegyűjtést szakmai- ! lag megalapozhatjuk. Ezért a vállalat minden szőlőtermelővel, elsősorban szövetkezetekkel, azok tag­jaival megállapodást köt a metszés időszaka alatti sima­vessző kiválogatására, előké­szítésére és kötegelésére. A siker titka az, hogy a met­szés időszaka alatt terven — vagy leszerződött sima vesz- szőn — felül megszedett vesz- sző termelői árát az a dolgo­zó kapja meg, aki a vesz- szőt a metszéskor kiválogatja és az előbbi feltételeknek megfelelően szakszerűen elő­készíti. Az így begyűjtött vesszőt az Ültetvényterv Vál­lalat a szövetkezet vezetősé­gével megállapodva, gyöke- reztetésre otthagyja, vagy az erre kijelölt gazdaságba el­szállítja. A szövetkezeti kö­zös munka felmerült költsé­geit a vállalat külön megálla­podás alapján téríti a gazda­ság számára. Szükségesnek tartjuk hang­súlyozni, hogy a metszéskor összegyűjtött vesszötöbblet vessző legyen, tehát érvényben marad minden szerződéses megállapodás, terv, amely adott szövetkezetei, állami gazdaságot kötelez vesszőbe­gyűjtésre. A terven felüli vesszőre kell tehát alkalmazni a termelői ár kifizetésénél a teljes összeget, mert ez a tervtúlteljesítéshez vezet a többletmunka elvég­zésével. A metszés alatti vessző ki­válogatása, illetve begyűjté­se csak olyan szőlőfajtáknál valósítható meg, amelyeket a vessző színéről fajtahitele­sen lehet megállapítani. Ezek: Ezerjó, olaszrizling, kövidin­ka, pozsonyi-fehér, sárfehér, oportó, kékfrankos és chasse- las. Az Ültetvényterv Vállalat csak ezekre a fajtákra köt megállapodást és a megkívánt fajtatisztaságot, minőséget, a begyűjtéssel egyidőben ellen­őrzi. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a ka­darka- és furmintvesszőt csak azokról a területekről szabad begyűjteni, amelyeken 1961. évben a szelekciós felügyelő­ség az előirányzott szelektálá- si munkát elvégezte. A lehetőségek tehát adva vannak arra, hogy a következő hetekben tekintélyes mennyi­séggel növeljük a gyökerezte- tésre alkalmas sima vessző mennyiségét. Ezért fordulunk felhívással minden szőlőterme­lőhöz, szövetkezethez, szövet­kezeti taghoz, állami gazda­sághoz, hogy ne engedjük el­veszni ezt a nagy értékű sza­porítóanyagot, amely a ta­vaszi metszés után legfeljebb mint tüzelő értékesíthető. Fejes Sándor Vetés a falu közepén? Isaszeg közepén szántóföld van — s a község szélein építkeznek. A ,,belvárosban” levő szántóföldek egyéni kéz­ben vannak, akik földjüket művelik — ahelyett, hogy építkeznének rá, vagy elad­nák. Jó volna, ha valami megállapodás vagy döntés születne ez ügyben, hiszen sokan vannak, akik szeret­nének Isaszegen építkezni. Máté László, Isaszeg, Móricz Zsig- mond u. 13. T Hogyan bíráljunk? Több mini háromezer szerfás épülethez szállítanak az idén faanyagot az erdőgazdaságok Az erdőgazdaságok a mó­dosított típusterveket figye­lembe véve, kitermelték a termelőszövetkezetek szerfás építkezéseihez szükséges fa­anyagot. A Földművelésügyi Minisztérium megrendelése alapján az idei fakitermelé­si szezonban 3100 különbö­ző gazdasági épület fa vázát szabták ki, de felkészüllek ar­ra is — amennyiben a kö­zös gazdaságoknak erre szük­ségük van —, fiogy további 300—Í00 épülethez szállít­hassanak anyagot. (MTI) Ünnepség a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 43. évfordulója alkálimból A Magyar Tanácsköztársa­ság kikáltásának 43. évfor­dulója alkalmából, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szak- szervezetek Országos Taná­csa kedden délután ünnep­séget rendezett a pesterzsé­beti vasas művelődési ott­honban. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Biszku Béla, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Az ünnepség részvevőinek I soraiban ott volt a politikai, x gazdasági és a kulturális élet '/ több más vezető személyi- "í sége. | Tóth Tiborné, a XX. ke­} rületi pártbizottság első tit- kára nyitotta meg az ün- népségét, majd Nógrádi Sán- ^ dór, az MSZMP Központi ^ Bizottságának tagja mondott | ünnepi beszédek Nógrádi Sándor haiigsúlyoz- ^ ta: a Magyar Tanácsköztár- ^ sasá.g' kikiáltásának 43. év- ^ fordulója egybeesik azzal az ^időponttal, amikor a ma- £ gyár dolgozó nép már meg- j valósította a Tanácsköztár- ? saság első nagy eszményét, ^ a szocialista termelési viszo- ^ nyok teljes győzelmét ha- zánkban. Büszkeséggel tölt ^ el bennünket — mondotta ^ •—, hogy ilyen történelmi ^ magaslatról tekinthetünk í vissza a Tanácsköztársaság ij dicső napjaira. ^ A továbbiakban annak je- ^ lentőségéről beszélt, hogy í 1913-ban megalakult a Kom- ^ munisták Magyarországi Párt- í ja. A párt fennállásának el- | ső napjától kezdve megal- J kuvás nélkül harcolt a bur- ^ zsoá demokratikus rend ^ megdöntéséért, a tőkés osz- ^ tályokat kiszolgáló reformiz- ^ mus ellen, a proletárhatalom í megteremtéséért, s részletesen i méltatta a kommunisták küz- 5 delmeit. \r J Nógrádi Sándor nagy taps­it sál fogadott beszéde után fe.1- í csendült az Internacionálé. y '■ Az ünnepség második felé- ^ ben művészi műsor követ- kezeit. A képen: Szűcs Mária növendék és Mezei Tibornc oktató­nővér mérik a gyermekek súlyát (MTI foto: Friedmann Endre felv.) Lassú munkához idő kell „Forduljon bi­zalommal a Tata­rozó, Karbantartó és Javító Ktsz- hez, bármikor, bármilyen ügy­ben” — olvasha­tó a reklám a mo- nori moziban. A múlt év tavaszán — amikor a mo- nori postahiva­tal kapott egy hírlapárusító pa­vilont — a hiva­tal vezetője élt is ezzel az alkalom­mal. Szólt a hisz­nek, hogy . vezes­sék be a pavilon­ba a villanyt. A vezetőség intéz­kedett: a költség­vetés elkészült Decemberben az­tán a postahiva­tal vezetője ismét érdeklődött, hogy mi lesz a villany beszerelésével. A vezetőség ígéretet tett, kijött egy Követendő példa A Szadai Községi Tanács nemcsak a tanácsülésben, ha­nem állandóan foglalkozik a társadalmi munka szervezésé­vel. Érthető, hiszen a társa­dalmi munka rendkívül fon­tos ahhoz, hogy minél előbb szebbé, még szebbé varázsol­juk a községünket. A lakos­ság szívesen vállalja a mun­kát — s a tanácstagok is, akik nemcsak szerveznek, hanem dolgoznak is. Úgy érzem, hogy ez a jó hozzáállás valóban követendő példa. Ifj. Petrák János Szada Szavalóverseny Albertirsán Albertirsán a Tessedik Sá­muel általános iskolában sza­valóversenyt rendezett a fiúk Rákóczi Ferenc és a lányok Martos Flóra úttörőcsapata. A versenyben részt vevő öt­venhárom lányt és harminc­négy fiút Ponicsán Gyula igazgatóhelyettes üdvözölte. Ezután megkezdődött a ver­seny, ahol az ötödikesek az Alföldet, a hatodikosok az Arany Jánoshoz című ver­set, a hetedikesek a Feltá­A Magyar Rádió közli A szerdai Fiorentina—U. Dózsa KK labdarúgó-mér­kőzés második félidejének közvetítése 16.25 óra helyett 16 órakor kezdődik a Kos- suth-adón. A firenzei mérkőzés után újabb találkozó közvetíté­sére is sor kerül. Körülbelül 16.50 órakor az MTK—Ta­tabánya bajnoki labdarúgó- mérkőzés utolsó félórájáról számol be a rádió. (MTI) madott a tenger-t és a nyol­cadikosok József Attila Anyám-ját mondták el kö­telező versként. A verseny legjobbjai: Amb- rózi Pál, Békés Kéttó, Bar- tos Csaba. Méhész Marietta, Cselovszki Pál, Hrobár Er­zsébet, Puskel János és Re- vuezky Edina. Az iskola leg­jobb szavalója címet Re- vuezky Edina érdemelte ki. Köszönet illeti a nevelőket, akik sokat segítettek a ver­seny — egyben a csapatok próbázása — előkészítésében. Borsai Endre csapatvezető Jódozott asztali só A veresegyházi víz bizonyos fokig táptalaja lehet a stru­mas megbetegedéseknek. A lakosság egy része szorgalma­san szedi a Jodostrumin-t, s az orvosok arra utasítják a pácienseket, hogy főzéshez, étkezéshez jódozott asztali sót használjanak. S ez valóban jó és olcsó — csak az a bökke­nő, hogy az élelmiszerboltok­ban nem árusítanak jódozott sót. Kérjük a megyei tanács ke­reskedelmi osztályát, a ME- SZÖV-öt, az egészségügyi szer­veket: intézkedjenek, hogy a FÜSZÉRT szállítson elegendő jódozott sót az üzletekbe. Egy veresgyeházi olvasó----------— -------------­T anterem után a gyakorlatban A Jahn Ferenc Csecsemő- és Gyermekápolónőképző Isko­la 38 másodéves növendéke, tanulmányi idejük befejező sza­kaszában\ az iskolában folytatott elméleti és gyakorlati okta­tás után most a Hein Pál Gyermekkórházban gyakorolnak. Munkájukat az orvosok és az oktató ápolónők irányítják. Alacsonyabb az órabér 1962. januárjában az Úcsai Vegyesipari Ktsz-ben, ahol mint önálló szobafestő és mázoló szakiparos dolgoztam, megszűnt a szakmunka, s át­irányítottak a ktsz-en belül egy másik üzemágba, segéd­munkásnak. Mint szakipa­rosnak 7,10 forint volt az órabérem. új munkahelye­men viszont csak öt forintot kapok óránként. Jogos-e? If j. Falusy Gábor, Öcsa, Arany János u. 25. A március 14-i, „D. G. Nagy­kőrös” aláírásé levélre sze­retnék válaszolni. A levél íi’ója a saját esetét említi, amikor kára származott a bírálatból. De meg kell em­líteni azt is, hogy a levél írója nagyon tárgyilagosan megállapítja: bírálni hasznos és fontos. Én is ehhez a vélemény­hez csatlakozom. Szocializ­must építő társadalmunk­nak a bírálat nélkülözhetet­len fegyvere, hiszen csak az egészség^ bírálat légkörében tudjuk a termelésben és a mindennapi életünkben jelent­kező hibákat kiküszöbölni, a problémákat megoldani. Pél­dákat sorolhatnék, hogy a i bírálat, illetve az alulról jö­VESZÉLYES ÁLLOMÁS Kedves Olvasónk! A szö­vetkezeti alapszabály 14. pontja értelmében a szö­vetkezet eblökének jogában áll, hogy — ha bizonyos te­rületen nincs munka — más munkára irányítsa át még a szakiparosokat is. S ugyan­csak az alapszabály rendel­kezik arról, hogy a ktsz-ben dolgozók csak a munkájuk­nak megfelelő bért kaphat­ják. Tehát ön, mint segéd­munkás csak öt forintot órán­ként, mivel (most nem szakiparosként dolgozik) nem végez értékesebb munkát. Ha ön ezt — joggal! — hátrá­nyosnak tartja, úgy kérje a megyei KISZÖV-öt, hogy irányítsák át olyan közeli ktsz-be, ahol a szakmájában dolgozhat, megfelelő díjazás ellenében. Előzőleg azonban beszélje meg az elnökkel, bogy (nem állunk olyan jól szakiparosokban!) mikor tud­ja önt újra a szakmájában, foglalkoztatni. vő kezdeményezés milyen szép abban a pesti üzem­ben, ahol dolgozom. Éppen ezért a vezetőknek, a párt­tagoknak, a szakszervezetnek és mindenkinek, éberen kell őrködni a bírálat tisztasága felett. Kovács Lajos Nagykáta A veresegyházi állomás öt­ven éve épült. Elég szűkre méretezték. Ha mindkét vá­gányon szerelvény áll, veszé­lyes a vonatok közötti közle­kedés. Különösen veszélyes ez reggel, 6.33 órakor, amikor a második vágányra. befut a 4417-es vonat. Az első vágá­nyon tehervagonok állnak, s a mozdonyvezető „előrehúz” a személyvonattal. így a tö­meg a két szerelvény közé ke­rül. összetorlódik: a szeren­csétlenség naponta a levegő­ben lóg. Ha egyelőre nincs is keret az állomás bővítésére, a. bajon segíthetnek a mozdonyveze­tők. Mert ha nem húzhatnak előre, a tehervagonok mellé* az utasok összetorlódás nél­kül is felszállhatnak a sze­mélyvonatra. A veresegyházi utasok Új bisztró nyílt Cegléden a napokban a Pesti úti elég rossz hírnek ör­vendő „Kábák” italbolt he­lyén, Az új bisztró szép, ké­nyelmes, inodern. Nem ár­tana hasonló szépítés pél­dául a Nagykátai út és a Széchenyi út sarkán levő italboltnak sem. Gulicska Imre tudósító Megvizsgálták A Szövetkezetek Pest me- .gyei Központja és a Föld­művesszövetkezetek Ceglédi Járási Központja arról ér­tesítette szerkesztőségünket, hogy megvizsgálták a feb­ruár 7-i „Az olvasók fórumá­ban” és a február 10-i szá­munkban megjelent az „Ud­variasabban”, illetve a „Zseb­pénz ára” című cikkben foglaltakat. A megyei és já­rási vezetőség utasította az érintetteket, hogy a továb­biakban úgy viselkedjenek, ahogy a szocialista kereske­delem szelleme megkívánja. Bírálatunk nyomán tataroztatta, mozaikkal bur- koltatta a csak papíron ma­gasabb kategóriába sorolt Bethlen Gábor utcai italmé­rést a Váci Vendéglátóipari Vállalat. Így a gödöllői kis­vendéglő — a kertvárosiak és az öreghegyiek egyetlen szó­rakozó helye — valóban kel­lemes látványt nyújt. Remél­jük, hogy a külső tatarozás után cégtáblát is helyeznek az italmérésre. Csiba József tudósító szakmunkás, majd három ipa­ri tanuló, akik kint voltak két­szer — s a mun­kát nem végezték el ugyan, de az „előmunkálatok” révén elérték azt, hogy a pavilonba becsurog az eső. Bementem én is személyesen — de az eredmény még mindig semmi. Vajon a lassú munkához tény­leg ilyen sok idő kell? Kellner Ferenc hírlapárus, Mo- nor, Baross Gábor u. S.

Next

/
Thumbnails
Contents