Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-09 / 33. szám

PEST megyei yíiriiiP 1962. FEBRUÁR 9, PENTEK Nem itt született, mégis idevalósi Ami nincs meg Szobon - megvan Kóspa/lagon Kóspallagon, a nyakig sáros községben, az „istenhátamö- götti faluban’’ megtaláltam, amit Szobon, a háromszor annyi lakost számláló járási székhelyen eredménytelenül kerestem. Ott hiába kérdez­tem: a község értelmisége ho­gyan segíti a kulturális forra­dalmat, részt vesz-e a község lakosságának szocialista em­berré formálásában, a válasz lehangoló volt. Annál is in­kább az, mert sok a kommu­égy szabad estét sem lehetett családja körében. Tevékenysége kezdetén a községben még nem volt mű­velődési ház. Az iskola tan­termeit alakították át szín­paddá, művelődési központtá. A szülői munkaközösség tag­jai előadták Gárdonyi A bor című művét. A gyerekek 'A borjú című színművet tanul­ták be. A szülők szívesen vet­tek részt és támogatták a kulturális megmozdulásokat, mígnem három-négy eszten­Van-e otthon csillár? nista értelmiségi, ötven pe­dagógus dolgozik Szobon. A gyerekek nevelésében jó mun­kát végeznek, de a felnőtt la­kosság, a szórakozni, a műve­lődni vágyó lakosság vajmi keveset kap tőlük. Az orvos szintén nem érzi, hogy vala­mit néki is nyújtani kellene... És ott van a sok hivatal, üzem is ... Egyszóval mindaz­zal a feltétellel rendelkeznek — amivel Kóspallag nem. Az ellenérv: az ötéves terv alatt felépül az új művelődési ház. amit már nem a MOKÉP ural, és akkor! Majd akkor lesz változás! A művelődési ház valóban fontos feltétele a kulturáló- dásnak, a művelődésnek. De azért enélkül is alakulhatnának öntevékeny művészeti csoportok, olvas­hatnának a háromezer lako­sú járási székhelyen ötszáznál többen is újságot és hallgat­hatnának négyszáznegyven­kettőnél többen is rádiót. Olvashatnának, hallgathat­nának, művelődhetnének töb­bén, ha a község vezetői és értelmiségi dolgozói nem fe­ledkeznének meg arról a fon­tos feladatukról, hogy az új élet alakításához, az új em­ber formálása, tanítása, mű­velődése is szükséges és ez az értelmiség, elsősorban a kom­munista értelmiség közremű­ködése nélkül nem sikerülhet. Ha Szobot tekinti az ember, még jobban kitűnik, még job­ban szembeszökik a kóspalla- gi értelmiség _ kétségkívül ál­dozatos munkája. Ugyanis a kóspallagi értelmiség mind­össze négy pedagógusból áll. Állhatna nyolc pedagógusból is, ha a négy üres státuszt si­kerülne betölteni. De eddig nem sikerült. Sem orvosuk, sem számos hivatali, üzemi vezetőjük, mérnökük, ügyvéd­jük nincs. És mégis. Mégis, egy esztendeje, ami­kor a falu termelőszövetkeze­ti csoportját kívánták megala­kítani, a falu felelőse Palotay Árpád népfront-elnök, közsé­gi tanács vb-tag, tanácstag, if­júság védelmi bizottsági tag (és összesen tizenkét funkció­val rendelkező) iskolaigazgató volt. Sorra járta a házakat, az ismerős családokat és minde­nütt jobbkeze volt a község párttitkárának, a községi ta­nácsnak. így történt azután, hogy Kóspallag népe külső se­gítség nélkül, négy nap alatt lépett be a termelőszövetke­zeti csoportba. Ákkor, de azelőtt és azóta is; minden községi gond és öröm az övé is. Nem itt szü­letett, hét esztendeje jött (de, mégis idevalósi. Édesapja, négy testvére is pedagógus. Húga itt tanít, vele. Egyik leánya földrajz-biológia sza­kon Pesten tanul az egyete­men ... Pedagógus dinasztia a javából. A Kóspallagon töl­tött hét esztendő alatt talár dővel ezelőtt nagyrészt társa­dalmi munkából felépült a község művelődési háza. Három esztendeje ki gyűlt a villany is a faluban. Ma, ami­kor az iskolában megkérdjük a tanulóktól: kinél van ott­hon csillár, válaszként minden apró kéz magasba emelkedik. A felszabadulás óta saját erő- bői 130 ház épült tel. Egész utcasorok emelkedtek ki a semmiből. Tíz esztendővel ezelőtt még csak hét újság járt a faluba és négy család­nak volt rádiója. Ma 224 rá­dió sugározza műsorát és 255 újságolvasó tájékozódik a vi­lág dolgairól. A lakosság kétszer járhat hetente moziba és sokan vá­sárolnak már könyveket. Sze­rencsére a kocsma forgalma sem a régi már. A fiatalság szívesebben látogatja a mű­velődési házat. Borsy Béláné, a művelődési ház vezetője lel­kesen dolgozik ott. És miért is ne járnának szívesen, ami­kor olyan dolgokról hallhat­nak előadást, ami érdekli őket: India, Indonézia életé­ről, a csillagokról, hogyan él­nek a szovjet asszonyok, Ku­ba, Chile népéről. Az ember helye a világűrben címmel is tartottak már előadást. A gyerekek tavaly Egerbe, a Kékesre, Mátraházára láto­gattak. Idén a Balaton kör­j Az egész dolog az üzemi : kozmetikával kezdődött. Az : igazgató bejelentette, hogy ; péntektől kezdve kozmetikai t szalon is lesz a vállalatnál. i Dömötör Éva pénteken, munkaidő után már meg is ! jelent a 127-es szobában, \ ahol a kozmetikát berendez- '• ték. Szombaton mindenki fel- \ figyelt rá. \ — Éva, maga egészen meg­\ változott — mondta Csip­\ rékási a könyvelésből, és el­1 ragadtatva nézett a lányra. \ Amikor Dömötör Éva belé­í pett a bérelszámolóba, ahol \ három éve dolgozott, Faragó, í aki három éve a vele szemben • levő íróasztalnál tevékeny­< kedett, megkérdezte tőle: ' — fiit tetszik keresni? > , ! Nem csoda, Dömötör Éva ! régebben oly rendetlen haja ! gyönyörű hullámokat kapott, j száját enyhén, de előny ö­\ sen kifestették és eltüntet­' ték azokat a rakoncátlan ; szőrszálakat, amelyek egyéb­; ként szép állat eddig kicsit ; elcsúfították. ; Tamási Klári egy kicsit ; irigyellte Dömötör Éva si- f keret. Neki még senki sem f mondta, hogy csinos. Pedig % nem volt csúnya, de a fo- J lyamegyenesítőnél eltöltött ',öt év alatt mindenki rosszul öltözködő, ám kitűnő mun- kaerőnek ismerte. Gyakran 'j kapott jutalmat, mindig meg- dicsérték a munkáját, szor- % galmát. De még sohasem mondták neki, hogy Klári, nyékével ismerkednek. Tele vannak programmal, élmény­nyel. Amikor Palotay Árpád tervei, gondjai után érdeklő­dünk, a szertár szegényessé­gét panaszolja, szeretné, ha az iskolának is lenne televíziója, a falu porosságát kifogásolja és azt, hogy nincs saját va­dásztársaság a községben, pe­dig elkelne, mert nagy a vad­kár ... Egy szót sem szól sa­ját magáról. Pedig panaszkodhatna. Hi­szen, ha négyük helyett nyolc­felé oszlana a munka, neki sem kellene heti 35 órát ta­nítania. Akkor néha estén­ként olvashatna, tanulhatna, nem kellene éjszakéiból any- nyi órát ellopnia. Ha nyolcán lennének, nem kényszerülne tizenkét tisztséget betölteni a falu társadalmi életében. Jó lenne, ha a mosf végző pedagógusok közül néhányon tudomást sze­reznének arról, hogy van egy istenhátamögötti hely, ahol ugyan ilyenkor még nagy a sár, de a villany már kigyul­ladt és műsoros téli estéken minden szék foglalt a műve­lődési házban, hogy van egy iskolaigazgató, aki nemcsak megértette, de kész is fáradoz­ni az emberek művelődéséért, Hadüzenet Úriban a pislogó villanykörtéknek Úri község utcáinak nagy részén már eddig is villany világított, de ebben a világí­tásban nem volt sok köszö­net. A központi helyeken még csak megjárta, ám a szélső utcákban kősó este hazafelé tartók legfeljebb a lámpát láthatták, hogy a he­lyén van, de bizony fényt alig sugárzott. Ennek oka pedig az volt, hogy mindössze egyetlen transzformátorral rendelkeztek, amelynek ka­pacitása nem volt elegendő. Ebben az évben hadat üzen­tek ennek a felemás állapot­nak és márciusban még két transzformátort építenek, amely már bőven, fedezi az áramszükségletet, megszün­teti a vakoskodást a rőtfé­nyű villanykörték mellett. Nem lesz olcsó mulatság, mert több mint 1 600 000 forintba kerül, viszont az is igaz, hogy mindezt az ál­Palotay Árpád az iskola igaz­gatója alakításáért, formálásáért, és segítségére sietnének, ök is megértenék, hogy ez elsősor­ban az értelmiségiek felada­ta, mindenekelőtt a kommu­nista értelmiségé, és mind többen vállalkoznának arra a nagyon nehéz, de számtalan örömet tartogató feladatra, amit Palotay Árpád vállalt. Sági Ágnes Csaknem kétmilliós költséggel épül a pándi tbc-s szociális otthon Nagy gondot okoz Pest megyében a szociális otthonra szoruló fertőző tüdőbetegek elhelyezése. Nem kerülhetnek a szociális otthonok -egészsé­ges ápoltjai közé, tehát seho­vá sem utalhatják be őket. Éppen ezért régen tervezték már, hogy részükre külön szociális otthont létesítenek. Ez a terv azonban csak most valósítható meg, miután az Egészségügyi Minisztérium és a megyei tanács komoly anya­gi erőfeszítésekkel biztosította erre a lehetőséget. Pándon az új szociális ott­hon céljára 350 ezer forintért megvásárolták dr. Palló Imre operaénekes nagyon értékes ingatlanát. A tágas épület öt­holdas, nagyrészt jó erőben levő termő gyümölcsfákkal be­ültetett olyan telken áll, ahol nagyobb veteményes kert is kialakítható: így azután az új intézmény önmagát láthatja el gyümölccsel, főzelékfélékkel és zöldséggel. ., A lakóház céljait szolgáló épületet azonban természete­sen át kell alakítani és tata­rozásra is szorul. Ezek a mun­kálatok előreláthatólag csak­nem másfélmillió forintba kerülnek. Berendezéssel együtt azonban a költségek így sem haladják meg a kétmilliót. Negyven ágy lesz az új szo­ciális otthonban, egyre tehát mindössze ötvenezer forint költség esik, ami rendkívül alacsony, tekintve, hogy új kórházak és hasonló intézmé­\\\\\\\\VVVkÄVv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W nyék építésénél minden egyes ágyra háromszázezer forintot számítanak. lám fizeti. A jövő évben pedig a községfejlesztési alap­ból és a lakosság társadal­mi hozzájárulásából 400 000 forintos költséggel újabb há­rom kilométer hosszú közvi­lágítási hálózatot építenek. Ez azt is jelenti, hogy az érintett útvonalon lakók sa­ját költségükön bevezethetik az áramot házaikba. Hogy az emberek ezt mennyire vár­ják, arra jellemző, majdnem mindenütt falbáépítve ott a vezeték, csak a bekapcsolás hiányzik. Ezzel a község te­rületén befejeződik a villa­mosítás. Az oszlopsor állí­tását gépi erővel máris meg­kezdte a MEGYEVILL. Nemcsak a villany, az utak is sok gondot okoznak Úri­ban. Elgondolható, milyen örömmel üdvözölték a közel­múltban a Közlekedésügyi Minisztérium útfőosztályá- nak mérnökeit, akik szaknyel­ven szólva „közigazgatási be­járásra” jöttek. Megnézték, miképpen lehetne legcélsze­rűbben átépíteni a községet átszelő Úri—Tápióság közöt­ti. utat, mert 12 000 000 fo­rintos költségráfordítással újjáépítik és teljes hosszá­ban hideg aszfalttal burkol­ják. , TŰZDELIK A KORAI KARFIOL PALÁNTÁIT Májusban és júniusban négymillió zöldpaprikát értékesítenek az állami gazdaságok kertészetei Az állami gazdaságok nagy­üzemi kertészetei már az el­múlt években is szép eredmé­nyeket értek el a korai sza­badföldi zöldségtermesztés fej­lesztésével. Eddig főleg pap­rika- és paradicsomtermesz­téssel foglalkoznak, az idén nagyobb mennyiségben visz­nek piacra korai karfiolt is. Az üvegházakban már tűz­delik a karfiolpalántákat, ame­lyeket a fagyok után ültetnek ki. Május közepétől 150 hold­ról szedik a korai karfiolt. A termés jelentős része exportra kerül, de nagyobb mennyisé­get hoznak forgalomba a ha­zai piacokon is. A szaporítóházakban szé­pen zöldellnek a szabadföldi kiültetésre kerülő paprikapa­lánták. Tavaly májusban és júniusban kétmillió zöldpapri­kát értékesítettek az állami gazdaságok, az idén pedig négymillió zöldpaprika érté­kesítésére készültek fel.' Ezen a héten kezdik meg a nagyüzemi kertészetekben a paradicsommag vetését. A pa­lántákat a szaporítóházakban egyszer tűzdelik és az időjá­rástól függően, április 10. és 20-a között ültetik ki. Ezer­nyolcszáz holdról augusztus 1- ig, a korai időszakban holdan­ként 40—50 mázsa termést visznek piacra. (MTI) A KRASZNAJA ZVEZDA AZ ŰRHAJÓS-JELÖLTEK KIVÁLOGATÁSÁRÓL V ^Jdcíri m eci uá tloziL Jól állja a telet az új őszi árpa fajtajelölt A sopronhorpácsi növény- nemesítők jó munkáját di­cséri a jelenleg köztermesz­tésben levő, télálló és bő­ven termő őszi árpafajta, a Béta 40-es E fajta hibája azonban, hogy 20 mázsán fe­lüli holdanként! termés ese­tén megdől, s így gépekkel csak nehezen takarítható be. A mezőgazdaságnak tehát szüksége van olyan ősziárpa- fajtára, amely nagy termés esetén is állva marad, ugyan­akkor a betegségeknek el­lenáll. Ezeknek a kívánal­maknak felel meg az ugyan­csak Sopronhorpácson neme­sített. új ősziárpa-fajta. Egyik szülője á tavaszi árpa, amely­től a szalmaszilárdságot örö­költe. Az idei szélsőséges tél jó próba a fajtaielölt számá­ra, s az eddigi tapasztala- j tok azt mutatják, hegy a hide- | get jól bírja. Minden remény ! megvan arra, hogy az új sop- I ronhorpácsi őszi árpa 1962 őszétől elszaporításra kerülhet. ma jó napja van, maga na­gyon csinos. Amikor az osztályvezető is megállapította, hogy Dömö­tör Éva milyen csinos, Klá­ri elhatározta, hogy még ke­ményebb munkával igyek­szik ellensúlyozni Dömötör sikerét. Két héten keresztül foly­ton Klárit dicsérték. Meg­állapították, hogy kimutatá­sa mintaszerű, hogy a szá­zaléktáblázat tökéletes és a termelési értekezleten mint követendő példát állították a vállalat dolgozói elé. Igaz, óz igazgató figyelmeztette a nyolcórai munkaidő betartá­sára és nem engedélyezte a túlórát, de másnap ismét megdicsérték a szemléltető grafikon gyors elkészítésé­ért. Klárit mindez nem vi­gasztalta meg. Észrevette, hogy Évának, mióta „csinos lett?’, a vállalat legférfia­sabb dolgozója, . Fanyar Dé­nes, a sportfelelős udvarol. Egy értekezlet után, ami­kor ismét szorgalmát dicsér­ték, de Évát ismét Fanyar kísérte haza, elhatározta, hogy ö is elmegy az üzemi kozmetikába és tanácsot kér Kovácsinétől, akit a folyam­egyenesítő legjobban öltöz­ködő dolgozójának ismert mindenki. Elhatározását tett követte. Harmadnap már nem abban a fakózöld lódenben jött a hivatalba, amelyet így tél­időben Jcis szőrmegallérral és flanell béléssel szerelt fel, hanem gyönyörű fekete-vö­rös, új télikabátban, a szá­ján diszkrét ajakrúzs volt, haja csillogott és homloká­ról majdnem teljesen eltűn­tek a ráncok. Vásárolt lila kötöttsapkát is. Klári izga­tottan dolgozott ezen a na­pon. Jólesően könyvelte el, hogy Csiprékási hosszasan nézi, hogy Kovácsiné cinko­san rákacsint, ~ hogy Felle­ginek tátva maradt a szája. Öt év óta ez volt az első olyan munkanapja, amikor nem tudott olyan lelkesen dolgozni, mint máskor. Iz­gatott volt. Délben bevitte a kimuta­tást Bekecsnek, az osztály- vezetőnek, akibe egy kicsit szerelmes volt. Bekecs rá se nézett, csak a kimutatásban matatott: — Kitűnő! Gépelje le há­rom példányban! Klári azonban nem ment ki. Tüntetőén megigazította frissen tupirozott haját és abban reménykedett, hog-y Bekecs is észreveszi a válto­Petrov ezredes, a szovjet űrhajós'jelöltek egyik cso­portvezetője, a Krasznaja Zvezdában\ beszámol az űr- hajósjelöltek kiválogatásának módszeréről. Az űrhajós-jelöltek váloga­tását illetően rendkívül sok, zást. Az osztályvezető meg- ; szólalt: — Ja igaz, a IX. főosztály- ra is elküldünk egy példányt. í Klári még mindig várt.) Bekecs csodálkozva pillan-; tot.t rá: — Óhajt valamit? Hogyne óhajtott volna! \ Egy csodálkozó szóra várt.; Arra, hogy Bekecs észreve- \ gye az új Klárit. Bekecs most megszólalt: — Nézze, talán nem kellett \ volna megmondanom, de ma- \ gával kivételt testek. Hol- í nap feltétlenül jelenjen meg: az ünnepségen. Maga is ju- \ talmat kap. — Köszönöm — mondta \ Klári monoton hangon. Ilyen \ kényszeredetten, fásultan még j senki sem fogadta a juta- j lom hírét. f , í Bekecs is felfigyelt a \ csalódott hangra és csak \ most vette észre, hogy egy \ egészen új Klári áll előtte. \ Őszinte csodálattal tette hoz-; zá: ! — És ilyen csinosan jelen- \ jen meg. Remek a frizurá- j já. És ez a blúz ... Mi tör- \ tént magával? Komolyan \ mondom, hirtelen maga lett \ a legcsinosabb nő az osztá- \ lyunkon. Klári boldog volt... így \ történt, hogy már egy nap- \ pal a jutalmazás előtt is j kapott jutalmat. Aminek! jobban örült, mint a másna- í pinák... Palásti László i ellentmondó nézet kering. Egyesek azt állítják, hogy az űrhajósoknak a tenger­alattjárósok közül kell kike­rülnie, mások szerint az ej­tőernyősök közül. Van, aki az alpinistákra esküszik, me­gint mások a repülők közül .akarják kiválasztani az űr- ! hajósokat. Végül akadnak : olyan vélemények is, ame- I lyek szerint lényegtelen az : űrhajós foglalkozása, csak : az_ számít, hogy egészséges^ I erős testalkatú, sportoló em- ! bér legyen. - A vita nem vé- : letlenül lángolt, fel — álla- j pítja meg Petrov ezredes —, j ugyanis e területen még ! nincsenek járt utak. i A választás végül a repü- í lökre esett. Az űrhajósnak ! gyors és biztos ftélőképessé- J gű és cselekvőkészségű em- ! bemek kell lennie, aki ért < a repüléshez; irányítja a mű- ; szaki berendezést, és ellen­< őrizni is tudja azt. A re- ! pülők hozzászoktak ezekhez ! a követelményekhez, s mind- j ezen felül az űrhajós fel- : adatai nagyon közel állnak í a sugárhajtású repülőgép pi­lótájának feladataihoz. ; A tudósok tanácsára — írja ; Petrov ezredes — az űrhajó- j zással nem mint elvont tu- ! dománnyal, hanem napiren- ! den levő gyakorlattal kezd- ! tünk foglalkozni. A váloga- ! tás fő szempontjainak meg- ! határozásában nagy segítsé- ! güifkre volt a szovjet peda- í gógiai iskola. Úgy döntöt- í tünk, hogy a magasrendű ! erkölcsi tartást vesszük el- ! sősorban figyelembe, amely ; nélkül szinte lehetetlen ki- ! állni azokat a megpróbálta- : tásokat, amelyek a világűr- ! ben várnak az emberre. Pet- ! rov ezredes végül megjegy- ! zi. hogy az űrhajósokat a í hadsereg légi ezredéiben ké- í pezik ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents