Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-20 / 66. szám
1962. MÁRCIUS 20, KEDD &1Cívluo A Központi Statisztikai Hivatal Pest megvei igazgatósáiíának jelentése a megye 1961. évi gszociális, kulturális és egészségügyi helyzetéről képviselt aránya növekedett. A kereskedelem felkészülése a forgalom lebonyolítására egész évben jó volt. Élelmiszercikkek közül a húsellátásban voltak időnként zavarok annak ellenére, hogy az 1960. évinél 12 százalékkal több tőkehús került forgalomba. EGÉSZSÉGÜGY A megye egészségügyi intézményeinek fejlesztésére 1961-ben állami beruházásból 4,7 millió forintot fordítottak. Az ebből építkezésre felhasznált 1.9 millió Ft- nak több mint kétharmadából az aszódi rendelőintézet építését fejezték be. A községíejlesztési alapból egészségügyi intézményekre fordított 7,2 millió Ft-ból 4.2 millió Ft-ot rendelővel ellátott orvosi lakások építésére, illetve vásárlására használták fel. A társa de lomb iz t osí tásba bevont dolgozók számának növekedése — amely az utóbbi években igen jelentős volt — fokozott követelményeket támaszt az orvos' hálózattal és az egészségügyi intézményekkel szemben. Bár a tízezer lakosra jutó orvosok száma az 1961. év folyamán 7,5-ről 8-ra emelkedett, arányuk még mindig kisebb, mint az ország j többi megyéjében általában. Az orvosi körzetek sízáma változatlan, az ellátottság azonban javult a körzeti betegápolónői hálózat bővítésével — a házi ibetegápolónőkikel ellátott ikörzeték aránya 37,4 százalékról 55,3 százaiéira növekedett —, valamint azzal, hogy a 4000 lakoson felüli körzetek számét. 46-ról 42-re csökkentették. A szakrende Un ntéze ti orvosi órák száma — különösen a megyei rendelőintézet bővítésével — 659,5-ről 785-re emelkedett. A rendelőintézetekben felhasznált 42 új fogászati szakrendelési óra és a községekben működő 16 vizsgázott fogász beállításával javult a fogászati ellátottság. Fejlődtek az év folyamén a giümőkór elletni küzdelmet szolgáló intézmények; 1961 eleje óta megyei intézményként működik a budagyöngyei tüdőszanatórium. ennek eredményeként az 1961. év folyamán a gyógyintézeti beutalások száma közel 40 százalékkal emelkedett és a beutalásra várók száma csökkent. Szobon is megnyílt a tüdőgondozó intézet. így most minden járás és város el van már látva ilyen intézménnyel. Az ernyőfény- képszolgálat több mint 15* ezer szűrővizsgálatot végzett. A bölcsődés korú gyermekek száma a megyében meghaladja a 30 ezret és a dolgozó nők arányának állandó emelkedése folytán egyre nagyobb hányaduk igényel intézményes ellátást. Az állandó bölcsődei férőhelyek számának növekedése — 1691-ről 1756-ra — a hiányt csökkentette. Közel két évi szünet után, a 11. negyedévben újra megkezdte működését a korszerűsített és 10 ángyai kibővített vaqykátai szülőotthon. 1961-ben több közúti baleset történt, mint 1960-ban, és kimenetelük is súlyosabb volt. A közúti baleseteik száma 8,3 százalékkal emelkedett: a 991 balesetből 49 7 százalék okozott súlyos, vagy halálos sérülést, míg 1960-ban 41,7 százalék. 'Vlísr az előző évben a ba1- esetek 49.6 százalékát, 1961-ben már 58,8 százalékát magánszemélyek okozták. az előidéző okok között zömmel a közlekedési szabályok be nem tartása, gondatlan vezetés. valamint az ittas állaoot szeretjei. A balesetet előidéző iárművek között emelkedett a motorkerékpárok és a széni él V'Véoktv-sik száma. A vontató génekkel történt közúti balesetek száma 37-ről 52re nőtt. A gépállomások dolgozói közül hatan haltak meg vontatógéppel tprtént baleset következtében. MŰVELODESUGY Az 1961. évben az átlagos óvodai gyermeklétszám 15 413 volt. Az 1961—62-es tanév eleji általános iskolai tanulólétszám 4 százalékkal, 116 545 főre, a középiskolai tanulólétszám 10 százalékkal 5881 főre növekedett. az előző tanévhez képest. Az oktatási intézmények további fejlesztését 1961-ben 22,7 millió forint állami beruházás és a községfejleszfési alapból 9,4 millió forint ráfordítás szolgálta. Ebből az ösz- szegből többek között 18 óvodai terem, 74 általános iskolai osztályterem, illetve politechnikai tanműhely és 7 középiskolai osztályterem létesült. A '■•ih’sztés következtében az óvodák férőhelyeink: száma 4 százalékkal növekedett. Az általános iskolai osztály- termek száma 2336-ról 2364-re emelkedett. Az 1960—61. tanévben az osztálytermek 46 százalékát használták naponta kétszer, az 1961—62-es tanévben ez az arány 44 százalékra csökkent. A középiskolák hét új első osztályt nyitottak az 1961—62- es tanév elején; kettőt a váci, egyet-egyet a gödöllői, monori és nagykátai gimnáziumban, valamint az érdi és nagykátai új szakközépiskolában. A népművelési intézmények fejlesztésére 1961- ben állam; beruházásból 2,3 millió forintot, község- fejlesztési alapból 12.1 mii" lió forintot fordítottak. Létesült — többek között — 7 kultúrotthon 6,2 millió forint, és hét sportpálya 1,6 millió forint ráfordítással. A XV. negyedévben nyílt meg az új, korszerű megyei könyvtár, felújításra került négy járási, a nagykőrösi városi, valamint két önálló községi könyvtár. A megye könyvállományának növelésére egymillió forintot fordítottak. A könyvtárak fejlesztése az olvasók számának 17 százalékos, és a kölcsönzések számának 32 százalékos emelkedésében már éreztette hatását. 1961-ben Pest megye területén 922 színházi előadás volt. ebből 630 előadást a Pest megyei Petőfi Színpad tartott. Az előadásokat 191 ezren nézték meg. A Pest megyei Petőfi Színpad a megye 107 községében és négy városában tartott előadást az év folyamán. VÁROS- ÉS KÖZSÉGFEJLESZTÉS Az 1961. évben város- é9 község fejlesztésre állami beruházásból 10,1 millió, községfejlesztési alapból 50,8 millió forintot fordítottak. A vízellátás és csatornázás fejlesztése során mintegy 3 millió forint ráfordítással megkezdték Cegléd város csatornahálózatának építését, ezenkívül 7 törpe- víziművet, 24 kutat. 2 közfürdőt és 16 ezer fm vízvezetékhálózatot létesített ek. A villanyhálózat fejlesztésére fordított összegből mintegy 118 ezer fm villanyvezeték és 1408 közvilágítási lámpahely létesült. A megye területén az 1961. év folyamán állami erőből 678 lakás épült, több mint háromszorosa az előző évinek. Ezeknek a lakásoknak 70 százaléka Vácott, a Dunai Cement- és Mészmü új lakótelepén, korszerű emeletes lakóházakban létesült. Az állami erőből épült lakások 61,7 százaléka kétszobás, a tavalyi 58,1 százalékkal szemben, s közel 90 százaléka vízellátással rendelkezik. A községgazdálkodási vállalatok az elmúlt évben több mint 10 millió forintot költöttek lakóházak tatarozására. A vállalatok kezelésében levő vízmüvek közel 10 százalékkal több vizet termeltek, mint az elmúlj; évben. 185 lakást kapcsoltak be az év folyamán a vízvezetékhálózatba. Szentendrén 5 km új vízcsőhálózatot fektettek le, 159 házi bekötés-igénylésből 116-ot teljesítettek. A zárszámadások óta 180 megyei fiatal tért vissza a termelőszövetkezetekbe A főváros közelsége és a viszonylag könnyebb kereseti lehetőség Pest megyében különösen erős vonzóerőt gyakorol a falusi fiatalokra. Az elvándorlást megsínylették a közös gazdaságok, amelyeknek fejlődését gyakran éppen a munkaerőhiány akadályozta. Ugyanakkor a fiatalok nagy része nem találta meg számításait, mert keresetük jórészét felemésztette a költséges utazgatás, az átmeneti lakás, s ebből adódóan az élet- körülmények rendezetlensége. Mindezzel számotvetve sokan most visszatérnek a régi otthonba, s a fejlődő, anyagiakban is mind többet nyújtó közös gazdaságokban keresik boldogulásuk útját. Csupán a dánszentmiklősi Micsurin Tsz- ben 48 korábban eltávozott falusi dolgozó vállalt munkát, s az abonyi József Attila Tszbe a monori és a nagykátai járások közös gazdaságaiba is több mint százan tértek vissza. Bár az idei zárszámadások eredményei némileg elmaradtak a várakozástól, mégis sok fiatalt késztetett döntő elhatározásra az a körülmény, hogy a vártnál gyengébb eredmények ellenére is jó megélhetést találnak szülőfalujuk szövetkezetében. A zárszámadások óta mintegy 180, korábban városban dolgozó fiatal kérte felvételét. A szentlőrinckátai Új Világ Tsz- ben, ahol a munkaegység értéke 40 forint volt, az elmúlt hetekben húsz új tagot vettek fel a visszatértek közül. Különösen sokan tértek vissza a Cegléd környéki termelőszövetkezetekbe, ahol még a helybeli üzemekből is több segédmunkás cserélt hivatást. A rádió és a televízió mai műsora kossuth-rAdio 8.10: Operettrészletek. 8.40: Mi történt a IV/B-ben? 9.00: „Ábécédé”. A gyermekrádió ének- szakköre. 9.20: Téli órák — hasznos mulatságok. 11.45: a gyöngyösi művelődési ház és a diósgyőri „Lenin Kohászati Művek” művészegyüttesének énekkara énekel. 12.15: Tánczene. 13.00: Ezüst- kalászos szövetkezeti gazdatanfolyam. 13.20: Egy falu — egy nóta. 13.40: Az ifjúsági rádió riportműsora. 14.00: Zenekari muzsika. 15.10: Szórakoztató fúvószene. 15.25: Válaszolunk hallgatóinknak. 15.40: Betyárdalok, katonadalok, kurucdalok. 16.05: Megtudtuk — elmondjuk. 16.25: Operarészletek. 17.15: Kállai Judit énekel. 17.35: Utitársak — szövetségesek. 17.50: Két Mozart-zongoraszo- náta. 18.10: Horizont, az inari rovat műsora. 18.30: Világhírű művészek operetthangversenye. 19.05: A Szabó-család. 19.35: A „Slask” Lengyel Állami Népi Egviittes műsorából. 20.25: „Boldog békeidők”. J.00: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióban. 22.15: Mai szemmel. 22.25: Eve Bosweil és Giza Petrescu énekel. 23.15: Operarészletek. 0.10: Verbunkos muzsika. PETÖFI-RADIÖ 14.15: Könnyűzene. 15.00: Prenn Ferenc hányatott élete. 16.05: Tánczene. 16.45: Hogyan keletkezik a szél? 17.00: A zenei romantika története. 17.50: Tíz perc világgazdaság. 18.05: Mezei csokor. 18.30: Rádióegyetem. 19.05: Zenekari muzsika. 19.40: Ezüstkalászos szövetkezeti gazdatanfolyam. 20.00: Szívesen hallgattuk. 21.45: Gyermeknevelés. 22.00: Kamarazene. TELEVÍZIÓ 17.35: Zalán Magda: A télűző. TV-bábjáték. 18.10: Műkelysarok. 18.25: Medúza. Lengyel kisfilm. 18.35: Ipari mozaik. 19.05: Telesport. 19.30: TV-híradó. 19.50: A szerelem és a másodpilóta. NDK* film. 21.30: Lengyel kamarazene. Közvetítés Varsóból. Kb. 22.00: Hírek. A TV-híradó ismétlése. A Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei igazgatóságán elkészült a megye 1961. évi gazdasági, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetéről szólp jelentés, amelyet némi rövidítéssel az alábbiakban ismertetünk. IPAR A megye iparának fejlesz- ] tésére 1961"ben közel egymil- | liárd forintot használtak fel. ; Ennek a jelentős beruházási 1 összegnek nagy részét a me- j gye területén épülő két nagy I ipari létesítményre, a Dunai j Cement- és Mészmű, és a Dunamenti Hőerőmű építésére fordították. Az önálló vállalatként mű- | ködő üzemek beruházott ősz- j szege 1961-ben 200 millió fo- ; rintot tett ki. Az üzembe he- j lyezett beruházások értéke 171 : millió forint volt. Többek kö- j zött üzembe helyezésre került a Híradástechnikai Anyagok Gyára lágyferrit üzeme, az aszódi és a budaörsi sütőüzem, j Befejeződött a Pilisi Szénbá- í nya nagykovácsi aknájának i létesítése. Jelentős mértékben bővült a Csepel Autógyár, a Budakalászi Textilművek, a Kistarcsai Fésűsfonógyár va- I larnint a konzervgyárak gépállománya. Felújításokra 1961- fcen 83 millió forintot használtak fel. Az ötéves tervidőszak első évében, 1961-ben. a megye szocialista iparának termelése az előző évihez képest 16 százalékkal növekedett. A fejlődést elősegítő tényezők közül elsőként kell említenünk a termelékenység 11,1 százalékos növekedését. A termelékenységnek az előző évek ütemét jóval meghaladó növekedése a termelésemelfeedés 69,4 százalékát biztosította. Az átlagosnál nagyobb termelésnövekedés másik elősegítője az, hogy a megyében képviselve vannak azok az iparágak is, melyek fejlesztése az ötéves terv elsődleges célkitűzései közé tartozik. Ezetkbe áz iparágakba tartozó vállalatoknál ugyanis a termelés 30—40 százalékkal- is- meghaladta -az 1960. évit. A nehézipari vállalatok átlagosnál _ nagyobb fejlődése következtében a megye állami iparában képviselt arányuk a néhány évvel ezelőtti 50 százalékról C3 százalékra emelkedett. Az élelmiszeripar 23 százalékát, a köny- nvűipar 14 százalékát adta az állami ipar termelésének. Néhány, a népgazdaság szempontjából fontos termékből lényegesen többet gyártott az év folyamán a megye állami ipara, rmnt 1960-ban. Így például 23,7 százalékkal több csapágyat, 11,7 százalékkal több fotópapírt, 72,8 százalékkal több gyümölcskonzervet. A vállalatok 1961-ben is több új vagy korszerűbb termékei gyártottak, többek között vi- kendhásat. különböző alumínium tárolóhajót, autó-kávéfőzőt, a műanyag közhasználatú cikkek egész sorát stb. A megye szocialista iparának exportja 1961-ben tovább növekedett; a tervezettnél 3,8 százalékkal, az előző évinél 11,6 százalékkal volt több. Néhány vállalat az 1960. évinek többszörösét szállította külföldre. A megye iparában foglalkoztatottak száma az előző évinél 5,5 százalékkal volt több. Javult a női munkaerő aránya. A 100 Ft munkabérre jutó termelés 11 százalékos növekedését az önköltség alakulása szempontjából kedvezőnek mondhatjuk. A megye iparának 1961. évi gazdálkodásában — az országoséhoz hasonlóan — megmutatkozott néhány kevésbé kedvező jelenség is. Így például az állami vállalatok anyagkészlete — főleg az év első felében — indokolatlanul magas volt. A gépipari vállalatoknál a termelőgépek nem voltak megfelelően kihasználva, ugyanakkor a termelés fokozásához újabb gépberuházásokat eszközöltek. A helyi ipari vállalatok és ipari szövetkezetek csak kis mértékben tekintették feladatuknál a lakosság javításra, szolgáltatásra vonatkozó igényéinél kielégítését. A túlórák szá ina az 1960. évihez viszonyítja 8 százalékkal növekedett áz üzemi balesetek szám« némileg csökkent. Feltűnő, hogy a könnyűipari vállalatoknál az ezer főre jutó balesetek száma az előző évihez képest 24,2 száza,'1'*val emelkedett. MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK A mezőgazdaság fejlesztésére 1961-ben — a termelőszövetkezeti beruházásokon kívül — 163 millió Ft-ot fordítottak. Ezen belül az állami gazdaságok beruházása 73 millió Ft, a gépállomásoké 59 millió Ft volt. 1961-ben 180 millió Ft értékű beruházást l helyeztek üzembe. Az állami j gazdaságok 91 millió Ft érté- i kű üzembe helyezett beruházásából 48 millió Ft építés volt, amelynek során — többek között — 850 szarvasmarha-, 5772 sertésférőhely, valamint 729 vagon kukorica tárolására alkalmas építmény létesült. Az állami gazdaságok 27 millió Ft értékű — csaknem felerészben külföldi — gépet helyeztek üzembe, így — többek között — 37 traktorral, 6 arató-cséplőgéppel és 81 kéttengelyes pótkocsival növekedett gépállományuk. A gépállomások üzembe helyezett beruházásainak 95,5 százalékát gépek képezték, gépállományuk ennek folytán 185 traktorral, 45 ara- j tó-cséplőgéppel és 108 kétten- J gelyes pótkocsival bővült. A megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei 1961- ben 177,9 millió Ft-ot ruháztak be. Építési beruházásokra 97,4 millió Ft-ot, gépek beszerzésére 42,1 millió Ft-ot fordítottak: az utóbbiból — többek között — 175 db traktorral és 60 db aratógéppel nőtt a termelőszövetkezetek gépállománya. Az egyéb beruházásokra felhasznált összeg 38,3 millió Ft volt. Ebből az összegből 2036 kát. hold gyümölcstelepítést, 409 kát. hold szőlőtelepítést és 1600 kát. hold talaj- javítást végeztek. NÖVÉNYTERMELÉS A termelés irányát már a nagyüzemi gazdaságok, első- ; sorban a mezőgazdasági ter- j melőszö vetkezetek határozták j meg, miután a megye összes szántóterületének több mint kétharmadával rendelkeztek. A megyében az 1960. évinél kisebb területen termeltek kalászost, kukoricát, burgonyát, cukorrépát, egyidejűleg' azonban jelentősen növelték a silókukorica és a napraforgó vetésterületét. Kisebb mértékben növekedett a szálastakarmányok és a zöldfélék vetésterülete is. ' Az 1960. évinél kisebb kenyérgabona vetésterületről 523 vagonnal több termést takarítottak be, elsősorban a búza termésátlagának 1,6 mázsás növekedése következtében. A külföldi búzafajták kedvező terméseredményei folytán a megyei átlag búzából 10.9 q volt. magasabb mint az őszi búza 10 éves átlaga. Kalászos takarmánygabonából az előző évinél 4,8 százalékkal kisebb vetésterületről 330 vagonnal több termést takarítottak be ■ az őszi árpa vetésarányának és termésátlagának növekedése eredményeként. Kedve- . zően alakult a lucerna és a vöröshere termés is. A kapás- , növények termelésére viszont ’ károsan hatott a hosszú ideig ’ tartó aszály. A szocialista I nagyüzemi gazdálkodás elő- , nyei azonban már abban a tekintetben is jelentkeztek, hogy l az aszály sújtotta növények termésátlagai meghaladták a korábbi hasonlóan aszályos 1 években elért terméseredmé- j nyékét-. Az állami gazdaságok a rendkívüli körülmények mellett is jobb termést értek el — burgonya ki- (j vételével — mint a fel- szabadulás előtti nagybirtokok 1931—40. évek át- . laga. a A mezőgazda,sag: termelőszövetkezetek gazdálkodása 1961-ben tovább fejlődött. Bár termésátlaguk a fontosabb növényekből lemaradt az állami gazdaságokétól, a jobb munka eredménye kifejezésre jut abban, hogy például kukoricából és burgonyából az 1960. évinél jobb eredményt értek el. Ez főként annak köszönhető, hogy a családi művelés kiterjesztésével a növényápolást lényegesen jobban végezték, mint a korábbi években. A mezőgazdasági munkák gépesítése az 1961. évben tovább folytatódott. Több erőgép állt rendelkezésre és a gépállomány összetétele is a sokoldalú munkavégzésre alkalmas universal traktorok irányába módosult. ÁLLATTENYÉSZTÉS A megye szarvasmarha-állománya az állami gazdaságok állománynövekedésének eredményeként 1962. január 1-én 86 053 darab volt, két százalékkal több. mint egy évvel korábban. 1962. január 1-én a .sertésállomány 319 823 darab volt, az előző évinek 98,7 százaléka. Az állami gazdaságok szántóterületükhöz képest jelentősen fokozták az állati termékek termelését. Száz kát. hold szántóra számítva, 6,5 százalékkal több tejet, 45 százalékkal több tojást, 26,1 százalékkal több hízott sertéshúst, 18.8 százalékkal több hízott marhahúst termeltek, mint 1960. évben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 100 kát. hold közös szántóra számítva, több tojást termeltek, több sertést és szarvasmarhát hizlaltak, a tejtermelés viszont csökkent. A mezőgazdasági termei őszö- vetkezetak 1961-ben 90,8 százalékkal több sertést és 49,1 százalékkal több szarvasmarhát hizlaltak, mint 1960-ban. A tértnelőézövefeezetekben a sertéshizi&lás növekedése mellett jelentős mértékben fejlődött a baromfitenyésztés. A húsellátás biztosítása jelentős ■részben az állami és szövetkezeti gazdaságok kötelezettségévé vált. Ennek megfelelően több hízott sertést és marhát adtak át állami felvásárlónak, mint az előző évben. FELVÁSÁRLÁS 1961-ben 18.3 százalékkal több kenyérgabonát és 2,1 százalékkal több takarmány- gabonát vásároltak fel, mint az előző évben. A felvásárolt vágósertések száma 9 százalékkal több, a vágómarháké 11,2 százalékkal keve- j sebb volt az előző évben felvásárolt mennyiségeknél. I Kedvezően alakult a tojás- , és baromfifelvásárlás az 1960. I évhez viszonyítva. ! Burgonyából 47,9 százalék- j kai, gyümölcsből 58,3 száza- j lékkai haladta meg a felvá- { sáriás az 1960. évi mennyiségeket. KERESKEDELEM Pest megye területén 1961 végén 3095 kiskereskedelmi egység működött: 2144 bolt és 951 vendéglátóhely. Igen jelentős volt az év során a hálózatbővítés; 117 új boltot. és 58 új vendéglátó- helyet nyitottak meg. Jelentős új létesítmények az 540 ezer Ft-os felújítási költséggel létesült 33 férőhelyes visegrádi Vár-szálló, étterem és bisztró, amely azonban csak a szezon végén nyílt meg. valamint a nagyrészt új kiszolgálási rendszerben működő reprezentatív nagykőrösi szövetkezeti áruház. A kiskereskedelem 1961- ben 3881,1 millió Ft forgalmat bonyolított le, 4.4 százalékkal többet, mint az előző évben. A forgalom alakulására jellemző, hogy az élelmiszer- forgalomnak mind összege, ■ mind az összes forgalomban
