Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-16 / 63. szám
«ST »Ifc'GJ &&rltu> 1962. MÄRCIUS 16, PÉNTEK ONMEGTARTOZT AT AS Házaspárok előnyben Néhány állás még betöltetlen a lakáskérdés miatt a dabasi szakorvosi rendeletben — Te miért maradsz ki az ötödik rundéból? — Na hallod, én kocsival vagyok...! — IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ lesz március 18-án Vácott, a váci és környékbeli fiatalság számára. HÍREK AZ ÁLLATKERTBŐL vosok egyelőre még gondolkoznak. vállalhatják-e a fővárosból, vagy máshonnan a mindennapi utazás fáradalmait,' nem is szólva arról, hogy a lakosság egészségügyi érdeke is azt kívánja, lakjanak a járás székhelyén a rendelőintézeti szakorvosok. Egy sebész, gyermekgyógyász, laboratóriumi szakorvos, továbbá röntgenológus és két fogorvos, hat egésznapos (hatórás) állás betöltése, legalábbis e pillanatban, úgy látszik attól függ, lehetséges-e lakást is adni a kinevezés mellé a szakorvosnak. A jelek szerint erre egyelőre semmi lehetőség sincsen, mégis azt remélik, hogy ennek ellenére végül az orvosok mégis elfoglalják Da- bason az állást. KÖNYVESPOLC PR IS VIIS: A HATALOM ÚTJA az erdőt elöntő mesterséges tenger állatáldozatainak meg- mentője. Rájön, hogy az élet igazi értelme az alkotó munka. Minden, amit az ember életében elérhet, az csak munka gyümölcse lehet. Tanulságos, lírai, plasztikus tömörségű Prisvin könyve, amelynek meséjét évtizedekig hordta lelkében, s mikor végre megalkotta az embernem- járta északi erdők remeteségében, életmű lett, legkedvesebb regénye. Tájleírása, természetrajongása külön ajándék az olvasónak. Az élvezetes, kedves, maradandó értékű munkát az Európa Könyvkiadó jelentette, meg a magyar—román .közös könyvkiadási program keretében. A fordítás Szőcs Ráchel munkája. A fantáziadús, modem, a mesejelleghez mégis jól alkalmazkodó borítólap alkotóját csak ismeretlenül tudjuk megdicsérni. Nevét sajnos, nem közli a kiadó. <tm> Múlt esztendőben a járás valamennyi községe jelentős összeget adott a rendelőintézet céljára megvásárolt ház vételárára. Meg lenne a községekben a hajlandóság arra is, hegy újabb társadalmi összefogással az orvosi lakások építéséhez szintén hozzájáruljanak, idei, sőt jövő évi községfejlesztési alapjukat azonban teljes egészében mindegyik saját, sürgető problémái megoldására kénytelen fordítani. Üj óvodát épít az egyik, a másik az óvodát, az Iskolát bővíti, vagv egyéb fontos községfejlesztési célra használja fel az alapot. így azután teljesen bizonytalan. mikor épülhetnének fel Dabason a szükséges orvos, lakások, amelyek költsége a második ötéves tervbe már nem illeszthető be. Sokkal kedvezőbb viszont az e hó végén megnyíló aszódi szakorvosi rendelőintézet helyzete. Ennék az intézetnek már valamennyi állása betöltött" nek mondható. Egy orvos Nagykőrösről, a többi pedig Budapestről kerül az intézetbe, elvállalták az állást — lakás reményében. Aszódon ugyanis még ebben az esztendőben megyei beruházási keretből, hatlakásos ház épül a rendelőintézeti orvosok számára. Az orvosház ugyancsak jövő év elején lesz btEgy érdekes kísérlet: a napokban költözött „egy háztartásba” a fekete és foltos párduc. Kíváncsian várják, mi. lyen utódot eredményez a keresztezés költözhető, ám már ez is elég 4 ahhoz, hogy a szakorvosak eh 4 vállalják az állást, és arra is ^ vállalkozzanak hogy amíg be- ^ költözhetnék aszódi lakásuk- J ba. közel egy éven át napon- J ta utazzanak a fővárosból — íj legtöbben főbérleti lakásukból! ^ — Aszódra, ahová majdan végleg odaköltöznek. Ez a leg- í jóbb bizonyíték rá. az orvosok < többsége nem idegenkedik aí vidéki állástól, feltéve, ha J modern embernek megfelelő J lakást biztosítanak számára. ^ Ehhez a követelményhez azon- 4 ban általában ragaszkodnak \ az orvosok, s legyünk őszin- ^ ték, ez a ragaszkodás érthető | is. Természetesen a szakorvosi rendelőintézeti orvosok részére építendő lakások megterhelést jelentenének a népgazdaság számára, de valamilyen megoldást mégis lehetne találni. Mindenesetre kisebb lenne a lakásszükséglet, ha lehe-| tőleg orvosházaspárokat ke- J resnének ilyen állásokra. Eb- ^ ben az esetben két szakorvos-í nak csak egy lakásra lenne £ szüksége. Aszódon is egy házaspár lát el két szakorvosi rendelést, a férj belgyógyász, a feleség gyermekgyógyász, sőt, félállásban még a laboratóriumot is vezeti, miután laboratóriumi szak- "t képzettséggel szintén rendel- 4 kezik. Csökkenne a lakás- ^ szükséglet az által is. ha akár- ^ csak részben is. többféle szak- J képzettséggel rendelkező or j, vosok közül választanák ki a ^ vidéki rendelőintézetek szak- ^ orvosait. Erre azonban csekély ^ a lehetőség mivel az utóbbi ^ években nagyon megnehezí- 4 tették, hogy a már szakorvo-<s» si képzettséggel rendelkező orvos más orvosi szakmából szerezhessen képesítést, ami a szakorvosképzés - szempontjából különben helyes. Mégis, a w' IWrm rrreny etrik közepette, megfontolandó lenne, legalábbis átmenetileg, a vidéki rendelőintézeti állást vállalni hajlandó szakorvosoknak lehetőséget nyújtani még egy orvosi szakmában képesítés szerzésére. Lakást ugyan részükre akkor is csak kellene építeni, de kevesebbet. Sz. G. érkeztek BuA berlini állatkertből dibovszki szarvasok dapestre (MTI Foto: Mikó László felv.) Hatvan új mii az idei Wiiyvliéloi Megkezdték az előkészületekét az 1962. évi ünnepi könyvhétre Még két -hónap van hátra az 1962-es ünnepi könyvhét megnyitásáig, május 27-ig, de a könyvterjesztő és kiadóvállalatoknál már megkezdték az előkészületeket. A Kiadói Főigazgatóságon most állítják össze az ünnepi könyvhét köteteinek listáját, s bár a boltokba kerülő új művek jegyzéke még nincs jóváhagyva, előreláthatólag hatvan új irodalmi alkotást jelentetnek meg a magyar könyvkiadás hagyományos seregszemléjén. Sándor, József, Benedek IS Már ahogy Sándor bácsi reggel neki készülődik, azon észre lehet venni, hogy: ez lesz az a nap. Még a tarisznyát se úgy akasztja le a szegről mint máskor. De akkor már hallatja a hangját is. — Csomagolj, asszony! Kenyeret, szalonnát, hagymát, kolbászt. Krumplit, azt találok odakint. Az asszony ebből tudatára ébred, hogy emberét a mai napon nem. fogja látni. Kereshetik a szövetkezettől, szükség lehet rá a ház körül. jöhetnek felköszönteni az unokák — az mind hiába való lesz. Sándor bácsit csak az este veti majd haza. Ezzel a tudattal eresztik útjára Lovas Józsefet is. Csodálatosképpen ugyanakkor lép ki a kapun, amikor Sándor bácsi. Még kezet se fognak. s miár csatlakozik hozzájuk Varga Benedek. Akárha egy dróton rángatnák őket, — A bütykösről meg ne feledkezzenek! — visszhangzik utánuk az úton. A tarisznyákból egv-egy üres bütykös kandikál kifelé. Estére abban kerül haza a kontyalá-való hogy az asz- szonyok is hadd ünnepeljenek. Ha már az ünneplés elől így megszökik ez a három ember. Mert Sándor, József és Benedek úgy ballag kifelé a faluból, mintha azt énekelnék, hogy: Isten veled. világ... Ennyiben máig se változott a jó szokásuk. De még annyiban se, hogy ebédig bort alig-alig fogyasztanak. Ülnek a pince-szobában, száraz venyigével etetik a tüzet az otthonról kiselejtezett tűzhelyben, sütik a tetején a krumplit — és közben meghányják-vetik a világ dolgát, melynek erre a napra ilyen egyetértőén hátat fordítottak. A bor csak a szalonnával, hagymával megtűzdelt, kolbásszal megibolondított sült krumplira csúszik, de arra aztán nagyon. Olyan nagyon, hogy délutánra már a három ember jókedve is kivirágzik. De mért ne virágozzon kint a szabadban, a napfény pásztázta szőlőhegyen?! Kisétálnak hát a szőlőhegyre, ott folytatva a világ dolgáról délelőtt megkezdett eszmecseréjüket. No, ennél az eszmecserénél történt újabban változás. Varga Benedek ugyanis megáll a szőlő végében és végigmere- dezve a szőlősorokon, azt kérdi: — Mit gondoltok? ... meg lehet kezdeni a nyitást? Mire Lovas József: — Lehet a fenét! Hiszen tegnap még tél volt... s úgy jöhet, holnap is még az lesz... — Ne bolondozz, hallod-e! — pirosodik Sándor bácsi mosolygós képe. mintha földre szállt volna a tavaszi nap — Hát nem meghoztuk a meleget? De Lovas József maga a makacsul maradó fagyosság. — Meghoztuk ... meghoztuk ... Vince is csöpögött februárban. Aztán utána mégis fagyott... — Az már semmi se voit! A föld most könnyen enged, mert nem fagyott át a télen annyira és korán megenyhült, az idő... Szerintem, ha holnap kezdjük a nyitást, már az későn lesz. — Korán lesz! Korán!... Hiszen a kitakart tőkéket még megcsaphatja a visszatérő fagy ... Mert visszatérhet..: — Az ellen már lehet védekezni ... Legfeljebb füstölünk ... — Füstölhetsz te, ha újra beáll a tél... — Tél? ... Március végén?... — Előfordult már!... Nem eszi meg a kutya a telet... Az idén pedig még alig volt tél... — Nem ízlik a kapanyélhez nyúlni, azt mondd! — nevet Sándor bácsi, de akkorát, hogy annak lendülete van. s azzal majdnem kidönti az egyik szőlőkarót. Varga Benedek pedig csak áll kettőjük között tanácstalanul. — Hát most melyikőtöknek van igaza? — Nem kell még nyitni — állítja konokul Lovas József. — Meg lehet kezdeni — tart ki a magáé mellett Sándor bácsi. Ilyen még nem volt! Hogy a három szomszéd véleménye ne egyezzen. Elcsodálkozhat ezen még a kívülálló is — névsze- rint Kutas Balázs, aki úgy sün- dörgött ide a szomszédos földekről a nagy szóváltásra. Annak jut esrébe az egyedül lehetséges javaslat. — ítéletnapig elvitatkozhattok ezen. Máskép döntsetek . . . — Hogyan? — Fussatok versenyt! Igen! Versenyt. Amelyikőtök első lesz, annak van igaza, arra kell hallgatni. Kutas Balázs tréfának szánta az egészet, nem gondolt arra, hogy ezek reggel óta névnapot ültek, s a névnapi hangulatban könnyebben rávehető az ember akármire. — Abban is benne vagyok — jelenti ki hát merészen Sándor bácsi. Ha pedig az öreg hajlandó futni, akkor Lovas József se állhat félre, hiszen ő legalább négy évvel fiatalabb. Kutas Balázst mindjárt megkérik célbírónak. Varga Benedek meg oda állítja a két embert a szőlő végébe. Attól az erdőig vagy százötven méteren szép. éledező fűben futhatnak. Még nézőjük is akad az erre tévedő emberekben asszonyokban. — Indulj! — kiáltja Benedek. És József, meg Sándor nagy csizmákban, öles léptekkel. kicsit bóklázva, de vígan kurjongatva megindul a réten. Nagy az igyekezete mind a két embernek, csak az lassítja őket, hogy közben mindketten hahotéznak is egeíverően. Nemkülönben a többiek, akik pedig serényen biztatgatják őket. — Sándor!... József!... Sándor!.. . József!... Kutas Balázs is kiabál az erdőszélen. — Éljen az öreg! Éljen az öreg! Mivelhogy közvetítőül előtte Sándor bácsi elhagyja Lovas Józsefet és nagy lendülettel elsőnek ér be a fák közé. De akkor már zeng az egész hegyoldal a jelenlévők nevetésétől. Varga Benedek meg kiabálja a döntést. — Nyitunk!... Nyitunk!... Nyitunk!... Vagyishogy: Sándor, József és Benedek — mégha újabban meg is zavarta őket az időjárás — végül is egyessé g re jutnak abban, hogy: ha már meghozták a meleget a zsákjukban, illő lesz hozzányúlni a kapa nyeléhez. Szüts László [ r . Újabban az időjárás a pa- : rasztember ítélőképességét ; igencsak próbára teszi. : Régebben például — a min- ; dént megszépítő emlékezet ! szerint legalábbis — Sándor, : József és Benedek március | derekán soha nem vitatkoz- i tak egymással. Meghozták a : meleget mint akiknek más ■ dolguk sincsen, s aztán im- : dúlhatott a szőlőben a nyi- | tás, metszés, a kertben az |ásás, ültetés. Sándor, József lés Benedek pedig egymással |a továbbiakban is megegvez- i vén. nyugodtan munkálkod- i háttá végig az esztendőt, i egyetértésben érkezve el a ; következő év márciusáig. i Nem ismertek a faluban ; náluk három jobb szomszédot. az biztos! Mert nehogy valaki a napit árbéli Sándorra, Józsefre és i Benedekre gondoljon. Élő, í valóságos személyek ők egy ifalu lakosai, egy utcában lakinak, sőt: egy szövetkezetben i dolgoznak. ■ így alakulhatott ki az a j szokásuk, hogy amikor ama j naptárbéíi, zsákban meleget I hozó három névnap elérke- ízik — Sándor bácsi. E-ovas í József, meg Varga Bene- ídek a névnapjukat mindig 'együtt ülik meg. ; Mégpedig nem is akárho- Igyan! I A három névnap valame- ! lyikén váratlanul felkere- Jkednek. Hogy melyik napra ! esik a választásuk, az tel- : jességgel kiszámíthatatlan, az ! asszonyok több éves gyakor- ! lattal sem képesek előre (megsejteni. Valami titkos ; f örvény működhet mindhár- 5 mójukban. Csodálatos tájakra, csodalatos emberekhez, csodálatos körülmények közé vezeti olvasóját Mihail Mihajlovies Prisvin A hatalom útja című meseregényében. Ö maga jelzi így: meseregény. Pedig emberei nagyon- is hús-vér alakok. Olyanok, akik hitükkel, eszükkel, két kezükkel vízeséseket állítanak meg, tengert varázsolnak az erdők fölé, s parancsukra folyók változtatják meg útjukat. A 30-as évek elején történt nagy akció, a Fehér— Balti-tengeri Csatorna építése az alaptörténet. Arra az őserdőkön keresztül húzódó útra, amelyen I. Péter cár szárazföldön vontatta hajóhadát a svédek ellen, hajózható csatornát építenek. Több évszázados álom válik valóra, de az óhitű emberek, akik lelki passzivitásban élnek, nem hisznek abban, hogy ilyen hihetetlen méretű vállalkozást ember végrehajthat. Prisvin ennek a történetnek keretében mutatja be hőseit: Lilét, az álmodozó kisfiút, akiben bizonyára saját gyermekkorát idézi, Szergej Mironics ha- lászt, akinek Lile tizenhetedik j unokája. S Marja Morevnót. ^ a világ végét jósló, és a vi- £ lág végét csónakkoporsóban ^ váró óhitű öregasszonyt. Az 4 ő életükbe toppannak be a 2 szovjet hatalom emberei,; hogy a világ dolgairól mitsem ^ tudó, a forradalom és a pol- £ gárháború viharából is kieső, ^ ősi körülmények között élő £ északi 'tájakon megváltoztas- ^ sák a természet rendjét. Mo- 4, torcsónak.iuk és telefonveze- í tékük a technika első képvi- 4 selője. s csodálatot. egyben 4 vallási ellenkezést vált ki. A' csatornaépítés egyik parancs- ^ noka a markáns Szutolov. A kis Lile — mivel az épi- | tők nagyapja házában száll- ^ nak meg — Szutolov küldönce ^ lesz. Kedvvel végzi munkáját, | mindaddig, míg hazugságon g nem kapja egyszer főnöke.-A £ favágóknál egy torlaszt kell | eltávolítani emberhalál nél- £ kül. Kuprijanics, a vén. ra- ^ vasz, tapasztalt erdei csavar- ^ gó játszi könnyedséggel végzi ^ el ezt a feladatot, de azt ha- ^ zudja Szutolovnak, hogy j mindez a kis küldönc műve. 4f Miért teszi ezt? Tévesen ér-1 telmezett segíteni akarásból. | Rájön ugyanis, hogy a kis jj Lilének hatalmi vágyai van- £ nak. Uralkodni akar mások | fölött. Paszományt és pisz- ^ tolyt akar, mint a parancsno- £ kok, munkavezetők. Párán- ^ csolni akar tudás, rátermett-1 ség, főleg munka nélkül. A ;i csel nem sikerül, Lile kiesik^ Szutolov kegyeiből, s a csa- ^ lódott kisfiút Kuprijanics sző- ^ késre, erdei életre csábítja, ahol munka nélkül uralkod- (j hat a természet fölött, s az ^ erdő terített asztallal várja. ^ Lile sok tapasztalat és csaló- ^ dás árán talál magára, mint '• Arról, hogy a tavaly megnyílott járás, szakorvosi rendelőintézetet ez idén bővítik Dabason. már hírt adtunk. Most pedig arról számolhatunk be, hogy a toldaléképület építése befejezéshez közeledik, előreláthatólag június végén, vagy július elején a kibővített rendelőintézet kapuja újból kitárul, várja a betegeket, de az orvosokat is. Mert egyelőre az intézetben szervezett szakorvosi állások közül még nem mindegyik betöltése látszik biztosítottnak. Távolról sem azért, mintha nem akadna jól képzett és minden tekintetben megfelelő szakorvos, aid hajlandó lenne a dabasi rendelőintézetben do’gozni. Tekintve azonban hogy Dabason nem tudnak részükre lakást felajánlani. a szóbajövő szakor-
