Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-21 / 67. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A Z M SZMP P EST MEGYE 1 BIZOTTSÁ G A • F S •" A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI ÉVFOLYAM, 67. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. MÁRCIUS 21. SZERDA Dicsőséges 1919 A magyar nép története gazdag a népszabadságért és a függetlenségért vívott hősi küzdelmekben. A Dózsa-féle paraszháborútól a török- és németellenes függetlenségi harcokon keresztül 1848-ig, majd ezt követően 1913—1919- ig ez a küzdelem a társadal­mi fejlődésnek megfelelően fokozatosan mind magasabb síkon ment végbe és 1919. március 21-én létrehozta o Magyar Tanácsköztársaságot. Az 1918—1919-es események­re egy véres és vesztes világ­háború és az 1917-es Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelme után került sor. Ezen a talajon robbantak ki az osz­tályellentétek és — mint ahogy Ady megjósolta — rohant Ma­gyarország a forradalomba. A munkások gyakori sztrájk- mozgalma és a falusi lakosság — főleg asszonyok — éhség­lázongásai már 1917 tavaszán feszült helyzetet teremtettek. Pest megyében Cegléden, Vá­cott és másutt is zavargásokra került sor. A hatóságok nem alaptalanul féltek a háborús nyomorral szembeni elégedet­lenség fokozódásától. A váci polgármester jelentésében ol­vashatjuk 1917 tavaszán: „...ha elfogy a kenyér, ha nem lesz zsír, s nélkülözni kell a legszükségesebb élelmiszere­ket, okvetlenül kiiör a zavar­gás, amely, hogy mily mérete­ket fog ölteni és, hogy és mit fog elsöpörni, azt előre meg­mondani nem lehet”. Mindehhez hozzájárult — amint a főszolgabírák és pol­gármesterek jelentései egy­aránt hangsúlyozták — hogy „az oroszországi eseményeket a lakosság nagy örömmel vet­te tudomásul, mert ezzel köze­lebb látja a békét.” Az 1918 nyarán bekövetke­zett katonai összeomlás nyil­vánvalóvá tette a központi ha­talmak vereségét, megtörte az uralkodóosztály ellenállá­sát a forradalom erőivel szem­ben. A hatalom a Károlyi Mi­hály által vezetett Nemzeti Tanács kezébe ment át, ami­kor 1918. október 31-én Buda­pesten győzött a polgári de­mokratikus forradalom. A polgári forradalom veze­tő ereje: a burzsoázia és a szociáldemokrata párt szá­mára a történelmi helyzet szabta meg a feladatokat: a háború befejezése, a független­ség kivívása, a nagybirtok fel­osztása, a népellenes köz- igazgatás felszámolása, az ipari munkásság követelései­nek kielégítése. Az események csakhamar Magyarországon is igazolták azonban azt a történelmi igazságot, hogy az imperializmus korában a bur­zsoázia már hanyatló osztály. Pest megye munkásai és parasztjai ezekben a sorsdöntő napokban érdemelték ki a „vörös Pest vármegye” jel­zőt. A „Vörös Újság”, — a fiatal kommunista párt saj­tója — nyomán az egész or­szág visszhangzott attól a for­radalmi cselekedettől, ahogy 1919. március 18-án az aszódi járás munkásai és parasztjai birtokba vették a nagykaríali báró schossberger-uradalmat. Erről írta a Vörös Újság már­cius 20-i száma: „ ... aszódi elvtársaink gyakorlatilag is megmutatták, hogy így meg­oldható és csakis így oldható meg a proletariátus számára a földkérdés. Először rátették kezüket a gyárra (az aszódi repülőgépgyárról van szó), amelyben dolgoznak, megfosz­tották itt a tőkéseket minden hatalomtól, és azután a föld­műves szegényekkel együtt birtokba vették a földbirtoko­sok ezer holdját. Teljesen ké­szen állnak arra, hogy a föl­det is, a gyárat is bármikor a leendő Tanácsköztársaság rendelkezésére adhassák...” Már másnap, március 21-én, győzött a proletárdiktatúra. A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának híre viharos gyor­sasággal terjedt el az egész országban és a munkástanács­rendszer Pest megyében is napokon belül kiépült. A vá­rosi és községi direktóriumok, a munkáshatalom szovjetek­hez hasonló helyi szervei rög­tön megkezdték építő mun­kájukat és hozzáláttak a leg­sürgősebb feladatok megoldá­sához. A megyei direktórium élé- i re Joanovics Sándor, szent­endrei lakos került, aki nagy műveltségét, széleskörű poli­tikai ismereteit és feddhetet­len jellemét a proletariátus ügyének szolgálatába állítot­ta. A Tanácsköztársaság bu­kása után még az ellenforra­dalmi államügyészség is így jellemezte őt vádiratában: „Fanatikus, mindenre el­szánt, nagy energiájú kom­munista vezető". A megyei di­rektórium tagjai között kü­lön kell emlékeznünk a ceg­lédi Urbán Pálra, Joanovics hélyettesére, aki már a szá­zadforduló agrárszocialista mozgalmaiban is vezető sze­repet játszott. A megyében működő direk­tóriumok élén a munkásság, szegényparaszí&ág és értelmi­ség legkiválóbb férfiai állot­tak. Közülük külön figyelmet érdemel Mosolygó Antal, a gödöllői járási munkástanács elnöke, aki a mátyásföldi re­pülőgépgyár főbizalmijaként szerzett magának országos hírnevet. Szabó Ervinnel és a forradalmi szocialistákkal épí­tett ki kapcsolatokat és — mint Lengyel József írjavisz- szaemlékezéseiben — a hábo­rúellenes röplapok Mosolygó révén jutottak el rendszere­sen Pest megyébe, „a Pest környéki nagy gyárakba ... Aszódra, Csepelre..." És Mosolygó Antal, a munkás- osztály hű fia, amikor az án- tánt csatlósai megtámadták a fiatal Tanácsköztársaságot, ha­bozás nélkül jelentkezett a Magyar Vörös Hadseregbe a proletárhaza megvédéséért. Vele együtt Pest megyében ezerszámra ragadtak fegy­vert. Számos helyen toboroz­tak a Vörös Hadsereg zász- lai alá. A Vörös Újság tudó­sítója írta április 19-én Tá- piószeléről: „Pest vármegye egyik legszervezettebb prole­tárfaluja Tápiószele, lélek­emelő ünnepséggel tartotta meg a vöröskatonákat tobor- zó vörösvasámapoü’. A váci toborzó gyűlésre tízezer em­ber vonult fel, mert úgy volt, hogy Kun Béla érkezik a vá­rosba ... Minden hősi erőfeszítés el­lenére, 133 napos fennállása után elbukott a Magyar Ta­nácsköztársaság. A Tanács- köztársaság volt az Októberi Forradalom első követője. Létrejötte és példája segítet­te és lelkesítette a világ pro­letárjait harcukban a nem­zetközi burzsoázia ellen. Se­gítséget nyújtott az imperia­lista hadseregek ellen egye­dül küzdő Szovjet-Oroszor- szágnak. Eredményei és hibái tanulságul szolgáltak a nem­zetközi kommunista mozga­lom számára. A Horthy-fasiz- mus sötét éveiben a Tanács- köztársaság emléke fáklya­ként mutatta az utat a dol­gozóknak a második és győ­zelmes magyar proletárdikta­túra felé. Dr. Vigh Károly Tankok Buenos Aires utcáin Érdemes volt harcolni ezért az Hiúságért AZ OLVASOK FÓRUMA Biztosítsuk a nagyüzemi szőlőtelepítéshez a szaporítóanyagot A BÉKE ELSŐ NAPJA Kinevezték a fómegbizottat A nemzetgyűlés ülése De Gaulle üzenete A francia minisztertanács hétfő délutáni ülésén jóvá­hagyták az algériai ideiglenes végrehajtó bizottság tagjainak névsorát. A bizottság elnöke Abderrahaman Faresz, az algé­riai nemzetgyűlés volt elnöke lesz, akit a francia hatóságok hétfőn délután engedtek sza­badon. Faresz november éta volt az egyik Párizs környéki börtön foglya. Letartóztatásakor azzal vá­dolták, hogy gyűjtést folyta­tott az algériai felkélők har­cának támogatására. Úton Rabatba, Madridba ér­kezett Ben Khedda, az algé­riai Ideiglenes kormány veze­tője. A spanyol fővárosban tartott értekezletén a többi között hangsúlyozta, hogy az Algériában élő európai­ak egy része tovább akar­ja folytatni a vérontást. Hozzátette azonban: „semmi­esetre sem keverjük össze ezt a maroknyi szélsőséges elemet az algériai európaiakkal álta­lában’'. Algírban és Algéria más nagy városaiban továbbra is feszült a helyzet. Az OAS sztrájkfelhívása általában si­kerrel járt ugyan, nagyobb összetűzésre azonban nem ke­rült sor. Algírban szünetelt az áramszolgáltatás, és így a hatóságok kénytelenek voltak előbbre hozni a kijárási tila­lom kezdetének időpontját, mert attól tartottak, hogy a sötét utcákon több alkalom nyílik a rendbontásra. Oranban és Algírban a sztrájk következtében el­látatlanok maradtak még a kórházak betegei is. Fouchet a főmegbízott A francia kormány a hétfő délután megtartott rendkívüli minisztertanácsi ülésén Chris­tian Fouchet-t, Franciaország dániai nagykövetét Franciaország algériai fő- megbízottjává nevezte ki. A kinevezés első lépés az evi- ani egyezmények gyakorlati végrehajtásában. Fouchet régi híve De Gaul- lenak. 1940-ben csatlakozott a Szabad Franciaországhoz. 1944-ig a moszkvai francia nagykövetség titkára vplt. Diplomáciai tisztséget töltött be Lengyelországban és Indiá­ban. 1954. júniusában a Men- des-France-kormányban a ma­rokkói és tunéziai ügyek mi­nisztere lett. Ben Khedda Rabatba érkezett Ben Khedda, az algériai ideiglenes kormány minisz­terelnöke Rabatba érkezett, ahol elnökölni fog a kormányt első, teljes létszámmal meg­tartott minisztertanácsán. Ben Khedda fogadta a Szovjetunió tunéziai nagykövetét A TASZSZ az APS hírügy­nökségre hivatkozva jelenti, hogy Ben Khedda, az Algé­riai Köztársaság ideiglenes kormányának elnöke fogadta K. N. KulijeVet, a Szovjet­unió tunéziai nagykövetét. Kulijev átadta Ben Kheddá- j nak Hruscsov üdvözletét és az egész algériai néphez intézett jókívánságait. Hivatalosan bejelentették Franciaországban a népszavazást A francia belügyminiszté­rium hivatalosan bejelentette, hogy április 8-án tartják Fran­ciaországban a népszavazást, amelynek feladata, hogy jó­váhagyja az Algériával kötött fegyverszünetet. A nemzetgyűlés ülése Kedden délelőtt 10 órakor megnyílt a francia nemzet- gyűlés rendkívüli ülése. Cha- ban Delmas, a nemzetgyűlés elnöke felolvasta De Gaulle el­nök üzenetét a francia— algériai fegyverszüneti egyezményről. De Gaulle üzenetében hang­súlyozta: „senki sem téveszt­heti szem elöl a francia—al­gériai megegyezésnek Fran­ciaország nemzeti életére, af­rikai munkájára és nemzetkö­zi tevékenységére gyakorolt óriási hatását. Nem szabad el­felejtenünk azonban azt sem, milyen nehézségekkel jár az egyezmény gyakorlati alkal­mazása ... Ezért szükséges­nek tartottam, hogy ezt a nagyarányú és alapvető át­Az OAS: „Most kezdődik a háborúi6 alakulást maga a nemzet hagyja jóvá és késedelem nél­kül megadja az államfőnek és a kormánynak a felhatalma­zást a problémák megoldásá­ra”. De Gaulle ezután közölte, hogy Franciaország és Algé­ria viszonyára vonatkozó tör­vénytervezetet népszavazásra bocsátják. A szavazás április 8-án. lesz. A köztársasági elnök rövid üzenetét a következő szavak­kal fejezte be: „abban az órá­ban, amikor végre végéhez közeledik a több mint hét éve tartó harc és amikor az új Franciaország és az új Algé­ria előtt megnyílik a gyümöl­csöző és áldásos együttműkö­dés útja, bizonyos vagyok benne, hogy önök — velem együtt — kifejezésre fogják juttatni az országba és a köztársaságba vetett bizalmu­kat és reményüket”. A kommentárok megállapít­ják, hogy De Gaulle üzene­téből világosan kiderül, mit kíván elérni az április 8-i népszavazáson: 1. szeretné, ha I a nemzet jóváhagyná mind- j azt, amit 1958-ban történt ha­talomrajutása óta Algériá­val kapcsolatban tett — ide értve a fegyverszüneti egyez­ményt is. 2. Az elnök teljes ha­talmat akar kapni az algériai kérdésben, különös tekintet­tel az eviani egyezmény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban, a jövőben megkötendő szerződéseket il­letve, meghozandó intézkedé­seket illetően. De Gaulle üzenetét * képviselők állva hallgat­ták végig, kivéve a nem­zetgyűlés három szélső- jobboldali tagját, akik elé­gedetlenségük kifejezésé­re juttatásának céljából ülve maradtak. Ezután Debré miniszterel­nök szólalt fel. és csaknem egyórás beszédet mondott. Körvonalazta az eviani meg­egyezés tartalmát, majd a kormány polirilcájának támo­gatását kérte a nemzetgyű­léstől. Állást foglalt az al­gériai európaiak és mohame­dánok, valamint az új Algé- i ria és Franciaország együtt­működése mellett. A minisz­(Folytatás a 2. oldalon) A néphadsereg és a munkásőrség alakulatai készülnek az április 4-1 díszszemlére. A képen: a néphadsereg alakulatai gyakorlatozás közben. (MTI foto: Friedmann Endre felv.) Tanterem után a gyakorlatban Áprilisi filmújdonságok — Pest megyei Moziüzemi Vállalat? — Igen. A telefonnál Szöl- lősi Gyuláné propagandista. — Milyen új filmeket lát­hat a következő hetekben a megyénk mozilátogató közön­sége? — Gazdag programot állí­tottunk össze, a második ne­gyedévre. — Milyen filmek számithat- nak a legnagyobb közönség­l sikerre? ( — Jósolni nehéz lenne, í Mindenesetre elmondom áp- Erilisi újdonságainkat. A hosz- \ szú sor magyar filmmel kez- ; dődik. Címe: Áprilisi riadó. \ Az új magyar film egy kis- | városban játszódik. A további [újdonságaink: Kristálycipeilő • — szovjet, Egy asszony meg a [lánya — olasz, Igen hosszú ! távoliét és a szép amerikai — ! francia, a Hamis alibi — | csehszlovák, Mindenki ártat- ; lan — magyar, az Évszázad ! kezdete — szovjet, Suhog a • pálca — angol, két kisfilm: i Néma romok és Elveszett ce- '• ruza — magyar, Meglepetés a (Cirkuszban — szovjet és Fer- Irára hosszú éjszakája — í olasz. ; — Mikor mutatják be az i Áprilisi riadót? ! — Április 19 és 22 Nagykő­| rös, április 23—24 Cegléd, áp- |rilis 26—29 Szentendre, majd 'pedig április 30 és május 2 • Budakeszi. (m. k.)

Next

/
Thumbnails
Contents