Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE ■ - ' . . . . VT. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1962. MÁRCIUS 15, CSÜTÖRTÖK Helyes politikai intézkedések a műszaki tervek megvalósítása érdekében Az elmúlt gazdasági évet üzemeink városi viszonylat­ban, de megyei szinten is igen szép eredménnyel zár­ták. Szinte valamennyi üze­münk túlteljesítette a tervé­ben megszabott irányszámokat és városi viszonylatban si­került túlteljesíteni a Politi­kai Bizottság határozatát a termelékenység emelésével kapcsolatosan. Az 1962-es gazdasági év új. megnövekedett felada­tok elé állította vállala­tainkat. Ebben a gazdasági évben is tovább kell emelni üzemeink­ben a termelékenységet, el kell érni városi viszonylat­ban, hogy a termelési eljutást legalább 70 százalékban ter­melékenységemelkedésből biz­tosítsuk A termelékenység to­vábbi emelkedésének legfon­tosabb forrásai a szükséges műszaki intézkedések megszer­vezése és a műszaki szervezési intézkedési tervek maradékta­lan végrehajtása. A város valamennyi üze­mében a műszaki és gaz­dasági vezetés kidolgozta az 1962. évre szóló mű­szaki intézkedési tervet. A tervekre az a jellemző, hogy zömében helyesen mérik fel az üzem jelenlegi helyzetét és lehetőségeit, néhány esetben a tervek hagynak maguk után kívánnivalót. Nem lehet azonban a műszaki intézke­déseket kizárólag az üzemek műszaki kádereinek a „nyaká­ba varrni”. Igen nagy felelőssége van ezen a területen a kem- munis iáknak és a párt- szervezeteknek. A városi pártbizottság ja­vaslatára alapszervezeteink hozzáfogtak egy politikai in­tézkedési terv elkészítéséhez, melyben megszabják azokat a legfontosabb politikai jellegű intézkedéseket, feladatokat, melyek segítségével meg tud­ják valósítani a műszaki in­tézkedési tervekben lefektetett tennivalókat. Néhány eddig elkészült po­litikai intézkedési terv színvo­nala azt mutatja, hogy a pártszervezetek helyesen lát­ják a feladatokat. Intézkedé­seik zöme olyan jellegű, amely biztosítja a kommunisták kez­deményezését és kötelezővé teszi minden párttag számára, hogy ilyen szempontból nyújt­sanak maximális segítséget a műszaki vezetésnek és az ügy érdekében nyerjék meg az összes dolgozókat. A szüksé­ges műszaki intézkedések tá­mogatásán kívül a politikai intézkedési tervek — helyesen — foglalkoznak olyan, igen fontos feladattal is, mint a munkaverseny továbbfejleszté­se. A munkaverseny jól be­vált forpiája a szocialista brigád mozgalom, melyet két szempontból kívánnak a város területén tovább szélesíteni. Egyrészt nö­velni kívánják a szocia­lista brigádot, vagy a „szocialista” címért küz­dő brigádok számát, más­részt, ahol erre megvan a lehetőség, szocialista mű­hely, szocialista üzemrész cím elnyeréséért is indí­tanak versenyt. Foglalkoznak továbbá a bal­esetek, a túlórák, az önköltség csökkentésévei, az igazgatási és egyéb költségek csökken­tésének módjaival. ■>. Fontos részét képezi az in­tézkedési tervnek a minőség további javításának kérdése. Valamennyi pártszervezetünk taggyűlésen vitatja meg és elemzi az üzem elmúlt évi mérlegét. A tényszámokból levonják a megfelelő követ­keztetést az ebben az évben előttük álló feladatokra vo­natkozóan, és ezeket a felada­tokat kívánják megoldani, a megoldást elősegíteni a tag­gyűlésen jóváhagyott politi­kai intézkedési tervekkel. A városi párt-végrehajtóbi­zottság mellett működő ipari osztály legutóbbi ülésén ugyan­ezekkel a feladatokkal fog­lalkozott, és a jelenlegi hely­zet helyes elemzésével megha­tározta az üzemekben végre­hajtandó feladatokat. Az elmúlt évi eredmé­nyek nagyban annak vol­tak köszönhetők, hogy az akkori, igen komoly fel­adatokra is megfelelő po­litikai intézkedési terveket dolgoztak ki az alapszer­vezetek. Az elmúlt év tapasztalatai és a jelenlegi tervek színvonala a biztosítéka annak, hogy üzemeink ebben az évben is meg fogják oldani azokat a feladatokat, melyekkel meg­gyorsíthatják a szocializmus" felépítését hazánkban. —V— Izgalmas órák a baromfikeltető állomáson Többször foglalkoztunk la­punk hasábjain két kiváló ceg­lédi szakember nagyszerű ta­lálmányával, ami valósággal forradalmasítja a baromfikel­tetést. A Horváth—Bencze-féle keltetést módszert hosszú kí­sérletezés és a szabadalmi eljá­rás lefolytatása után végre ki­próbálják a gyakorlatban. Há­rom héttel ezelőtt a gépeket feltöltöttek kacsatojásokkal. Érthető, hogy Horváth Ist­ván, az egyik feltaláló, a ceg­lédi baromfikeltető állomás vezetője jóformán minden ide­jét a keltetőteremben tölti. Ér­deklődésünkre szívesen tájé­koztatott néhány szóban. — Csak a legjobbat mond­hatom az eddigi tapasztalatok alapján. Bár a keltetés csak a jövő hét közepén fejeződik be. de a gyakori lámpázás követ­keztében megállapíthatjuk, hogy a mi elhelyezési és forga­tási ^módszerünk következtében az embriók sokkal erőteljeseb­ben fejlődnek, a magzatburok fejlődése tökéletes és teljesen behálózza a tojás belső tartal­mát. — Reméljük, hogy a próba­keltetés mindenben igazolja találmányunk előnyeit és ezzel megkezdődhet az országos al­kalmazás. Négyen az íróasztal körül Mit tervez a ceglédi Petőfi Tsz vezetősége a többtermelés érdekében ? VASARNAP A HÚSÜZEMBEN Azt hinné az ember kívülről, hogy csend van az üzem­ben, minden dolgozó egész heti munka után jól megérdemelt pihenését tölti családja körében. Belül derül ki, hogy olya­nok is vannak, akik vasárnapi szolgálatban azon dolgoznak, hogy társaik hétfőn reggel nyugodtan kezdhessék a munkái. Vajon kik ezek és mit csinálnak? Tarnóczi János portással találkozunk először. Ilyenkor ő az üzem teljhatalmú főnöke. Ha kényszervágásra érkezik állat, ő értesíti az ügyeletes dolgozókat. Vigyáz az üzemre. SPORT Elkészült a Ceglédi Építők négypályás tekecsarnoka Mindenki elgondolhatja, mi­lyen váratlanul érte a ceglédi tekézőket az országos szövet­ség határozata, amelynek ér­telmében csak úgy engedélye­zi Cegléden továbbra Is az I. osztályú versenyeket, ha a pá­lyát korszerűsítik és négypá­lyásra építik át. A hevenyé­szett költségvetés negyedmil­liótól beszélt. Hol lehet ekko­ra összeget akár vállalati úton, akár társadalmi gyűjtéssel előteremteni? A majdnem lehetetlenre vál­lalkoztak azonban azok, akika nehézségek ellenére is kitar­tottak a pályaépítés mellett. Szerencsére megmozdult min­den lehetőség. A Gépjavító Vállalat igazgatója, Gyenei elvtárs, és Csiszár György ter­melési osztályvezető felaján­lották a pályaépítés anyag­szükségletét. A vállalat párt­ós szakszervezete is megadott minden támogatást és meg­indultak mindenhonnan a sportolók: labdarúgók kézi- labdások. tornászok, a Kilián- mozgalom lelkes pontszerzői, a Bányász Sportegyesület te- kézői! Több mint hatezer tár­sadalmi munkaóra segítette a hatalmas építkezést. Az elmúlt vasárnap került sor a tekecsarnok ünnepélyes felavatására. Ezen két ven- dégcsaoat szerepelt: a Buda­pesti Dózsa í. csapata játszott minősítési versenyt a Ceglédi Építők. 1. csapatával, a Buda­pesti R. F. Építők csapata a Ceglédi Építők TI. csapatával mérte össze erejét. Az első mérkőzést a Budapesti Dózsa. a másodikat a Ceglédi Építők csapata nverte. Este mintegy száz főnyi résztvevővel családias vacso­rát rendezett az egyesület, amelyen a ceglédi KIOSZ- énekkar is szerepelt. Bujdosó Mihály szakosztályelnök üd­vözlő szavai után Szűcs Lász­ló szakosztályvezető beszá­molt a pályaépítés körülmé­nyeiről, Türei Pál ismertette a szakosztály eredményeit és működését, Szász György, a sportkör elnöke pedig jutal­makat osztott ki a tíz éve dolgozó sporttársaknak és ok­leveleket adott át a pályaava­táson részt vett versenyzők­nek és' vezetőknek. A Budapesti Dózsa nevében Kiss Pál szép kristályserleget adott át a ceglédi szakosztály­nak, a játékosokat pedig meg­lepte a ..75 esztendő a sport útján” című emlékkönyvvel. A Budapesti R. F. részéről Galambos Mihály, a testvér- egyesület vezetője köszönte meg a baráti fogadtatást és a közeljövőben viszonzásra hív­ta meg a ceglédieket. — Harmincnégy esztendeje tartom a kapcsolatot a ceglédi tekézőkkel — emelkedett szó­lásra Hermann István, a Ma­gyar Tekézők Szövetségének főtitkára. — Ez alatt a har­mincnégy év alatt sok szépet tapasztaltam a ceglédi sporto­lók körében, és mondhatom, hogy a ceglédi tekézők sok komoly eredménnyel gazda­gították a tekézők társadal­mát. Ez az új pálya legszebb bizonyítéka a ceglédi sport életerejének és én kívánom, hogy a két hét múlva megin­duló NB I-es bajnokságban a ceglédi tekézők akarata, len­dülete szép eredményekben és gazdag sikerekben jelentkez­zen. a töltögetést. A gyomirtást Dikonirttal biztosítanánk. — Zuhatag. típusú norton- kutakra gondolunk! — folytat­ja Csala István üzemegység­vezető. Tizenkét ilyen har­minc méteres kút bőven el­látná a területet vízzel. A szol­noki olajbányászok körülbe­lül 70 ezer forintért fúrnák a kutakat. — Mi az a többtermelés, amit ezzel a módszerrel vár­nak? — Három-négy öntözés ese­tén tíz mázsa májusi morzsolt kukorica többtermés nem valami fantasztilais elképze­lés. Ez a 130 holdon 1300 mázsa kukoricát jelentene, ami állami felvásárlási áron 270 ezer forint. Könnyű kiszámí­tani, hogy milyen jól kifi­zetődne. — Ugyanezen a talajon iker. sorosan ilyen körülmények között cukorrépát is termel­hetnénk — teszik hozzá. A szándék szép, az elgon­dolás megvalósítható. Remél­jük. hogy a nyár folyamán pél­dának állíthatjuk a Petőfi kukoricatábláját. A gépházban Méreg Lajos gépész éppen most indítja meg a hűtőgépet. A jéggyár és hűtőház működése folyamatos, éjjel-nappal foglalkozik valaki ezzel az igen fontos üzem­résszel (Foto, szöveg: Opauszky) Pillanatfelvétel Utőtt-kopott ház a Görbe utca sarkán. Szimpla ablaka mögött a függöny fázósan di- déreg. Az eternit kéményt lyukas veidling támogatja. No, azért vegyük észre, hogy az' udvaron tégla, vályograká­sok, faanyag és cserép. Úgy látszik, hogy a viskó gazdája a tavaszra nagy dologra ké­szül: házat épít. Hogy mi állított meg a kis ház előtt? Megmondom azt is. Kinn vagyok a. város vé­gén. Reggel alig múlt nyolc óra és látom, hogy az ablak­üveg mögött ott van az új­ság. Megnézem közelebbről, biztosan a tegnapi lap. Nem! A mai. Meghatottan gondolok derék hírlapkézbesítőink gyors munkájára, amivel a kora reg­geli órákban odateszik az ol­vasók asztalára a mai újsá­got. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENI Nagy Sándor levelét öröm­mel vettük, mert' örülünk minden olyan véleménynek, amely a lap munkáját segí­ti. Azt írja, hogy sokszor keveset olvashat a város éle­téről. Igaza van, sokszor aránytalanul sok járási anyag kerül erre az egy oldalra, amellyel — mint járási és városi lappal — elég nehéz úgy gazdálkodni, hogy min­den igényt kielégítsen. Igyek­szünk többet foglalkozni a város életével, úgy hogy a járás községeinek élete se kerüljön háttérbe. A szűk terjedelem az oka annak is. hogy kevés humornak és keresztrejtvénynek tudunk helyet adni. Igaza van ab­ban is, hogy' keveset fog­lalkozunk a ceglédi sporttal. Ennek talán egyik magya­rázata az, hogy a téli idő­szakban a sportélet is gyen­gébb, de talán az igazi oka az, hogy nem rendelkezünk je­lenleg olyan tudósítóval, aki rendszeresen részt vesz a kü­lönböző sporteseményeken. A JTST már többször ígérte a segítségét, s reméljük, a ta­vaszi sportidény megindulá­sára már lesz olyan munka­társunk, aki rendszeresen el­látja a lapot elfogulatlan, jó sportanyagokkal. * Azoknak a dolgozóknak üzenjük, akiknek a Kátai út környékén nincs villanyvilá­gításuk: a Kátai úti bolttal kacsolatos felvetésünket fél­reértették. Nem azért, és nem azt írtuk, hogy szüntes­sék be ott a petróleum áru­sítását, hanem kértük a bolt dolgozóit, hogy munkájukat úgy végezzék, illetve a pet­róleumot úgy tárolják, hogy annak szagát más élelmi­szereken ne lehessen észre­venni. — A MÁSODIK számú böl­csőde vezetője több száz üveg befőttet, 70 liter baracklek­várt, nagy mennyiségű sava­nyúságot tartósított és igen sok zöldséget biztosított a bölcsőde pincéjében a fiatalok téli ellátására, A bölcs elő­relátás eredménye, hogy a gyerekek egész télen át vita­minban gazdag ételeket kap­tak. — AZOK a kislakásépítők, akik akár saját erőből, akár OTP-kölcsönből építkeznek, szerződést köthetnek a TÜ- ZÉP-pel a teljes építőanyag szállítására. Ebben a szerző­désben benne van minden épí­tőanyag teljes befejezésig. A TÜZÉP kötelezettséget vál­lal az anyag 60 napon belül való szállítására. Eddig 30 építtető kötött szállítási szer­ződést és 15 részére az anya­got már le is szállították. — MA REGGEL kilenc órakor a zeneiskola nagy­termében a ceglédi városi és járási pedagógusszakszerve­zeti bizottságot újra választ­ják. — KEDD délután a városi tanács KISZ-alapszervezete vi­dám szellemi vetélkedést ren­dezett Varga Sándor népmű­velési előadó vezetésével. — A MŰVELŐDÉSI ház nyelvtanfolyamain — angol, orosz és német szakon — 41-en tanulnak idegen nyelvet. A hallgatók teljes számban szep­tember 1 óta látogatják a tanfolyamokat és jellemző, hogy az év során csak hár­man morzsolódtak le, akik közül ketten elköltöztek a vá­rosból. — VASÁRNAP, 18-án, dél­előtt 11 órakor Zimányi Ernő festőművész tárlatvezetést tart a Kossuth Múzeumban. — 16-An, délután fél st órakor tartja a Faipari Ktsz 1961. évi mérlegzáró közgyű­lését a Kossuth Étteremben. Ezen a gyűlésen osztják ki a nyereségrészesedést is. — MÁRCIUS 16-án, dél­után 16 ó ' or Halasi Sán­dor, a 94 -es körzet tanács­tagja beszámolót tart a XII; kerületben, a kappanhalmi is­kolában. Fantázia, óh! A rendőrkapitányság előtt napok óta fahasábokkal meg­rakott tehergépkocsi áll. Sen­ki sem tudja, hogy miért van ott, de a jól értesültek tájé­koztatnak: a gépkocsi Szeged irányából nagy sebességgel száguldott Cegléd felé, Nyárs­apáinál elütött egy kerékpá­rost, és megállás nélkül ha­ladt tovább. A jól értesült arról is tud, hogy a ceglédi rendőrség nagy hajsza után éppen a rendőrkapitányság előtt fogta el a rohanó gép­kocsit, s a kísérő személyzet­tel együtt a gépkocsivezetőt is letartóztatták. Az igazság: a gépkocsinak tengelytörése és csapágysza­kadása van, ami éppen a rend­őrség előtt érte. A gépkocsi azért maradt a kapitányság előtt, mert ott biztosítva lát­ják a kocsi rakományát. Egyébként hivatalos értesü­lés szerint a gépet a mai nappal rendbehozzák, és za­vartalanul folytatja útját. Soha jobbkor nem kopog­tathattam volna be a ceglé­di Petőfi Termelőszövetke­zethez. Az elnök irodájában négyen hajolnak az íróasztal fölé. A gazdaság elnöke, ag- ronómusa, ü zemr-gységveze- tője és brigádvezetője. Az asztalon ív papír. A pa­píron rajzók, amikből egyet­len vonást sem értek. Ezek a hieroglifák azonban hama­rosan megtelnek élettel. A négy ember magyaráz. — Van nekünk két 65 hol­das táblánk, közvetlenül a vasúti vágány mellett. Sokat törtük a fejünket, hogy mi mó. dón kellene ezen a területen a kukoricát érméié st jelentő­sen fokozni — mondotta Kude- lich Géza elnök. — Jó az árasztó öntözés, de hogyan és miből? A szövetkezet agronómusa veszi áft a szót. — Az árasztó öntözés he­lyett úgy tervezzük, hogy a 130 holdon 12 kutat fúra- tunk. A kukoricát felváltva, 80 és 60 centis sortávolságra ül­tetnénk. A 80 centis sorokon vezetnénk a vizet, a mellette levő 60 centis soron végeznénk

Next

/
Thumbnails
Contents