Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-18 / 65. szám
1962. MÁRCIUS 18, VASÁRNAP PEST MEGY l líírltm AZ ATOM AZ EMBER SZOLGÁLATÁBAN Milyen lehetőségeket rejt magában a legfiatalabb energia hasznosítása? Atom. A szó nem mai keletű. Jó néhány évszázaddal korunk előtt az ókor zseniális filozófusa, Demokritosz, úgy tekintette a világot, mint anyagában egyforma, de nagyságában és formájában különféle apró atomrészecskék sokaságát. A régi Görögország materialista filozófusainak előrelátó gondolatait tudományosan csak évszázadokkal később bizonyították be. Mihail Lomonoszov, a nagy orosz tudós alkotta meg az anyagok felépítésének atommolekuláris elméletét. Azóta a fizikusok felderítették az atom belső szerkezetének bonyolultságát. A régi görög elnevezést — atom — ami görögül annyit jelent: oszthatatlan, már csak a hagyomány kedvéért őrizzük. Napjainkban mindenki jól tudja, hogy minden atom közepében van egy mag, amely proton- és neutron részecskékre oszlik, és hogy bizonyos meghatározott körülmények között ezek a magok szétesnek, s e folyamat során hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. Napjaink tudománya még nagyon kevéssé uralkodik a magenergia felett, de már most is elmondhatjuk, hogy az emberiség a történelemben először teljesen új típusú energiát nyert, azt az energiát, amely az atombomlás, vagyis az atommagok szétesése során keletkezik. Az imperialisták ezt a hatalmas felfedezést kezdettől fogva a tömeges emberirtás eszközének tekintették. Az agresszív kapitalista államoktól eltérően, a Szovjetunió arra törekszik, hogy az energiának ezt a formáját békés célokra, a lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítéséi« „használja fel. Az l9s4-es évijén Moszkvától "ném messze felépült' a világ első ipari jellegű atomerőműve, amelynek teljesítőképessége ötezer kilowatt. Ezzel megkezdődött az atomenergia békés felhasználása. sufcra — ami biztos, biztos — közönséges dieselmotorokat is felszereltek. S mindezek ellenére, a Savanna még most sincs készen. Az SZKP XX. kongresszusának határozata alapján felépült hazánkban a világ első atomjégtörője, a Lenin-atomjégtörő, amely 1960-ban végrehajtotta első útját az Északi-tengeren. Ez az óriási hajó képes egy teljes esztendőn keresztül elkerülni minden kikötőt, és folyamatosan működni, anélkül, hogy pótlólagos üzemanyagot venne fel. A legnehezebb jégviszonyok között is működik, olyan súlyos sarkköri körülmények között, amelyek minden más, közönséges hajónak katasztrófáját idéznék elő. A Lenin atomjég- torő nemrégiben tért vissza újabb útjáról. A tél elején, közel az Északi-sarkhoz, ahová még egyetlen hajó sem jutott el ebben az évszakban, egy úszó jégtáblán elhelyezte az „Északi-sark 10” elnevezésű szovjet kutatóállomás tudományos munkatársait. Ennek az expedíciónak során 15 úszó, automatikus rádióállomást telepítenek az úszó jégtáblákra. j Érdemes megjegyezni, hogy i az előző kilenc szovjet úszó kutatóállomást repülőgépek j szállították a jégtábláikra. Voronyezstől nem messze, a j Don folyó partján, teljes lendülettel folyik a novo-voro- | nyezsi nagy atomerőmű első j részlegének építkezése. Ez az ! első részleg 210 ezer kiiowaí- tos lesz. Igen nagy figyelmet fordí- j tanak ennek az erőműnek építésekor az úgynevezett biológiai védelemre. A munka eredményeként biztosítják az erőmű személyzetének teljes biztonságát. A i reaktor irányítását egy olyan helyiségből végzik, amelyet , vastag befontalak választa- j nak el magától az atom- } reaktortól. A sugárzásmérő j műszerek állandóan figyelemmel kísérik az erőmű tér- j meiiben a levegő összetéte- [ lét. Automatikusan jelzést i adnak, jóval előbb, mint ahogyan bekövetkezhetne a tényleges veszély. Az Uraiban, Szverdlovszk környékén épül a másik ' atomerőmű, a Belojarszki. Alig három-négj' esztendővel ezelőtt hódították el a taj- gától ezt a területet. Ennek az erőműnek hatásfoka kétszer magasabb lesz, mint az első atomerőműé. Az új atomerőművek építésével távolról sem merül ki a szov- J jet atomipar fejlődési lehető- | sége. Egy re szélesebb körben ' használják fel az atomerő- J művek máglyáiból nyert ra- [ dioaktív izotópokat. Az izotópokat a rádióm helyett használják fel, amelyet igen nehezen találunk csak a természetben, és amelyből a világon mindösz- sze néhány kilogrammnyi tartalék van tiszta állapotban. Az atomerőművek máglyáiból nyert izotópok radioaktivitása megfelel néhány ezer tonna rádiumnak. A radioaktív kobaltot rosszindulatú daganatok és rák gyógyításához használják. 1 Sokkal hatásosabb, mint a természetes rádium. A radioaktív foszfort kitűnően tudják használni a vér különféle megbetegedéseinél. Radioaktív anyagok segítségével az őslénykutatók megtudják állapítani egy feltárt állatcsontból, hogy az illető állat milyen korban élt A régészek pedig hasonlóképpen megállapíthatják annak az ősrégi szövetnek készítési idejét, amelyet egy rég letűnt nép feltárt sírjában találtak. Az iparban széles körbe« használják aa úgynevezett Hat óra. Indul a műszak. Különleges formájú gépekben főzik, majd fehérítik a lenvásznat Az épülő diákszálló Tíz óra. A bontógépre kerül az szárítóra áru, majd a feszitőFél tizenkettő. A kandelábereken mángorolják és vasalják a lenvásznat Tizenkét óra. A mérőgépeken másfél óra alatt munkálják meg az anyagot Fél kettő. A meóban fél óra alatt végeznek. Az ötven méteres lenvászon bekerül a raktárba. Vége a műszaknak (Gábor Viktor felv.) Több mint hét esztendeje dolgozik a szovjet atomenergetikának ez az elsőszülötte. Az itt szerzett tapasztalatok lehetővé tették, hogy a szovjet fizikusok és mérnökök tökéletesebb atom má glya reaktorokat tervezzenek. Olyanokat,1 amelyek sokkal magasabb mutatókkal dolgoznak mind hőfok, mind pedig gőznyomás szempontjából. Ami pedig a hatásfokot illeti, ezek az erőművek nemhogy elmaradnának, de még túl is szárnyalják a fűtőanyaggal működő vili anyerőműveket. Az 1956-os év őszén Dubno városában megalakították az Egyesült Atomkutató Intézetet. Tizenkét szocialista ország vált egyenrangú muftkia- táxsává ennek a hatalmas nemzetközi kutatóközpontnak. A szovjet kormány egyedülálló felszereléssel látta el ezt az intézetet, többek között szinkrofazotronnal. a világ egyik legnagyobb részecske gyorsítójával, amely tízmilliárd elektronvolt energiával működik. — A Szovjetunióban megszervezték az uránium—235 és a plutonium ipari előállítását. Innen nemcsak a szocialista országokban felépített tudományos-kísérletező jellegű atomreaktorokat látják el | nyersanyaggal, hanem azo- i kát az új, épülő atomerőmű- ! veket is, amelyek elektromos i teljesítőképességüket tekint- ; ve, tízszeresen, sőt, százszoro- I ran is túlhaladják az első I atomerőmű teljesítőképessé- I gét. A szovjet atomenergetika | évről évre növekvő ütemben. 1 fejlődik. A Szovjetunióban I 1958 eleje óta működi!; egy ; atomerőmű-láncolat első ré- | sze. Ennek teljesítőképessége ! 100 ezer kilowatt. A láncolat I egészének teljesítőképessége I 600 ezer kilowatt. | Az Egyesült ÁIRtWYÖK—leg- i jobb szakemberei évek óta ' dolgoznak a „Savanna" atom- j tenger járó létrehozásán. Nem bíznak saját atomreaktoraik- I ban, amelyeket ezen a hajón I megépítettek, s ezért pótlágamma hibakereső módszert, vagyis a különféle gyártmányok radioaktív izotópokkal történő átvilágítását. Ezek a sugarak feltárják a fémben az öntési hibákat, légbuboré- kokat. ellenőrzik a hajóépítésben a hegesztés minőségét és ugyanezt ellenőrzik a gázvezetékeknél és az épületelemeknél. A radioaktív izotópokkal történő átvilágítás lehetővé tette olyan műszerek elkészítését, amelyek meghatározzák lezárt ciszternákban és tartályokban a bennük levő folyadék mennyiségét, ! megmérik a fémborítások vas- | tagságát, megkönnyítik a föld méhének geológiai íelderíté- I sét. Az izotópokkal történő ' átvilágítás segítségével a tu- ] dósok számára lehetővé vált, j hogy figyelemmel kísérjenek sok olyan fiziológiai folyama- | tot, amely a növények és I állatok szervezetében zajlik le, és új javaslatokat dolgozzanak ki a szántóföldek termelékenységének és ‘állati ; termékek bőségének növelé- j sére. | Nem szabad azonban arról sem megfelejtkeznünk, hogy j az atomkorszak még csak I most kezdődik. Az atomtudo- I mány és az atomipar fejlö- j désének távlatai valójában I beláthatatlanok. Napjaink atommáglyáinak I többségében urán fűtőanyagot használnak. : Az urán—235-ös nehéz mag- j vadnak szétesése zajlik le. I Ennek a fűtőanyagnak tartalékai azonban rendkívül kor- ! látozottak a természetben. Az atomenergetika új útjai nem annyira a nehéz atomma- ! gok szétbombázására, mint inkább a könnyű atommagok j szintézisére irányúinak, az olyanokéra, mint a hidrogén izotópjai, amelyeknek egyesülése úgynevezett termo- | nukleáris reakciót hoz létre. Az ilyen reakció kialakul- I hat hidrogén bomba robban- I tásakor. Csakhogy ebben az í esetben nem lehet irányítani. Az energia másodpercek tört része alatt szabadul fel, romboló robbanás formájá- ! ban. A mai tudomány egyik legfőbb feladata, hogy felkutassa ennek a reakciónak folyamatát, s megtanulja, hogyan kell azt az ember javára irányítani. Az ember eddig csak három állapotát ismerte az anyagnak — a kemény, a folyékony és a gáz halmazállapotot. Hogy létrehozhassuk az irányított termonukleáris reakciót, lét- í« kell hoznunk egy negyedik halmazállapotot. | másszóval közeget, amely elektronokból és lemeztelenített atommagokból áll, amely atommagokat megfosztottunk elektronhéjuktól. Ez csak akkor lehetséges, ha a hidrogén nehézatommagját több mint százmillió fokra hevítjük. Ráadásul ilyen hőfokot j nem egy pillanatra, hanem I hosszabb időre kell teremte- ! nünk. A mi bolygónk körülményei ; között még soha sem volt dolgunk ilyen hőfokkal. De: ; mégis elérhetjük. Tudósaink; 1 már most is képesek elérni í az elképesztő ötvenmillió fo-: kos hőséget. A fenti feladat megoldása rendkívül bonyolult, de azt teszi majd lehetővé az emberiségnek. hogy kimeríthetetlen energiatartalékkal rendelkezzék és megvalósíthatóvá; tegye a leghatalmasabb terveket is, olyanokat, mint például az éghajlat megváltoztatása. Az irányított termonukleáris reakció lesz az a hatalmas eszköz, amelynek segítségével az emberek egyszer s mindenkorra véget vethetnek az éhségnek, nyomornak és sok betegségnek. Új nagy diákszálló épül Varsóban Varsóban, a Polna utcában, nagy diákszálló épül, mindenekelőtt a Varsói Műszaki Egyetem hallgatói számára. Húszemeletes, acélvázas épület lesz, mintegy 1000 egyetemi hallgató számára nyújt kényelmes otthont, háromszemélyes szobákban. Az épületben színház és moziterem is lesz, ahová a „STODOLA” diákkabaré társulata majd átköltözik, továbbá étterem, presszó és orvosi rendelőintézet. Az építésnél Czy- sewski mérnök korszerű szerkezeti megoldásai révén jelentős mennyiségű acélt takarítanak meg. I Új technológiával | - a jobb minőségért £ Jelentős újítást vezettek be a közelmúltban a Budaka- % lászi Textilmüvekben. Mostanáig a lenvászon fehérítése há- £ rom napot vett igénybe. Az új eljárással a három napot há- £ rom órára rövidítették, ez annyit jelent, hogy egy műszak 4 alatt a nyersáruból készáru lesz. Ez , a folyamat az újítás be- j vezetése előtt öt napot vett igénybe. Ezzel az új eljárással í nemcsak gyorsították a fehérítést folyamatot, de az áru minö- ‘tjsége, szakító szilárdsága stb. jelentősen megjavult. Ezenfelül % még egy hatalmas csarnok is felszabadult a gyárban, ahol a 4 szövődét bővítik ki. Mindez évi, körülbelül 3 millió forintos 4 megtalcarítást jelent. Vessünk egy pillantást karóránkra, s '/ nézzük meg, hogyan lesz egy ötven méteres darab nyers len- vászonból készáru.
