Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-17 / 64. szám

1962. MÁRCIUS 17, SZOMBAT «ST HEGVEI kúrián N. Sz. Hruscsov beszéde a Kreml-palotában (Folytatás az 1. oldalról) ködésbe hozzák a fegyvereket. Csakhogy rég elmúltak már azok az idők, amikor féktelenül öttkényeskedhettek a nem­zetközi ügyekbe«. Ma már az imperialisták kénytele­nek körültekintően eljárni. porunkban esztelennek kell lenni ahhoz, hogy háborút in­dítsanak a szocializmus orszá­gai ellen. Ilyen útra lépni az imperialisták számára egyér­telmű az öngyilkossággal, mert elegendő eszközzel rendelke- zünlc, hogy megsemmisítsünk mindennemű agresszort.’ — Fontos, hogy úgy mond­jam, kulcsmagaslat, amelyet a tartós békéhez vezető úton el kell foglalni: a német béke- szerződés megkötése és e szer­ződés alapján Nyugat-Berlin kérdésének rendezése — hang­súlyozta Hruscsov, majd rámu­tatott, hogy azok a védelmi in­tézkedések, amelyeket a Né­met Demokratikus Köztársaság kormánya tavaly augusztus­ban hajtott végre a nyugat- berlini határon, „fontos vív­mányt jelentenek, amelynek alapján a Szovjetunió, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, minden szocialista ország még szilárdabb állásokból folytathatja a küzdelmet a né­met békeszerződésért”. A szovjet kormány „nem tartja magát valamiféle végzetszerű határidőhöz a német békeszerződés megkötését illetően”. Időt, fáradságot nem kímélve igyekszik meggyőzni a nyugati hatalmakat, hogy vegyenek részt a német békeszerződés megkötésé­ben. — Teljes határozottsággal meg kell azonban monda­nunk, hogy nagy hibát követ­nek el azok, akik abban re­ménykednek, hogy a végte­lenségig halogathatják e fon­tos kérdés megoldását. E kér­dést meg kell oldani és meg­oldása meg is fog történni — hangsúlyozta Hruscsov. A szovjet minisztertanács elnöke közölte, hogy a Szoy- jetunló és az Egyesült Álla­mok között már elég hosszú idő óta tárgyalás folyik a né­met békeszerződésre vonatko­zó kérdésekről. — Nem lehet azt monda­ni — folytatta —, hogy az amerikai megbízottak és a tárgyalások során szinte lát­hatatlanul jelenlévő NATO- szövetségeseik józan állás­pontra helyezkednek. Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni a folyamatban levő eszmecserét illetően, mert az még nem fejeződött be. Csupán annyit mondok, hogy a jelek szerint még az is kevés, ha partnereink egy púd sót megesznek, amíg megtalálhatjuk a közös nyel­vet. A békeszerződéssel kapcso­latban egész sor kérdés vető­dik fel. Ezek közismerteik. Kö­zéjük tartozik a Német De­mokratikus Köztársaság szuve­rén jogainak elismerése és tiszteletben tartása. Partnere­ink azonban az egész kérdés­csoportból csak a Nyugat-Ber- linbe vezető útvonalak kérdé­sét látják. Valóiban úgy tűnik, hogy a fától nem látják az erdőt. . Hruscsov megjegyezte, hogy az utóbbi évek folyamán a Szovjetunió állandóan kezében tartotta a kezdeményezést a le­szerelési probléma megoldásá­nak keresésében. Hangsúlyoz­ta, hogy lehetséges a megegye­zés a leszerelésről. — Az amerikai monopolisták ezonban, úgy látszik, nem mondtak le arról a perspektí­váról, hogy új háború révén jussanak búsás nyereséghez. „Ezért nem tudják megérteni, milyen végzetes szerepet ját­szanak.” Régen elmúltak azok az idők, amikor az Egyesült Államok arra számíthatott, hogy háború esetén sebez- hetetlen. Ai mai körülmé­nyek között az Egyesült Államok ugyanúgy sebez­hető, mint a föld minden más országa. Most a helyzet még jobban megváltozik. Tudósaink és mérnökeink megalkották az új interkontinentális rakétát, amelyet globális rakétának ne­veztek el. Ez a rakéta sebezhe- tetlen a rakétaelhárító fegyve­rek számára — jelentette ki Hruscsov. — Az amerikai katonai ve­zetők védelmet keresnek a Szovjetunió visszavágásával szemben. Evégbol radarkészü­lékekből és más berendezések­ből rendszert létesítettek, hogy így próbálják röptében elfogni azokat a rakétákat, amelyek például az Északi- sarkon át, vagyis a legrövi­debb útvonalon közelednének. Az új, globális rakéták azon­ban bármely irányban körül tudják repülni a földet, és csa­pást tudnak mérni bármely megadott célpontra. Számítá­saink pontosságát bizonyítják a Vosztok—I és a Vosztok—II űrhajók repülései. Hruscsov kijelentette, hogy a lokátorokból és egyéb berendezésekből az Egye­sült Államokban létreho­zott figyelmeztető rend­szerek már elvesztették jelentőségüket. A rakéták egészen más irányból is berepülhetnek az Egyesült Államok területére, mint amerre a berendezéseket elhelyezték. A globális raké­ta létezése következtében a figyelmeztető eszközök álta­lában elvesztették jelentősé­güket. A legreálisabb eszköz, amellyel meg lehet óvni az embereket, hogy tömegesen pusztuljanak el egy nukleá­ris háború tüzében: egyez­mény a leszerelésről, a fegy­verkezési hajsza megszünteté­séről, és a már meglevő, óriási fegyverkészletek megsemmisí­téséről. A Szovjetunió min­dent megtesz, hogy kivívja ezt az egyezményt — jelen­tette ki Hruscsov. A tizennyolchatalmi lesze­relési bizottság Genfben meg­kezdődött üléséről szólva, Hruscsov kijelentette: „a szov­jet kormány mindent elkövet, hogy a leszerelési bizottság munkája sikeres legyen”. — A genfi tárgyalások ki­hatásait komolyan beárnyé­kolja, hogy az amerikai köz- társasági elnök a tizennyolcas bizottság összehívását megelő­zően bejelentette, hogy az Egyesült Államok légköri atomrobbantások sorozatát szándékozik végrehajtani. E bejelentést világszerte úgy fo­gadták, mint „súlyos csapást a tizennyolcas bizottságra, mint az amerikai kormány agresszív külpolitikai irány­vonalának újabb megnyilvánu­lását”. Mindenki tudja, ha az Egyesült Államok új kísérleti robbantássoro­zatot végez a levegőben, földalatti robbantásokat pedig máris végrehajt, ak­kor a Szovjetunió kényte­len lesz saját kísérleteivel válaszolni erre. Az Egyesült Államok kor­mánya, amikor nukleáris fegy­verkísérleteket végez, semmi­féle katonai előnyhöz sem jut. — Sajnáljuk — mondotta Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok kormánya lehetsé­gesnek tartotta a nukleáris fegyverkísérletek felújításáról szóló döntés meghozatalát. Ez­zel nagy felelősséget vállalt a világ népei előtt. A szovjet kormány jó alapot javasolt a nukleáris fegyver­kísérletek megtiltásáról szó­ló egyezményhez: az ellenőr­zésre valámennyi ország a nukleáris robbantások észle­léséhez rendelkezésére álló eszközöket használja fel. Min­den egyes robbantást tényle­gesen nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok ellen­őriz, hanem más államok, köz­tük a semleges államok is. amelyek közül többen szintén rendelkeznek a nukleáris robbantások észleléséhez szük­séges készülékekkel. Ámde a Szovjetunióra olyan, úgynevezett nemzetközi ellen­őrző rendszert akarnak rá­kényszeríteni, amelyet a Szov­jetunió területén helyeznének el, és az ellenőrzés örve alatt kémkedéssel, katonai felderí­téssel foglalkoznék. Ebbe so­hasem fogunk beleegyezni — hangsúlyozta újból Hruscsov. — Tudjuk — folytatta —, hogy a tudomány lehetővé te­szi a föld alatti nukleáris rob­bantások ellenőrzését is az egyes országok rendelkezésé­re álló eszközökkel. El is ha­tároztuk, hogy bebizonyítjuk: I amikor a nyugati hatalmak képviselői azt hajtogatják, hogy nem lehet észlelni a föld alatti nukleáris robbantásokat, akkor nem mondanak igazat. Nemrég a Szovjetunióban hajtottak végre föld alatti nukleáris robbantást, bár ko­rábban nem végeztünk ilyen robbantásokat. És mi történt? Szinte még ugyanazon a na­pon az Egyesült Államok atomenergia bizottsága beje­lentette: az Egyesült Államok­ban észlelték, hogy a Szovjet­unióban föld alatti nukleáris robbantást hajtottak végre. Ez ismét bizonyítja, a nukleáris fegyverkísérle­tek eltiltását nem az aka­dályozza, hogy még ki kell dolgozni az ellenőrző rendszert, hanem az, hogy a nyugati hatalmak nem akarnak megegyezni a nukleáris fegyverkísérle­tek eltiltásában. Az Egyesült Államokban a monopolisták széltében-hosszá- ban terjesztik azt az „elméle­tet”, hogy ha megegyezés tör­ténik a leszerelésről, ez zűr­zavart okozhat az ország gaz­dasági és pénzügyi életében, a leszerelés jóvátehetetlen csapást mérne az amerikai gazdasági életre. Azt próbál­ják bebeszélni az embereknek, ha megszüntetik a fegyver­gyártást. újabb milliók válnak munkanélkülivé, mivel ezek a békés célokra termelő ipar­ágakban nem találhatnak al­kalmaztatást. — Ez a tömegek szörnyű becsapása — jelentette ki Hruscsov. — A Szovjetuniónak a le­szerelésért vívott harcát az imperializmus ideológusai úgy tüntetik fel, mintha az vala­miféle taktikai fogás lenne. A két társadalmi rendszer gaz­dasági versenyében a Szovjet­unió, mondják, még teljeseb­ben kihasználja majd az ösz- szes lehetőségeket gazdaságá­nak fejlesztésére, ha a békés iparágakra fordíthatja azokat az eszközöket, amelyeket ma a háborús célok emésztenek fel. j — Az imperializmus i.deoló- ! gusai — jegyezte meg Hrus- 1 csov —, nem gondolnak ar ra, hogy ez a beismerés szigorú íté­let az imperializmus, az elaggó kapitalista rend fe­lett, amely a népi töme­geket arra kényszeríti, hogy erejüket és óriási anyagi eszközeiket ne az emberiség javára, hanem kárára használják fel. — Mi az általános és tel­jes leszerelés programját úgy tekintjük, mint a szovjet nép, a választók utasítását a párt és a kormány vezetőinek. Meg lehetnek győződve arról, hogy lankadatlanul harcolunk to­vább ennek az utasításnak a teljesítéséért — mondotta a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke. — Vannak emberek, akik vagy helytelenül magyaráz­zák, vagy pedig szándékosan elferdítik a Szovjetunió ál­láspontját a leszerelés kérdé­seiben. Azt állítják, hogy a leszerelésre vonatkozó felhí­vásai ártalmasak, sőt veszé­lyesek is, mivel ezek a felhí­vások — úgymond — kárt okoznak azoknak a népeknek, amelyek felszabadulásukért harcolnak a gyarmati iga el­len, azoknak a népeknek, amelyek már kivívták politi­kai függetlenségüket, de telje­sen még nem szabadultak meg az idegen monopolista tőke uralmától. Mi úgy véltük és úgy vél­jük ma is, hogy azok a né­pek, amelyek még nem sza­badultak meg a gyarmati rendszer bilincseitől, felsza­badulásukat csak harc árán érhetik el — beleértve a fegyveres harcot is. Azok a népek pedig, amelyek már felszabadultak, szintén csak harc árán tudják megvédeni függetlenségüket, csak akkor, ha felfegyverkeznek arra, hogy visszaverjék az állig fel­fegyverzett gyarmatosítókat, imperialistákat. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió „jelentős gaz­dasági segítséget, sőt fegyve­res segítséget is nyújt azok­nak az államoknak, amelyek azzal a kéréssel ' fordulnak hozzá, hogy támogassa őket az imperialisták és a gyar­matosítók ellen vívott har­cukban, a függetlenségük megszilárdításáért vívott harc­ban”. — Amikor mi leszerelésre hívunk fel és harcolunk érte — mondotta a továbbiakban. Hruscsov —, mi arra gondo­lunk, hogy minden államnak le kell szerelnie, mindenekelőtt azonban azoknak, ame­lyek a legpusztítóbb fegy­verekkel, nukleáris fegy­verekkel rendelkeznek. Talán nem világos az, hogy az egyik fő oka annak, amiért az imperialisták nem hajlandók a leszerelésre, abban jelölhető meg, hogy nem tudnak alá­rendeltségben tartani más né­peket. A leszerelés nem a né­pek szabadsága elfojtóinak a javát, hanem a felszabaduld, tűkért igazságos harcot vívó népek javát szolgálná. örömmel töltenek el ben­nünket a világméretű nemzeti felszabadító mozgalom sike­rei — mondotta Hruscsov. — Szabadsága és nemzeti függet­lensége kivívásának küszöbén áll a hős algériai nép. Szeret­nénk remélni, hogy a most fo­lyó tárgyalások az algériai nép jogos törekvéseinek valóra vál-< tásához és az algériai béke megteremtéséhez fognak ve­zetni. A gyarmati és a függő né­peknek a nemzeti szabad­ságért vívott harca még korántsem fejeződött be — mondotta Hruscsov. — A portugál gyarmatosítók megpróbálják vérbe fojtani Angola nemzeti felszabadító mozgalmát. Egyre világosab­ban láthatók a nemzetközi im­perializmus mesterkedései Kongóban. Az amerikai kato­nai klikk hadüzenet nélkül há­borút robbantott ki a vietnámi hazafiak ellen. Hruscsov jogosnak nevezte Indonézia kormányának azt a követelését, hogy fel kell sza­badítani Indonézia szerves ré­szét, Nyugat-Iriánt. — Az amerikai imperialis­ták — jegyezte meg Hruscsov — szavakban azt mondják, hogy akarják az olyan füg­I getlen Laosz megteremtését, j amely semleges politikát foly- I tatna. De éppenséggel azután, hogy a laoszi kormány kije­lentette, Laosz semleges poli­tikát fog folytatni, az Egye­sült Államok felállította az úgynevezett lázadó kormányt, felfegyverezte a reakciós erő­ket és támogatja is őket. Semmivel sem igazolható az az agresszív politika, amelyet az Egyesült Államok Kubá­val szemben folytat — jelen­tette ki Hruscsov. — Akárhogy is tombolnak az imperialis­ták, a kubai nép győzni fog, mert szabadságát és függet­lenségét védelmezi. Mellette van az összes szocialista or­szágok, valamennyi szabadság­szerető nép rokonszenve és támogatása. A Szovjetunió minden segítséget megadott és megad a jövőben is a Ku­bai Köztársaság igazságos harcának támogatására. — A Szovjetunió egy sorban menetel a többi szocialista országgal. Hatalmas fegyverünk, ha­talmas erőnk a szocia­lista országok barátságá­ban és összefogásában van. Ez a sikeres haladás igazi biztosítéka, a békés élet megvédésének egyik legfonto­sabb feltétele — fejezte be választási beszédét N. Sz. Hruscsov. Új üzletek Százhalombattán Régi gond oldódott meg Százhalombattán, nyitottak meg. Üj üzleteket A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Válla­lat megnyitotta élelmiszerüzletét. Az épitkezés dolgozói­nak véleménye szerint az üzlet áruval való ellátottsága kifogástalan A nagyvárosi berendezésű eszpresszó látogatottsága is iga­zolja népszerűségét (Gábor Viktor felv.) Ünnepélyes megnyitásra késiül a kibővített gödöllői könyvtár A gödöllői Juhász Gyula já­rási könyvtár, Pest megye egyik legnagyobb és legfor­galmasabb könyvtára, egyre fontosabb szerepet tölt be a járás kulturális életében. Munkatempóját azonban erő­sen lefékezte éveken át az, hogy nem volt elég tágas he­lyisége, könyvállományának jelentős részét szinte hozzá­férhetetlenné tette a férőhely- hiány. Ez volt az oka annak, hogy közkedvelt olvasótermét is kénytelen volt a múlt év­ben megszüntetni, mert az új szerzemények polcai számára másképpen nem biztosíthatott volna helyet. A járási tanács felismerve a könyvtár műve­lődéspolitikai jelentőségét, minden törekvésében támo­gatta a könyvtár munkáját, jelentős összeggel járult hoz­zá fejlesztéséhez és gondos­kodni kívánt arról is, hogy újabb helyiségekkel bővít­hesse hajlékát. A könyvtár közvetlen szomszédságában egy fodrászműhely volt és a helyi hatóságok már régen el­határozták, hogy ezt felszaba­dítják a könyvtár számára. Találtak is alkalmas új he­lyiséget, de annak kiürítése különböző nehézségekbe ütkö­zött. A múlt évben végre megoldódott ez sí kérdés is. A Pest megyei Könyvtár ta­valyi költségvetésében bizto­sította a két helyiség átalakí­tásához és berendezéséhez szükséges összeget, mintegy hetvenezer forintot. A mun­MIT TARTALMAZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGASZABÁLYZAT A Művelődési Közlöny már­cius 15—i számában megjelent miniszteri utasítás szabályozza az idei gimnáziumi érettségi vizsgák rendjét, lebonyolítá­sát. Az írásbeli vizsgákat má­jus 14—19, á szóbelit pedig június 1—30 között tartják. Az írásbeli érettségi vizsgák időpontja a következő: ma­gyar irodalom május 14, mate­matika 15, orosz nyelv 16, egyéb idegen nyelvek az isko­la rálta! választott időpontban, legkésőbb május 19-ig bezáró­lag. A szóbeli érettségi vizsga' té­teleinek egy részét a Művelő­désügyi Minisztérium közép­fokú oktatási főosztályán dol­gozták ki, a másik részt az is­kolák szaktanárai állítják ösz- sze. Az összefüggő elméleti „altételeket” magyar nyelv- és irodalomból, történelemből, matematikából és fizikából már meg is küldték a gimná­ziumoknak. Az érettségin elsősorban a tanulók gondolkodási készsé­gét, a gyakorlatban szerzett ismereteit, ezek gyakorlati al­kalmazásának készségét, a ta­nulók marxista—leninista mű­veltségének színvonalát vizs­gálják. A tételek száma egy- egv tantárgyban az idén sem Haladhatja meg a 32-t (MTI) kálatok meg is kezdődtek az év vége felé, de az év végéig nem fejeződhettek be, így az idén új fedezetről kellett gon­doskodni, hogy a megkezdett munkát folytathassák és be­fejezhessék. A kőművesek, a szobafes­tők és a szerelők hetek óta ismét serényen dolgoznak, a könyvtár régi és új helyisé­geiben, amelyekben december közepe óta szünetel a könyv­tári munka. Kovács Sándor- né, a könyvtár új vezetője, aki a tanítóképző intézeti ta­nárrá kinevezett Hídvégi Nándortól 1 vette át ezt a szép munkakört és dolgozó társai­val együtt hetek óta valóság­gal „segédmunkáskodik” a könyvtárban dolgozó szak­munkások mellett, bizakodva mondja, hogy most már min­den simán megy és április el­ső napjaiban sor kerül a ki­bővített és átalakított járási könyvtár megnyitására. — Nemcsak mi vagyunk türelmetlenek — mondja —, hanem a könyvtár olvasói is, akik nehezen nélkülözik könyvtárukat és alig várják újbóli megnyitását. Úgy ter­vezzük, hogy április 6-án nyit­juk meg ünnepélyesen újból a könyvtár kapuját az olvasók számára, mert akkor lesz a könyvtár névadója. Juhász Gyula halálának 25. évfor­dulója. A megnagyobbodott könyvtári helyiség módot ad régi terveink megvalósításá­ra: bevezetjük a szabadpol­cos rendszert és külön helyi­ségben rendezzük be a gyer­mekek könyvtárát. A könyvtár lelkes dolgozói bíznak abban, hogy a kibőví­tett és korszerűen átalakí­tott járási könyvtár a jövő­ben még szebb eredmények­kel szolgálhatja a járás mű­velődésügyét. m. 1. Családi perpatvar Csütörtök délután Cegléden családi szóváltás közben szíven szúrta férjét Duzs Imréné 25 éves asszony, malomipari rmm- kásnő. 26 éves, MÁV kalauz férje a kórháziba szállítás után meghalt. Az asszonyt letartóztatták, a nyomozás megindult.

Next

/
Thumbnails
Contents