Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-08 / 32. szám
1962. FEBRUAR 8, CSÜTÖRTÖK pur MEGYEI sMteap Hasznos tapasztalatcsere az alsógödi ..fejtágítón** Mire ez a tudósítás napvilágot lát — akikről szól, ismét odahaza lesznek termelőszövetkezetükben : Ráckevén, Monoron, Inárcson, Valkón, vagy Zsámbokon* A múlt héten ugyanis négy járás közös gazdaságainak főmezőgazdászai vettek részt hatnapos szakmai tapasztalatcserén, pontosabban termelési tanácskozáson Alsogödön. Aznap, amikor kint jártunk a festői környezetben meghúzódó MHS-üdülőtelepen, hideg szél hordta a februári havat, ám bent a kultúrteremből átalakított nagy „tanulóban” pezsgő vita zajlott. Éppen a jövedelemelosztás különböző módszereiről beszélgettek az agronómu- sok. Sok kedves ismerőst fedezhettünk fel a vitatkozók között: Fábián Zoltánt, a takso- nyi Egyesült Erő Tsz főmezőgazdászát például más tapasztalatcserén is láttuk már. Itt éppen azt bizonygatta, hogyan lehetne még érdekeltebbé tenni az állattenyészetben dolgozókat. Elmondta; náluk milyen jövedelemrészesedési módszert alkalmaznak, ö mutatta meg az iskolává átalakított téli üdülőtelep szállását, a konyhát, s a hallgatókat is ő mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a tanfolyam az agro- nómusok régi kívánságát teljesíti, eddig ugyanis a főkönyvelőket, de az elnököket is rövid tanfolyamon készítették elő a zárszámadásokra, a szakvezetők szakmai továbbképzésére kevesebb gondot fordítottak. Most, hogy a tanfolyam — az a turnus, amelyen ők vesznek részt — már a végefelé tart, elmondhatják, nagy hasznát veszik az itt szerzett tapasztalatoknak a főagronómusok. Prezenszki Gábor megyei főagronómus — a. tanfolyam egyik szervezője, akit ugyancsak Itf találtü'n'k' m'eg' a hallgatók ‘“között, készséggel kalauzolt végig bennünket az otthonosan berendezett ideiglenes iskolán. Elmagyarázta a napirendet, s tájékoztatott, mi is a tanácskozás tulajdonképpeni célja. A Földművelésügyi Minisztérium rendelkezése alapján szervezték meg az egyhetes találkozót, •őrhely különböző turnusokban több héten át tart, s részt vesz rajta megyénk valamennyi termelőszövetkezeti vezetője. Januárban ugyanitt gyűltek össze a termelőszövetkezeti elnökök, most a monori, a gödöllői, a ráckevei és a dabasi járás főmezőgazdászai ismerik meg a tanfolyam anyagát. Miről is esett itt szó? Mindenekelőtt a második ötéves terv 1962-re eső termelőszövetkezeti feladatait vitatták meg részletesen. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a megyei célkitűzések végrehajtásával. Külön előadáson ismertették a kenyérgabonatermesztés idei tennivalóit, s az ezzel kapcsolatos problémákat. Úgyszintén a takarmánytermesztés és az állattenyésztés feladatait is külön előadás taglalta. Borbás Lajos, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának vezetője, a szőlőtermesztésről tartott — mint a főmezőgazdászok is elmondták — igen érdekes előadást. Szóba kerültek itt a tervezési feladatok és a munkaszervezés kérdései. A tanfolyam, ahogy erről a résztvevőkkel folytatott beszélgetésünkkor is meggyőződhettünk, igen hasznos volt. A főmezőfgazdászok nemcsak a legfontosabb irányelveket ismerhették meg, hanem a viták alkalmával sok olyan hasznos tapasztalatot szerezhettek, amit visszatérve termelőszövetkezetükbe, munkájukban felhasználhatnák. Hogy csak egy-két példát említsünk, Bodnár Ernő, az áporkai Vörös Csillag Termelőszövetkezet főagronó- musa (több mint harmincéves szakmai tapasztalattal rendelkezik már), tanulságos kis élőadást rögtönzött a korszerű sertésnevelésről. Macsatai János, az inárcsi Március 21 Tsz ugyancsak komoly szakmai tapasztalattal büszkélkedhető főmezőgazdászától is sokat tanulhattak a fiatalabbak. Dr. Horváth Domokos, a dömsödi Petőfi Tsz főmezőgazdásza, több mint három évtizedes szakmai múlttal rendelkezik, mégis szívesen hallgatta a fiatalok hozzászólásait is. Ö is, akárcsak a többiek, örömmel újságolták, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa nagyon nagy segítséget ad a munkájukhoz. Ezen a tanfolyamon is érezhették a hallgatók a kongresszus éltető, frissítő levegőjét. Székely Lajos, a ráckevei Aranykalász Tsz már őszülő hajú főmezőgazdásza, örömmel újságolta, hogy most már a régi szakemberek is messzemenő megbecsülésben részesülnek. Vájd Pál, Szigetújfaluról, szintén a tanfolyam tanulságait hangsúlyozta. összegezve, az alsógödi tanfolyam eddigi tapasztalatait, elmondhatjuk, több szempontból is hasznos volt ösz- szehivni a termelőszövetkezetek szakembereit. Túl azon, hogy az itt részt vett főagronómusok, de a tsz-elnökök is « sokkal világosabban látják feladataikat, megismerhették alaposabban is az országos célkitűzéseket, a megyei, járási problémákat,. és kicserélhették tapasztalataikat a szomszédos termelőszövetkezetek vezetőivel. Különösen a tavaszi munka megkezdése előtt, most, az éves tervek jóváhagyásának idején adott a tanfolyam sok hasznos ismeretet szövetkezeti vezetőinknek. (s. p.) Nyolcvanezer látogató a Drezdai Képtár kiállításán A Szépművészeti Múzeumban rendezett Drezdai Képtár kiállítása iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Vidékről, így például Székesfehérvárról és Dunabogdányból külön autóbuszokkal érkeztek az érdeklődők a képtár megtekintésére. A fővárosi üzemekből is csoportosan keresik fel a tárlatot: a Kőbányai Gyógy - szerárugyár, a Budakalászi Textilművek, a Hazai Pamutszövő, a Nyersolaj-Szivattyú- gyár, a Chinoin-gyár, a Csepel Vas- és Fémművek, az Ikarus-gyár és a Finommechanikai Vállalat dolgozói tekintették meg a Drezdai Képtár anyagát. Eddig nem kevesebb mint nyolcvanezer látogató látta a híres festményeket. (MTI) Új helyiségbe költözött a Pest megyei Könyvtár Amint arról beszámoltunk átadták rendeltetésének a Pest megyei Könyvtár új székhazát a 11. kér. Krisztina körút 2—1. szám, alatt. A könyvtár építése és berendezése egymillió forintba került. A korszerű székházban 350 ezer könyv helyezhető el. 3Músfél évig lopott — inastól évet kapott A Budakalászi Textilművek export raktárosa volt Felföldi Kálmán 1959. novemberétől 1961 júniusáig. A raktárban megtetszettek neki az ott tárolt asztalkendők, szalvéták. Annyira, hogy haza is vitte azokat — mint mondotta — ajándékba. Másfél éven keresztül szarkáskodott. A nyomozás sqrán és a bírósági tárgyaláson ötven lopást ismert be. A szalvéták és asztalterítők elég gyorsan új gazdákra leltek. Mint a tárgyaláson kiderült, Felföldi ajándékozgatott belőlük rokonainak, a családjának. így akarta letörleszteni a leányával szemben fennálló tízezer forintos adósságát is. Ami pedig megmaradt, azt egyszerűen eladta. Amikor a lopásokat felfedték és eljárás indult ellene, az üzemi szarka gyorsan el akarta tüntetni a nyomokat. Ez azonban nem sikerült neki. A házkutatás mindent leleplezett. Ügyét első fokon a szentendrei járásbíróság tárgyalta és a társadalmi tulajdon megkárosításáért egy évi és hat hónapi börtönre ítélte. Felföldi az ítélet ellen fellebbezett. A fellebbezést most tárgyalta a megyei bíróság. Noha az okozott kárt időközben megtérítette, a fellebbviteli bíróság jogerős ítélettel az eredeti ítéletet helybenhagyta. Az ítélet indokolásában hangsúlyozta ; Felföldi bűnére nem tekinthető mentőkö- rülménynek, hogy az üzemi ellenőrzés a lopásra neki lehetőséget nyújtott. Maga az elkövetett félszáz lopás is a vádlott fondorlatossága mellett szól, aki másféléves „szorgos fáradozásáért” most másfél évig „pihenhet”. <f. a.) Itt sem ment zökkenők nélkül Gyenge szervezetből erős szervezet — Gondok, baráti segítségnyújtással Beszélgetésünk statisztákat számadatból indult ki.. Takács Lajos, a váci járási KISZ-bi- zottság titkára elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben KISZ-tagságuk háromszáznegyvenhattal gyarapodott. A puszta szám mögött szorgalmas munka húzódik meg. A járási KISZ-titkár először Kisalag példájával bizonyít. Kisalag távol esik a forgalomtól. Sok ott az új ház, az újonnan odaköltözött család. Lakódnak többsége a környező, vagy a fővárosi üzemekbe jár dolgozni. A párt- szervezet már régóta működött, de az ifjúsági szervezet megalakítására senki nem vállalkozott. Leginkább arra hivatkoztak; úgy sem sikerül, mert a fiatalság zöme az üzemi KISZ-szervezetekben tevékenykedik. A járási bizottság mégis megpróbálkozott Bizottságuk egyik munkatársa, Bakó Sándor vállalta el a feladatot. Beszélt a kisalagi pártvezetőség Kié legyen a szentendrei Községgazdálkodási Vállalat üres bolthelyisége? Szentendre zöldségellátása nem kielégítő, ennek elsősorban bolthelyiség hiánya az oka. A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat már régen igényel zöldség és gyümölcs árusítására alkalmas helyiséget a városban. Február 1-én megürült egy. A város Községgazdálkodási Vállalata beszüntette zöldség- és gyümölcsboltját, ahol saját kertészete termékeit árusította. A népi ellenőrzési bizottság ugyanis úgy találta, hogy a bolt fenntartása felesleges, mivel a kertészet egész éven át nem tudja áruval ellátni és az idény folyamán sem képes megfelelő választékról gondoskodni. A megürülő bolthelyiséget ezek után a városi tanács végrehajtó bizottsága átadta a szentendrei Mathiás János Tsz-nek, hogy ott saját termékeit értékesítse. A megyéi tanács kereskedelmi osztálya azonban ezt a döntést nem hajlandó tudomásul venni, mert a fennálló rendelkezések szerint tsz saját termékeit a fogyasztók számára csak piacon, vagy vásárcsarnokban hozhatja forgalomba. Ezért a meghozott határozat megváltoztatásával az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat számára kéri mielőbb átadni a bolthelyiséget. tagjaival, a kultúrház igazgatójával. összehívták a fiatalokat. Először öten jöttek el, de a következő vasárnap már tizenhármán voltak. Közöttük néhány újonnan felvett KISZ- tag is. Megválasztották a vezetőséget. Kezdetben segítséget kaptak a munkatervkészítéshez. Szilveszterkor már jólsikerült klubestet rendeztek. Nagy terveket szőnek: mit vállalnak majd társadalmi munkában. — A kisalagi KlSZ-szerve- zetet ma sem hagyjuk sorsára — mondja. — Hosszú ideig Vácbottyán község KISZ-szervezete volt járásunk „fekete báránya”. Egyszer már az a hír is járta, hogy feloszlik az ifjúsági szervezet. — Eklkor odahelyeztük titkárnak végrehajtó bizottságunk egyik tagját, Hemző Máriát. Ezután összehívtuk a fiatalokat Megtudtuk, hogy KISZ-szervezetük nagyon öreges: egész munkájuk gyűlésekből áll. Szórakozásra nincs módjuk. így pedig bizony nagyon unalmas a fiataloknak. — Azóta a pártszervezet és a kultúrház vezetőinek segítségével rendeztünk egy klubestet. Valóságos haditervet dolgoztunk ki. Kitakarítottuk a kul- túrházat, amelyet addig bizony eléggé elhanyagoltak. A kultúrház egyik helyiségét a tanács segitségével KISZ- klubszobánaík rendezték be. A lányok szendvicset készítetlek, a fiúk bort hoztak A KISZ-helyiség feldíszítve, kitakarítva. befűtve várta a fiatalokat. Vagy hatvanan jöttek el, sokan a szüleiket is elhozták. Hajnalig szórakoztunk együtt. Az ifjúság olyan jól érezte magát, hogy már a következő klubestről terveznek, amit természetesen önállóan rendeznek. Azóta rendszeresen megtartják a politikai foglalkozást, s a tagdíjfizetés is megjavult. — Sződön szántón sok gondunk volt. Jellemző például, hogy 1958-ban, a tagkönyvcse- re alkalmával, bizottságunk tagjai járták végig a KISZ-ta- gokat, mert senki sem jött ei a felhívásra. Nehezítette munkánkat, hogy helyisége sem volt a KISZ-szervezetnek. — Először az iskolaigazgató támogatását kértük. Megígérte, hogy a KISZ rendelkezésére bocsát egy termet az iskolában. — Ezután egy vasárnap a Dunakeszi Vagongyár és a sződligeti község kászeseivel együtt látogattunk Sződre. A következő alkalommal magnót is vittünk magunkkal. Most már többen jöttek össze. Új vezetőséget választottak — közmegelégedésre. Múltkoriban például ötven-hatvan fia-/ tál az óvoda építkezésénél segédkezett. Színdarabot tanulnak, bált rendeznek. Tervezik, hogy nemsokára ünnepélyes keretek közt veszik fel tagjaik sorába a nyolcadikos úttörőket. A váci járási KlSZ-bizott- ság munkájának alapja, hogy közösen dolgozik a többi tömegszervezettel. Mint Takács elvtárs elmondta, legközelebbi feladatuk, a termelőszövetkezeti KISZ-szervezeték létrehozása. Jónéhány fiatal mezőgazdász szívesen segít nekik. Ezek közé tartoznak a fóti és a rádi termelőszövetkezetek agronó- musai. Nem utolsósorban pedig a járási KISZ-bizottság titkára és munkatársai is azt tartják legfontosabbnak, hogy minél töb időt töltsenek az alapszervezetekben. a fiatalok között. Ez a módszer pedig mindennél többet ér. Bende Ibolya A könyvtár előcsarnoka Czeller Mária és Salamon Tózsefné könyvtárosok rendezik a könyvtárat A könyvtár raktárában (MTI foto, Patkó felv.) AZ ELSŐ ESZKIMÓ ÍRÓ A leningrádi nyelvész-expedíció résztvevői a Csukcs-fél- szigeten rábukkantak az első eszkimó prózaíróra. Az író neve: Ajvangu. A leningrádi nyelvészek elolvasták Ajvangu vadásztörténeteit, s a költői nyelven megírt eredeti elbeszéléseket oroszra fordították. A vadásztörténetek rövidesen megjelennek az északi írók műveit tartalmazó gyűjteményben. A Csukcs-félszigeten élő eszkimók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt nem ismerték az írást. Betűrendjük 1932-ben alakult ki. Ma már nyelvkönyvekkel, tankönyvekkel rendelkeznek, s válogathatnak az oroszból eszkimó nyelvre lefordított szépirodalmi alkotásokban.
