Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-08 / 32. szám
KST MfGYtl, HMIAP / kÜlÖH II KIADÁSA f Ä CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM 1962. FEBRUAR 8, CSÜTÖRTÖK A DÓZSA NÉPE TSZ z Adsz Ama dó közgyűlése 22 427 forint egy tsz.dolgozó jövedelme a munkaegység-részesedésből, prémiumból és háztáji gazdaságból •Szombat reggel kilenc óraikor a Dózsa Népe Termelő- szövetkezet tagjai, valamint a meghívottak a MEDOSZ- székházban zárszámadó közgyűlésre jöttéik össze. A közgyűlés megkezdése előtt a tsz KISZ-szervezetének fiataljai kb. 45 perces kultúrműsorral szórakoztatták a megjelenteket, illetve jó hangulatot hoztak létre. A kultúrműsor befejezése után Rodosza Miklós, a tsz elnöke tartotta meg az intéző bizottság zárszámadási beszámolóját a közgyűlésnek. Ra- dosza elvtárs a beszámolójában rámutatott arra, hogy a tsz tagsága eredményes esztendőt zárt le az 1961- es gazdasági évben. A természet adta nehézségek ellenére igen jelentős ercd- . ményeket értek el az lS60-as esztendőhöz viszonyítva. Elmondotta beszámolójában, hogy a tsz össz-vagyona az 1960. évi 16 630 870 forinttal szemben 19.411978 forint lett az 1961-es évben. Az emelkedés 2 781 108 forint. E fenti számok tükrében igen jelentős, hogy a tsz tiszta vagyona 9 717 551 forint. Igen jelentősek a tsz fejlődése szempontjából az alábbi számadatok is. A termelőszövetkezet összes termelési értéke 15 487 450 forint, ebből egy tagra jutó termelt érték 53 405 forint. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet területén az egy redukált szántóra jutó termelési érték 5500 forint, melyből az államnak 2749 forint értékűt értékesítettek. Ezek a számok világosan mutatják a nagyüzemi mezőgazdaság fölényét az egyéni gazdasággal szemben, és mutatják az utat a jövő felé. A beszámolóban foglalkozott Radosza elvtárs azzal, hogy a termelőszövetkezeti tagok élet- színvonala is igen jónak mondható. Ezt az alábbi számszerű tényekkel bizonyította: az egy tagra jutó átlag munkaegység 397. Ebben benne vannak az idősek és nők is. Az aktívan dolgozó férfiak átlag munkaegysége 531. Ebből az következik, hogy az egy munkaegységre jutó 40,18 forintos részesedés azt jelenti, hogy a kifizetett prémiummal és a háztájiból befolyt jövedelemmel, a ceglédi Dózsa Népe Tsz-ben 22 427 forint jut egy tsz-dolgozóra, Havi fizetésben átszámolva, 1869 forint fizetést kaptak a tsz dolgozói, ez pedig az iparban dolgozó szakmunkások átlag keresetét is eléri. Ezek a beszédes számok azt bizonyítják, hogy ha a termelőszövetkezet tagsága a vezetőséggel összefog, akkor népgazdaságunk fejlesztéséhez, a második ötéves terv célkitűzéseihez méltóképpen hozzájárul, s ez a tsz tagjai életszínvonalának emelését is jelenti. Radosza elvtárs ezek mellett rámutatott arra is, hogy a termelőszövetkezetben komoly hiányosságok is voltak, úgy a vezetőség irányításában, mint a tsz-tagság munkájában. Szintén számadatokkal bizonyította Radosza elvtárs, hogy a második ötéves tervből ránk háruló, az 1962-es évben elérendő tízszázalékos tercpe- lési emelkedést csupán az elmúlt évek során fennálló hiányosságok kiküszöbölésével, megfelelő takarékossággal lehet elérni, s ez a tsz tagságának munkaegységenként a következő évben mintegy 6—8 forintos emelkedést jelent, amellett, hogy a termelőszövetkezet vagyonát és tartalék alapját Is megfelelő arányban növeli. A továbbiakban Radosza elvtárs foglalkozott a tsz előtt levő feladatokkal. Majd Kazai Pál elvtárs, az ellenőrző bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját, amely szintén részleteiben foglalkozott azokkal a vezetés és a tagság részéről fennálló hiányosságokkal, melyeknek már mint mondotta, az 1962-es gazdasági évben nem szabad fennállniok. Ezután Szalisznyó Ferenc elvtárs, a tsz párttitkára ismertette a közgyűléssel a Petőfi és Alkotmány tsz- ekhez intézett versenykihívást. A versenyfelhívásban, melyet a tsz közgyűlése egyhangúan elfogadott, a Petőfi Tsz és Alkotmány Tsz tagságát és vezető— BRETUS LÁSZLÓ, a Mészáros Lőrinc iskola VIII. c. osztályos tanuló szülei, a Dózsa Népe Tsz tagjai, & jól sikerült gazdasági év örömére 1000 forintot helyeztek el takarékbélyegben fiuk számára. Bretus László a gazdasági év során szívesen és készségesen segített szüleinek a mezőgazdasági munkában. Idei takarékbetétje ilyenformán 1250 forintra nőtt. — A NYÁRSAPÁTI Községi Tanács a múlt év során a községfejlesztési alapból 15 000 forinttal járult hozzá a ceglédi kórház építéséhez. — A HAGYOMÁNYOS cigánybál február 8-án, este nyolc órai kezdettel lesz. a földművesszövetkezeti étteremben. Vezető prímás Zsiga István, a ténczenét Tordsi Zsolt tánczenekara szolgáltat-, ja. — A CEGLÉDBERCELI Vasutas labdarúgói megkezdték felkészülésüket a tavaszi idényre. Szabadtéri edzéseken. kemény kondíe'őgvűjtő gyakorlatokat végeznek. Kug- ler József vezetésével. — A KÜLTERÜLETI iskolák közül a Kőrösj úti iskola egészen különleges jó tanulmányi eredményt ért el a múlt félévben. Örömmel számolunk be arról, hogy a jóhírű iskola tanulmányi átlaga 4,07 százalék. — KEDDEN délután két órakor tartotta Törtei község végrehajtó bizottsága ülését, melyen az 1961—62. évi oktatási év első félévi eredményeit értékelték. A napirend előadója Kristó László, a községi általános iskola igazgatója volt. — HÉTFŐN, február 12-én, délután 17 óra 30-kor a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet ipari értekezletet tart. — SZOMBAT este lesz a farsangi szezon első álarcos bálja. Február 10-én, este nyolc órai kezdettel nagy farsangi álarcos bál lesz a Gépjavító Vállalat művelődés! házában. — FOLYNAK a Mészáros Lőrinc iskolában a felnőttoktatás félévi beszámolói. Körülbelül 200 felnőtt vesz részt a beszámolókon. ségét hívják ki szocialista versenyre, melyben a termelési és áruértéke- » sítési tervek túlteljesítése a kitűzött cél. A vezetőség beszámolói után igen aktív vita alakult ki, amelynek a végén már korlátozni kellett a hozzászólások idejét. A jobbnál jobb hozzászólásokon keresztül járult hozzá a tsz tagsága ahhoz, hogy az 1962-es gazdasági évben a szocialista munkaversenyen keresztül még jobb eredményeket érjenek el, népgazdaságunknak még több kenyérgabonát, húst és egyéb élelmezési cikket biztosítsanak. A hozzászólások jelentős része foglalkozott a munkaverseny kérdésével. így Farkas Imre elvtárs versenyre hívta ki a növénytermelési brigád nevében a szőlészeti brigádot. Lákiné elvtársnő a szőlészeten belül a jobb minőség elérésében hívta ki a másik munkacsapatot versenyre. Szabó István elvtárs, a tsz tehenésze, az egyes istálló nevében hívta, ki versenyre a kettes istálló tehenészbrigádját, Felajánlotta, hogy tehenenként elérik, sőt, túlhaladják a 2700 literes fejési átlagot. Ugyancsak a versenyhez szólt hozzá Vincze bácsi, a tsz idős kanásza, aki vállalta, hogy 130 darab hízó sertés hizlalásánál ér el kimagasló eredményt. Ebben a kérdésben az ország összes kanászaival, illetve sertéshizlalóival versenyre lép. Sorolhatnánk azokat a hozzászólókat, akik igen helyesen bírálták a vezetőség munkáját és a termelő- szövetkezet egyes tagjainak helytelen magatartását, mely- lyel hátráltatják a minél jobb eredmények elérését. A zárszámadó közgyűlés beszámolójából »és az azt követő vitából azt a véleményt kell, hogy leszűrjük, hogy a Dózsa Népe Tsz tagsága helyes úton jár, helyes az a bírálati szellem, amely a közgyűlésen is megnyilvánult, és a mindennapi életben is érvényesül náluk. Ez biztosíték arra, hogy a tsz vezetői nem bízhatják el soha maguko,t az elért eredmények alapján. Szabó János Mindenkit érdekel A háztáji gazdaságok sertéshizlalásáról juk, hogy 15,20—15,50 foFelhívjuk a figyelmet a háztáji gazdaságban történő sertés-, süldőhizlalásra, nevelésre. A háztáji gazdaságokban igen szép számmal kötnek süldőnevelési szerződést az Aliatforgalmi Vállalattal. A szerződés megkötésékor 50 és 80 kg abraktakarmányt kapnak állami hivatalos áron, 225 forintért. A süldőt 40—60 kg súlyban kell leadniok. További 150 kg abraktakarmány-juttatásban részesülhetnek azonban, ha a leszerződött süldőt átszerződik hízóra, 100 kg-mos súlyban való leadásra. így összesen 230 kg abraktakar- mány-juttatásban részesülhetnek átszerződés esetén. A háztáji gazdaságok nemigen veszik igénybe az állam ezen hathatós támogatását, pedig ha kiszámolrlnt árat fizetünk kg-jaért a sertésnek és ha figyelembe vesszük a 225 forintos állami áron juttatott takarmányt, így a leszerződött hi- zó kg-jáért kap a termelő 18,50—19,50 forintot. Ez az ár pedig több, mint a szabadpiaci ár. Mert például az idén is 16—17 forintért nagyobb mennyiségű szabad sertés cserélt gazdát. így a magánforgalomban elkelt sertések ára nem haladta meg a szerződésben fizetett árat. Éppen ezért hívjuk fel a háztáji gazdaságok figyelmét, hogy a leszerződött süldőjüket szerződjék át hízóra, 100 kg-mos súlyban már átadható, Használják ki az állam által támogatott kedvezményes és jól jövedelmező sertéshizlalás előnyeit. TÍZ NAP CSEHSZLOVÁKIÁBAN Ceglédi pedagógus külföldi tanulmányúfon — Utolsó állomásunk Pozsony volt. Azzal a kellemes érzéssel értünk a városba, hogy már közelgünk hazafelé. — Pozsony nagyon szép, régiségeiről híres város a Duna bal partján. — Mindenekelőtt megnéztünk néhány, a várostól távol eső körzeti logopédiai rendelőt — így szól tovább Dorsch elvtárs tájékoztatója. — Érdeklődéssel figyeltük az ott folyó munkát. Különösen az tűnt föl, hogy milyen egységesen dolgoznak, milyen gyorsan tájékozódnak a központ legfrissebb célkitűzéseiről. A munka jól felszerelt logopédiai ambulanciákban folyik. Egyik este baráti találkozóra kaptunk meghívást, s azon megvitattuk a két ország logopédusainak legjobb módszereit. Barátaink főleg az r-képzési tapasztalatainknak örültek, s ennek során mindannyian több kiselőadáson ismertettük megbízható, mészetesen mi is tanultunk tőlük, különösen az organikus eredetű beszédhibák therá- piájával összefüggő módszereket. — Maradt idő bőven városnézésre és szórakozásra. E lap olvasói biztosan várnak e tájékoztatás során valami külföldi specialitást. Elismerem, hogy én is szívesen lestem volna el ilyesmit. Egyetlen érdekes tapasztalatom, ami nálunk teljesen idegenszerű, a szenvedélyes tömegsport. Pöttömnyi gyerekek már jégko- rongoznak, s a városok szombat és vasárnap valósággal kihaltak: az emberek síléccel a vállukon igyekeznek a hegyekbe. Utunk végére értünk, s most elgondolkodhatunk azon: mikor lesz ismét alkalom arra, hogy ilyen gazdag tapasztalatokat szerezzünk, amelyeknek segítségével színesebbé, változatosabbá és eredményesebbé tehetjük munkánkat. Ta. jól bevált módszereinket. Ter(Vége.) A ceglédi Lenin Tsz életéből Csiszár Ernő főállattenyésztő, Major István és Molnár József sertésgondozók igen büszkék a 141 darab 6 hónapos, 66 kg átlagsúlyú süldőállományra Igen szépek a 105 kg átlagsúlyú hízók is, amelyeket Molnár József terelt a fényképezőgép elé Terek András tehenész egyik kedvence, a „Füge'’ „anyai örömök” elé néz Osváth András és Farkas Mihály takarmányosok gondoskodnak az állatok ellátásáról (Foto, szöveg: Opauszky) Hát már a zsebpénznek is van ára ? Érdekes színt és változatosságot jelent az élelmiszerboltokban a lakónikus rövidséggel feltett kéirdés: — Lehet két dekával több? Hát persze, a válasz majdnem mindig ugyanaz, a vevő bólint, a kereskedelmi dolgozó csomagol, és az ügy be van fejezve. Egyik albertirsai húsboltban ezt a figyelmességet is továbbfejlesztették — két forinttal több. Vagy hat forinttal hosszabb. Szegény vevő perceken keresztül számolhatja, hogy tulajdonképpen miért is fizetett. A nevezett húsboltban a napokban is megismétlődött az eset. — Lehet hat forinttal többv — meg sem várta a választ, az élelmes kiszolgáló csomagolt, és a vevő markába nyomta az árut. M.-né fizetett, de kellő óvatosságból a szomszéd élelmi- szerboltan lemérte az áruját, és meglepetten tapasztalta, hogy a hat forintért semmit sem kapott Visszament a húsiboitba, a jó humorú vezető azonban mosolyogva jegyezte meg, egyszer akar az életben zsebpénzt csinálni, s akikor sem lehet Nem bizony. Az üggyel azonban foglalkozott a helybeli földművesszövetkezet, az FJK, és nagy szerencséje lesz a leleményes boltosnak, ha egyszerű figyelmeztetéssel megússza a zsabpénzszerzésnek ezt a különös formáját.
