Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-28 / 49. szám

1962. FEBRUÁR 28, SZERDA rtsr MECTFI 'szfCMap 3 | j Fejlődő technika és technológia a Budakalászi Textilművekben szocialista szerződést Munkában a nagy teljesítményű új mosógép lent, hogy naponta 2744 négyzetméter készáruval ad­nak többet, mint amennyit az ötéves tervbén 1962-re előírtak. Ez a többlet a termelékenység növekedéséből származik, mert az ötéves tervben minden egyes dol­gozónak óránként 4840 ve­tésszámot írtak elő, ezzel szemben a jelenlegi teljesít­mény meghaladja az 5600-at. — Mindig mondtuk — foly­tatta az igazgató —, hogy a tervünk óvatos, mert számí­tásaink szerint minden év­ben egymillió négyzetméter­rel vagyunk képesek többet gyártani, mint amire szükség van, de azt is tudtuk, hogy csak addig mehetünk el, amíg az anyagkészlet engedi. Most ilyen tekintetben „jobban kijött a lépés”, s éppen ezért tudunk többet termelni. — Hangoztattuk és most is valljuk, hogy a dolgozók kezdeményezéseit nem szabad lebecsülni. Eddig is, most pedig különösen arra törek­szik a gyári kollektíva, hogy megszüntessük a szűk ke­resztmetszeteket. Azonban azt sem szabad szem elől té­veszteni, hogy üzemrészeink sohasem kerülhetnek teljes szinkronba, mert egyik he­lyen gyorsabb, másutt nem olyan gyors a fejlődés, tehát mindig lesz mit tenni a tel­jes összhang megközelítése érdekében. — Mi ad kedvet a dolgo­zóknak ahhoz, hogy külö­nösebb felhívások nélkül, kezdeményezően kapcsolód­janak a termelékenység ál­landó növelésébe? — Két tényező ösztönzi őket erre. Az egyik a helyes bérpolitika, a másik pedig az, hogy lát­ják, intézkedéseink a fizikai munka megkönnyítését is célozzák. — Jelentéktelennek látszik például, hogy ülőtámaszokat szereltünk fel a szövőgépek­hez, vagy az, hogy nőket már nem foglalkoztatunk olyan munkahelyen, ahol nagy súlyokat kell emelget­ni, de azok, akiket ez érint, érzik az ilyen intézkedések jelentőségét. Ha a látogató végigmegy a gyáron, maga is meggyő­ződhet róla, hogy alig egy esztendő alatt milyen sokat fejlődött, a népgazdaság, de a dolgozók javára is. az üzemrészt. Ma pedig a Csehszlovákiától vásárolt új mosógéppel nyolc óra alatt könnyedén feldolgozzák a gyár egésznapi termelését Két új szárítógépet is beál­lítottak, amivel nemcsak a munka vált könnyebbé, ha­nem a minőség is sókat ja­vult. Az emberek nagyon örülnek a minőség megjavítása érde­kében. — Ezt az esztendőt minden tekintetben mintaévvé akar­juk tenni — hallottuk az igazgatótól. Minden törekvésük igazolja ezt. Az elmondottakon kívül felülvizsgálják az összes gyár­tási technológiát és ahol szük­séges, korszerűsítenek. A filmnyomóban például a vizs­gálat alapján 30 százalékkal csökkentették a festéknormát, s a gyakorlat igazolta az in­tézkedés helyességét. A gyár önköltsége jelenleg 85 százalék körül van. Az idén ezen a téren is nagy fába vág­tái: a fejszéjüket, el akarják Papp Sándor művezető ellenőrzi a gép vezérlőtáblájának műszereit ezeknek a változásoknak, de nem pihennek a babérokon. Az igazgatótól tudtuk meg: — Azon törik a fejüket, hogy a nagy teljesítményű új érni a bűvös 80 százalékos szintet. A látottak alapján el­mondhatjuk, ez sem irreális cél. F. I. íj módvk. a (alajjavításra A Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetben az utóbbi években több új eljárást dol­goztak ki a rossz minőségű ta­lajok javítására, s a műtrá­gyák ésszerű, gazdaságos fel- használására. Az intézet teg­nap délután ankétra hívta össze azon állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szak­embereit, ahol az új módsze­reket már bevezették. A részt­vevők beszámoltak a réteges homokjavítás, a kisadagú szik­javítás, a korszerű műtrágyá- zási módszerek és a permet- trágyázás eredményeiről. Gya­korlati tapasztalataik alapján sok hasznos javaslatot adtak a kutatóknak a kísérletek folytatásához és újabb témák feldolgozásához. Az intézet rö­videsen kiadványsorozatot in­dít, amelyben ismerteti leg­frissebb kutatási eredményeit. E füzetek rendelkezésére áll­nak majd valamennyi mező- gazdasági nagyüzemnek. — Ebben a pillanatban az 1965-ös szinten dolgozunk. Az ötéves terv végére ki­adott számok elérését 1962- re tűztük ki célul — hal­lottuk Karvaly Nándortól, a Budakalászi Textilművek igazgatójától, amikor a na­pokban a gyár termelése fe­lől érdeklődtünk. Számszerűen ez annyit je­Azelőtt például nem volt. kedve az embernek belépni a kikészítő üzembe. Három műszakban dolgoztak itt az emberek, erejüket megfe­szítve, az elavult berendezé­sekkel ennek ellenére sem tudták a szövődé termelését megfelelően feldolgozni. ' Sokat emlegettük akkortájt szűk keresztmetszetként ezt. mosógépet úgy is kihasznál­ják — hogy a fehérítést is azon végzik el. Amikor ezzel kísérleteznek, abból indulnak ki, hogy a kéziszövés idején a napon fehérítették a lenvász­nat. Ez a módszer oxidációs felületi fehérítés volt s kímél­te a fonalat. Ügy gondolkod­nak, hogy a mai technikával is ki lehetne használni a régi módszert: Már az eddigiekből is lát­szik, hogy a termelékenység növelésével egyidőben jelentő­sen akarják javítani a minősé­get. Még jobban kitűnik ez egy régi gond. a fonalak olajo- sodásának megszüntetésére való törekvés ükből. Bár ez elsősorban a fonodák eomdia, mégis a szövőv kez­deményezték a megoldást. El­mentek a komáromi fonodába és megbeszélték, hogy ott is és Budakalászon is a legideáli­sabb folyamatnak megfelelően átcsoportosítíá.k a géneket, hogy a fonala* megkíméljék a szennyeződéstől. Mivel azon­ban a géneket kezelő embere­ken is sok minden múlhat, el­határozták, hoev Komárom­ba« is Budakalászon is szo­cialista brigád végzi a legké­nyesebb munkát. A két, szo- eipHsta brigádot összehozzák, hadd ícmerték meg eevmá'*. hangolják össze a munkamód­szereket és kössenek Ahol már ma 1965-öf írnak Őrömmel értesítem a szerkesztőséget, hogy a Pest megyei Hírlapban, a múlt héten e helyütt közölt cikk nyomán az OTP Pest megyei fiókja az eladásra váró telkeket gyorsan felér­tékelte. Ferenc/! Illés vb-elnök, Százhalombatta A cinkotai icce arról hí­res, hogy nagyobb a szoká­sosnál, magyarán: több bor fér bele. Az Abonyi Fmsz 5. számú italboltjában azon­ban — Leridvai Sándor, Nagy István, Jáger István és Zelei Antal olvasóink tanúsága szerint — fordi­Saiát érdekükben cimmel Timit héten cikket közöltünk az Olvasók fóru­mában, amely kifogásolta, hogy Ikladnál a vonat elin­dul, mielőtt felszálltak volna rá az utasok. „A vonat indítását végző dolgozóink .a vonatot egy idő­ben csak az egyik oldalról, az állomás oldaláról tudják meg­figyelni. így nem látják, hogy — hiába egyvágányú a közle­kedés — akik a vonat másik oldalán akarnak felszállni, fel- szólltak-e már. Ezért szigorúan tiltjuk, hogy a vonatnak mind­két oldaláról történjék a fel­szállás. Ezért ez úton is kér­jük az utazóközönséget, hogy csak a kijelölt oldalon szánja­nak fel a vonatra — saját testi épségük érdekében.” Balázs István főfelügyelő MÁV, Budapesti Igazgatóság” Jár-e a nyugdíj? Cs. Nagy József olvasónk (Kösd. Székely utca) azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy nyolcvan éves édesap­jának, aki tavaly átadott a tsz-nek négy hold földet — de mivel ötven százalékos hadirokkant és így nem tud dolgozni —, jár-e nyugdíj a tsz-től. Kedves ■ olvasónk, ön azt írja. hogy édesapja nem tagként lépett a tsz-be, he­lyette ön lett tag. így édes­apját csak a beadott négy hold után kishaszonbér il­leti meg. Amennyiben édes­apja belépett volna a tsz- be, úgy kaphatna 270 forint öregségi járadékot és még háztájit is. Kérjük, forduljon a köz­ségi tanácshoz,' ott (az önök körülményeit ismerve) taná­csot tudnak adni, hogy édes­apja milyen segélyben ré­szesülhet. italt rendeltek, s mivel ke­vésnek tartották a négy po­hár tartalmát, összeöntötték egy hiteles kétdecis pohár­ba. Elég sok hiányzott még a két decihez. S ami még en­nél is bosszantóbb: az eset február 4-én történt, s pa­naszukra még a mai napig sem kaptak választ. Szénpor, vagy tüzelő? A gyáli TÜZÉP-telepen feb­ruár 24-én tüzelőt akartam vásárolni, de kénytelen vol­tam öt kilométerrel arrébb, Pestimrére menni (s nemcsak én, hanem nagyon sok gyáli vásárló is), mert Gyálon szén helyett csak szénpor kapható. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy tatai brikettet árulnak ugyan, de az is túlságosan po­ros. Nemcsak jóminőségű szenet kérünk Gyálra, hanem azt is, hogy az ottani telepen ne al­kalmazzák az árukapcsolást. Hámori László tudósító ÖNTUDAT ÉS HAZAFISAG A felszabadulás előtti évek­ben hazaf ias önt udatról harsog­tak a hordószónokok, de min­den dolgozó érezte, hogy mi­lyen hamis és hazug a hang-; juk. Mert hogyan leheteti iga­zán szeretni azt a hazát, amelynek javaiból csuk az úri Magyarország tagjai részesül­tek. míg a dologzók éhes Lá­zárként csak távolról leshették a dúsgazdagok lakomáit? Ma azonban tartalmat ka­pott ez a kifejezés: öntudatos hazafiság. Hiszen minden be­csületes dolgozó magyar em­ber tudja: ez az ország, ez a haza a mi hazánk, itt minden érettünk, dolgozókért történik. Ennek az öntudatos hazafi- s ágnak legszemléletesebb pél­dája az, ami az önkéntes és pontos adófizetésben megmu­tatkozik. Hiszen a pontosan befizetett adók nyújtanak le­hetőséget arra, hogy a saját jólétünket szolgáló építéseket, beruházásokat elvégezzük, hogy országunk erősödjék, s emelkedjék az életszínvona­A vecsési sorompó sok bosszúságot okoz azoknak, akik Gyálról men­nek Vecsésre dol­gozni. Linczényi Józsefné ’ (Gyai, Károlyi Mihály u. 87.) is ezzel foglalkozik leve­lében. Hiszen nemcsak azért kell ezt a sorom­pót leengedni, mert vomt halad át, hanem azért is, mert gyakran a sorompó előtt to­latnak a vonatok. Sokszor hosszú öt­perceket (nem égy esetben fél­órákat) kell vára­kozni, míg végre felhúzzák a so­rompót és az ösz- szegyült emberek tovább folytathat­ják útjukat. Ol­vasónk még azt is kéri, hogy „mond­junk. köszönetét” a sorompó túlbuz­gó kezelőjének azért, mert na­gyon vigyáz az országúton közle­kedők testi épsé­gére: ugyanis már jóval a vonat ér­kezése előtt leen­gedi a sorompót. Jár a családi pótlék H. I.-né olvasónk azt írja, hogy volt férjétől gyermek­tartásdíjat ítélt meg részére a bíróság, s megítélte a férj által felvett havi hetvenöt fo­rint családi pótlékot is. Ol­vasónk arról panaszkodik, hogy dolgozó férje az utóbbi időben nem küldi el neki (mármint gyermekei miatt dolgozni nem tudó volt fele­ségének) a hetvenöt forintot. Kedves olvasónk! Amit a bíróság megítélt, az jár ön­nek. Tehát a gyermektartás­díjon kívül a hetvenöt forint is. Ami másik kérését illeti: ha ön tagja a tsz-nek, földje után jár földjáradék. Ha nem, úgy beadott földje után kis­haszonbér illeti meg. VÁRÓTERMET VÁC-ALSÓRA! Tudjuk, hogy Vác-Alsó* tervbe vették egy váróterem építését, addig is azonban, míg elkészül, kérjük az illetékese­ket, hogy állítsanak fel az ál­lomásnál néhány olyan váró­fülkét, amilyen a buszmegál­lóknál van, hogy legalább a széltől és az esőtől megvédje a fagyoskodó sok száz utast. Harangozó Sándor Vác, Petőfi Sándor u. 14. HOG Y BÍRÁLJUNK? Egy lényegében elvi kérdésben szeretnék választ kapni Önöktől, bár úgy érzem, hogy a kérdés csupán az én számomra elvi, leg­alábbis pillanyatnyilag. Talán nem is gondol­tam volna rá, ha a legutóbbi termelési ta­nácskozásunkon egyik kollégám nem bírál­ja főnökünk munkáját és módszereit. Be kell vallanom, hogy a bíráló szavak tartalmával nagyrészt egyetértettem, a hang azonban, amelyet munkatársam használt, elgondolkoz­tatott. Nyers, vagy inkább goromba, bírálat volt ez. Éppen ezért nem is talált pozitív visszhangra. A dologhoz hozzátartozik, hogy főnökünknek éppen azt vetette szemére, hogy nem megfelelő hangot használ beosztottjaival szemben. Sajnos a bírálat süket fülekre talált, bár osztályvezetőm a helytelen hang ellenére le­vonhatta volna a szükséges következtetéseket, ö azonban hallgatott. Egy későbbi hozzászó­ló helyeselte hallgatását, mondván, hogy ilyen bírálat csupán megvetést érdemel, vá­laszt nem. (Rosszmájnak szerint ez a felszó­laló csupán a főnöknek kívánt kedveskedni.) Bíráló kollégám úgy érzi, hogy szavaival túllőtt a célon, sőt, szerintem alaptalanul, azt hiszi, hogy azóta ferde szemmel néznek rá. Vajon helyes-e — itt kezdődik problémám — egyáltalán a „fölfelé” való bírálat? És ha azt — helytelenül — nem megfelelő hangon mondják el, válasz nélkül hagyható-e? Ha lehetséges, kérem válaszoljanak, hogy az önök segítségével alakíthassam ki saját ál­láspontomat e kérdésben. Szabó János Vác Mielőtt szerkesztőségünk álláspontját közöl­nénk, kérjük olvasóinkat, szóljanak hozzá a fenti levélhez. Ügy véljük, olyan kérdéseket feszeget, amelyhez mindenkinek van valami hozzáfűzni valója. Várjuk olvasóink leveleit. lunk. S a pontos adófizetés azért is fontos, mert szocializ­must építő államunk pontos terv szerint gazdálkodik. Ezért is fontos, hogy mindenki ide­jében befizesse az adóját. Bíró Béla pénzügyi csoportvezető Abony Nem úgy, mint Cinkotán tott a helyzet. Ott ugyanis a fél deci kevesebb a szo­kásosnál. Olvasóink fejen­ként egy-egy fél deci rövid-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents