Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

kst Meerei HlDLAP f mÖP u KIADÁSA f A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1963. MÁRCIUS 3, PÉNTEK Tavaszi gépszemle a Dózsa Népe Termelőszövetkezetben A ceglédi Dózsa Népe Ter­melőszövetkezet vezetősége el­határozta, hogy február vé­gén a gépállomásokéhoz ha­sonlóan gépszemlét fog tarta­ni. Február 28-án reggel 9 órára a termelőszövetkezet Kátai úti központjában kato­nás sorban állottak a főja­vított és folyó javításon át­ment erő- és munkagépek. Elől egy sorban állt négy da­rab Hoffer traktor, egy da­rab K—25-ös, egy darab Szu­per Zetor, egy darab Malvurt erőgép. Az erőgépek mögé szintén katonás sorba voltak besorolva az ekék, boronák, vetőgépek, tárcsák, kultiváto- rok és egyéb munkagépek. A szemlebizottság, mely a városi pártbizottság megbízá­sából végezte munkáját, vala­mint az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanács a gépállo-' más és a termelőszövetkezet részéről jelenlevők alapos vizsgálatnak vetették alá a kiállított erő- és munkagépe­ket. A kisebb hibáktól elte­kintve, komolyabb hiányossá­got nem tapasztalt a bizott­ság. Mint általánosságban len­ni szokott, a bizottság jelen­leg is, „éppen annak a Hof- iernek” szedette szét szűrőjét, amelyet elfelejtettek kitisztí­tani a nagy munkák során. Hiányosság volt még az, hogy a fogatos kultivátorok és lo­vaskocsik nem voltak szemlé­re előállítva. A műszaki szemle után a bizottság egy része megvizs­gálta a tavaszi vetőmagvak biztosítását, a területvállalá­sok és a munkaverseny kér­dését. Ezután a termelőszö­vetkezet kultúrtermében ki­értékelést tartottak a szem­lélők és a szemlére felkészült műszaki és traktoros brigád. A szemle/ értékelése komoly munkaértekezletnek is meg­felelt. Radosza Miklós, a ter­melőszövetkezet elnöke ismer­tette a jelenlevőkkel, hogy mindössze két hónap alatt a termelőszövetkezet öt fős sze­relőbrigádja, a traktorosok be­vonásával, négy darab G— 35-ös főjavítását, egy darab Szuper Zetor, egy darab Mal­vurt folyó javítását, s ezen­kívül öt darab gépi vontatá­sé ekét, három darab gépi vontatásé vetőgépet, két da­rab műtrágyaszóró-gépet és még sok munkagépet javítot­tak ki. A szerelő- és trakto­ros-brigád 1961-ben a szocia­lista munkabrigád cím elnye­réséért indult harcba. Ki­emelkedő munkát végzett Jansik István traktoros, aki a múlt évben 2300 normálhold évi teljesítést ért el. Nem sok­kal maradt mögötte Kartali György és a többi traktoros sem. Jó munkát végeztek Be- rényi János és Egresi Lajos traktorosok is, akik a múlt évben elvégezték a szabad- szállási vontatóvezetői tanfo­lyamot, ezen a télen pedig a Pápai Gépészképző Iskolán tanultak. Tóth Ferenc trak­toros a Budapesti Gépállomás iskoláján tanult és a többi traktoros is megfelelően ké­pezte magát. Még a segédve­zetők is, Lendér Mihály, Sági Lajos és Jezsovszki Lajos is részt vettek a Ceglédi Gépál­lomáson folyó traktorosképzé­sen. A szemlebizottság értékelve a termelőszövetkezet felkészü­lését, elismerését fejezte ki a vezetőségnek. Megdicsérte a műszaki brigád vezetőjét, Gál Mihály elvtársat, valamint Mészáros Lajos elvtársat, a szerelő brigád vezetőjét és Tóth János elvtársat, a he­gesztő és belső szerelési bri­gád vezetőjét és elismerését fejezte ki a tavaszi szemlére való felkészülés valamennyi résztvevőjének. A fennálló apróbb hiányos­ságok ellenére is a tavaszi gépszemle igen eredményes­nek értékelhető és városunk valamennyi termelőszövetke­zete részére példaképül szol­gálhat. Igen komoly hiányos­ság azonban' az, hogy a ter­melőszövetkezet meghívása ellenére sem jöttek el a töb­bi termelőszövetkezetek veze­tői. Különösképpen verseny­társuk, a Petőfi és Alkotmány termelőszövetkezet vezetői ré­széről helyteleníthető a távol- maradás. Az értékelés során a gépállomás főmérnöke a ter­melőszövetkezet vezetői és dolgozói igen értékes hozzá­szólásokkal segítették elő a tavaszi szemlét. Hozzászólt még az értékeléshez Danko- vics László elvtárs, az Orszá­gos Termelőszövetkezeti Ta­nács részéről, aki elmondotta, hogy részükre is igen kelle­mes meglepetés volt ez a mai szemle. Helyesnek tartja a termelőszövetkezet kezdemé­nyezését, mert ezen keresztül is jobban felkészülve a téli gépjavításokra, eredménye­Valóban érdekes, színes és szinte izgalmas volt a Ceglédi Ruhaipari Vállalat szakszer­vezeti életéről a beszámoló. Olyan szép eredmények hang­zottak el, hogy az ember szin­te kívánta: mondjon már va­lami rosszat is az előadó. Volt is kritika, hoztak .•olyan hatá­rozatot. amely á termelő- és a szakszervezeti munka további meg javulását célozta. Megkérdeztem a szünetben: — Valóban folyik a Ruha­ipari Vállalat dolgozói között munkaverseny? Nemcsak pa­píron szépek a vállalások? — ítélje meg saját maga — válaszolta az szb egyik tagja. Majd így folytatta: — 1960-ban szerveztük meg a még most is folyó versenyt. Ekkor tervünket közel 2 mil­lióval túlteljesítettük. Elnyertük az élüzemcí- met. 1961-ben Szabó László és Asz­talos László megkapták a „könnyűipari kiváló dolgo­zó” kitüntetést. Megalakult a Béke szocialista brigád. Ered­ményeiket igazolja, hogy 1961. november 7-én elnyerték a „szocialista brigád” oklevelet. — Hogyan dolgozik egy szo­cialista brigád? — Életükről, .és nyugodtan mondhatom, megváltozott éle­tükről tanúskodik a brigád­napló — válaszolja a titkár. — A közös termelőmunka mellett, közös kirándulá­sokat, tárlatnézéseket ren­deznek. Valóban nálunk is először kissé gúnyosan vélekedtek a brigádról. Azóta a másfél év bebizonyította, hogy a brigád tagjai törődnek egymás neve­lésével, egymás segítésével. Ezt a brigádot meglátogatta tavaly egy csoport a monori kefegyárból. Hazamenve ott is megalakult az első szocia­lista brigád. — Idehaza, a vállalatnál nincsenek követőik? — Hogyne lennének. A jó példa, különösen az ifjúságra hatott serkentőleg. így alakult meg tavaly az ifjúsági szocia­lista brigád 10 fővel. Nagy reményekkel fogtak a Gaga- rin-brigád megszervezéséhez. Nyolcán egyszerre beiratkoz­tak a gimnázium levelező ta­gozatára. — A szervezett versenynek vannak-e számokkal mérhető eredményei? — Csak olyan eredményeket ismerünk el magunk is, ame­lyek ténylegesen mérhetők, sebb gépi munkát végezve, el fogjuk érni a mezőgazdaság­ban a második ötéves tervből ránkháruló tíz-tizenkét szá­zalékos emelkedést. A Dózsa Népe Termelőszö­vetkezet új kezdeményezése, mely a városi pártbizottság határozatával találkozott, is­mét egy lépés lesz az előttünk álló feladatok végrehajtásá­hoz. Ezúton hívjuk fel váro­sunk valamennyi termelőszö­vetkezetét, ismerve verseny- szellemüket és a termelőszö­vetkezet tagjainak felelősség- teljes hozzáállását, hogy a még március 10-ig hátralevő idő­ben valamennyien készülje­nek fel a tavaszi szemlékre, ezen belül is a gépszemlékre, s mutassák meg, hogy a jó felkészülés legalább annyira szívügyük, mint a ceglédi Dó­zsa Népe Termelőszövetkezet műszaki traktoros brigádjá­nak és a termelőszövetkezet vezetőségének. — Szabó János — Válasznak ezért talán elég lesz annyi, hogy minden jelentősebb beru­házás nélkül a termelé­kenységet 27 százalékkal növeltük. Ez egyéves szinten azt jelenti, létszámemelés nélkül a 16 800 000 forintos vállalati tervet 20 millióra emeltük. Nem mondom, gyorsabban dolgoznak, mint a verseny előtt, de a termelékenység emelkedése mégsem a fizikai munka túlhajtásából ered. A legkevésbé sem. Ellenben so­kat tett, hogy 1960 -ban II, ta­valy pedig 36 ú jítást adtak be dolgozóink. Csak újításból kö­zel félmillió termelésnöveke­dés keletkezett. Tavaly augusztusban pél­dául újítási hónapot ren­deztünk. Egy hónap alatt 33 újítást kellett a napló­ba bejegyezni. Ezt követte a kiváló dolgozók és újítók tanácskozása. Meg­állapodtunk, hogy az összesí­tett vállalati újítási feladat­tervet részletesen megbeszél­jük a dolgozókkal. Néhány dolgozónk már rendszeres újí­tónak számít. Lovas Imre, Asztalos László, Péterfi Jó­zsef, Tukacs Endrévé, Fakan Kálmán, Bernét Gézáné köz­ismert újítóknak számítanak. — Fordítanak-e elég gon­dot a dolgozók szociális-kultu­rális igényeinek kielégítésére? — Természetesen. Megszer­- A Ceglédi Ruhaipari Válla­lat (valamikor Rendeltruha- ipari Vállalat), mint ahogy a régi név is mutatja, méretes részlegből nőtte ki magát a mai ruhaüzemmé. Ma már a vállalat súlypontja a konfek­ción van. — Miért tartja fenn a ruha­üzem mégis a méretes részle­gét? — kérdeztem Máté Verá­tól, a vállalat igazgatójától. — Nem hagyjuk cserben ré­gi megrendelőinket. Célunk, hogy a ceglédiek igényeit a legmesszebbmenőkig kielégít­sük. Ezt valósítjuk meg újon­nan megalakult javítórészle- günkikel is. — Milyen javításokat vál­lalnak? — A ruha fordításától ingek újra gallérozásáig mindenféle javítást vállalunk, ezentúl. •— De ugyancsak a lakosság minél jobb kiszolgálása vezé­AHOL MÁR A LUDAS MATYI SEM SEGÍT A napokban szerződött álla­tot adtam át az Állatíorgalmi Vállalatnak a Vágóhídnál megépített új mázsaháznál. A Vágóhíd előtti úton 20— 40 cm mély sártenger. Az élő állatokat szállító teherkocsik csak nagy nehézségek árán tudnak közlekedni. A Vágóhí­don túl alig néhány lépésre elsőrendű út vezet a Kossuth Termelőszövetkezet 2-es üzem­egységéhez. Tudtommal ezt az utat megyei támogatással és a ceglédi társadalmi munkások közreműködésével építették. Érdekes kérdés, miért nem hosszabbították meg száz mé­terrel az új utat, s akkor ma a Vágóhíd előtt is zavartalan lenne a közlekedés. Megkérdeztem a Vágóhíd igazgatóját, Kiskorényi János elvtársat ebben az ügyiben, aki elmondotta, hogy ő már több levelet intézett a város veze­tőségéhez, sőt. mint illetékes­hez, a Ludas Maíyihoz is. de az út érdekében nem történt semmi. Jogosan teszem fel a kér­dést: — Hát már a Ludas Ma­tyi sem segít? Egy termelőszövetkezeti tag veztük többek között a beteg- látogató csoportot. A csoport tagjait megbízólevéllel láttuk el. Két dolgozónkat külföldi, 28 dolgozónkat belföldi üdülési beutalóban része­sítettünk. Megszerveztük az ismeretter­jesztő munkát a TIT segítsé­gével. Kialakulóban van az olvasómozgalom. Ötvenhárom rendszeres könyvtárlátogatónk van. Könnyűzenei esiet ren­deztünk a Május 1 Ruhagyár­ral közösen. Népi tánccsopor­tunknak városszerte jó híre van. Színjátszóink a Gépjaví­tó Vállalat színjátszóival együtt érnek el sikereket. A KST pénztárából 23 dolgozó részére folyósítottunk köl­csönt. A beszélgetés során még sok, színes élmény, adat és eredmény jelezte a cím iga­zát: a Ruhaipari Vállalatnál követésre méltó módon dolgoznak össze a gazda­sági és tömegszervezeti vezetők. Él és virul a valódi munka- verseny ezernyi formája. Így majd megvalósulhat a közö­sen hozott határozat minden követelménye és jogosan ve­hetik át néhány hét múlva azt a borítékot, amelyik az átla­gosan 23 napos bérnek meg­felelő nyereségrészesedést tar­relt minket, mikor maradék­feldolgozó részlegünket felál­lítottuk. Ezek a készítmények, melyek a ceglédi leértékelt cipő- és készruha-bolton ke­resztül jutnak el a vásárlók­hoz. szintén megnyerték a vá­sárlók tetszését. Népgazdasági szempontból is igen jelentős ez a részlegünk, mert eddig fél­milliós megtakarítást értünk el vele. — Tud-e valami újat mon­dani a tavaszi női divatról? — A tavaszi divat még csak most bimbózik, de azt hiszem, nem árulok el titkot vele, hogy tavasszal hosszabb lesz a szoknya, az alsószoknya eltű­nik, színekben az élénk színek (sárga, enciánkék) fognak hó­dítani. — Egyelőre ennyit, de a március végén sorra kerülő divatbemutatón kon nemcsak mondani, hanem mutatni is többet tudok. VERSENY A JAVÁBÓL A Ceglédi Ruhaipari Vállalat szakszervezeti bizottsága munkájáról talmazza. Dózsa Félmilliós megtakarítás maradékból Ami a ma asszonyát érdekli Időszerű előadások, tsz- és üzemlátogatások a járási nőbizottság bejárásos tanfolyamán Négy napon át vendégül látta a ceglédi járási nőtanács a járás nőtanácsainak és ter­melőszövetkezeti nőbizottsá­gainak elnökeit. A tanfolyam­ra hivatalosak voltak a ceglé­di városi nőtanács megbízottai is. Hétfő délelőtt Kratochvill Edéné, a járási nőtanács tit­kára nyitotta meg a Ceglédi Gépjavító Vállalat művelődé­si házában a tanfolyamot és meleg szavakkal köszöntötte a résztvevőket. Fél tízkor Babinszky Károly, a járási pártbizottság titká­ra tartott előadást a nemzet­közi helyzetről, és ezen belül napjaink legégetőbb problémá­járól, a német kérdésről. Ti­zenegy órakor került sor Varga Ferenc, a járási párt- bizottság PTO osztályvezető­jének előadására, melynek címe: Párt és tömegek kap­csolata. Szünet után bemu­tatásra került a Soha többé című antifasiszta film. Kedden termelőszövetkezeti látogatáson voltak a tanfolyam résztvevői. Az abonyi Kos­suth Termelőszövetkezetet lá­togatták meg. Győré Sán­dor elnök előadást tartott a Nők szerepe a szocialista mezőgazdaságban címmel. Ez­után a résztvevők megtekin­tették a gazdaság állatte­nyésztését, különösen pedig | azt a részt, amelyben nőit í dolgoznak: az itatásos bor­júnevelést és baromfitenyész­tést. Az abonyi Kinizsi Ét­terem látta vendégül a tan­folyam hallgatóit. Külön ér­demes megemlíteni a figyel­mes kiszolgálást. Az egység vezetője egész idő alatt az étteremben tartózkodott, részt vett a kiszolgálásban, Gudi Farkas Mihály zenekarával tussal köszöntötte a belépő ! asszonyokat, és ebéd alatt minden részvevőt megtisztelt egy-egy magyar nótával. Szerdán Bauer Erzsébet, az országos nőtanács kultu­rális osztályának munkatár­sa a Szülői munkaközösség feladata címen tartott szín­vonalas előadást az ifjúság neveléséről, a szülők és a pedagógusok közös munká­járól és a szülői munkakö­zösségek szemléletformáló feladatairól. Délután a tanfolyam hall­gatói üzemlátogatásra men­tek a Nagykőrösi Konzerv­gyárba. Missziusz Sándomé, az üzemi nőtanács titkára fogadta a csoportot. A gyári üzemi konyha éttermében vendégelték meg az asszo­nyokat, majd Hegedűs Ká­roly vegyészmérnök szaksze­rű vezetéssel kalauzolta vé­gig a csoportot a gyár terü­letén. Két órán keresztül ta­nulmányozták a tsz-asszonyok azt a hatalmas gyártási fo­lyamatot, amely a gazdasá­gokból kikerült terménye­ket világszerte ismert gyárt­mányokká dolgozza fel. A gép, amely naponta 45 va­gon paradicsomot dolgoz fel, az ötszáz vagonos raktárak, a legtökélete­sebb automatizálás, csupa látványosság. A laboratórium megtekintésénél a résztvevők megkóstolhatták a gyár vi­tamindús gyümölcslé-készít­ményeit. Csütörtökön Kovács Antal- né. az országos nőtanács tit­kára tartott előadást a nő­mozgalom időszerű kérdései címen. Negyvennégy asszony négy napon keresztül foglalkozott a női munka fontos feladataival és tapasztalatokkal gazdagon tért vissza a munkahelyére, ahol a négy napon át szerzett tudással és tapasztalatokkal folytatja fontos munkáját. i KőzüQgéljesek Társadalmi rendünk min- : denkinek biztosítja a mun­kához való jogot, s a mun­kalehetőséget is. Ám a legnagyobb gondos­ság mellett is akadnak olya­nok, akik idős koruk, beteg­ségük vagy más testi adott­ságuk miatt nem képesek támogatás nélkül megélni. Ezekről gondoskodik az j egészségügyi osztály a köz- I segélyek állandó juttatása I révén. Városunkban jelenleg j 130 személynek folyósítanak átlagosan havi 150 forintot. A nőtanács, az egészségügyi állandó bizottság és a Vö­röskereszt aktivistái minden segélyezettet személyesen is­mernek. Látogatásaik során megértő szívvel intézik a fel­merült kisebb-nagyobb pana- ; szokat, kérelmeket. A segé- j lyezettek névsora állandóan i változik. Aki meggyógyul. ' könnyű munkához jut, má- J sok az ilyen látogatások nyo- i mán kapják meg a segélyt. — A JÁRÁS minden köz­ségében működik könyvtár. A megyei művelődési autónak a járásban 12 letéti helye van, azokat 2—3 havonként látogat­ja és cseréli a könyvállományt. A járás könyvállománya je­lenleg 17 945 kötet. — A GÉPÁLLOMÁS trak- | torosai a télen 1512 normál­hold szántását végezték el. Ez évben még 5135 hold felszán­tására kerül majd sor. CEGLÉDI RUHAIPARI VÁLLALAT javító részleget állított fel. Vállal férfi mg-gallérozást, kézelőkészítést, ágy­nemű- és mindenféle fehérn emű -készítést, javítást. Készít gyer­mekruhákat, nagy ru­hából átalakítással. Keresse fel vállalatunkat bizalommal Cegléd I., Szabadság tér 3. a benzinkútnál. :—- A CEGLÉDI Mezőgazda- sági Technikum leány kosár­labda-csapata vasárnap a váci gimnázium ellen játszott. A végeredmény a ceglédi lányok győzelmét hozta. — AZ ALBERTIRSAI DI­MITROV Termelőszövetkezet­ben. azok az idős dolgozók, akik az utolsó három évben kötelező munkaegységüket el­érték. egy hold háztáji fldet megkapják nyugdíjban is. — ÚJDONSÁGKÉNT jelent meg a ceglédi boltokban a műanyagtálkákban forgalomba hozott 30 dekás pácolt hal. Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen emlékű testvérünk: Tiszó József temetésén Irsán megjelen­tek. részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyezlek. A gyászoló család Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik felejthetetlen emlékű férjem, szeretett édes­apánk; Farkas János, az Ügyvédi Munkaközösség dolgozója; elhuny­ta alkalmából részvétüket nyilvá­nították. a temetésén megjelen­tek, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. Külön köszönetét mon­dunk az Ügyvédi Munkaközösség munkatársainak, özv. Farkas Jánosné és családja Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik szeretett jó édesapánk, nagyapáhk és test­vérem: id. Balogh József temeté­sén megjelentek, részvétükkel bá­natunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó férjem, édesapánk, nagy­apánk, dédnagyapám és testvén rünk: Halasi István temetéséit megjelentek, részvétükkel bána1 tunkban osztoztak, sírjára koszo* rút, virágot helyeztek. özv. Halasi Istvánná és a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét a rokonainknak, Ismerősök­nek és mindazoknak, akik felejt­hetetlen jó édesanyám, nagy­anyám és dédnagyanyájn. özv. Ocsai Jánosné szül. Dani Eszter temetésén megjelentek, részvétük­kel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Dezső Ferencné és férje, valamint a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen emlékű feleségem, szeretett édesanyánk. leánvom és testvé­rem: Dobos Mthályné szül. He- svesi Mária elhunyta alkalmából részvétükkel nagv bánatunkban osztoztak, a temetésén megjelen­tek. sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. Dobos Mihály és -vermekéi, özv. Hegvcsi Károlvné és a gyászoló család síit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents