Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-24 / 46. szám

Vannak még hibák a falusi sportmunkában is A szentendrei járás sporto­lói jól megálltak a helyüket az 1961-es év sportversenyein. Ezt bizonyítja a különböző sportágakban elért számos ér­tékes helyezés és a Kilián test- nevelési mozgalomba bekap­csolódott sportolók és sportol­ni vágyók szép száma is. A legnagyobb sikert, amelyre a sportvezetők és sportolók egy­aránt a legbüszkébbek, kétség­telenül a íalusi dolgozók spar- takiádjának megyei döntőjén elért első hely, a Pest megyei KISZ vándorzászlójának vég­ső elnyerése jelentette. Ez a győzelem azért is volt különö­sen örvendetes, mert azt bi­zonyította, hogy a járás köz­ségeinek jó részében megszűnt a sportélet stagnálása, egy helyben topogása, és a néhány év előtt kedvező mennyiségi változás fokozatosan minőségi változássá fejlődött. Van tehát minek örülni, de ... Nem akarunk ünnepron- tók lenni, amikor idevetjük azt az immár közhellyé „izmo­sodott” mondatot: ,. Vannak még hibák!” Őszintén meg kell mondanunk, bármennyire ked­vezőnek is látszik elmúlt évi sportmérlegünk, nincs még minden rendben falusi sport­köreink házatáján. Még min­dig nem forog úgy a falusi sportélet szekerének kereke, ahogy annak forogni kellene. Ismerjük a sokszor el sóhaj *o- zott panaszt a falusi sportkö­rök anyagi nehézségeiről. Leg­több esetben jogosak ezek a panaszok, bár néha mégis az az érzésünk, hogy egyes fal­vaikban nem ismerik a „Segíts magadon ...” elvet, és úgy szeretnék, hogy minden sült galamb módjára a szájukba repülne. Másszóval, mindent az államtól várnak, ők maguk vajmi keveset tesznek boldo­gulásuk érdekében. Jó néhány falusi sportkör vezetője gyen­gébb munkáját mentegetve azzal érvelt, hogy nem kapja meg' a sportkör tagságától a kívánt segítséget: magáraha- gyottan, egyedül kénytelen küszködni a vezetés ezernyi problémájával. Az utóbbi he­tekben volt alkalmunk köze­lebbről is betekinteni egy-egy falusi sportkör munkájába. Nem egy esetben első pillan­tásra csakugyan úgy festett a dolog, hogy „szegény” sport­köri elnök egyedül, egy mo­dern Sisiphus-ként kénytelen dolgozni a sportkör érdekében. A tüzetesebb kutatás azonban csakhamar fényt derített ar­ra, hogy volna segítség, csak a vezetőség annyira „elsza­kadt’ a tagságtól," hogy a ma­gateremtette légüres térben élve, nem is találhatta meg a segíteni vágyó társakat. A ne­veléssel is bajok vannak. Nem egy szakosztály megszűnését a vezetők helytelen nevelési módszerei okozták. Hagyták kicsúszni a kezük alól a fiata­lokat, és nem szálltak szembe egyes szurkolók sör és fröccs „ösztönzéseivel”. Az ifjúsággal túlságosan fe­lülről foglalkoztak, aminek a kölcsönös sértődöttség, meg nem értés, később pedig áldat­lan viszálykodás lett a követ­kezménye. Azt is tapasztal­tuk, hogy ahol baráti módon, szeretettel, következetes neve­lési módszerrel foglalkoznak a fiatalabb korosztályhoz tarto­zó sportolókkal, ott eredmé­nyes, egészséges és élénk sportköri élet folyik. Mint például Visegrádon, ahol már csaknem 100 tagkönyvvel ren­delkező, tagsági díját rendsze­resen fizető tagja van a sport­körnek, és ahol télen is „él” a sport. Sok-sok fogadkozás hang­zott el a sportköri élet további megjavítását illetően járás- szerte. Az elkövetkezendő hó­napok során bebizonyosodik, hogy a fogadkozások csupán „illékony” szavak maradtak-e, vagy pedig valóban tetté vál­va előbbre vitték a falusi sport ügyét. Korányi Sándor Miért maradt el Tahitótfaluban a tanácsülés? Nagyvárosi fények — Hallom, János, te sem voltál szerdán a tanácsülésen? — A sógorral iszogattunk délután öt óráig, aztán haza­mentem, úgyis sokat zsémbe- lődik mostanában az oldalbor­dám. — De a tanácsülés később kezdődött, hogy nem jutottál el oda is? — Minek menjek, hiszen úgyis újra összehívják ugyan­ebben az ügyben. Mindig így szokott ez lenni nálunk. Tahi- tótfaluiban. Hát körülbelül ez a való helyzet Tahitótfaluban. Evek óta nagy az érdektelenség, pe­dig a beszélgetésben említett szerdán az iskola féléves mun­káját kívánták tárgyalni, rész- vétlenség miatt azonban nem lett az ülésből semmi. És ez nem először történik így. Las­san hozzászoknak a falusiak, azaz még inkább a tanácsta­gok, hogy az első hívásra fü­lük botját se mozgassák, hi­szen — szokás szerint — má­sodszor is öszehívják ugyan­abban a tárgyban. Mit szólnak hozzá az illeté­keseik? Vajon jól van ez így? Az elektromos művek szentendrei üzemosztálya hétfőn adta át rendeltetésének a Duna-parti fénycsöves közvilá­gítást, amelynek költsége a kétszázezer forintot jóval meghaladta. A vasipari munka az Uzemosztály szakembe­reit dicséri. Bár kifogások bőven hangzanak el az új fényforrásokról, mégis azt mondjuk: isnvt történt valami ... (Gajzágó Jolán felvétele) Értékes romai lelet került napfényre Hirdeíntvnt/ Értesítjük a város lakossá­gát, hogy f. évi február hó 15- től március 31-ig terjedő Idő­re a Pilisi Erdőgazdaság a dúvadak mérgezésére enge­délyt kapott. Az erdőgazdaság a mérgezést tojással, vagdalt húsdarabokkal — vadhússal — végzi, tehát senki a mér­gezett tojáshoz, vagy hásdara- bokhoz ne nyúljon, mert élet- veszélyes. r Jól éreztük magunkat a leányiskola házi mulatságán és a farsang minden vidám résztvevőjének ugyanezt kívánjuk (Gajzágó foto) ÉRTÉKES LELETTEL gaz­dagodott a szentendrei mú­zeum. A Római sánc utca mentén vízvezetéképítési munkák során a Kőbánya Vállalat dolgozói római szarkofágra, kőkoporsóra buk­kantak. A vállalat dolgozói­nak bejelentése alapján a múzeum azonnal megkezdte az előkerült lelet feltárását. A szarkofágot, sajnos, még a római korban kirabolták s mindössze a sírrablók által összedobált csontok, egy fel­nőtt nő maradványai kerül­tek elő. Annál érdekesebb volt azonban maga a szarko­fág, mely teljesen épen ke­rült elő a föld alól. A ha­talmas kőtömbből kifaragott, több mint két méter hosz- szú, és egy méter széles kő­láda egyik oldalán, mélyített mezőben, hatsoros felirat, s a felirat két oldalán pedig fül­keszerű mélyedésben egy- egy szárnyas gyermek dom­borműve van kifaragva. Mindenekelőtt hallgassuk meg a latin nyelvű feliratot J magyar fordításban: % „Az istenek árnyainak. Az ancyrai származású Marcus ^ Aurelius Domitianus, a II. se- $ gédlégió kiszolgált katonája % még életében készítette ezt a kőkoporsót magának, vala- ^ mint fivéreinek Laurentiusnak % és Gregoriusnak, unokáitól, í fiaitól és leányaitól támogat- \ var A felirat szövegezése, a kő- % koporsó díszítése arra utal- ^ nak, hogy a szarkofágot az iu. $ II. század utolsó évtizedeiben % készítették. A feliratból meg- tudjuk, hogy Marxus Aure- t/lius Domitianus Ancyrából j származott és a II. segédlégió i ^ veteránusa, kiszolgált kato- ^ nája volt. Az ókori Ancyra f jelentős városa volt a biro- % dalomnak: a Kisázsia terüle- tén fekvő Galatia tartomány $ székvárosa. Helyén ma Tö- £ rökország fővárosa, Ankara $ fekszik, mely nevében miig is őrzi ókori nevét. Hogy ke- % rült ide, több ezer kilométer- $ re szülővárosától a szarkofág ^ készítője? á PANNÓNIA területén az y ^ iu. 160—170-es években ha- £ talmas harcok dúltak. Az Al- % földön és a Dunától északra $ eső területen élő szarmata és y markomann népek ezekben %az évtizedekben állandó harc- ban álltak a. római biroda- ^ lommal, számos rablóhadjá- % ratot vezettek Pannónia et­ilen. A hosszú harcok megti­zedelték a tartományt, és így vidékünk ialcosságát és az itt állomásozó katonaságot. A megritkult lakosság pótlásá­ra a kormányzat a birodalom távol-keleti tartományaiból sok telepest és katonát ho­zatott ide, Pannóniába. így került ide Marcus Aurelius Domitianus is, aki az aquin­cumi légió katonájaként tel­jesített szolgálatot új hazá­jában. A II. szá:nd végén a szentendrei katonai táborban ennek a légiónak egy részlege állomásozott, s a kiszolgált, leszerelt katona egykori ál­lomáshelyén, Szentendrén ké­szíttetett magának síremlé­ket. A szarlMfág, felirata alap­ján, eredetileg több személy számára készült. Hogy a fel­iratban felsoroltak közül kit temettek el ténylegesen ben­ne, azt ma már nem tudjuk megállapítani. A szarkofág ugyanis eredetileg az aquin- cum—szentendrei országút mentén, a mai Dózsa György út közelében állhatott, fel­iratával az út felé fordítva. Itt volt Szentendre II—III. századi temetője. A IV. szá­zadban, mikor a temető kö­zelebb került a római tábor­hoz, ennek a korábbi temető­nek a sírköveit, szarkofágjait újból felhasználták. A mi szarkofágunkat is elhurcol­ták eredeti helyéről s egy él- húnyt nőt temettek el benne az új temetőben, a Római sánc utca mentén. A kőkoporsót azonban a második felhasz­náláskor már a földbe temet­ték el, mivel ebben az idő­ben a közállapotok erősen megromlottak, s bár szigorú büntetéssel sújtották a sír­rablást, mégis, szinte napi­renden volt a gazdagabb sí­rok kirablása. így járt a mi elhunytunk is, a szarkofágot annak ellenére, hogy a föld­be rejtették el, mégis, már a római korban kirabolták és a halott mellé helyezett tár­gyakat elvitték, mindössze az összedobált csontokat hagy­ták benne a kőládában. A KÖZEL NÉGYTONNAS szarkofág ma már a múzeum udvarán áll. A kiemelésnél és a szállításnál nyújtott je­lentős technikai segítségért, valamint a lelet bejelenté­séért ez úton mondunk kö­szönetét a Kőbánya Vállalat, a Cementárugyár és a vá­rosi tanács dolgozóinak. Soproni Sándor A DUNAKANYAR INTÉZŐ BIZOTTSÁG KULTURÁLIS TERVEI A Dunakanyar Intéző Bi­zottság kulturális szakbizott­sága a közelmúltban tárgyal­ta meg a Dunakanyar kul­turális életének fejlesztésé­vel kapcsolatos 1963. évi ter­veket. Általánosságban igen fontosnak tekinti a műem­lékek védelmét és karban­tartását, mint az egyre nö­vekvő idegenforgalom egyik vonzóerejét. A tervszerű munka érdekében elkészítik a Dunakanyar műemlékei helyreállításának rangsoéát, hogy elsősorban a legfonto­sabb és leginkább rászoruló emlékek kerüljenek felújítás­ra. A járás néprajzi emlékeinek fokozottabb gyűjtése, figye­lembe véve a falu szocialista átalakulását egyre sürgetőbb feladattá vált. A DIB a le­hetőséghez képest anyagiak­kal is támogatni fogja a mú­zeum ilyen irányú gyűjtőte­vékenységét. Szerepel a terv­ben egy, a múzeumban meg­rendezésre kerülő reprezenta­tív tárlat „Dunakanyar Mű­vészeti Kiállítás" címen. Helyesnek találja és maga részéről messzemenő támoga­tást biztosít í a szentendrei római katonai tawor feltárási munkáihoz a «»iakbizottság. Jelentős feladatinak tekintik a szentendrei szerb emlékek Összegyűjtését és a szerb épí­tészeti művésze’i emlékek hozzáférhetőségét Különösen a szerb templomok helyreál­lítását és a rendszeres láto­gatások biztosítását kívánják elérni. A szakbizottság munkájá­ban a helyi szervek dolgozóin kívül a Magyar Nemzeti Múzeum kutatói Is részt vesz­nek. (Soproni) HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL — A VÁROS általános és részletes rendezési tervét tár­gyalta és hagyta jóvá február 21-én a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. — A FILMSZÍNHÁZ műso­rán február 24-én és 25-én az Esterina, február 26-tól 28-ig a Vadállatok a fedélzeten, az ifjúsági filmimatiné műsorán február 25-én az Elvarázsolt herceg című film szerepel. — AZ ÜGYELETES állat­orvos az egész járás területén február 25-én dr. Kátai Vince körállatorvos, Pomáz, telefon: 164. — TITKÁRI ÉRTEKEZLE­TEN beszélték meg a feladato­kat a város pártalapszerveze- tének titkárai, Szabó Béla elv­társ, a párt-végrehajtóbizottság titkárának vezetésével. Érté­kelték a tag- és tagjelölt felvé­telek ütemét, az előkészítések módszerét. Ugyancsak megbe­szélték az alapszervi titkárok a városi kultúrház további fejlesztésének társadalmi mun­káját és ígéretet tettek, hogy az alapszervezetek mozgósítá­sával segítik a kultúrotthon udvarának megnagyobbítását és rendezését. — ÜGYELETES ORVOS február 25-én Szentendrén dr. Göllner Pál körzeti orvos. — MEGVÁLASZTOTTÁK a papírgyár 11 tagú üzemi bi­zottságát február 13-án. Az üzemi bizottság titkárának Czifferi József elvtársat vá­lasztották. TANÁCSTAGI F0GAD00RAK Antal Szilveszter, a 49. számú választókerület tanácstagja, folyó évi, február hó 28-án délután 2 órakor, a városi tanács épületé­ben, I. emelet 8. számú szobában; Fáik I-ajos, a 3. számú válasz­tókerület tanácstagja, folyó évi március hó l-én. este 6 órakor Görög u. 6. szám alatti1 lakásán választókerülete részére tanácsta­gi fogadóórát tart. SPORTHÍREK — MÚZEUMLÁTOGATÁ­SON vesz részt 25-én (vasár­nap) a Szentendrei Papírgyár természetjáró csoportja. Úti­költség oda-vissza 4 forint. Ta­lálkozás megbeszélés szerint. Túravezető Rozxnyai István. — VASÄRNAP délután 16 órakor barátságos mérkőzést játszik Vácott a Szentendrei Építők SE labdarúgó-csapata a Váci Petőfi csapatával. — A JTST által áz állami gimnáziumban " — 17-én — rendezett férfi és női tornász­csapat és egyéni verseny ered­ményei a következők: 1. Álla­mi gimnázium női csapata, 2. Ferences gimnázium csapata. Férfiaknál: 1. Ferences gimná­zium, 2. Állami gimnázium. — ÉVADNYITÓ sportbált rendez 24-én (szombaton) este 7 órai kezdettel a kocsigyár kultúrtermében a Szentendrei Építők SE. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Papp János Jenő, Ló- di Antal Jenő. Bak András, Elsik János András. Horváth Katalin, Spáth Gottfried, Bán Katalin, Gyurcsányi László, Szabó Margit Csilla, Bostyán Ernő. Elhalt: Makikos József né 62 éves szentendrei lakos. i f \ 5 Nem hinnénk, és úgy gon- í dőljük, csak hasznos lenne, j ha a járási tanácsnál is elgon- \ dolkoznának ^ezen. — ^ Hangverseny Visegrádon Visegrád télen általában j ritkábban látogatott területe; járásunknak. Éppen ezért iga- i zi zenei élményt jelentett a község lakóinak a szentend­rei helyőrség fúvószenekará­nak vasárnap esti szereplése. Visegrád közönsége zeneileg kulturált, vágyik a komolyabb zene után is, amelyet nem tud kielégíteni a Vár-étterem és cukrászda hétvégi tánczenéje. Ezt az igényt pótolta a hely­őrségi zenekar hangversenye. Hálásan fogadta a közönség a Verdi-operarészleteket, Kál­mán Imre egyvelegét. Igen jól illeszkedett az egyes számok közé a konferáló szellemes, öt­letes kísérő szövege. A viseg­rádiak kérését tolmácsoljuk, amikor azt kérjük, hogy a ze­nekar máskor is részesítse őket hasonló művészi élmény­ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents