Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

/MV£A/—ONNAN A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM. 65. SZÁM 1862. MÁRCIUS 18. VASÁRNAP Tiavniit ér múlva . .. Tervek, amelyek munkával válnak valósággá II. rész. A gömgyölegtelep megépí­tése a már megkezdett helyen, a vasút mellett folytatódik, itt csupán arra kell ügyelni, hogy a vasúti pályaudvar védőterü- let-sávját, valamint a bőví­tésre szükséges helyet bizto­sítsák. Tamasi Tamás (Folytatjuk) Népi ülnökök továbbképzése Március 19-én (hétfőn), dél­után 5 órai kezdettel tartják meg a következő előadást a népi ülnökök részére az MSZMP városi bizottság ta­nácstermében. Az előadás címe: A polgá­ri jog alapelvei. A tulajdon­jog és a birtokvédelem főbb szabályai. Az előadást dr. Szép György, a megyei bíróság el­nökhelyettese tartja meg. Ifjúságunk a zord idő ellené­ire is nagy lelkesedéssel ünne­pelte nemzeti ünnepünket, március 15-ét Az élelmiszeripari szakisko­la jelenleg szükségmegoldás­ként húzódik a városi bíróság emeleti termeiben. Egy új, modern szakiskola számára, a Ceglédi út és a Dózsa György út találkozásánál jelöltek ki helyet. A diákok jelenleginél jobb elhelyezésére 200 férő­helyes fiú diákotthon létesíté­se is a tervek között szerepel. A nagymultú tanítóképzőt Is vissza szeretnék állítani egy építendő új épületben. A Szolnoki út, Sziget utca és Losoncai utca közötti területet csupán oktatási intézmények elhelyezésé­re fogják felhasználni. A város mezőgazdasági jel­lege megkívánja, hogy saját épülettel rendelkező mezőgaz­dasági technikumot építsenek. Ezt olyan helyen képzelték el a tervezők. ahol a tangazdaság kialakítása is megoldható. Ak­kor biztosítottá válik a hely a jelenlegi Cifrakertben működő nappali, s a gimnáziumban helyet kapó esti tagozatok szá­mára. Jelenlegi formájában elavult az SZTK rendelőintézete is. Számára az Eszperantó utca és a Jókai utca sarkán jelöltek ki helyet, mert egy mondern létesítmény felállítása indo­kolttá válik a távlatban. A dolgozók jobb betegel­látása érdekében négy két- rendelőhelyes körzeti or­vosi rendelő felállítását is tervbe vették, a város kü­lönböző pontjain. A mentőállomást is új helyen építik korszerűvé. A közfürdő befogadóképes­ségét is célszerűvé válik emel­ni. Sor fog kerülni az elkép­zelések alapján majd arra is, hogy gőzfürdővel kombinálva, 25 kádra bővítsék. A szálloda sem elégíti ki az igényeket. Ezért a jövőben arra kell gon­dolni, hogy vagy jelenlegi he­lyén alakítják újjá, vagy egy új építése indokolt", a város- központban. Ezzel kapcsolat­ban az a javaslat is felmerült, hogy célszerű lenne, ha gondos­kodnának a közfürdő ter­málvizének felhasználásá­ról. A minimálisan ötven férőhe­lyesre tervezett szálloda eset­leg a fürdő előtti szabad tel­ken is felépülhetne. Ha sor kerül a kulturális létesítmények rendezésére, a város vezetői akikor sem áll­nak tanácstalanul, mert erről a kérdésről is szó esik a ter­vekben. A művelődési ház a DÁV igazgatósági épületében fog elhelyezést nyerni. ahiol egy kultúrkombinátot óhajta­nak létrehozni. Ebbe az épü­letbe kerülnek a különböző társadalmi szervezetek, így a KISZ-szervezet és a munkás­őrség is. Ekkor a jelenleg mű­velődési háznak használt épü­letet moziként üzemeltethetik. A tervek szerint kitelepítik a város területéről a jelenleg szétszórt egységekben műkö­dő kisipari termelőszövetke­zeteket is. A TÜZÉP, az állami fuva­rozási és kordélyozási vál­lalat istállója, a Faáru- és Dohányzócikkgyártó Vál­lalat is ezen a részen épí­ti ki telepét. Ugyancsak kikerül a városból a községgazdálkodási válla­lat, korszpsü sütőüzemet a vá­ros déli részén építenek, s a jelenlegi szükség-vágóhely megszüntetésével új vágóhíd­nak jelölnek ki helyet. A város két legjelentősebb ipari létesítménye, a konzerv­gyár és a ládagyár, továbbra is eredeti helyén fog bővülni. A konzervgyár III. telep­helyét felszámolják, s az idők folyamán gépjavító- üzeme is betelepül a köz­ponti telephelyre. Szombat délutáni idill... Szombaton dél­után a fodrászok­nak sok a dol­guk. Sok a ven­dég, mindenki ké­szül valahova, és igyekszik kicsino­sítani magát. Így voltam ez­zel én is. A gőz­fürdő fodrász­részlegében vá­rakoztam nagy türelemmel, és figyeltem, milyen ügyesen mozog a három fodrász­lány. Sok. fejet beraktak már, és mindenki türel­mesen várakozott arra, hogy sorra kerüljön, és beül­hessen a burába. Minden hang nélkül ment a munka. ■■ hosszúhajú dé­mon érkezett, aki felborítva az ed­digi rendet, sorra került — mind­annyiunk csodál­kozására. — Be voltam már jelentve ... Jó, nem szólt senki. De amikor a sok várakozó előtt beült a bu­ra alá, összeha­joltak a fejek, és itt is, ott is sut­togás támadt. Va­lakinek közben nem száradt meg a haja, pár perc­re vissza kellett ülnie. Kiszállí­totta a fiatal dé­mont, aki mélyen felháborodva, és a „kivételezés” ellen kifakadva, tüntetőén hangos veszekedéssel a nféff’bizes hajából kitépkedte a csa­varokat, sarkon fordult és oda­vágta: — Van itt több fodrász is Nagy­kőrösön, ahol nem tesznek emberek között különbsé­get. Miért nein mondták meg, amikor idejöttem, hogy csak a ba­rátnőiknek dol­goznak?! A fodrászlá­nyok nem tudtak szóhoz jutni, mi meg nagyon el­csodálkoztunk. Az igaz, hogy van még egy pár fodrász Nagykö­rösön — gondol­tam magamban —, de ott is ren­desen, sorban megy a munka, mint kint a gőz-, fürdőben. És az ilyen hangot se­hol nem tűrik el! Akár éjjel - akár nappal... Törtei felé menet az út bal­oldalán, közel a Petőfi Ter­melőszövetkezet I-es üzem­egységéhez, nagy trágyahe­gyek emelkednek. Ide hordja a vasútállomásról a Petőfi Termelőszövetkezet íogatos brigádja a trágyát. A brigád vezetője, Cira Dénes íogatos. A trágya lerakási helye olyan sáros, ragadós, hogy a rakott kocsikat egy traktor húzza be a lerakási helyre. A lovakat nem fogják ki. Azok is segítenek a traktornak. A szükséghez mérten éjjel-nap­pal fuvaroznak és ugyanak­kor a traktor is itt teljesít szolgálatot. A 'trágyahordó brigádja 8 főből áll. 4 kocsival, ű lakik a legközelebb a városban. Ha valami érkezik, a vasút őt ér­tesíti éjjel is. Ő a brigád tag­jait riasztja és azonnal indul­nak az állomáshoz. w Lassan véget ér a farsang. Somodi Ilonka, K. Kiss Piroska cs Nagy Zsuzsa a Rákóczi iskola farsangi bálján Kint meg a szél hordja a havat, bent a Gépjárműjavító Ktsz 9. számú územrésziegében Várnai Ferenc hegesztő és Ilugyák Gyula már a borsószelektálógépen dolgozik (Foto: Fehér Szilárd. Oláh Ferenc és Vélényi Tibor) „ x nX^XXxXXXXxXXXXXXXx Ezzel a módszerrel elérték azt, hogy a Petőfi Termelő- szövetkezetnek soha sincs fek- bére. — f. sz. — századdal ezelőtt látott, pana­szolt, kárhoztatott. A múlt jellegzetes társadalmi jelensé­gei a mai tényekkel szembe­sítve, híven tükrözik az azóta bekövetkezett hatalmas vál­tozást. (Szépirodalmi Könyv­kiadó. 21,50 forint.) j Ignatyev, Alekszej Alekszeje­; vies: A cárné apród,ja voltam. ! ! A könyv hőse, maga a szer- ; ző — egy ősi, nemesi, orosz j grófi család sarja —, aki nem ( mindennapiéit on jut el a cári ; vezérőrnagyságtól a Vörös í Hadsereg altábornagyi rang- | iáig. A regény egyben a világ- j történelem egyik legizgalma- \ sabb korszakának hű korképét í festi meg; az orosz—japán há- Ü borút, az 1905-ös forradalmat, J s az 1914—1918-as világháború j eseményeit. Ignatyev 1915-től } Oroszország teljhatalmú ka- \ tonai megbízottja volt Fran- ! ciaországban. Önéletrajzában j a világpolitika szerteágazó ese- \ ményeit színes, olvasmányos 5 módon örökíti meg. Megnyerő jelleme, életútja példamutató \ tanulsága, izgalmas tapaszta- ! latai, s a hü korrajz együtte- ; sen nagy könyvsikert ígérnek. \(Gondolat Könyvkiadó. Ára: ^ 35 forint.) Mit látunk ma a Petőfi moziban? ! Háború és béke. Amerikai * 'film. II. rész. Előadások kéz- » Jdete: 3, 5 és 7 órakor. Je- í gyek megválthatok fél 3 órá­itól. f Fülöp János: Visszatérni jó. Az országjáró Móricz Zsig- mond lépteit követi a szerző: meggyőződik róla, hogyan ala­kultak az évtizedek során Mó­ricz egykori nevezetes riport­témái, mi lett a sorsa mind­annak, amit Móricé: negyed­NX\XXVSXXXXXXXXXXXXNXVXXXXXXV<X>XXXXXXNXVX\X', / volt több halott mellé téve. : Ezeknek mi volt a rendeltetése, j nem tudjuk. Talán babonás \ hiedelmek. Öltözetnek nyoma 20 sírban f volt. Néhány laposfejű, korong \ alakú gomb is volt, 3 sírban. í Csizmatalp, bundasapka darab. \ is került ki. Volt olyan sir is, \ melyben még a halott haja is \ megvolt. (20 sír.) Egy fülkonly- : ba kötött hajfonat is került \ elő. A többi sírban nagyoov- • részt gyermek, a férfisírokban \ rövidre vágott hajat is talál- \ tak. : Dezső Gyula antropológus \ volt a helyszínen, L. Tóth Fe- í renc a konzervgyár részéröl \ irányította a munkálatokat és \ megfigyelést végzett, anyagot \ gyűjtött a múzeumnak. Mun- \ kajáért köszönet illeti. MEG KELL EMLÍTENI, hogy a temető nem „török te- \ mető”, mint tévesen az a köz- \ tudatba ment, hanem XVIII. \ század és XIX. század eleji. • -Az előkerült leletanyag azt ■ bizonyítja, hogy 130—140 esz- i tendővel előbb temethetlek t ide az utolsó halottakat. A ’, domb földjéből őskori edény- \ töredékek és római kori edé- j nyék anyagából került a mű- \ zeumba. A tatárjárás idejére ; mutató anyagot nem leltek e ; helyen. A sírok között nem \ volt régibb a XVIII. századnál. ; Dr. Balanyi Béla ' SÉTA A VÁROSBAN SZÓLJON VALAMIT a ré­gész is a helyről. 1961. június l—június 14. között a Sirató­dombot a konzervgyár üzemé­nek továbbfejlesztése céljából elgyalultatta. E munka során a 688 négyzetméter területről 857 sír került ki. A vázak 40 száza­léka gyermekcsontváz volt. az újszülöttől a 12 évesig. A töb­bi 60 százalék a legkülönbö­zőbb korú nő és férfi vegyesen. A sírok tájolása északnyugati és délkeleti. A fejek északnyu­gatra voltak. A halottak kezét elnyújtva helyezték a test mellé, csak 10—12 sírban voltak keresztbe téve. „Azok­ban a sírokban, ahol a karok elnyújtva voltak, református, azokban, ahol keresztben voltak téve, katolikusok voltak.) A sírokban a koporsó maradvá­nyait meg lehetett találni. A sirmélységek 1.50—1.80 méter. Mintegy 60 sír mélyebb volt, mint ahogy a talajgyalú a földet elgyalulta. Ezek bolyga- tatlanok maradtak. A csontvá­zak mellett melléklet kevés sírban volt. Egyben a mellka­son egy ásódarabof találtak. Az ásóra rátapadt a halott in­géből egy darab, mely rá is rozsdásodott. Patkódarab, nagy vasszegek, kocsivasalás darab nult, vért, elégetett városokat, falvakat hagyott maga után. Előjött rejtekéböl a nép és halva találta a három ifjút és a keresett mátkát. A sirató dombon ölte meg őket a lesel­kedő ellenség éles fegyvere. A bosszú végzett velük, mert nem árulták el, hogy hol rej­tőzik e város népe. A költő így mondja: ,,A mátkahűség, s a testvén olthatatlan szere- ‘ tét: / Itt nyújtó véres áldozat­ra / Három virágzó életet”. / „Majd sírt ásnak a gyászos he­lyen a tiszta hűség vértanúi­nak, / Hogy akik egymásért véreztek el, / Egymás porában megnyugodjanak.” Hogy miért Sirató a neve, azt így írta le: „A nap nyu­galmas alkonyán. / Mely meg­siratván a zöld hant felett / A három nö a mátkát s gyter- meket”. / „Hol a nép elhunyt kedvesit / Nyugodni — ké­sőbb földbe tette Kőrösnél az 6 temető nevét innen vette”. Az ótemető lassan elfeledett temető lett. Most, hogy a talaj­gyalú a helyet egyenessé tet­te, a domb végleg eltűnt. A hely neve tovább él, a rege a művész kezével elevenné válik, s a véres áldozatról kőbevésett sorok szólnak. — VEREKEDÉSÉRT száz forint bírságot fizetett Zsol­dos Dezső, Bolgár u. 2. szám alatti lakos. ‘VXXXXXXXXXXXXXVVXXX>XVVXXXXXXXXXVXXXV\.XVSNS> SIRATÓ NINCS OLYAN körösi em­ber, aki ne tudná, hogy a vá­ros mely részén volt az óte­mető. Olyan is kevés van, ki ne ismerné azt a regét, amely emléket állított fölötte. A rege így szól: Régen, még a tatárdúláskor, a nyári nap­nyugta felől levő, rég elhagyott Földvárba menekült a tatárok hírétől megriadt körösi nép. A kimenekülték között volt egy özvegyasszony és három fia. s mindhárom fiúnak eljegyzett menyasszonya. Ingoványok, mocsaras, nedves tavak közt állt a vár dombja. Biztos me­nedéket nyújtott az oda mene­külteknek. A vérszomjas gyúj­togató és rabló ellenség kutat­ta a menekültek útját, de rá nem talált. A sors kiszámít­hatatlan és elkerülhetetlen. Az \ özvegyasszony három fia csak két menyasszonyt talált, a harmadik nem volt a várban. j A szerelem ereje legyőzhetet­len. Elindult az ifjú a könyör- ; gés ellenére keresni mátkáját. 1A másik két testvér se marad- \ hatott, mert a testvéri szeretet • nem hagyta őket a biztos he- \ Igen. : Elmentek, de többé nem jöt­tek vissza. Az ellenség elvo­— A FAÁRU és Dohányzó­cikkgyártó Vállalat a máso­dik negyedévre 22 000 da­rab pipára kapott megrende­lést az ÁTEX külkereskedel- mi vállalattól. Tizenegy fajta: pipát készítenek exportra. Ez: á megrendelés körülbelül 600 I ezer forint jövedelmet jelent. \ — A BORSÓ és mák talaj- : előkészítési munkát elvégez-: ték, még a rossz idő beállta i előtt, a Dózsa Termelőszövet- i kezeiben, a vetésre azonban j még nem került sor. — ÖTÉVES törzsgárda-jel- j vényt kapott a községgazdái- j kodási vállalat gőzfürdőjé- ; nek két alkalmazottja, Ca- vallóni Józsefné és Vikar- tóczky Károlyné. — A TEJÜZEM a múlt év- i ben 800 mázsa Kaskava! sajtot gyártott, amelyet tel­jes egészében exportra küld­tek. Ezzel szemben az idén több mint 1000 mázsát szán­dékoznak gyártani. — CSÜTÖRTÖKÖN kül­döttgyűlést tartottak a Sza­badság Termelőszövetkezet­ben. ahol megtárgyalták az 1962. évi termelési tervet, és a jövedelemelosztási módszert. — Folyik a melegágyak elő­készítése a Petőfi Termelőszö­vetkezetben. és a magok ve­tése. — 444 MUNKAEGYSÉGET teljesített Rácz Ferenc fo- gatos. a Hunyadi Termelő­szövetkezet tagja, az elmúlt gazdasági évben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents