Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

1962. MÁRCIUS 2, PÉNTEK PEST UEGV El ^íirtop A szaktudás birtokában A tömegekkel való kap­csolat különféle lehet — mondotta Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán. Lehet -mélyen gyökerező és lehet felszínes. Az eleven kapcsolathoz a pártvezetőnek sok olyan tulajdonságra kell szent tennie, amelyeket isme­reteinek gyarapításával sze­rezhet csak meg, valamint úgy, hogy jól el tud igazodni a marxi—lenini elméletben. Ma már csak azt a vezetőt követik szívesen a dolgozók, aki kiváló szakismerettel rendelkezik és mind a gaz­dasági, mind a kulturális életben a haladást képviseli. Mindez nem azt jelenti, hogy bárki is valamennyi szakágban legyen otthonos., csupán, a rábízott területét ismerje, annak sajátítsa el valamennyi csínját-binját. Ezek a gondolatok jártak fejemben, amikor multikorá- ban a szobi járási párt-végre­hajtóbizottsági ülést hallgat­tam. A tavaszi mezőgazda­sági munkákra készülitek ezen a tanácskozáson. A ta­nács végrehajtó bizottsági tagjai is ott voltak, de szin­te meg sem lehetett külön­böztetni: ki a szakember és ki „csak” pártvezető. Alig ért véget a termelő­szövetkezetekben a zárszám­adás, máris a tavaszi gon­dokon vitatkoztak. Értékel­ték ugytan a múlt évi ered­ményeket, de csak annyi­ban néztek visszafelé, ameny- nyiiben a tavalyi tapasztala­tokat idén is hasznosíthat­ják. Az idő, bár sokszor még télies, a naptár szerint nem soká beköszönt a tavasz és amikor megérkezik, mór ké­ső lenne a feladatok megha­tározására. Mintegy 6250 holdem kell elvégezniök az őszi kalászosok tél végi és kora tavaszi ápolását. A fa­gyok múltával meghengere- zik a felfagyott vetéseket. A tömodött talajú vagy gyo- mos vetésekéin pedig fogia- solnak, addig, amíg meg nem károsítják a növényzetet A járás vezetői minden le­hetőséget számba vesznek, hogy időben fej trágyázzák az őszj kalászosokat és kihord­ják a háromezer hold trá­gyázásra váró föld szélére az istállótrágyát. Igyekeznek, hogy a szántás előtt minden rendben legyen! Kimondot­ták, hogy a gépállomás és a termelőszövetkezetek erőgé­pei március harmincegyig fejezzék be a szántást. Mint­egy 9300 holdon kívánnak vet­ni, illetve ültetni. Mind a szántásoknál, mind a vetéseknél figyelembe ve­szik a járás éghajlati és ta­lajviszonyait. A határidőket ezeknek megfelelően határoz­ták meg. A tavaszi árpát például március 30-ig, a za­bot március 25-ig, a nap­ra forfót áprilig 10-ig, a cu­korrépát április 15-ig, a bur­gonyát április 20-ig, a ku­koricát május 5-ig vetik, il­letve ültetik el. Részletesen, foglalkozták a vetőm®gcserével, a takar­mánynövények betakarításá­val, a májusi másodvetéssel, s mindazon növényvédelmi feladatokkal, amelyek a ter­melőszövetkezetek, vagy ter­melőiszövetkezeti csoportok jövedelmezőségéhez, gyarapo­dásához feltétlen szüksége­sek. Bár sokat tárgyaltak a szá­mokról, a szakiratézkedések- ről — mégsem vesztek el a szűk szakmai meghatározá­sokban. Okosan, hozzáértően kapcsolták össze a sió mai és a politikai tennivalókat. Különösen hangsúlyozták: mennyire fontos a gépállo­más és a termelőszövetkezet vezetőinek együttműködése. Hiszen ha nem hangolják össze munkájukat — kárba- vész minden jószándék. Fon­tes egyrészt, hogy a terme­lőszövetkezetek, illetve ter­melőszövetkezeti csoportok lekössék a gépek kapacitá­sát, időben kössenek szer­ződést a gépi munkákra, másrészt pedig a gépállo­más a kívánalmaknak meg­felelő mi,nőségi munkát vé­gezzen és gondosan kijaví­tott gépekkel induljon a ha­tárba. Intették a giépállomás vezetőit: sokszor járjanak ki a határba, a helyszínen győ­ződjenek meg, milyen in­tézkedéseket kell tenniök. Az intézkedéseket viszont gyorsan, határozottan érvé­nyesítsék, hogy sem a szán­tásban, sem a vetésben ne legyen a gépállomás miatt fennakadás. A szakszerű meghatározá­sok segítettek az általános gazdasági, politikai célok megértésében. Hiszen dol­gozhat valaki gépállomáson, termelőszövetkezetben, ta­nácsnál vagy pártbizottsá­gon,; kimek-kiwek a maga területén az most a felada­ta, hogy a legszakszerűbben, a leglelkiismeretesebben lás­son a tavaszi munkák vég­zéséhez. Erre eddig jól felkészül­tek a szobi járásban. Meg­értették, hogy a kommu­nista vezetőknek a maguk posztjául lelkiismeretességü­ket és szorgalmukat páro­sítani kell a helyi adottsá­gok ismeretével, a szakérte­lem elsajátításával, mert ez is fontos része annak, hogy a dolgozók bizalmát kiérde- meljék. Sági Ágnes Áz ellenőr ismerje a fogyasztók igényeit, kívánságait, panaszait Csökkent a kárveszteség a társadalmi tulajdonban, de a számok korántsem megnyugtatóak A Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának értekezlete A társadalmi tulajdon fo­kozottabb védelmében a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya sorozatos értekezlete­ket tart a megye területén. Először Budapesten, a megyei tanácsházán volt ilyen érte­kezlet, amelyen csaknem há­romszázan vettek részt. Vala­mennyi megyei kereskedelmi vállalat vezetőjén kívül ott voltak a boltok vezetői, ki­szolgálói, sőt tanulói közül is mindazok, akiknek a jelenlé­te pillanatnyilag nélkülözhető volt a különböző üzletekben. Komor Béla elvtárs, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője szólt első­nek a kérdéshez. Megállapí­totta, hogy a népgazdaságot a leggondosabb gazdasági veze­tés mellett is milliós károk érhetik egyes gazdasági tevé­kenységek hibás megoldásá­ból, vagy lelkiisméretlenség­készül el. Ablakhiány miatt húzódott az építkezés Három új munkásszállás készül, egyenként 50 ember számára. Ha azonban fel is épül mind a három, gondjaink akkor sem szűnnek meg, mert tél­víz idején még sem tehetjük embereinket a friss, az egé­szen ki nem száradt falak kö­zé. Úgy segítünk magunkon, ahogy tudunk. A régebbi munkásszállásaink egy ré­szét raktárnak használjuk, a felszabadult helyekre pedig beköltözhetnek az emberek. Ez azonban nem oldja meg va­lamennyi gondunkat, éppen ezért az új felvételeknél előnyben részesítjük azokat, akiknek nem kell szállás, mert közel laknak. Már ér­deklődött a százhalombattai tanács is, hogy mikor nö­veljük a létszámot Mód nyí­lik arra, hogy baititaiakat fel­vegyünk — mondotta befeje­zésül Szabó Miklós műszaki titkár. Dobi István távirata a marokkói nemzeti ünnep alkalmából Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, Marokkó nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte II. Hasz- szán marokkói királyt ból, bűnök elkövetéséből. Ha ezeket a veszteségeket csök­kenteni, kiküszöbölni akarjuk, fontos szerep vár a vállalati ellenőrzésre. A hálózati ellenőrzés sok­oldalú segítséget nyújt a vállalatok vezetőinek az áruforgalmi munka, a gazdálkodás, a társadalmi tulajdon és a fogyasztók érdekvédelme területén. Az ellenőrzés sokrétű felada­ta az erkölcsi megbízhatósá­gon kívül alapos szakmai kép­zettséget is igényel. Helyes az az eljárás, ami­kor egy-egy vállalat ellenőrei a testvérvállalat boltjaiban tartanak vizsgálatot. Szemé­lyüket a bolti dolgozók nem ismerik és így hatásosabban szolgálhatják a fogyasztók ér­dekeit is. A hálózati ellenőr­zés kétségtelenül jelentősen hozzájárul a kereskedelem mai eredményeihez, az ellá­tás javulásához, a kiszolgálás kulturáltságához és a szerve­zettebb készletgazdálkodáshoz. Számos nagyobb bűntett fel­derítése az ellenőrök ébersé­gén múlott. A kiskereskedelmi válla­latoknál 1960-ban 970 ezer forintot tett ki a leltár­hiány, selejtkár és egyéb kereskedelmi veszteség. A múlt esztendőben ez az összeg 888 ezer forintra csök­kent. A vendéglátóipari vál­lalatoknál még nagyobb ará­nyú a csökkenés, tavaly, az előző évi 556 ezerrel szemben négyszázezer forintra rúgott a kárösszeg. Ez a csökkenés még tovább fokozható jól szervezett munkával és a tár­sadalmi tulajdon fokozottabb védelmével. Javulás mutatkozik a lel­tártöbbleteknél is. Ezen a té­ren azonban lényegesen szi­gorúbbá kell tenni az ellenőr­zést, mert a leltártöbbletek döntő többségükben nyilván­valóan a fogyasztók megká­rosításából erednek. A leltár­hiányoknál és a szakszerűtlen árukezelésből eredő vesztesé­gek, károk felszámolásánál jelentős szerep jut az ellenőr­zésnek. Fontos, hogy az ellenőr az általa ellenőrzött boltegysé­get minden vonatkozásban jól ismerje, de ismernie kell a fo- gyasztóközönsóg igényeit, kí­vánságait, panaszait is, a ki­szolgálás minőségét is. Hasznos tehát, ha az el­lenőr érintkezésbe lép a vevőkkel és megismeri azok véleményét a boltve­zetőkről, a kiszolgálás pontosságáról és gyorsaságáról. Bármilyen lazaság vagy mu­lasztás esetén, ha a társadal­mi tulajdont sérelem érte. fel­tétlenül alkalmazni kell a fe- lelőssógrevonóst, ami sajnos még mindig nem minden eset­ben történik meg. Az ellen­őrzés elhanyagolása szinte csábítja, ösztönzi a gyenge jel­lemű embereket a hibák elkö­vetésére. Az esetek nagy ré­szében a hanyag, felületes el­lenőrzés, a felelősségrevonás elmaradása hozzájárul a bű­nök elkövetéséhez. Az időben alkalmazott és megfelelően, szigorú felelősségrevonás el­lenben nevelő és javító hatást gyakorol. Számos hozzászólás hangzott el Komor Béla felszólalása után. Többen is kifogásolták^ hogy a kenyeret súlyhiánnyal szállítják a sütőüzemek, és helytelenítették, hogy ezt a súlyhiányt egyes boltvezetőik a fogyasztókkal fizettetik meg, ahelyett, hogy az áruát­vételnél a szabályoknak meg­felelően járnának el. Kifogá­sok merültek fel a FŰSZERT áruszállításaival kapcsolatban is. A szállítók, ha a súly­hiány. vagy egyéb hiányosság miatt a boltvezető jegyzőköny­vet akar felvenni, az árut visszaviszik. A lakosság ellá­tásáért felelős boltvezető ilyen esetekben még súlyhiánnyal is kénytelen átvenni az árut Az egyik felszólaló kifogásol­ta, hogy technikumi képesítést nem tartanak elegendőnek az ellenőri munka betöltésénél; ugyanakkor, ha egy ellenőrnek csak hat' elemiie van, de el­végzett egy féléves ellenőri tanfolyamot, akkor megfelel. . Ezen a héten Vácott tart ha­sonló értekezletet a kereske­delmi osztály, jövő hétfőn pe­dig Cegléden, hogy a közeli környékről minél több boltve­zető és kiszolgáló is részt ve­hessen a megbeszéléseken. (sz. e.) Nemzetközi konferencia 1962. március 6—7—8-án Bu­dapesten, a MEDOSZ székhá­zában tartja 8. ülését a Mező- gazdasági és Erdészeti Dolgo­zók Szakszervezeti Nemzetközi Szövetségének igazgató bizott­sága. Az ülésen 21 ország 28 küldötte vesz részt. 'MTI) Legyen a könyvbarát-mozgalom társadalmi ügy! Futószalagon készül a Kékes. A képen: Jankovits Ilona az összeszerelt alaplemezt ellenőrzi Házi Ferenc műszerész ellenőrzi és beállítja a monosz­kópot (MTI Foto Marosi íelv.) Megalakultak a járási szervező bizottságok — Nagyobb aktivitást a községekben — A jó kezdet: fél siker! Mint már korábban jelen­tettük, január végén megindult megyénkben a könyvbarát- mozgalom, amelynek megyei szervező bizottságában helyet foglal szinte valamennyi olyan állami, társadalmi és tömeg­szervezet, amely népműyelési, ismeretterjesztő, vagy oktató tevékenységet fejt ki. A moz­galom célja, hogy a megye művelődési ötéves tervének maradéktalan teljesítése során alapvetően megváltoztassa, jobbá tegye a könyvtárak munkáját, a könyvtárak láto­gatottságát, növelje az olva­sók táborát, s a jelenleginek többszörösére gyarapítsa a könyvtári kötetek számát. A rendelkezésre álló ada­tok szerint megyénk 240 könyvtárának több mint í 300 ezer könyvét közel 52 | ezer ember olvassa rend­szeresen. ÍEz az eredmény első látásra 'nagyon jónak, tűnik, de ha a könyvtári statisztika számait a megye összlakosságához vi­szonyítjuk, már rosszabb képet kapunk. Jelenleg ugyanis a megye lakosságának mindössze 6.57 százaléka a beiratkozott könyvtári olvasó, s a megye egy-egy lakosára csupán 0.38 század kötet könyv jut. A megyei művelődési ötéves terv célkitűzése, hogy a terv­időszak végén a lakosság 11 százaléka legyen rendszeres könyvtári olvasó, s minden la­kosra egy könyv jusson. Ehhez évekig tartó, rendkívül szívós, tervszerű és széleskörű munka szükséges. Ezt a célt szolgálja a január végén megindult könyvbarát-mozgalom, amely remélhetőleg már az idén je­lentős sikereket ér el. Igaz ugyan, hogy az indulás eddigi megmozdulásai a korábbi vá­rakozás mögött maradnak. A járási szervező bizottságok ugyan már megalakultak, s elkészítették munkatervüket is. de a községi szervező bizott­ságok létrehozása rendkí­vül vontatottan folyik. Az a veszély fenyeget, hogy a községi népművelési szervek a lassú intézkedések miatt ki­futnak az időből, s a tavaszi mezőgazdasági munkák meg­indulása után már eleve ké­kesebb eredményt hozhat az akció. Hiba volt például a Si­keres mezőgazdasági könyvhó­napot külön „kampány”-ként kezelni, mert ez is szervesen beilleszkedhetett volna a könyvbarát-mozgalomba. A napokban a mozgalom megyei szervező bizottsága ülést tartott, s a tapasztalatok alapján megjelölte a legfon­tosabb feladatokat. Elsősorban a községi szervező bizottságok megalakítása a legdöntőbb. Ehhez a már megalakult já­rási bizottságoknak is segítsé­get kellene adniuk, de nem­csak szervezési útmutatást, hanem a munkatervek készí­téséhez módszerbeli tanácso­kat is. Következő lépésként a ha­tásos, a falu minden csa­ládjához eljutó propagan­dát jelölte meg a megyei szervező bizottság. Erre külön utasítást, tanácsot, intézkedést nem is kell vár­niuk a községi bizottságoknak, hanem a helyi viszonyoknak és lehetőségeknek megfelelő módon, a hirdetménytől az irodalmi estig, minden módot meg kell ragadniuk a közfi­gyelem felkeltésére. A megyei szervező bizottság különben rövidesen széleskörű pályáza­tot hirdet a megyei olvasótá­bor részére, s remélhetőleg ez a pályázat is jelentős mérték­ben segíti majd az olvasók ér­deklődésének felkeltését, ezen túl pedig az új olvasók meg­hódítását. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a járási és a községi népművelési szervek­nek nagyobb segítséget, hatá­sosabb közreműködést kell igényelniük a társadalmi és tömegszervezetektől. A könyv megszerettetése, az irodalom kincseinek el­terjesztése ugyanis nem csupán a járási, vagy a községi könyvtáros fel­adata, hanem feladata valameny- nyi olyan szervezetnek, amely emberekkel foglalkozik. A könyvbarát-mozgalom csak ak­kor hoz sikert, ha a mozga­lom társadalmi üggyé válik. De nem holnap, hanem már ma, mert az eddigi késedel­meskedés is súlyos hiba. „A jó kezdet: fél siker!” —mond­juk. Nos, ez vonatkozik erre a rendkívül fontos és nemes célkitűzésű mozgalomra is. <tm) Százhalombattai híradás Vége a fagyszabadságnak Férfiaknak való bravúr a | honfoglalás. Mindig erre gondolok, amikor megpillan­tom a százhalombattai sík­ságon az épülő hőerőművet Hányféle akadály tornyosul a hősi vállalkozás elé! íme, egy az ezer közül: a szállás­hiány. Hogyan biztosítsák a derék építők éjszakai nyu­galmát Pedig mindenképpen növelni akarják a létszámot — Eddig hányán építették az erőművet? — érdeklődtünk Szabó Miklós műszaki titkár­tól. — Amikor beköszöntött a komoly téli idő, akkor fagy- szabadságot adtunk 136 épí­tőnek — hangzott a válasz. — Állandó kapcsolatban áll­tunk a Meteorológiai Intézet­tel és vártuk a biztató hír­; adást az enyhébb légáramla- ! tokról. A február nagyon ri- í deg volt, most azonban már ! nem várhatunk tovább, sür- j get az 1962-es terv, március {elsejére visszahívtuk régi, be­jvált embereinket. { — Mekkora lesz tehát a J létszám? { — Szeretnénk, ha hétszá­} zan dolgoznának a hőerőmű l építkezésén. Ez azonban nem {olyan egyszerű. Nincs elég {szállás. Egyelőre csak ötszáz | embernek tudjuk biztosítani | éjszakai pihenését. Épül Száz- I halombattán új munkásszál- | lás is, azonban nehézkesen »»»«.».»».»»»,»w»-»»vvxx\xxxvxvvxwvvvvvvv\VVV\\VWXW\VVVW\\\WVW\\\V\\\VV\\\\\VW\\V.V KÉSZÜL A „KÉKES“ A Székesfehérvári Villamossági Televízió- és Rádiókészü- j lékek Gyára megkezdte a „Kékes” típusú televízió nagy sora- ; zat gyártásét, A 12 csatornás, külföldi vételre is alkalmas ] nagyteljesítményű készülék minden igényt kielégít. Ez évben i mar 33 ezer darabot adnak át belőle a hazai kereskedelemnek. \

Next

/
Thumbnails
Contents