Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

rEst MEG i/íírlap 1962. MÁRCIUS 15, CSÜTÖRTÖK A VILÁGKÖZVÉLEMÉNY LESZERELÉST KÖVETEL fí szocialista országok képviselői konkrét tervekkel érkeztek Centbe — Kommentárok a genfi értekezlet megnyitásának reggelén MOSZKVA A szerdai moszkvai lapok terjedelmes cikkekben és helyszíni tudósításokban fog­lalkoznak a genfi leszerelési értekezlettel. A Pravda kü- löntudósítói leszerelés hí­vei és ellenfelei’* című cik­kükben megállapítják, hogy genfi. megfigyelők máris nagy jelentőségű világfórum- nak tartják a tizennyolcha­talmi bizottság ülését. — A bizottság munkájában a föld területének több mint felét s bolygónk lakosságá­nak kétharmadát képviselő országok vesznek részt — ír­ják a tudósítók. — A lesze­relési tárgyalásokat most elő­ször folytatja majd együtt a három államcsoport: a szo­cialista, az imperialista és a semleges országok képvise­lői. A szovjet küldöttség oly an nézetekkel és esz­mékkel érkezett Genfbe, amelyek közismertek a világközvclemény előtt. Javaslataink egyszerűek és mindenki számára ért­hetőek. Hruscsov szavaival élve, meg kell semmisíteni a hadviselés eszközeit, s olyan helyzetbe kell hozni az államokat, hogy egyikük se legyen ké­pes hadműveleteket indítani egy másik állam ellen. A Pravda tudósítói ezután hangoztatják, hogy a Szov­jetunió és a tárgyalások többi szocialista részvevője konkrét tervekkel és javas­latokkal érkezett Genfbe. Hajlandó azonban megvizs­gálni minden más javaslatot is, amely alkalmas rá, hogy valóban biztosítsa az általá­nos és teljes leszerelés prob­lémájának megoldását. A semleges államok álláspont­járól szólva a cikkírók meg­állapítják: — A nyugati tárgyalófele­ket nem kis mértékben nyug­talanítja a semleges álla­mok (India, Burma, az Egye­sült Arab Köztársaság Bra­zília, Svédország, Mexikó, Etiópia és Nigéria) képvise­lőinek álláspontja a tizen­nyolchatalmi bizottságban. A NATO-tagéllamok állás­pontjáról szólva a Pravda tudósítói hangoztatják: a polgári sajtó szándé­kosan olyan képet fest, mintha az Egyesült Ál­lamok, Anglia, valamint Olaszország és Kanada megbízottai lázasan és tevékenyen készülnének a tárgyalásokra. A sajtóközleménye^ töme­géből azonban világosan ki­csendül az az állítás, hogy az emberiség még nem érett meg az általános és teljes leszere­lésre; ezért a tárgyalófeleknek a részleges javaslatok meg­vizsgálására kellene fordítani­uk idejüket, s csak később, valamikor a jövőben kellene a teljes leszerelés kérdéséhez nyúlniuk. A sajtó bizonyos taktikai különbségeket is feltár, például az Egyesült Államok és Anglia nézetei között. Való­jában azonban e két hatalom nem áll távol egymástól. Amint a londoni Sunday Te­legraph írta a napokban, „Génitől nem az emberiséget megváltó döntéseket, hanem olyan határozatokat kell vár­nunk. amelyek megakadályoz­zák a presztízsveszteséget és módot adnak a beszédgyakor­latok folytatására”. Ez a lap — írják a Pravda tudósítói —, nyíltan és durván kifecsegte, miben reménykednek azok a körök, amelyek eddig is zsák­utcába vitték a leszerelési tár­gyalásokat. A népek azonban saját ta­pasztalataik alapján ta­nulják meg felismerni, ho­va vezet ez a taktika. A nemzetközi közvélemény tisztán látja e taktika forrá­sait. DJAKARTA A Bintang Timur című lap vezércikkében a genfi értekez­lettel kapcsolatban rámutat, hogy a nyugati hatalmak nem törekednek e probléma őszin­te megoldására. A lap rámutat, hogy a vi­lágközvélemény óriási befo­lyása ma már olyan helyze­tet alakított ki, amelyben egyetlen reakciós államférfi sem mer hivatalosan szót emelni az általános leszerelés ellen. TOKIÓ A japán közvélemény áll­hatatosan követeli az ameri­kai és angol kormánytól a légköri nukleáris kísérletekről való lemondást. Miura város tanácsgyűlé­se egyhangú határozatban követeli, hogy a japán kormány próbálja ráven­ni az Egyesült Államokat a kísérletekről való le­mondásra. A japán alsóház közös bi­zottsága kedden határozati ja­vaslatot terjesztett a ház ple­náris ülése elé, amelyben kö­veteli, hogy az Egyesült Ál­lamok és Anglia mondjon le a Karácsony-szigeti és a ne- vadai nukleáris kísérletek­ről. DELHI „Csak a kormányfők telje­síthetik a magukra vállalt kötelezettségeket” — írja a Delhi Times a genfi tárgya­lásokról. A szovjet miniszter- elnök által 1960. szeptember 23-án az ENSZ elé terjesztett javaslatok az általános és tel­jes leszerelésről kitűnő ala­pot nyújtanak egy nemzetközi egyezmény tervének kidolgo-f zásához. „A szovjet javaslatok elő' irányozzák a nukleáris fegy-i verek szállítóeszközeinek tel­jes megsemmisítését már a leszerelés első szakaszában, holott a Szovjetunió rakéta- technikai fölénye vitathatat­lan. Az országok védelmének és biztonságának érdekében meg kell szüntetni az összes külföldi katonai támaszponto­kat és ki kell vonni az ide­gen országban állomásozó katonákat” — írja a Delhi Times. LONDON A cambridge-i egyetem 97 professzora, előadója és mun­katársa levelet intézett Mac­millan angol miniszterelnök­höz. A levél írói követelik Macmillantól, hogy vizsgálja felül a nukleáris fegyverek­kel végzett kísérletek felújí­tására vonatkozó határozatot és ugyanerre szólítsa fel Ken­nedy amerikai elnököt is. Rónai Sándor nyilatkozata! a moszkvai rádióban A moszkvai rádió kedden és szerdán 39 nyelven sugározta I Rónai Sándornak, a magyar országgyűlés elnökének az ál- j talános és teljes leszerelésről, | a genfi értekezletről szóló nyi­latkozatát. Ugyanebben az adásában közvetítette a moszk- I vai rádió Knud Jespersennck, a Dán Kommunista Párt el­nökének és néhány más is­mert külföldi közéleti szemé­lyiségnek a nyilatkozatát is. — AZ INDIAI Baroda kö­zelében rendőrség szállt meg egy községet titkos szeszfőz­dék felszámolására. A rend­őrök és a helybeli lakosok között történt összetűzésnek két halálos áldozata van. — OLASZORSZÁG aláírta a múlt év áprilisában Bécs- ben megkötött nemzetközi diplomáciai egyezményt. Ez­zel 52 ország tette magáévá az egyezményt. — AHIDJO kameruni elnö­köt kedden Washingtonba ér­kezése alkalmával Kennedy elnök a Fehér Házban ebéden látta vendégül. A kameruni államfő két napig tárgyal ve­zető személyiségekkel az ame­rikai fővárosban. Lipcsei Tavaszi Vásár 1962 Magyar Ikarusok a lipcsei vásáron (MTI Külföldi Képszolgálat) Az OAS az arab lakosság tömeges legyilkolására készül — jelenti az Algerie Press Service Az Algerie Press Service közleményt adott ki, amelyben felhívja a figyelmet, hogy az OAS tömeges támadásra ké­szül az algériai arab lakosság ellen. Az FLN hivatalos sajtó­szolgálata rámutat, hogy az OAS általános támadást készít elő az algériai bör­tönökben és koncentrációs táborokban fogvatartott több tízezer hazafi és Al­gír, valamint a többi nagy­város arab negyedei ellen. A nyilatkozat hangoztatja, a francia kormány tud ezekről a tervekről. Elnéző magatartása aggasztó és eddig semmiféle in­tézkedés nem mutatja, hogy a francia hatóságok a fasiszták őrült terveinek megakadályo­zására készülnének. Az Algériából érkező jelenté­sek arról szólnak, hogy az OAS nagyszabású támadással készül válaszolni a fegyverszü­net bejelentésére. Sálán egyik titkos parancsa az OAS sza­badcsapatainak megerősítéséről szól. Arra hívja fel a francia tiszteket, hogy ahol lehet, csa­pataikkal álljanak át az OAS oldalára. A legénység ellenállá­sa esetén a tisztek szökjenek át a terrorcsapatokhoz. Gardy volt ezredes, Sálán egyik alve- zére, az idegenlégió tagjaihoz intézett üzenetet, akikre külö­nösen számítanak a fasiszta összeesküvők. Constantine és Médéa kör­nyékén az utóbbi napokban több tiszt és altiszt állt át az OAS oldalára. Több egyéb fegyveren kívül egy 57 milli­méteres ágyút is magukkal vit­tek. Az algériai városok euró­pai lakossága élelmiszer- készleteket vásárol az OAS utasítására, A fegyverszü­net bejelentése esetére ál­talános sztrájkot hirdet az OAS. Az elmúlt 24 órában ismét 29 halottat és 55 sebesültet jelen­tettek Algériából. Különösen Algírban öltött hatalmas mé­reteket a terror. Bab-el, Oued- ben autós banditák géppuská­val lőtték a dohánygyár előtt álló munkásokat. Három ara­bot megölték. STEVENSON: A kommunizmus alkotó kihívás Stevenson amerikai ENSZ- fődelegátus kedden, az ameri­kai ENSZ-társaság évi érte­kezletén beszédet mondott. Bí­rálta az amerikai szélsőjobb­oldal képviselőit, akik nem akarják elismerni a kor alap­vető tényeit. Az amerikai ENSZ-képviselő a jobboldal szemére vetette, hogy figyel­men kívül hagyják az atom­háború mindent megsemmisí­tő jellegét, „túlbecsülik” a kommunizmust és „lebecsülik” saját országukat. Stevenson Gagarin és Glenn űrutazására utalva hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Álla­moknak a kommunizmust „al­kotó kihívásnak kell tekinte­ni”. Az amerikai ENSZ-küldött utalt az ENSZ űrkutatási bi­zottságának. legközelebbi ülé­sére és az űrkutatásban való szovjet—amerikai együttmű­ködés lehetőségére. Kiemelte, hogy csak az ilyen keretek adnak esélyt arra, hogy az Egyesült Államok megtalálja az egyedüli végső megoldást „a Szovjetunióval fennálló mélyreható nézeteltérésekre”. — A HAMBURGI rendőr­ség közlése szerint a pusztító északnyugat-németországi ár­vízkatasztrófa következtében több mint háromszáz személy sorsa még mindig ismeret­len. — SCHRÖDER nyugatné­met külügyminiszter lausan- nei és genfi tárgyalásairól visszaérkezett Bonnba. Szer­dán számol be Adenauer kancellárnak Rusk amerikai, Gromiko szovjet és Lord Ho­me angol külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről. Kiosztották az 1962. évi Kossuth-dijakat .Ír i a (Folytatás az 1. oldaíról) glüfcozidok és a flavonoidok kémiája területén kiemelkedő kutatómunkájáért, valamint a hazai alkaloid- és antibioti­kumgyártás színvonalának és választékának továbbfejlesz­téséért. A KOSSUTH-DÍJ 2. FOKO­ZATÁVAL TÜNTETI KI: Dr. Julesz Miklóst, az orvostudományok doktorát, a szegedi 1. számú Belgyó­gyászati Klinika igazgatóját, tanszékvezető egyetemi ta­nárt, a kísérletes endokrino­lógia terén elért eredményei­ért; Dr. Erdei Ferenc Kossuth-díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárát, a Mezőgazda- sági Üzemtani Intézet igazga­tóját, az agrárgazdaságtan mezőgazdasági üzemgazdaság­tan területén elért eredmé­nyeiért, a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását segítő elméleti munkássá­gáért; Dr. Ormos Imrét, a mezőgazdasági tudományok doktorát, a Kertészeti és Sző­lészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárát, a kertészeti szakoktatás területén kifej­tett több évtizedes oktató munkájáért, a városok és la­kótelepek zöldövezetének ki­alakítása terén végzett kutató munkájáért, Kertészeti föld­méréstan és kerttechnika, to­vábbá Kerttervezés című könyveiért; Dr. Hajós György, Kossuth-díjas akadémikust, az Eötvös Loránd Tudomány- egyeterh tanszékvezető egye­temi tanárát, az egyetemi ok­tatás terén elért eredmé­nyeiért és a Bevezetés a geo­metriába című tankönyvéért; sara vonatkozó elméleti mun­kásságáért és ezzel összefüggő gyakorlatilag alkalmazható el­járások kidolgozásáért; Tarján Ferencet, a Csepel Vas_ és Fémművek szerszámgépgyárának főmér­nökét, a fúró- és marógépcsa­lád továbbfejlesztése, ezen be­lül elsősorban a célgépek és automatasorok fejlesztése te- j rén elért eredményeiért; dr. Tettamanti Károlyt, ^a kémiai tudományok kandi­dátusát, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egye­temi tanárát, a vegyészmér­nöki műveleti oktatás meg­szervezése és módszereinek továbbfejlesztése, valamint az extrakciós vegyipari eljárások kidolgozása terén elért ered­ményeiért; dr. Mészáros Pált, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunka­társát, a vasúti forgalom kor­szerű lebonyolításának elvi és gyakorlati kérdéseire irányuló kutatásokban elért tudomá­nyos eredményeiért, a szak- irodalomban kifejtett tevé­kenységéért; Lehr Ferencet, a műszaki tudományok kandi­dátusát, a Könnyűipari Terve­ző Iroda főmérnökét, a textil­ipar fejlesztéséért, továbbá a könnyűipari üzemek tervezése területén kiemelkedő munkás­ságéért; Domonkos Istvánt, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt mizserfai üzemének front brigádvezető vájárát, a szocialista munkaversenyben elért eredményeiért, valamint a fiatal szakemberek nevelé­sében végzett fáradhatatlan munkájáért; Csekc István művezetőt, a Budapesti Ve­gyiművek elektrolízis üzeme cellakarbantartó szocialista brigádjának vezetőjét, a bri­Dr. Pál Lénárdot, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagját, a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyet­tesét, a reaktorfizika terüle­tén elért elméleti és kísérleti eredményeiért; Dr. Almássy Györgyöt, a műszaki tudományok kan­didátusát, a Távközlési Ku­tató Intézet tudományos osz­tályvezetőjét, a mikrohullámú műszerek elméletének meg­alapozása és kutatása terén elért eredményeiért; dr. Palotás Lászlót, a műszaki tudományok dok­torát, az Építőipari és Közle­kedési Műszaki Egyetem tan­székvezető egyetemi tanárát, a hazai korszerű építőanyag- tan és anyagtakarékos beton- technológia tudományos alap­jainak lefektetéséért, továbbá a vasbetonszerkezetek statiká­ja és szilárdságtana területén végzett kutatómunkájáért, az Építőanyagok című könyvé­ért; Ursitz Józsefet, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt főmérnökét, a bányá­szat műszaki fejlesztése érde­kében végzett kísérletező, újí­tó munkájáért, valamint az önmozgó acélpajzs alkalma­zásba vételéért. A KOSSUTH-Dlj 3. FOKO­ZATÁVAL TÜNTETI KI dr. Alföldy Zoltánt, az orvostudományok kandidá­tusát, a Budapesti Orvostudo­mányi Egyetem Mikrobiológiai Intézete igazgatóját, tanszék- vezető egyetemi tanárt, a lep- tospira-fertőzések tanulmányo­zása terén kifejtett munkássá­gáért; dr. Czibere Tibort, Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár tervező mérnökét, az áramlástechnikai gépek lapátozásának számítá­gád megszervezéséért és an­nak kiemelkedő eredményei érdekében kifejtett munkás­ságáért; Balázs Józsefnél, a Goldberger Textilművek előmunkás fonónőjét, 25 éves munkásságáért, a vállalat első szocialista brigádja vezetésé­ben és különösen a fonalminő­ség javításában elért ered­ményeiért ; Barsy Saroltát, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tudományos fő­munkatársát, a burgonya- nemesítés terérf végzett tu­dományos munkájáért, új, ko­rai burgonyafajták előállítá­sáért és elszaporításáért; Sebestyén Gyulát, a kővágóőrsi Béke Termelő- szövetkezet elnökét, a terme­lőszövetkezet termelésének jó megszervezéséért, a terme­lőszövetkezeti közös vagyon növelése, valamint az áru- termelési tervek kiemelkedő teljesítése érdekében végzett munkájáért; Walter Imrét, a ráksi Uj Élet Termelőszö­vetkezet elnökét, a termelő- j ,-rót szövetkezetben 1952 óta el- ért kimagasló terméseredmé­nyekért; Tóth Andrást, a Vámospércsi Gépállomás traktorosát, kimagasló trak­torvezetői teljesítményeiért, valamint üzemanyag- és al­katrész-megtakarításért ; Vámos Ferencet, aTMagyszentjánosi Állami Gaz­daság főagronómusát, a leg­újabb agrotechnikai, zootech- nikai és üzemszervezési el­járások bevezetése terén vég­zett kiemelkedő munkájáért, a gazdálkodási eredmények javításáért; Dr. György Júlia orvos-pszichológust, a nehe­zen nevelhető gyermekek és fiatalkorúak gyógyító-nevelé­se terén végzett sokévtizedes, áldozatos munkájáért; Szántai Istvánt, Csongrád város Szabadság té­ri általános iskolájának ma- gyar-történelemszakos taná­rát, négy évtizedes példamu­tató oktató-nevelő munká­jáért. A KORMÁNY A MŰVÉSZET ES AZ IRODALOM TERÉN KIFEJTETT MUNKÁSSÁ­GÁÉRT A KOSSUTH-DIJ 2. FOKOZATÁVAL TÜNTETI KI Melis Györgyöt, a Magyar Állami Operaház énekesét, művészi teljesítmé­nyeiért, amelyekkel itthon és külföldön egyaránt elisme­rést szerzett; Kun Zsuzsát és Fülöp Viktort, a Magyar Állami Operaház szólótáncosait a Párizs lángjai, a Bahcsiszerájí szökőkút és más balettek főszerepeinek művészi alakításáért; Hidas Antal a magyar munkásosztály harcát támogató irodalmi al­kotásaiért és a magyar iroda­lomnak szovjetunióbeli nép­szerűsítése érdekében végzett munkásságáért; Mesterházi Lajos írót, mai életünk kérdéseivel foglal­kozó szépirodalmi és publi­cisztikai tevékenységéért: Vas István írót, költői és műfordítói munkás­ságáért. Az új Kossuth-díjasok nevé­ben dr. Erdei Ferenc mondott köszönetét. Az ünnepség után a párt- és az állami vezetők hosszan, szí­vélyesen elbeszélgettek az új Kossuth-díjasokkal. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents